Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-04 / 62. szám

6 Dunántúli napló 1982. március 4., csütörtök Birtokvédelem az államigazgatási eljárásban Felvételünk Pécsett, Szabolcsfalun készült: az itt húzódó árkot még tavaly ősszel kitisztították. Csak a törmelék maradt a partján, azóta szépen növekedik, nap mint nap újabb szemétkupacok­kal gyarapodik. Jó lenne mielőbb elszállítani, azért is, mert köztudott, hogy Szabolcsfalu pat- kányfertözött gócként van nyilvántartva Pécsett. szerkesztőség postájából Cikkünk nyomán ff Tennénk mi is” A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló — az 1977. évi IV. törvénnyel módosított és egységes szer­kezetbe foglalt - 1959. évi IV. törvény és végrehajtási jogsza­bályai államigazgatási felada­tokat is meghatároznak. A Ptk. új jogintézményként rendszeresítette a tanács szak- igazgatási szerve előtti birtok- védelmi eljárást. Két évtize­des gyakorlat tapasztalata alapján megállapítható, hogy a birtokvédelemnek ez a módja bevált, a birtokviták eldöntésénél jelentős helyi is­meretekkel rendelkező szak. igazgatási szervek az ügyek többségében megnyugtatóan rendezték a birtokvitát. A birtokost a birtokvédelem akkor illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak ki­vételével, akitől a birtokot ti­los önhatalommal szerezte meg. A Ptk. kifejezett rendelke­zéssel nem biztosított birtok- védelmet a birtokot időlege­sen más részére átengedő birtokosnak azzal szemben, akinek részére a birtok áten­gedése történt, így ez a hiá­nyosság a jogalkalmazásban problémát okozott, melyet a módosítás már a következők­ben szabályoz; A birtokos jogcíme szerint részesül birtok- védelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek birtokát időle­gesen átengedte. Közös birtok esetén a bir­tokvédelem mindegyik birto­kost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok — egymás közötti viszonyuk alapján — egymás­sal szemben is jogosultak bir­tokvédelemre. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást — a birtok megvédéséhez szükséges mér­tékben — önhatalommal is el­háríthatja, de az elveszett bir­tok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor le­het fellépni, ha más birtokvé­delmi eszközök igénybevételé­vel járó időveszteség a bir­tokvédelmet meghiúsítaná. Akit a birtokától megfoszta­nak, vagy birtoklásában zavar­nak egy éven belül a szak- igazgatási szervtől, egy év el­telte után közvetlenül a bíró­ságtól kérheti az eredeti bir- tokóllapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A birtokos közvetlenül a bíróság­hoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság a vitás. A szakigazgatási szerv a ké­relem tárgyában 30 napon belül köteles határozni, mely­ben az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivé­ve. ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folya­modott, nem jogosult a birtok­lásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köte­les. A szakigazgatási szerv ha­tározatot hozhat továbbá a hasznok, károk, költségek kér­désében is, melynek végrehaj­tása — a Ptk. 27. § (1) be­kezdése szerint - a birtokvitá­ban eljáró szakigazgatási szerv székhelye szerint illetékes já­rásbíróság, városi, fővárosi, kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A szakigazgatási szerv hatá­rozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot 3 napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől szá­mított 15 napon belül a bíró­ságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Igen lényegesek a Ptk.-nak a birtokvédelmi ügyek hatás­köri szabályaira vonatkozó rendelkezései, melyeket a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának 1/1978. számú elvi állás- foglalása az alábbiak szerint összegez. a) a tényleges birtokállapo­ton alapuló birtokvédelmi *■ ké­relem elbírálása elsődlegesen tanácsi hatáskörbe tartozik. Ebben az esetben az állam- igazgatási szervnek a birtokvi­ta érdeméről döntenie kell. b) a birtokláshoz való jog vizsgálata rendszerint túlnő a tanácsi szerv hatáskörén, ki­véve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kér, arra nem jogosult. Ez utóbbi eset­ben a kérelmet az államigaz­gatási szerv határozattal uta­sítja el. c) kizárólag a bíróság hatás­körébe tartozik az elbírálás, ha az ügyben csak a birtok­láshoz való jog a vitás, vagy ha a birtoksértés elkövetése óta 1 év már eltelt. Ezekben az esetekben tanácsi hatáskör nincs, ezért ebben a körben államigazgatási döntés sem hozható. Ilyenkor — a bíróság­hoz történő áttétel nélkül — a birtokvédelmet kérő tájékozta­tást kap arról, hogy igényét közvetlenül bírói eljárásban kell érvényesítenie. d) a birtokvédelmet kérő el­határozásától függően vagy tanácsi, vagy közvetlenül a bí­rói szerv határoz akkor, ha a tényleges birtokállapot mellett a birtokláshoz való jog is vi­tás. Ez esetben a birtokvédelmet kérő választhat: a tényleges birtokállapotot alapulvéve ké­ri-e az államigazgatási birtok- védelmi eljárás lefolytatását, vagy pedig — mivel a birtok­láshoz való jog is vitás — köz­vetlenül bírósághoz fordul. Ha a birtokos kifejezetten kéri a tényleges birtokállapot alapul­vételével az eljárás lefolytatá­sát, a szakigazgatási szervnek az eljárást le kell folytatnia. Kivétel e szabály alól az az eset, ha az ügyben — a bir­tokláshoz való jog alapján — már per indult. Ez esetben az államigazgatási szerv tájékoz­tatja az eljárás résztvevőit, hogy a birtokvita eldöntését bíróság előtt indokolt kérni. Röviden szól kell ejteni az egy ezségrő'. Az államigazga­tási birtokvédelmi eljárásban az ellenérdekű felek egyezsé­get köthetnek, melyet az eljá­ró szervnek elő kell segítenie, s abban a körben, melyben ügydöntő hatásköre van, a tényleges birtokállapot kérdé­se az egyezség jóváhagyására Olvasóink írják A gépkocsi­vezetők védelmében A múlt csütörtöki lapunk­ban Cseh Lászlóné pécsi ol­vasónk' felháborodásának ad­tunk hangot, aki amiatt bosz- szankodott, hogy egy autóbusz lefröcskölte. Gyakran meg­esik, gyakran háborgunk emi­att mi, gyalogosok. Vagy van, aki mégsem? „Az ilyen esős idő amúgy is próbára teszi az autóbuszve­zetők idegeit és tudását. Azt hiszem, mi, járókelők is vi­gyázhatunk magunkra. És ilyen dolgok nem is igen történnek meg. De gondoljunk csak az útviszonyokra: az utak tele vannak gödrökkel, főleg az autóbusz-megállókban.” A levelet Balogh Lászlóné- tól kaptuk (Pécs, Egri Gyula -út 26.).---------------------- * ----------------------­J ó kezdeményezés - közreadjuk Kórházi étkező- és olvasóasz­talkát gyárt hulladékanyagból a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat Delta szocialista bri­gádja. A szombathelyi Marku- sovszky kórháznak készítettek tíz, ágyra szerelhető, változtat­ható méretű asztalkát, amely a hosszabb időre fekvésre kény­szerülő betegek helyzetét köny- nyíti meg. Az ötletet a brigád egyik tagjának betegsége adta, neki csinálták az első darabot. A brigád szívesen készit ajándékképpen ilyen — fémrú- don álló, festett farostlemez la- pú — asztalkát bármely érdek­lődő kórháznak, míg a hulla­dékanyagból futja. Később ho­zott anyagból vállalja a készí­tést. Cím: Delta szocialista bri­gád, répcelaki szénsavgyór, Répcelak, Külterület 9653. is jogosult. Jóváhagyni csak jogszerű egyezséget lehet. Az egyezség akkor jogszerű, ha nem ütközik jogszabályi elő­írásokba, s ha megfelel mind­két fél érdekének. Az egyez­ség jóváhagyása külön határo­zathozatalt nem igényel, ele­gendő az egyezséget tartal­mazó jegyzőkönyv záradékolá­sa. A jóváhagyó záradék ha­tósági döntés, ezért az egyez­ségben vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a bir­toksértővel szemben — kére­lemre — végrehajtás rendelhe­tő el. Természetesen a végre­hajtás is csak abban a kör­ben lehetséges, amelyben — egyezség hiányában — az ál- lamigagzatási szerv döntést hozhat. Dr. Somogyi Béla csoportvezető V. B. Hivatal igazgatási osztály „Tegyük mi is a vízbe?” címmel a február 22-i Hétfői Dunántúli Naplóban megjelent cikkünkhöz szól hozzá Fórizs Sándor, a Baranya megyei Für­dő Vállalat harkányi fürdőjé­nek üzemvezetője: Tennénk mi a vízbe színező indikátort, de ez hazánk fürdői­ben még egyáltalán nem al­kalmazott. Az indikátor beszer­zését illetően semmiféle tám­pont nem áll rendelkezésünk­re, de meggondolandó az in­dikátor alkalmazása is. Elkép­zelhető, úgy járnánk, hogy az eddigi kék vizű medencéink valamilyen új színt kapnának? A jelenlegi jogszabályaink saj­nos nem teszik lehetővé a für­dők vizét szennyezők, egyálta­lán a fürdő házirendjét súlyo­san megsértők helyszíni bírsá­golását. A tanácsokon keresz­tül intézett szabálysértési eljá­rás pedig igen körülményes. Példaként elmondható, hogy volt olyan eset, amikor 4—5 dolgozónk tanúkénti meghall­gatása után 70 forint kártérí­tésre köteleztek egy leskelődő kabinfurkálót. Visszatérve a fürdővizek tisztaságára a jelen helyzetben legtöbbet maguk a fürdővendégek segíthetnek. A fürdő igyekszik megfelelő szá­mú, viszonylag jól elhelyezett WC-t biztosítani vendégeink ilyen irányú dolgainak elvég­A pécsi 32-es autóbuszjá rattal kapcsolatban írtak leve­let olvasóink — 104-en írták alá — kérdéseikre Albert Fe­renciül, a 12-es Volán igazga­tóhelyettesétől kaptunk választ: 32-es járatunk utasforgalma műszakcentrikus. Az utasforga­lom mintegy 80—85 százalékos, a Hőerőmű és környékén elhe­lyezkedő üzemekhez (Baromfi- feldolgozó, Gázmű, stb.) irá­nyul, ezért természetes, hogy a menetrend is elsősorban azon üzemek műszakkezdéséhez és műszak befejezéséhez igazodik. A reggeli műszakkezdésekhez (4.00—7.35 óráig) illetve a dél­utáni műszak befejezéséhez (13.30—17.05 óráig), így hétfő­től péntekig munkanapokon 16—17 járatpárt (összesen 66 járatot) biztosítunk úgy, hogy figyelembe vesszük a felsorolt üzemek kezdési idejét is. A la­kótelepről illetve a lakótelepre irányuló forgalom annyira mi­nimális, hogy joggal merült fel a 20-as járat utasai részéről az az igény, hogy a városcentrum felé a gyengén kihasznált, vagy üresen közlekedő 32-es járatot a mohácsi úttól a zsú­folt 20-as járat vonalán kellene indítani Újmecsekaljáig. (A já­rat útvonalában egyelőre nem zéséhez. Másrészt a vízben való ajánlott tartózkodási idő 20 perc, és nemcsak a folyó ügyek intézése miatt. Termé­szetesen számítunk minden, a fürdővizek tisztaságával szem­ben igényes vendég segítő­készségére. Azt hiszem kár lenne elhall­gatni, milyen nagy szerepe van fürdővizeink szennyezésé­nél a folyadék, elsősorban a sör fogyasztásának. Jó hírként mondhatom, hogy a KÖJÁL már régóta szorgal­mazza a szeszes ital korlátozá­sát, ami azt jelenti, hogy a sze­szes italokat fokozatosan eltá­volítjuk a medencék közelé­ből, sőt az épületekből. Végezetül a cikk néhány adata: az a bizonyos 15 000 I „pisi" talán túlzás, de tény, hogy a forgalom növekedésével és a már említett okokkal együtt a határértéket 2—3-szor meghaladó mennyiség is meg­található a vízben. Indikátort pedig akkor használunk a für­dőn, ha ahhoz minden feltétel adott lesz (műszaki, beszerzési, elegendő vízmennyiség az azonnali cseréhez, stb.) Addig is fürdővizeink tisztaságának fokozása érdekében a fürdő­vendég a hatóság és az üze­meltető összefogására van szükség. tervezünk változtatást.) Ami a konkrét igényéket érinti, az 5.25-ös munkakezdésekhez a lakótelepről egyedül a Kesztyű­gyár jelentett mintegy 5—10 fős utazási igényt, ezt is csak az Edison út—Mohácsi út között, amelyért külön autóbuszt a jö­vőben sem kívánunk’ indítani, utaztatásukat a Kokszmű meg­állótól 5.07 órakor induló ver- sendi illetve szederkényi hely­közi járatainkkal meg tudjuk oldani. Az 5.45 és 6.00 órás munkakezdéshez jelenleg is meglévő 5.20-as indítást meg­felelőnek tartjuk. A délelőtti járatindítások 50 —60 perces követési idővel tör­ténnek. A rendelkezésünkre álló utasfelmérési adatok sze­rint a forgalom magasabb já­ratsűrűséget nem is igényel, így forgalom számszerű növe­kedése nélkül a járatok sűrí­tése a jövőben sem várható. Jelenlegi menetrendünk szerint munkanapokon a délelőtti órákban 8.55 után 9.45-kor és 10.35-kor van járatindítás a Baromfifeldolgozótól. A 9.45 órai indítást kifejezetten a Ba­romfifeldolgozó kérte, így csak a 10.35-ös járatot módosíthat­nánk. (Ha ezt kérik, a módo­sítás megoldható.) Hz illetékes ualaszol „A 32-es járat műszakcentrikus” Telefonszolgálat Kapnak utat a közép-gyiikésiek Pécsi olvasóink, a középgyü- késiek hívtak fel bennünket, s azt panaszolták, hogy nincs a lakóterületükön gyalogjáró, pontosabban a külszíni bányá­val használnak egyet közösen. S ez az út, főleg télen kész sártenger. Olvasóink gondjára van megoldás. Erről kaptunk tájé­koztatót Vass Istvántól, a Me­cseki Szénbányák külfejtési üze­mének vezetőjétől: A Középgyükési út gyalogos közlekedéssel a Lámpásvölgyi út felől megközelíthető a kül­fejtés érintése nélkül is: a lám­pásvölgyi autóbuszmegállót — Alsógyükési út — az Alsógyüké- si utat a Középgyükési úttal összekötő salakos úton. Gépko­csival pedig a Tettyén levő autóbusz-végállomástól induló Felső-havi dűlő—Felsőgyűkés IV. számú út—Bertalan kápolna— Középgyükés útvonalon. Az útvonal lerövidítését két megoldásban tervezzük megva­lósítani. 1982. március 15-ig el­készül az Alsógyükési utat a Középgyükési úttal összekötő régi külfejtési útszakasz kivál­tása, melyet a lakosság hasz­nálhat. Ezzel elkerülhető a te­lefonbejelentésben szereplő útszakasz közös használata. A Középgyükési út—Marx úti autóbusz-végállomás közti út­szakasz 1982-es terveinkben szerepeL.de kivitelezése csak a harmadik negyedévben valósul­hat meg a szükséges terepren­dezési munkák miatt. ♦ Felszedték a kazánlemez aknafedelet Dr. Keresztes Jánosné (István tér 21.) pécsi olvasónk tette szóvá, hogy rendkívül zajos az Esze Tamás utca sarkán levő aknafedél. Jó hírt kaptunk a Pécsi Víz­mű igazgatójától, Solti Dezső­től: a kazánlemezt időközben elszállították és az aknát leasz­faltozták. Erre az ideiglenes megoldásra azért volt szükség, mert még télen egy hibát há­rítottak el ezen a területen, s a hideg miatt nem tudták az aszfaltozást elvégezni. Kénysze­rűségből került a lebetonozott aknára a kazánlemez fedél.----;------------- ★ ------------------­V álaszt kér az olvasó Lehetne ésszerűbb menetrend? Tizenketten írtak Meződről: úgy vélik, számukra, akik haj­nalban járnak Sásdra dolgoz­ni, nem kedvez a Jógának—Me- ződ-Vázsnok—Sásd útvonalú autóbusz menetrendje. Gyors segítséget kaptunk a pécsi 12-es Volántól: március 1-től változott a menetrend. A Jágónakról 5.58 órakor in­duló autóbuszt ezentúl 25 perc­cel korábban indítják. Tehát: 5 óra 33 perckor indul a járat Jágónakról és 5 óra 45 perc­re ér Sásdra. “ “ 1 ■ ★ ■■ ■ ■ Köszönet a segítségért A Széchenyi István Gimnázi­um és Szakközépiskola dr. Hajdú Gyula KISZ-szervezete' és KISZ-bizottsága nevében megköszönjük a válalatoknak, intézményeknek és résztvevők­nek segítségét, akik hozzájá­rultak középiskolai jégkarne­válunk és összetett jégsport­versenyünk sikeres rendezésé­hez és lebonyolításához. Köszönjük, hogy az általunk nem remélt nagy számban jöt­tek el rendezvényünkre. Az eb­ből adódó — esetlegesen elő­forduló — kellemetlenségekért ezúton kérjük közösségünk el­nézését és köszönjük türelmes, megértő magatartásukat. Bugár Gyöngyi iskolai KISZ-bizottság titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom