Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-29 / 87. szám

Üj munkakör a dolgozó hobbijá­ra építve — igy summázhatnánk a legutóbbi Ablakban elhangzott Pá­pai Judit riportját. Arról szólt, hogy a Volán egyik vállalatánál a rok­kant dolgozónak, aki kiválóan raj­zolt, festett létesítettek egy új mun­kakört, amelyben hasznosíthatta a korábban hobbiból megszerzett is­mereteit. A kezdeményezésen fel­buzdulva körülnéztünk Baranyában. Itt mi a helyzet? Nos, körülbelül így állunk: Az egyik pécsi vállalat portást keresett, s a megyei tanács munkaügyi osztályán egy rok­kant embert ajánlottak, aki pár percre lakik a munkahely­től. Hogy mit szóltak ehhez a vállalat vezetői? Azt mondták, kérem ez nem megy, ilyen fon­tos posztra nekünk értelmes emberre van szükségünk. Mire a munkaügyi osztályon megje­gyezték: talán el kellene be­szélgetni az illetővel, mert kivé­telesen egy redkívül intelligens embert ajánlottunk. Persze egy hibája van, tolókocsival közle­kedik. Azért van jó hírünk is, amiből országos kezdeménye­zés lehet. A Mozgássérültek Baranya megyei Egyesülete sze­retne egy társulást alakítani. Nemrég rendezett kiállításun­kon kiderült, hogy Pécsett sok rokkant ember él, akik rendkí­vül értékes dolgokat készítenek hobbiból, ám nincs aki eladja a szép faragásokat, hímzéseket, dísztárgyakat, amik egybébként igen kelendőek manapság. Ezért szerveznék meg a társu­lást, amely valószínűleg hama­rosan működik, hiszen a me­gyei vezetés patrónusa az egye­sület kezdeményezéseinek. * Furcsa javaslata van komlói olvasónknak, aki egy hölggyel él együtt. Szerinte az élettárs pároknak a tanács adjon szá­mot, természetesen pecséttel el­látva, amit aztán mindenütt el­fogadnának. Nem kellene minduntalan hatósági igazolá­sért szaladgálnia. Majdnem olyan, mint egy házasságlevél, amit ma már egyre többen nem kívánnak megszerezni. Bizonyára azért, mert tudják, hogy az élettársi viszony sem kevesebb ma már, mint mondjuk a házasságlevél. Mármint a jogokban és köte­lességekben nem kevesebb. A hatóság ugyanis nem kívánja állampolgárait megkülönböztet­ni, csak néhány esetben haj­landó ilyen igazolást adni. S teheti ezt azért, mert általában nincs szükség ezekre a papí­rokra. És most tessék figyelni! Jó ideje az üdülőkben, szállo­dákban sem gond: mondjuk egy budapesti úr pécsi szállo­dában jelentkezik hölgyével, (mondanom sem kell, akivel közös háztartásban él), nem fir­tatják a papírjait, legfeljebb egyet jó tudnia, a lakhelye ne Pécsett legyen . .. S végül maradt a bécsi fehér, ami ugye hiánycikk-listára került. Vajon miért? — ezt egy pécsi kisiparos kérdezte, aki szívesebben dolgozna olcsóbban (!) az ügyfeleinek. Igen, van ilyen is. A bécsi fehér festéket az Országos Ásvány és Ércbányásza­ti Vállalat gyártja, de emellett elő­állít a bányászatban nélkülözhetet­len őrleményeket, emiatt nem jut ka­pacitása erre az olcsó festékre. A Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalatnak az első ne­gyedévre megrendelt 103 tonna he- helyett 23 tonnát tudott szállítani. A kereskedők minden hónapban jelzik, hogy ez bizony kevés, egyszer biz­tosan lesz eredménye . . . Gáldonyi M. H Hétfői Tajtékpipához a szaruszopó­ka dukálna, dehát nincs aki csinálná Galambos Lajos pipái­hoz, bánkódik is miatta eleget. A szárnak legmegfelelőbb a meggy, a kökény, s nagyon jó a jázmin, de az drága (Ang­liában 500 éve is hat fontba ke­rült — s ma is annyiba), de a mogyoró és a mocsári kőris fá­ja is megfelel. A pipa fejének azt a műtajtékot tartja a leg­megfelelőbbnek Galambos La­jos, amit egy vegyészmérnök barátja kísérletezett ki neki, de készít cseréppipákat is. Az iga­zi, jó gyökérpipákat becsüli, de nem sok jót mond a porcelán­alkalmatosságokról. A dohánynak legjobb az ap­rólevelű, mint a Virginia, vagy a mikei, de csak, ha természe­tes anyagokkal illatosították, mint például zöldalmával, méz­zel, sárgalucernával, bíborral, vagy akácvirággal. A megvá­gott dohányt cserépedénybe kell rakni a hozzávalókkal, azt igy együtt finoman megválasztott, ötvenfokos kemencébe rakni, s hagyni szép lassan lehűlni. Mert az igazi pipakészítő a pipázás minden csínját-bínjót ismeri, a kaposvári Galambos Lajost sem lehet zavarba hozni pipaügyben. A jó tajtékpipát például új korában, régi világ­ban kiadták cselédnek, cigány­nak, azzal szívatták hónapszám, de kötelezték, hogy csak fehér kesztyűben nyúlhat a pipához. Galambos Lajos pipáit job­bára maguk a megrendelők „járatják be”, talán még Schmidt kancellár sem bízza másra a Kaposvárról érkezett füstölőeszközt. Megbecsüli Far­kas Bertalan is a Lajos bácsitól kapott tajtékpipát, miként La­jos bácsi az űrhajóstól kapott, űrt is megjárt,, űrben lebélyeg­zett térképet, amiért „egy őrült térképgyűjtő 150 ezer francia frankot ígért, hát az azt hitte, hogy odaadom?". Ortutay Gyula biztatta, hogy a pipakészítés mellett kötelezze el magát: „Fafaragónak a ti­zenhetedik vagy az országban, pipakészítőként első lehetnél." Pedig akkor már régen készített pipákat, az elsőt 1939-ben, gye­rekfejjel szinte még. Aztán há­ború, hadifogság, ,,de nekem szanatórium, a Krímben voltam, hire ment, hogy pipakészitő va­gyok, erről eszükbe jutott Sztá­lin, állítólag került hozzá is azokból, amiket ott csináltam. A száruk abból a Iából készült, amivel a jaltai tanácskozóter­met burkolták, hozták nekem az anyagot egy tiztonnás teherau­tóval." Galambos Lajos rokkantnyug­díjas 33 éves kora óta, két in­farktusát sem pipakészítés köz­ben szerezte. Heves természeté­ről ismerik városszerte, s arról is, tiszta érzések kerítik indula­tát. Mostanában főképpen azért, mert lassanként alakulgat csak a rokkantnyugdíjasok bedolgo­zó szövetkezete, hozzá az épü­let. s egy árusítópavilon vala­hol a Balaton-parton „Egyet­len együnk sem akarja, hogy eltartsák, csak annyit akarunk segítségül, hogy eltarthassuk magunkat. Most kaptam egy té­rítőt mintának, a gazdája azt írja, leltári tárgy a szociális ott­honban, teszik ide, tolják oda. Tudja, mit jelentene ennek az embernek, ha megvennék a ké­zimunkáját?" Mint ahogy neki is éltetői a pipáit köszönő levelek Ameriká­ból, Ausztráliából. Mert a kéz­műves pipának rangja van az egész világon, főképp, hogy a népi formákat; pásztorok, gö­löncsérek világát idézi pipái­ban Galambos Lajos. Ezt csodálták a budapesti új sportcsarnokban tegnap meg­rendezett kiállítás és vásár ven­dégei is a kaposvári népművész standjánál. Bodó László GYŰJTIK AZ AGANCSOKAT A GEMENCI ERDŐBEN: A világ­híres trófeáiról ismert gemenci erdőben megkezdődött a gím­szarvasok agancsváltása. A bikák által levetett díszes agancsokat az erdészek gyűjtik össze, hogy képet alkothassanak a trófeás vadak fejlődéséről, vagy az esetleges rendellenességekről. Az ér­dekesebb példányokat a Keselyűsi Vadászmúzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Zökkenőmentes átállás a nyári időszámításra Vasárnap nulla órakor élet­be lépett a szeptember 26-ig tartó nyári időszámitás. Éjfélkor egy órával állítottuk előre az órákat. A közlekedési vállalatok ügyeletéinek tájékoztatása sze­rint minden zavar nélkül tör­tént az átállás az új időszámí­tásra. A MÁV pályaudvarokról már módosított menetrend sze­rint indultak a belföldi és nem­zetközi járatok. A tapasztalatok szerint az utasok tudomásul vet­ték és nem is felejtették el a megváltozott indulási és érke­zési időpontokat. A hivatalos nyári időszámitás kezdetével egyidőben, azaz március 28-án lépett életbe a MALÉV új menetrendje. A Vo­lán autóbuszai és a MAHART hajójáratok menetrendje nem változott, igy itt nem kellett új időpontokat megtanulni. A PINKERTON-ügy H ercule Poirot-Jól Charlie angyalaiig a krimiiro­dalom magánnyomo­zóinak sora lopta be magát a kalandos bűnügyi tör­téneteket kedvelők szívébe. A pesti Pinkertonnak nem sikerült, igaz ő nem is írói fantázia szü­lötte, hanem hús-vér figura: az utóbbi három évtized egyetlen magyar „magányomozója”^ a 28 éves Fazekas István. A Pinkerton-nyomozóiroda néhány hónapja kénytelen volt beszüntetni tevékenységét, s Fazekas Istvánt pár nappal ez­előtt két és fél évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság üzérkedésért és más bűncselekményért. A jogszabályok bizonytalan­sága is segítette a pesti Osz- tap Bendert. A magánnyomozói tevékenységet egy 1924-0011 származó belügyminiszteri ren­delet engedélyezte legalább öt­éves tisztes szolgálat utón volt rendőrök számára. Ezt a rende­letet azonban 1949-ben hatályon kívül helyezték, de ez utóbbi ren­delet annyira feledésbe merült, hogy Fazekas tevékenysége kezdett jogilag megfoghatat- lannak látszani. Pedig nem akármire vállalkoztak - hiszen Fazekasnak alkalmazottai is voltak teljesen szabályellene­sen —, s ezt is jócskán túllép­ték: például nemcsak szemé­lyek megfigyelésére, hanem magónbosszú végrehajtására is elfogadtak megbízatást. Bármilyen jogellenes, enge­dély nélküli volt is a Pinkerton- nyomozóiroda működése, ügy­félforgalma azt bizonyítja, hogy szolgáltatásaira volt igény, hiszen amíg kikapós asz- szonyok, férjek és féltékeny há­zastársak lesznek, mindig akad megfigyelő „munkára" meg­bízó. Bűncselekmények esetére egyértelmű a törvény szabályo­zása, hogy kik végezhetnek nyomozást: ügyészség, rendőr­ség, illetve vám- és pénzügyőr­ség. külön jogszabály alapján más államigazgatási szerv, va­— Mi feltűnés nélkül bekövetünk mindenkit, kinyomozunk min­dent. Erb János rajza lamint külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón és polgári repülőgépen a parancsnok. Izgalmas kérdés viszont a polgári peres ügyeknél, hogy a Pinkerton-féle magánnyomo­zói információk hogyan hasz­nálhatók fel a polgári bíróság előtt. Farkas lózsef jogászpro­fesszortól, a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem polgári eljárási csoportjának vezetőjé­től kapott válasz lényege a kö­vetkező: A hatályos polgári perrendtartás nem köti meg a bíróság kezét, így az igazság kiderítése érdekében az eljá­rás során felmerült bármilyen bizonyítékot figyelembe vehet, ezek alapján és jelenlegi bírói gyakorlat szerint még a jogel­lenesen szerzett bizonyítékot is, például lopott okiratot és titok­ban készített magnófelvételt. Más kérdés, hogy a jogellenes cselekményért egy másik eljá­rásban a bizonyítékot szolgál­tatónak felelni kell. S bár a Pinkerton-nyomozóiroda műkö­dése mint engedély nélküli vál­lalkozás jogellenes volt, egyes nyomozási cselekményeik, pél­dául valakinek a követése, megfigyelése, önmagukban nem minősíthetők jogellenes­nek. D. I. A tesztpilóta arca e!kékül... A tesztpilóta mozdulatlanul ül egy elektromos meghajtású kísérleti „szánon". Bekapcsol­ják a biztonsági övét, minden indulásra kész. A szán 70 kilo­méteres sebeséggel csapódik a falnak, a tesztpilóta arca el- kékül, hasa felpuffad, borda­törés, májrepedés . . . halál. Az áldozat: egy kilenchónapos, 36 kilós malcc. A halálos sérü­léseket egy normál autóbizton- sógi öv okozta. A francia hatóságok baleset­kutatói feladatul kapták az autóba beépített hárompontos biztonsági övék tökéletesítését, ütközésnél a biztonsági öv je­lentősen növeli a túlélési lehe­tőségeket, de az is köztudott, hogy maga az öv is sérülési veszélyeket rejt magában. A Lyon melletti kutatóinézetben az állatkísérletekkel bebizonyí­tották, amit az autógyártók már rég sejtettek; balesetnél elő­fordulhat, hogy a biztonsági Baleseti hatásvizsgálatok öv — védő funkciója mellett és ellenére — az ütközés során a májat vagy a lépet össze­roncsolja, a vesezúzódás is gyakori. Az Európai Közösség biztonsági szakemberei évek óta próbálkoznak egy optimá­lis, egységes rendszer beveze­tésével, ennek ellenére még ma is 29-féle rögzítési mód a megengedett. Sajnálatos, hogy az egységes rendszer az autó­gyárosok ellenállásán törik meg, épp oda tervezik ugyan­is az autótelefont vagy a kézi­féket, ahol az övét a legbiz­tonságosabban lehetne rögzí­teni. A kísérletsorozat magja tulajdonképpen az, hogy az emberi test nagyfokú mozgási energiáját, amely az ütközésnél a gurtnik közé szorul, a tartó- szerkezetek alakváltozási ener­giájává alakítsák át. igy a Mercedes Művek például lég­zsákokkal kísérletezik, ami üt­közésnél automatikusan felfú­jódik a vezető és a kormány­kerék között. A kritikus pont megtalálása céljából (amikor az öv nem véd, hanem balesetet okozhat) emberi hullákkal is próbálkoz­tak, ezek az értékek azonban nem mérvadók, mert az eleven izomzat — szerencsére — ked­vezőbben reagál az ütödésre. Igy inkább élő malacokkal kí­sérleteznek, ezek kifejezetten alkalmasak balesetkutaiási cé­lokra, mert mellrészük hasonlít az emberi mellkashoz, és belső szerveik nagysága is megközelí­ti az emberi szervek nagyságát. Előfordul, hogy a kísérleti állatok túlélnek egy-egy bal­esetet, ilyenkor gondos ápolás és gyógyítás után újra sorra- kerülnek, mert a baleseti „ala­nyok” nagyon költségesek, külö­nösen a majmok; egy pávián a legolcsóbb piacon is 170 már­ka. Hátborzongató tudósítás; kegyetlenség? álcázott szadiz- mus? állatkínzás? — cikáznak bennünk a gondolatok. Igen, de hány ember hal meg közle­kedési balesetben, és egy ré­szük éppen a biztonsági öv okozta sérülések következtében. Juhász Edit Húszezren a felszabadulási emléktúrán Ünnepség a Vöröskö sziklánál A természetbarátok bu­dapesti szövetsége vasár­nap rendezte meg az im­már hagyományos felsza­badulási emléktúrát. A ve­rőfényes délelőttön ragyo­gó kirándulóidőben csak­nem húszezer turista kere­kedett fel, hogy eljusson a Leányfalu fölötti Vöröskő sziklához. Sokan HÉV-vel, busszal, motorral, kerék­párral érkeztek. Mások to Dunán eveztek fel a he­gyek lábáig, s számos üzem, vállalat dolgozója jött a MAHART sétahajói­val is. Fiatalok és időseb­bek, többgyerekes csaló­dok indultak gyalogosan útnak ez emlékműhöz. A vöröskői táborhely tar- kállott ezen a délelőttön a fáradságukat pihenő ter­mészetkedvelők ezreitől. Sokan már korábban ér­keztek, s felverték sátrai­kat, az ország úgyszólván valamennyi részéből eljöt­tek a szervezett turizmus­ban részt vevők. Szomba­ton éjszaka és vasárnap délelőtt hegymászó tájéko­zódási versenyt is rendez­tek, melyen sokan bizonyít­hatták erejüket és felké- szültséqüket. Vasárnap délben ünnep­séget tartottak. Fischl Eri­ka, a Hazafias Népfront budapesti Bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet, majd a sport- és társadalmi szervezetek, s természetbarátok képviselői helyezték el koszorúikat, viráqaikat a felszabadulási emlékműnél. A pipakész

Next

/
Oldalképek
Tartalom