Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-04 / 62. szám

1982. március 4., csütörtök Dunántúli napló 180 szerb-horvát nyelvű kötet Angol muzsikusok és magyar képzőművészek Kiváló művelődésszervezői ötlet Példás szervezéssel láthattunk tegnap este két művészet révén három rendezvényt. A Pécs vá­rosi Tanács művelődési osztálya és a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Ház ügyesen hasz­nálta fel azt a lehetőséget, amit a Zeneműkiadó kínált: az an­gol Redcliffe kamaraegyüttes ne csak a fővárosban szere­peljen, hanem Pécsett is. Má­sik előzmény: a Baranya me­gyei KISZ Bizottság mellett működő Fiatal Művészek Klubja megrendezte tavaly nyá­ron a Föld című tárlatát, most pedig a Tűz—viz címmel válo­gatott össze egy kiállításra va­ló anyagot. A két művészet — zene és képzőművészet — ügyes egyez­tetése révén tegnöp este 18 órakor a pécsi Mozgalmi Ház Kisgalériájában megnyílt a Tűz—víz kiállítás, s ezen a Redcliffe együttes adott rövid hangversenyt. A közönség utá­na megnézhfette Kertészfi Ág­nes és Jegenyés János üveg­tervezők, Máker Zsuzsa és Mol­nár Sándor keramikusok, Bicsár Vendel ötvös, Novotny Béla belsőépítész, Fekete Mariann grafikus, Pál Zoltán szobrász, Marschalkó Péter és Harnóczy Örs fotóművészek alkotásait. Majd a képzőművészek mentek el a muzsikusok rendezvényére. A Redcliffe kamarazenekar ugyanis a Liszt Teremben adott koncertet. Ajándékkönyvek a mohácsi báziskönyvtárnak A' tömegkommunikációs esz­közök rohamos elterjedésével egyidőben divatossá vált az a hiedelem, hogy a könyv hatal­ma csökkenni fog, helyét a té­vé, a rádió, az újságok veszik át A könyv öt évszázados ural­ma megingott — állítják egye­sek. De erre a hiedelemre alaposan rácáfol a mind na­gyobb közönségórdeklődés. Időszerű maradt tehát a neves pedagógus Comenius szenten­ciája: „... Mivelhogy a köny­vek révén sokan lesznek tudós­sá az iskolán kívül is; könyvek nélkül pedig senki sem; ha szeretjük az iskolát, szeressük a könyveket, az iskolák lelkét is: amelyik iskolát nem éltetik a könyvek, az halott." Különösen vonatkozik ez a megállapítás az etnikai szi­geteken élő nemzetiségiek, így a hazánkban élő délszlávok által lakott területek szerb- horvát nyelvet oktgtő iskolák­ra. Baranya, Somogy és Tolna délszlávok által lakott telepü­léseit a mohácsi szerb-horvát báziskönyvtár látja el anya­nyelvi irodalommal. S mivel a könyvtár alapvető feladatának tekinti az anyanyelvi oktatás fejlesztését, a gyerekék szó­kincs- és információgazdagítá- sót, a báziskönyvtár vezetője Szalainé Kővári Magda öröm­mel üdvözölte a Mohácsi Jenő városi-járási Könyvtárban teg­nap délelőtt Ladislav Logozárt, Jugoszlávia budapesti nagykö­vetségének első titkárát, aki a nagykövetség és a jugoszláviai tudományegyetemek ajándé­kaként adta át a tudományos dolgozatokat és egyetemi jegy­zeteket tartalmazó 180 kötetet a könyvtárnak. Ladislav Logozár elmondta, hogy a két szomszédos ország között hosszú évek alatt kiala­kult jó viszony és gyümölcsöző, kölcsönös művelődési csere- kapcsolat keretében nagyon sokat tettünk és még többet tehetünk a két országban élő nemeztiségiek anyanyelvi kul­túrájának fejlesztéséért. Meg­elégedéssel szólt arról, hogy az eddig 10 500 kötettel ren­delkező ,41 letéti községi-isko­lái kölcsönzőt ellátó bázis- könyvtár immár nagyobb szak­mai segítséget tud majd nyúj­tani mind a pécsi Janus Pan­nonius Szakközépiskolában képzett nemzetiségi óvónők­nek, mind — a könyvtárak kö­zötti kölcsönzés keretében — a Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanárképző karának délszláv tanszékén oktatóknak és tanulóknak. K. L. Fotó: Arató Tamás Eszperantó színházak találkozója Március 19. és 28. között Budapesten rendezik meg az eszperantó színházak nemzet­közi találkozóját. A külföldi és hazai színházi műsoroknak a Radnóti Miklós Színpad ad otthont, a nemzetközi hírű Ka- locsay Kálmán műfordító tisz­teletére pedig a Magyar Esz­perantó Szövetség a Korona Cukrászdában rendez emlék­estet március 21-én. A március 19-én este 7 óra­kor kezdődő díszbemutatón magyar színészek eszperantó nyelven mutatják be Elem Já­nos ön látta-e már a próféta lábnyomát? című alkotását. A hivatásos művészek mel­lett a nemzetközi találkozón pódiumot kap" két magyar amatőr együttes is: a kecske­méti megyei művelődési köz­pont Garabonciás Stúdiója, valamint a kispesti Ifjú Gárda Művelődési Ház együttese a Láng Gépgyár Művelődési Ott­honában lépnek közönség elé. Érdekesnek ígérkező program Győri Emil és Fekete András a Szigorított fegyház cimü televíziós játékban Bárány Györgyné felvétele Dz év pécsi televíziós műsoraiból Kényelmes, biztonságos „Bányász­bakancs próbaúton” A föld mélyének munkahelyein is kényelmesen és biztonságosan viselhető lábbeli előállítására fogptt össze a Veszprémi Szén­bányák Vállalat és a Tisza Cipő­gyár. Az orrmerevítővel, bordá­zott talppal ellátott bőrbakan­csokból az elsők már jól vizsgáz­tak a nedves, csúszós vágatok­ban. A bányászok kényelmesnek nyilvánították, s megállapítot­ták: nem csúszik, jól védi a láb­fejet a sérülésektől. A tervek sze­rint a mélyművelésben több mint hétezer dolgozót foglalkoztató Veszprémi Szénbányák üzemeiben a gumicsizmát cserélik majd fel ezzel az egészségügyi előírások­nak is jobban megfelelő lábbe­livel. Az első vizsgák után a sorozatgyártás előtt most újabb száz párat kapnak a bányászok ,,próba járatásra”. Számos olyan műsor készül el idén is a Magyar Televízió pécsi stúdiójában, amely a Dél-Dunántúlból merített té­májával valamennyiünket s az egész országot érintő kérdé­sekről kíván szóini. Katonaem­lékek címen készül el Füzes János szerkesztésében a har­madik film a második világhá­ború idején harcba kényszerí- tett magyar katonák sorsáról. Ugyanebből a korszakból me­ríti témáját a belorusz parti­zánokról készülő riportfilm is — soraikban magyarok is har­coltak. Több alkalommal be­mutatta már a pécsi tv-stúdió a Pécsi Orvostudományi Egye­temen folyó tudományos és gyógyító munkát. Idén az idegsebészet, az igazságügyi orvostani intézet munkájába pillanthatunk be a kamerák segítségével. Hol élünk - hogyan eiünk? a címe a pécsi tv-sek telepü­léshálózattal foglalkozó műso­rainak. Idén egy kihaló or­mánsági faluról, Monoskorról készít filmet Gombár János szerkesztő-riporter — egy má­sik filmben ugyanakkor szüle­tő és fellendülőben levő tele­püléseket, mint például Sátor­hely, mutat be Pánics György. Hárságyi Margit a Pécs bel­városa rekonstrukciójával fog­lalkozó 1981. évi film után idén is beszámol a nagysza­bású rehabilitációs program állásáról. Bükkösdi László a szerkesz­tője, rendezője azon sorozat első darabjának, amelyik azt vizsgálja, kik és miért mennek pedagógusnak. Pánics György és Hídvégi József egy másik riportban a műszaki pályák megtépázódott presztízséről gondolkodtatja majd el a né­zőt. Pánics György Vitézy László rendezővel második filmjét forgatja szakmunkás- képzős fiatalokról A jövő mun­kásai címmel, a munkássá vá­lás útját kutatva. PÁL YÁZAT A Honvédelmi Minisztérium jelent­kezésre hívja fel azokat a fiatalo­kat, akik a meghatározott felsőok­tatási intézmények nappali tagozatai­nak hallgatói vagy oda felvételre jelentkeznek, amennyiben egyetemi (főiskolai) tanulmányaik befejezését követően, képesítésüknek megfele­lően a Magyar Néphadsereg hiva­tásos tisztjei kívánnak lenni. 1. A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet és erkölcsi­politikai megbízhatóság, — hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, — nőtlen családi állapot, — 23 évnél nem idősebb élet­kor. 2. A honvédségi ösztöndíjra pályá­zók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegé­szítő) parancsnokságtól kaphatják meg. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt önéletrajzot, — hatósági erkölcsi bizonyítványt, — 2. számú statisztikai lapot, — TBC gondozóintézet által ki­adott, 3 hónapnál nem régebbi mell­kas röntgenernyő fényképet vagy igazolást. 3. Honvédségi ösztöndíjra a követ­kező felsőoktatási intézmények hall­gatói, illetve az oda jelentkezők pályázhatnak: BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM: — Gépészmérnöki Kar, épületgé­pészeti ágazatos, valamint gépipari technológiai szakos; — Villamosmérnöki Kar, híradás­technikai szak, műsorközlő, valamint adat- és távközléstechnikai ágazatos, továbbá műszer- és irányítástechnikai szak, irányítástechnikai ágazatos; — Közlekedési Mérnöki Kar, jár­műgépész szak, autógépész ágaza­tos; — Építőmérnöki Kar, szerkezet- építő mérnöki és földmérő mérnöki szakos hallgatói. EÖTVÖS LORAND TUDOMÁNY­EGYETEM : Természettudományi Kar, térképész és meteorológus szakos hallgatói. Tudományegyetemek: állam- és jogtudományi karai, természettudományi karai progra­mozó matematikus, fizikus (amennyi­ben vállalják, hogy a második év­folyamtól kiegészítő szakként a me­teorológiai szakot felveszik) szakos hallgatói. ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEK: általános orvosi és fogorvosi ka­rok hallgatói: MARX KAROLY KÖZGAZDASÁG­TUDOMÁNYI EGYETEM: Általános Közgazdasági Kar, terv- gazdasági és pénzügyi szakos hall­gatói. Pollack Mihály Műszaki és Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolák: Magas- és mélyépítés szakos, va­lamint épületgépész és építőgépész szakos hallgatói. KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA: Hídépítés- és fenntartási, valamint útépítési és fenntartási szakos hall­gatói. ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM: Földmérési és Földrendezői Főis­kolai Kar hallgatói. A pályázók a hivatásos katonai pályaalkalmasság megállapítása cél­jából egészségi vizsgálaton vesznek részt. Az ösztöndijszerződés megkö­tésére a vizsgálat és az egyetemi (főiskolai) felvételi vizsga eredmé­nyétől függően kerülhet sor. 4. A honvédségi ösztöndíjasok a tanév, a szakmai gyakorlat és a ka­tonai alapképzés tartamára havon­ként — külön rendelkezésekben meg­állapított — társadalmi ösztöndíjra jogosultak. Tanulmányaik alatt a Karikás Frigyes Katonai Kollégium Parancsnokságához tartoznak. A Bu­dapesten tanulók kérésükre — térítés ellenében — elhelyezésben és étke­zésben részesülhetnek. 5. Az egyetemista honvédségi ösz­töndíjasok a III. év eredményes be­fejezése, illetve rövid katonai alap­képzés után zászlósi rendfokozatba és „katonai főiskolai hallgatói” állo­mányviszonyba, az egyetem befeje­zését követően hivatásos állomány­ba kerülnek és tiszti rendfokozatot kapnak. A főiskolás honvédségi ösztöndíja­sok az államvizsgát követően vesznek részt rövid katonai alapképzésben és azt követően kapják meg tiszti rendfokozatukat. A honvédségi ösztöndíjasok tanul­mányi teljesítményük és képzettségük szerint kerülnek beosztásokba, illetve kezdik meg hivatásos tiszti szolgá­latukat. Pályázati' határidő: egyetemisták (főiskolások) részére az évfolyamtól függetlenül bármely időpontban, a felvételre jelentkezők részére már­cius 31. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Film készül a pécsi stúdió­ban a dunai hajósokról és a pécsi Puturlukról. Kilátogat egy stáb Popovics István szerkesz­tő-riporterrel Jugoszláviába, a hazai kereskedelem számára fontos isztriai Koper kikötőjé­be. Riportfilmen mutatják be a szlovéniai Murántúlon lakó magyar nemzetiség életét. Az M1V Pécsi Stúdiója idén is készít néhány érdekes mű­sort a Dél-Dunántúl művésze­ti, szellemi életéről, alkotóiról, illetve alkotóival. Csányi László hoz, a nagy műveltségű, finomtollú szekszárdi esszéis­tához Bükkösdi László látogat el, és akarja elkészíteni az író szellemi portréját. A város nem ér rá címmel szabálytalan portré készül Hallama Erzsé­bet íróról, újságíróról — egy beszélgetés keretében a vá­rosról is, amiben élünk. Hama­rosan adásra kerül egy harma­dik portré: Rózsavértben cím­mel Galambosi László költé­szetét vette filmre a pépsi tv- stúdió. G. O. Toilseprű Régi magyar családneveink helyesírása Hosszú idő óta tart már ez a vita. Klaniczay Tibor akadémi­kus mór 1966-ban a Magyar Nyelvőrben fölvetette a régi magyar családnevek helyesírá­sára vonatkozó javaslatát, ame­lyet nemrég módosított formá­ban újra ismertetett. E kiváló irodalomtörténész állásfoglalá­sának lényege az, hogy ugyan­azon család nevét mindig azo­nos formában kell írni, mégpe­dig a család által használt ké­sőbbi írásmód szerint. A XIX. századot megért családoknál a család által véglegesen rögzí­tett névformát kell alkalmazni: Desewlly (ejtés: dezsőfi), Eöt­vös (ejtés: ötvös), Esterházy (ej­tés: eszterházi), Forgách (ejtés: forgács). Ha a fenti szabályt mindig betartanánk, baj volna Balassi Bálint nevével. TudjuJr, hogy a nagy reneszánsz költő atyja és ő maga is legtöbbször a Balassi névformát használta. A család azonban később, így a száz év­vel utóbb élt gróf Balassa Bá­lint is, már az a-végű nevet viselte Balassi helyett. Éppen ezért ilyen ritka esetben föl kell oldani a szabályt, s meg kell hagyni mindkét név hasz­nálatát. Ha nincs véglegesen rögzí­tett névalak, Klaniczay azt ja­vasolja, hogy a név viselője, illetőleg a kora által gyako­rolt ejtést kell figyelembe ven­ni. Több pédája közül kiragad­juk a cs értékű cz-í (Czombor= Csombor) és a ts-t (Tsétsi=Csé- csi). A régi íz helyett a c elfo­gadását javasolja, és példaként említi az Apátzai nevet, amely­nek írását Apácainak ajánlja. Valóban, jelent is meg már néhány tanulmány Apácai Cse­re János névalakkal, de Gyár­fás Endre, Fábián Ernő pár év­vel ezelőtt napvilágot látott könyve nem az ajánlott, ha­nem az Apáczai (tehát cz-s) nevet népszerűsíti. Helyesírási szabályzataink szintén az Apá­czai Csere János névalak írását tanácsolják. Klaniczay a szó belsejében a ly értékű I-1 is említi, s példa­ként idézi a Caroli=Károlyi ne­vet. És itt is kevéssé meg kell állnunk! Nézzük csak, mit mond az irodalmi lexikon: ,,A hagyományos Károli írásmód nem indokolt." A Károlyi név olvasható a magyar irodalom története (közismertebb nevén: a sp,enót) köteteiben is. Ugyan­akkor A magyar helyesírás sza­bályai és a Helyesírási Tanács­adó Szótár a hagyományossá vált Károli Gáspár írásmód használatát írja elő. Kinek higgyünk az említett két esetben? Klaniczay javaslata szerint az ejtést, olvasást nem zavaró ré­gies írásmódot nem kell moder­nizálni, hanem tiszteletben kell tartanunk a név viselőjének, illetőleg korának gyakorlatát. Ezért a szóvégi y, a c értékű ez, a v értékű w, valamint a zár­hangok (t, g, k) utáni h betűk megtartását ajánlja. Ennek megfelelően Pesthi Gábort, Komjáthy Benedeket, Watháy Ferencet (nem: Vatait) és Wer- bőczi Istvánt (nem: Verbőcit) javasol írni. Most azonban a javaslattevőt cserbenhagyja a Magyar irodalmi lexikon, mert az utolsó névnél a Werbőczi névformát említi. A Helyesírási Tanácsadó Szótár is a Werbő- czi-léle alak írását tanácsolja. Az 1974-ben kiadott Mindenki lexikona a Werbőczi és a Ver- bőczy kettős alak mellett tör lándzsát. Az 1954-es szabályzat valamennyi levonatában meg­feledkeztek e névről. Annál ke­vésbé Benda Kálmán történet- , tudós, aki szerint sem Werbő- ' czy Istvántól, sem Imre fiától magyar nyelvű aláírást nem is­merünk, s a XVI. századi Hár- maskönyv-kiadások névhaszná­lata pedig igen ingadozó. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom