Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-05 / 63. szám

1982. március 5., péntek Dunäntait napló 5 A véleménynyilvánítás átalakította a tervezetet Tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatás Mindenki egylormán fizet a diákotthoni étkezésért és helyért Munkatársunk telelonjelen- tése. Jelentős változások folyama­ta indult el 1982-től az egye­temistáknak és főiskolásoknak adható pénzügyi támogatások rendjében. Február 1-től átla­gosan mintegy 25-30 száza­lékkal több a tanulmányi ösz­töndíjak összege. A hallgatók szociális helyzetétől függő rendszeres pénzbeni juttatások öszege is növekszik. Ugyanak­kor átalakulóban van mindkét említett forma elosztási módja is. A február elején megjelent jogszabály és végrehajtási uta­sítás minden hazai felsőokta­tási intézményre érvényes. Ugyanakkor csak általánosabb, keretjellegű irányelveket tartal­maz, így a részletes szabályo­zók kidolgozása az egyes intéz­mények feladata lesz. Érthető te­hát, az illetékesek a napokban összehívják még egyszer vala­mennyi intézménytípus érdekelt képviselőit, hogy az új módszert egységesen értelmezhessék. Csütörtökön a Pedagógus- képző Intézet képviselői és az egyetemi sajtó (így például a pécsi Universitas című lap) munkatársai vehettek részt kon­zultáción a Művelődési Minisz­tériumban. Dr. Bihari Mihály, az MM egyetemi, főiskolai főosztályá­nak vezetője hangsúlyozta, hogy az elkészült irányelveket minden eddiginél szélesebb körű hallgatói véleménynyilvá­nítás utón alkották meg. Ennek eredményeként a mostani jog­szabály egészen mást tartal­maz, mint az október elején országos vitára kiadott előze­tes tervezet. Elmondta azt is, hogy az új ösztöndíj elosztási és keretmeg­állapítási forma átmeneti jelle­gű, csak erre a félévre érvé­nyes. Ugyanakkor a szociális támogatások módosított rend­szerét szeptember 1-től vezetik csak be. A jövőben az általános ösz­töndíjat 200-1200 forint közötti havi összegben kell megállapí­tani — elsősorban a hallgatók tanulmányi eredményétől füg­gően. Ilyen ösztöndíjat csak az kaphat, akinek átlaga legalább 3,00. Az eddigiektől eltérően lehetőség van 1500 forintos úgynevezett kiemelt ösztöndíj fizetésére is. Azoknak, akiknek elmúlt félévi tanulmányi ered­ménye legalább 4,00. A két fél­éven át jeles eredményt pro­dukáló hallgatók egyébként ez évtől 2000 forintos népköztár­sasági ösztöndíjat kaphatnak. Az ösztöndíj egyénenként adható összegéről az egyes in­tézmények állami vezetői- csak a KISZ-szervezetek egyetérté­sével dönthetnek. Az átmeneti időszakban az egyetemeknek, főiskoláknak lehetőségük van új elosztási rendszert kidolgoz­ni, de - felemelt összegekkel — változatlanul hagyhatják az eddigi módszert is. Az ebben az évben kifizetett összegeket abban az esetben, ha a most megállapítandó keretek na­gyobbak lesznek, visszamenőleg kiegészítik. A szeptembertől bevezetendő átalakított szociális támogatási rendszerrel egyidőben minden­ki egységesen 1275 forintot fi­zet a tervek szerint a diákott­honi helyért és étkezésért. Vár­hatóan módosítják az ellen­őrizhetetlen igazságtartalmú jö­vedelemigazolások rendsze­rét is. A fentieken kívül egyéb módosításokat is terveznek, melyekről mindenki az egyete­mek, főiskolák KlSZ-bizottsá- gain kaphat felvilágosítást. Természetesen most nagyobb feladat hárul a pécsi egyete­meken és főiskolákon ezekkel a kérdésekkel foglalkozó embe­rekre is, de talán bízhatunk abban, hogy a szeptemberig tartó átmeneti időszak során sikerül Jdalakítani a körülmé­nyeknek leginkább megfelelő elosztási rendszert. Bozsik László Új üdítő italok Új üdítő italokat hoz forga­lomba az idén a Bőcsön lévő Borsodi Sörgyár. Az üzem a tervek szerint ebben az évben bővíti a már ismert Gyöngy üdí­tők — a narancs, a citrom, a grape fruit, a tonik, a szőlő és a meggy — választékát: alma, szamóca és kajszi ízű italt is készítenek majd. Hazai újdon­ság lesz a Senli nevű üdítő ital, amelynek ízesítésére a mangó nevű afrikai gyümölcs aromáját használják fel. Az újféle üdítő ital a sörhöz hasonló alap­anyagból készül, zamata az őszibarackéra emlékeztet. A Borsodi Sörgyárban az idén mintegy tíz százalékkal növelik az előállított üdítő ita­lok mennyiségét, és elsősorban a meleg nyári napokra gondol­va mintegy háromszázharminc­ezer hektoliter különféle üdítő italt készítenek. Mezőgazdasági szak­emberek értekezlete Országos mezőgazdasági táj- értekezletnek adott otthont Ba­ranya, amelyen a megyék taná­csi mezőgazdasági szakembe­rei ismerkednék egymás mun­kájával, tájékozódnak a leg­fontosabb mezőgazdasági ten­nivalókról. A vendégéket tegnap a Ba­ranya megyei Tanács épületé­ben dr. Álló Miklós osztályve­zető köszöntötte, majd ismer­tette a baranyai tsz-ek, állami gazdaságok, mezőgazdasági üzemek eredményeit. Megyénk­ben 470 000 hektáron gazdál­kodnak. A termelés szerkezete, az összes tevékenységet 100-ma'k véve a következőképpen alakul: 44 százalék a növénytermesztés, 40 százalék az állattenyésztés és 16 százalék a kiegészítő te­vékenység. A megye lakóinak 24 százaléka dolgozik az ag­rár ágazatban A melléküzemági tevékenység fokozott szerepet kap a mező- gazdaságban is. Az üzemi ter­melés 15 százalékát ez biztosít­ja. A megyében van könnyűipar, élelmiszer-, bútor- és cserép­ipari tevékenység is, amelyek a foglalkoztatási elképzeléseknek, a jövedelem- és a népgazda­sági értékképzés kívánalmainak megfelelnek, A baranyai gazda­ságok az utóbbi időben nem lépték előre a kertészkedés, az öntözés, a szőlő- és gyümölcs­telepítés területén — fejezte be tájékoztatóját a megyei tanács osztályvezetője, Koncz Imre, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese a gabona­program megvalósításának fel­tételeiről, az időszerű mező- gazdasági munkákról szólt. Mint mondta, országosan 1 652 000 hektáron vetették el az őszi kalászosokat. Ebből a búza 1 362 000 hektárt foglal el. Azt, hogy a gabona hogyan vé­szelte át a hosszú telet, egye­lőre nem lehet tudni, annyi már bizonyos, hogy az Aíföldön 20 000 hektárnyi termőterület víz alatt van. Várhatóan több lesz a másodvetésű kukorica, sok termelési rendszer indított gyepgabanaforgó programot, örvendetes, hogy a gazdaságok előreléptek a gabonafajok te­rületi elhelyezésének finomítá­sában, most ezt a finomítást a kukoricánál is el szeretnék vé­gezni. A MÉM szakembere beszá­molt az eszközkereskedelem gondjairól is. Egyes gépekből túltelítettség van, ugyanakkor bizonyos eszközökből, mint pél­dául gyomirtó- és gombaölő­szerek, a jobb hatóanyagú mű­trágyák — időszakos hiányára kell számítani. A tavalyihoz képest nem vál­tozik a tőkés piacról származó erőgépválaszték, ugyanakkor várhatóan jobb fesz a gabona- és tömegtakarmány-betakarító- gépek behozatala. A mezőgazdaság fontos fel­adata a gabona átlagtermelésé­nek növelése. A gabona átvé­telénél minőség szerint a bél­tartalom figyelembevételével — pl.: mennyi fehérjét, keményí­tőt tartalmaz a mag — kell az átvételt megszervezni. Csökken­teni kell a fővetésű silókukorica területét, valamint országosan 250—260 ezer hektárnál több napraforgót sem célszerű vetni. A tanácskozás résztvevői dél­után a bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet munká jóval ismerkedtek, felkeresték a szörp­üzemet, majd a szederkényi Ka- rasica Gyöngye közös gazda­sághoz látogattak. Ma folytat­ják munkájukat, ellátogatnak az AGROBER Vállalat megyei központjába, majd értékelik a kétnapos tapasztalatcserén lá­tottakat, hallottakat. Eszterhai Katalin A hetvenötezredik látogató A múlt hét szerdáján nyitot­ták meg a Műcsarnokban p „Moszkva, a Szovjetunió fővá­rosa" című nagyszabású kiállí­tást, és csütörtökön délután már a'75 000. látogatót köszön­tötték. A látogatók nagy tet­széssel és örömmel fogadták a moszkvai ipar és művészet, épí­tészet és kultúra legszebb al­kotásait bemutató tárlatot, amelynek kapuját hetvenötez­redikként Visnyei Mihály buda­pesti elektroműszerész lépte át. A vendéget a kiállítás szov­jet és magyar rendezői üdvö­zölték, s nevükben Natalja Ljugyina, a bemutató igazgató- helyettese ajándékcsomagot nyújtott át: kézzel festett nép- művészeti tálcát, Moszkvát be­mutató színes képes-albumot és jelvénygyűjteményt. A tárlat március 7-ig lesz nyitva, és a nagy érdeklődés láttán a szer­vezők véleménye szerint talán százezernél többen is megte­kintik majd. Ünnepi szakülés Törő Imre akadémikus köszönti a 75 éves Horvát A. Olivért (jobb oldalon) Fotó: Proksza 75 éves Horvát Adolf Olivér botanikus Hetvenöt éves a Mecsek tu­dósa, g Pécsett élő Horvát Adolf Olivér botanikus. A nem­zetközi hírű kutatót szerdán együttes ülésen köszöntötte a Magyar Biológiai Társaság pé­csi csoportja, valamint a Pécsi Akadémiai Bizottság biológiai és agrártudományi szakbizott­ságai. Az ünnepi szakülésen előadás hangzott el a tudós életéről és munkásságáról, majd több botanikai tárgyú előadásra került sor. Horvát Adolf Olivér kereken fél évszázada kutatja a Me­csek hegység flóráját. A más­fél ezer ismert mecseki nö­vényfaj közül csaknem százat ő fedezett fel. Eddig mintegy 150 tanulmánya jelent meg nyolc nyelven. Életműve — a Mecsek és környéke növényze­tét leíró monográfia — 1972- ben jelent meg a Magyar Tu­dományos Akadémia kiadásá­ban. A mű világszerte nagy szakmai megbecsülést szerzett számára. Az utóbbi két évtizedben Európa" csaknem valamennyi országában, valamint Japán­ban és az Egyesült Államok­ban folytatott növényföldrajzi kutatásokat, amelyekről botani­kai kongresszusokon is beszá­molt. összehasonlító vegetációs megfigyelései nemzetközi elis­merést arattak. A világ egyik legrangosabb tudományos fo­lyóirata, a paviai egyetem ki­adásában megjelenő Atti (acta) a nemzetközi szerkesztő bizottság tagjává választotta Horvát Adolf Olivért. Nemcsak tudományos mun­kával foglalkozott, hanem taní­tott is. Három és fél évtizeden ót oktatott Pécsett és Kapos­várott. Egyik volt tanítványa, az Egyesült Államokban élő Ga­ray László, az orchideák leg­nagyobb szaktekintélye a vilá­gon, az általa felfedezett új orchidea nemzetséget hajdani tanárának tiszteletére „Horvá- tia andicolának” nevezte el. Szarvasmarha Hústermelő Gazdasági Társaság alakult múlt években megtorpant, az állo­mány megcsappant, s a tartási kö­rülmények sem tették lehetővé az ágazat gazdaságosságának növelé­sét. Ugyanakkor a marhahús keresett termék a külpiacon. Éppen ezért az állomány növelésére, a tartástechno­lógiák színvonalának emelésére fog­tak most össze az üzemek, közös mun­kával igyekeznek megteremteni ehhez a feltételeket. A jövedelmezőség javításához min­denekelőtt új tartási, takarmányozási technológiákra van szükség. A nagyharsányi kőbányában márciusban végzik a gépek nagyjavítását. Képünkön az egyik markoló- gépet szerelik. Szokolai István felv. A húshasznosítású szarvasmarha­állomány növelésére, a tartás jöve­delmezőségének fokozására csütörtö­kön Szarvasmarha Hústermelő Gazda­sági Társaság alakult hatvan résztve­vővel. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát gesztorságával működő tár­saságnak állami gazdaságok, tsz-ek, cukorgyárak, az Állattenyésztési Ku­tató Intézet, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt és a TER1MPEX a tagjai. A húshasznú szarvasmarhatartás fej­lődése — a tejtermelésre fenntartott tehenészetekéhez képest — az el­Figyel és alakít Huszonöt éve, 1957 már­ciusában jelent meg gazdaság- politikai hetilapunk, a Figyelő első száma. Nincs mód e 25 évfolyam sajtótörténeti elemzé­sére, ámde kárpótolhat e mo­nográfia hiányáért az újság működésének néhány tanulsá­ga. Gyaníthatóan többről is van szó, mint kárpótlásról; ha a jubileumot a mai teendők­höz hasznosítható forrásként kezeljük, akkor a Figyelő mun­kássága a hazai közgazdasági sajtóelméletnek éppen ilyen tapasztalatait kínálja. Néni rangsorolás, ha a sajtó­elméletre utalunk, jóllehet, po­litikatörténetről, és — részeként — e negyedszázad gazdasági fejlődésívéről kellene elsősor­ban szólni. Ám a korszak, amelyben a lap munkához lá­tott, a politika elsődlegességét már nem hatóságilag elrendelt primátusnak tekintette, hanem a realitások, a tapasztalatok összegezett — tehát politikává emelt — kifejezésének. Ily mó­don a Figyelőnek nemcsák módja nyílt rá, de éppen a kor követelményeként érvényesít­hette azt a törekvését, hogy a gazdasági újságírásában, a közélet alakításában új utakon induljon el. Milyen előzmények­re hagyatkozhatott? A hazai kapitalista sajtó gazdasági lap­típusa - jobbára tőzsdei hír­szolgáltatásával, a „maga­sabb" üzleti körök raffinált ki­szolgálásával — aligha bizo­nyult előzménynek, s még ke­vésbé az ökonómiai zsurna­lisztikának az a Mikszóthtól Krúdyig és Heltaiig olyan el­néző derűvel ábrázolt, s az iro­dalmi eredetben Maupas- sant-ig visszavezethető típusa, amelyhez inkább a zsaroló- zsurnalizmus jelzője kapcsol­ható. A másik, közvetlen előz­ményt is sok szempontból meg­haladásra ítélte a kor. Az el­lenforradalmat megelőző évek­ben ugyanis, sajtóelméletileg, a közgazdaság, mint publiká­ciós szakág nem létezett; he­lyét inkább az érzelmi hatá­sok, olykor csak a felszólító módban fogalmazott instruk­ciók foglalták el. A Figyelő — a tömegkommu­nikáció és a közgazdaságtu­dományi folyóirat közötti sáv­ban működve, mindkettőtől kü­lönbözik, ám mindkettő mód­szereit alkalmazza. Ez azt je- Jenti, hogy a társadalmi-gaz­dasági igényekre gyorsan rea­gálva, a változásokat frissen észlelve dolgozik, érvényesítve egyszersmind a tudományos, ám olvasható-közérthető köz­lési módszereket. A párt gazdaságpolitikáját tolmácsolva — s egyben közre­működve e gazdaságpolitika formálásában —, a Figyelő az új gazdasági gondolatok pub­likációs fóruma, s a gyakorlati alkalmazás tapasztalatainak színvonalas lapja Tett. így ér­zékelte az újság a hatvanas évtized elején azt a változást, amelyet azóta az extenzív for­rások szűkülésének nevezünk, s mely változások a gazdasági reform gondolatához, majd vi­tákban kiérlelt alkalmazásához vezettek. Sajtótörténeti tény, hogy a Figyelő egyike volt azoknak az érzékelő „anten­náknak”, amelyek „fogták” a változások jelzéseit; ezért adott teret az újság a reformot elő­készítő vitáknak, javaslatok­nak. A gazdaság hatékonyabb működésének, a változások be­fogadási készségét erősítő vál­lalati magatartásnak gazda­sági és társadalmi feltételeit mindig összefüggő rendszer­ként értelmezte az újság. Ezért szólhatott teljes egyértelmű­séggel arról az előnyről, amit az agrárgazdálkodásban a háztáji és a közös együttes fejlesztése jelent; ezért vált a Figyelő a kezdeményezés, a vállalkozókészség elismerésé­nek, megbecsülésének — s az ebből következő irányítási, vál­lalatszervezési koncepcióknak is — következetes támogató­jává. A negyedszázados évfordu­lón e közhasznú munka folyta­tásához, a közgazdasági gon­dolkodásmód további népsze­rűsítéséhez kívánunk laptár­sunknak sok sikert! Ismerkedés a legfontosabb feladatokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom