Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-06 / 64. szám
Az egyes blokk agyközpontja A reaktor felső blokkjának szerelése Fotók: Gottvald Károly ATOMERŐMŰ, 1982. MÁRCIUS Dermesztőén, félélmetesen szép a reaktor. Talán még soha sem került ez a három jelző egymás mellé, de aligha lehet másként fogalmazni hazánk első nukleáris erőművének szívéről. Ipari létesítményekkel kapcsolatban ritkán szoktak esztétikai értékeket keresni, tény azonban, hogy a Paksi Atomerőmű olyan lenyűgöző emberi alkotás, amelyben a hatalmas műszaki teljesítmény mellett a szépség is kifejeződik. A reaktor Felmászunk a reaktor tetejére, lábunk alatt ezüstösen csillogó szénacél mindenütt, a reaktorház falai sötét vajszínű- ek. Háromszázhatvanezer négyzetméter (harminc futballpályá- nyi) területet festettek be a különleges, hőálló, saválló és lemosható festékkel, minden négyzetmétere 2500 forintba került. A reaktorban most újból szerelők dolgoznak, ismét kiszerelnék minden berendezést, és átvizsgálják. Jó néhányon vagyunk ebben a 165 000 légköbméternyi helyiségben, (bár ide már csak azok jöhetnek be, akik igazolni tudják, hogy itt van munkájuk, fegyveres őrök vigyáznak minden bejáratnál), valamiféle földön túli csend uralkodik. Egy-egy kalapácsütés zaja szinte betölti az óriási teret. Február végén jártam az erőműben, most már ismét lezárták a reaktort, az igazi fűtőanyag helyett imitátorkazettá- kat helyeztek a reaktorba, egy magyar konstrukciójú átrakógép segítségével. Teljesen üzemi körülmények között, de idegen gőz segítségével folynak a melegjáratási üzempróbák, miután az elmúlt év decemberében a nyomáspróbát már megtartották Névleges hőmérsékleten és nyomáson minden segéd- és fő berendezést kipróbálnak most, ez az utolsó próba, ezután már behelyezik majd a nukleáris fűtőanyagot. Addig azonban még ismételten szétszerelik a reaktort, minden anyagot és alkatrészt újból átvizsgálnak. Ezután a hermetikusan lezárható reaktorházat (165 000 légköbméter) 2 atmoszféra nyomásra felpumpálják. Elképzelhető, bogy például egy autógumi nyomása is bizonyos idő után csökkenhet. Ennek a hatalmas teremnek azonban nem szabad szelef- nie . .. Most a reaktor alatt megyünk körbe, méteres falakba épített, 25 centiméter vastag acélajtókon jöttünk át, a szigetelésén látszik, hogy milyen gondot fordítanak arra, hogy hermetikusan lehessen zárni. Körbejárjuk a primerkört, amely a reaktorból, a főkeringtető szivattyúkból és a hat gőzfejlesztőből áll. Ez tulajdonképpen ami az atomerőművet megkü- önbözteti a hagyományos hőerőműtől, hiszen a szekunder-' körben a gőzturbina, a generátorok már hasonlóak, mint a többi erőműben. Az agyközpont Az atomerőmű építésének és az első 440 MW-s egység üzembe helyezésének legfontosabb munkái most a hermetikus tér szigetelése és az irányítás- technikai berendezések szere— lése. A Duna menti Hőerőmű irányítási berendezése például 200 távirányító autómárkából és 500 mérőműszerből áll — Pakson 2000 távirányítás és 5500 mérés szükséges az irányító központban. A vezénylő műszerezettsége 100 repülőgép egyidejű irányítására is elegendő lenne. Több, mint 20 kiló- méternyi vezetéket építettek be az irányítástechnikai berendezésekhez, és 70 000 hegesztést és forrasztást végeztek. A számítógépek adatait másodpercek alatt képernyőre lehet hívni, az első 440 MW-s egység minden folyamatát ellenőrizni, irányítani lehet innen. Czelecz Ferenc, a VERTESZ igazgatója szerint Pakson az irányítástechnika kiépítése hatszor—nyolcszor annyi munkát követel, mint bármely hagyományos erőművé. Csak az l-es blokk agyközpontjához 1,2 milliárd forint értékű tartalék alkatrészt tárolnak, hogy szükség esetén azonnal ki lehessen a hibát javítani. A vezérlőből átmegyünk a gőzturbinákhoz, generátorokhoz. A szekunder körben már minden a helyén,' itt is az újbóli ellenőrzési munkák folynak. Kifelé jövet megnézzük a ll-es reaktortartály szerelését, márciusban itt is elkezdődik a tiszta szerelés, amikor a munkások már csak fehér ruhában közelíthetnek a 2. blokk szívéhez. Verle Győző, az ERBE vezérigazgatója mondja, hogy a munkások teljesítményén észrevehető, hogy nem először csinálják: gyorsabban megy a munka, bár késésben vannak. A ll-es, de a lll-as és IV-es blokkra nem tudtak az utóbbi időben olyan nagy figyelmet fordítani, az l-es az építők, szerelők figyelmét, erejét nagyon lekötötte. A hálóterv S ha már a Paksi Atomerőmű építésének mostani állásáról beszélünk, feltétlenül szólni kell a hálótervről. — Magyarországon ilyen hálótervet még nem alkalmaztak — mondja dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár. Az eddig ismertek eseményrögzítő, megfigyelő típusúak voltak, ez pedig stratégiai szervezésre is alkalmas, mindenfajta beruházásnál alkalmazható, a liászprogram végrehajtása során is keresni kell a lehetőséget az adaptálására. — Az emlúlt nyáron dolgoztuk ki bérelt IBM csomag-program alkalmazásával a hálótervet. Az üzembe helyezés közben az egyik legfontosabb dátum az elmúlt év december 23-a volt, amikor a tervek szerint este 18 órára kellett a nyomáspróbára a berendezéseknek készen lennie. 17 óra 32 perckor jelentették telefonon, hogy felkészültek rá . . . — mondja Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója. Az l-es blokk üzembe helyezéséhez szükséges muknákat szigorú logikai rendben 200 rendszerre és 1000 eseményre osztották fel. ötven mérnök rendszergazda, míg további 200 más fontos munkát végez. Alaposan átgondolták, milyen munkák vannak vissza, ezekhez mennyi idő és hány^ ember szükséges.- Meghatározták az üzembe helyezés lehetséges legközelebbi időpontját, bizonyos tartalékidőket tartalmazó távolabbi határidőt is, majd betáplálták a számítógépbe, amely meghatározta a kritikus utat, az optimális időpontot is. Ezt fogadták el. Minden két órában lejegyzik a változásokat, éjjel ftiagneto- fonra mondják az eseményeket, reggel a rendszergazdák megtárgyalják a tennivalókat. Minden héten újból és újból betáplálják a gépbe a változásokat, megmondják, mit kérnek, mit kell tenni, meghatározzák a feltételeket. A PAV egyik tanácskozó termében kinn függ a hálóterv. Az első még keskeny volt, a szükséges munkákat jelző kis téglalapok, amelyekben pirossal van jelezve, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a munká elvégzésére, kisebb papíron is elfértek, távol volt a határidő. Most azonban sűrűsödnek a munkák, az események, a nyári határidő ugyanis összetolja a tennivalókat. A gép minden héten megmondja, mi a logikai sorban a legfontosabb tennivaló. Három lehetséges eset van: vagy elhagynak munkát, vagy növelik a kapacitást, vagy kiengedik a határidőt. A biztonsági előírások az első változatot nem engedik meg, a második nagyon nehezen valósítható meg, a harmadikat nem akarják. A vezérkar Február végén alkalmam volt részt venni az Atomerőmű-építés legfőbb vezérkarának ülésén, amikor Méhes Lajos ipari miniszternek és dr. Kapolyi László államtitkárnak számoltak be a munkák állásáról. Az l-es blokk üzembe helyezéA reaktorakna sében részt vevő legfontosabb vállalatok vezérigazgatói, igazgatói voltak ezúttal jelen, rajtuk kívül azonban még nagyon sokan felelős tagjai ennek a vezérkarnak, hiszen a Pakson dolgozó tízezernyi munkás (köztük csaknem 1000 külföldi) több, mint félszáz vállalatnál dolgozik. Szabó Benjamin kormánybiztos: — Tisztában vagyunk azzal, hogy az ország mennyire várja, hogy az Atomerőmű villamos energiát termeljen, hiszen a 10 éve folyó beruházás során ez év végéig csaknem 40 milliárd forintot építettünk be. Ez a kívánság nem lehet olyan sürgető, hogy a biztonság rovására menjen. Ennek ellenére még ebben az esztendőben százmilliós nagyságrendű kWó villamos energiát szolgáltat Paks. Schiller János, a Villamosipari Tröszt vezérigazgatója: — Hagyományos erőmű üzembe helyezése közben soha nem volt olyan helyzet, hogy minden rendben lett volna, mégis tudtunk olyan kockázatot vállalni, hogy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül beindítottuk az erőműveket. Sosem volt baj. Itt Pakson szó sem lehet arról, hogy a legkisebb hiba esetén is induljon az erőmű. Pónya József: — Tizenegyezer oldalas dokumentum tartalmazza, hogy milyen tennivalóink vannak az üzembe helyezés közben, mégis biztosan állíthatom, hogy nem lesz akadálya a nyári indulásnak. Nekünk azonban a biztonságfilozófia sokkal húsbavágóbb, mint bárki másnak, hiszen mi itt maradunk, mi üzemeltetjük az atomerőművet. (Csak a biztonsági berendezések 10—12 milliárd forintba kerültek.) Wiegand Győző, az Állami Energiafelügyelet igazgatója: — A Paksi Atomerőmű biztonsági berendezései kielégítik a nemzetközi előírásokat, sőt, felül is múlják azokat. A világon 200 atomerőmű üzemel. Egyetlen olyan üzemzavar sem volt eddig, ahol halálos sérülést, vagy súlyos sugárfertőzést szenvedett volna bárki is. Pedig eddig soha sem találtak ki olyan új erőforrást, technológiát, amely áldozatot ne követelt volna . . . . Lombosi Jenő A vezénylő műszerezettségével száz repülőt lehetne irányítani