Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-27 / 85. szám

Fiatalok fi nemzet lemeze Az egyetlen pécsi közreműködő: Koszta Gabriella Gyönyörű, vallomással föl­érő mondatot találtam Székely Éva olimpiai bajnoknő nemré­giben megjeleni könyvében: „A Himnusz volt és marad szá­momra a világ legszebb dal­lama, és annyi kitaszítottság után is erőt vesz rajtam a meg­hatottság, ha hallom." A kifejezés már állandósult: mindenütt a nemzet lemeze vagy nagylemeze névvel írnak és beszélnek a Hazafias Nép­front és a Hungaroton nemrég megjelent közös vállalkozásáról, az A oldalán a Himnuszt, a B oldalán a Szózatot tartalmazó nagylemezről. Jelentőségén és fontosságán túl három dolog is indokolja, hogy írunk és éppen most írunk róla: az egyik, hogy a nagylemez március 15-re je­lent meg, másik, hogy ilyen még nem készült Magyarorszá­gon, s végül, hogy a lemezfel­vételnek egy pécsi közreműkö­dője is volt: Koszta Gabriella, a Pécsi Nemezti Színház fiatal művésze. — Nagynak éreztem a fele­lősséget, de nemcsak én, ha­nem mindenki, aki ebben a munkában részt vett — emléke­zett vissza Koszta Gabriella a felvétel idejére. — Mindenki úgy érezte, ez nagy megtisztel­tetés, hogy éppen őt választot­ták ki, s persze mindannyian a lehető legjobb teljesítményt akartuk nyújtani. Ez mindvégig benne volt a levegőben: a megtiszteltetés, a felelősség, a meghatódottság. Nálam még az is hozzájárult, hogy ez volt életem első lemezfelvétele, s én meglehetősen mikrofonlázas vagyok. De a minél-jobbat-aka- rás nemcsak a közreműködők­nél volt meg: hihetetlen gon­dossággal, alapossággal és lel­kesedéssel dolgozott a szerkesz­tő bizottság: Juhász Ferenc köl­tő, Lukácsy Sándor irodalom- történész, Szokolay Sándor ze­neszerző és Újfalussy József ze­netudós. — Mi a te feladatod a leme­zen? — Illyés Gyula egy 1938-ban, Kölcseyről írott esszéjéből mon­dok részletet. A felvételeket még tavaly kezdték; nekem későn es­te, egy előadás után kellett be­mennem. (Ez akkor volt, amikor a színházzal Budapesten ven­dégszerepeltünk). Éjjel volt már, fáradt is voltam előadás után, s az első felvétel nem sikerült. Másnap azután egyhuzamban elmondtam, s ez is került rá a lemezre. Nagy élmény volt hal­lani és látni, ahogy olyan kitű­nő művészek, mint Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós hogyan próbálgatták a Himnuszt, ho­gyan akarták ők is minél job­ban mondani. Úgy tudom, a lemez már március 14-én kint volt az üzletekben, de a hi­vatalos meghallgatásra 15-én, az Óbudai Hajógyárban került sor — ez sem véletlen, hogy éppen ott: innen indult 1844- ben a Széchenyi gőzös. — Miért tartod fontosnak ezt a lemezt — általában és ön­magad számára is? — Ilyen nagylemeze kevés országnak van, s nagyon jó, ha van ilyen. Nem csupán létezé­se fontos: de léte szükséges ah­hoz, hogy meghallgatásakor fi. gyelmeztessen — ma és ben­nünket — a nemzet közös vál­lalkozására. Ez a két vers és dal mindenkinek egyformán a sajátja kell, hogy legyen Jel­zésrendszerében, mondanivaló­jában csak nekünk, csak hoz­zánk szólnak, halálpontosan fe­jeznek ki valami nagyon fonto­sat rólunk, nekünk, nem véletlen, hogy a — ha mondhatom így — nemzeti imádság rangjára emel­kedtek. Ez azért is fontos, mert egyik sem rendelésre írott, még­is, ezzé tudtak válni, E két mű kötelezi az embert a közösségi sorsvállalásra. Voltak olyan vé­lemények, hogy közismertségük miatt talán el sem fogy ez a lemez — s a gyakorlat rácáfolt, a reagálás bizonyított: a húsz­ezer példány, ahogy mondani szokták, szinte percek alatt el­tűnt az üzletekből. S még egy nagyon fontos dolog: a leg­több ember csak a Himnusz el­ső szakaszát tudja, sokszor el­hangzik, sokszor énekeljük, s az idők folyamán ez automatizáló- dott. Közben már nem is gon­dolunk arra, mit is éneklünk, mi itt a lényeg, a mondanivaló. Ez a nagylemez kizökkent az automatizáltságból, s talán min­denkinek eszébe juttat valami nagyon lényegest. Dücső Csilla 15 éves a Glosszátor A tavaszi napfény hatására erősen előjöhetnek a szeplők, de van arra mód, hogy eltüntessük, vagy legalábbis elhalványítsuk. íme a képen követhető: ilyen volt a bőr kezelés előtt, s ilyen lett utá­na... Fotó: Läufer László Mi fenyegeti az arcbőrt? Otthoni kísérletezés helyett forduljunk szakemberhez Tavasz kezdetén, az első napsu­garak hatására sokasodnak a koz­metikai problémák, különösen az arcbőrt viseli meg az időjárás vál­tozása. Milyen veszélyek leselked­nek leggyakrabban az arcbőrre, s hogy ezek ellen mit lehet tenni, erre Daczi Balázsné kozmetikustól, a Baranya megyei Fodrászipari Szö­vetkezet legrégibb szalonjának, a Pálma kozmetikának dolgozójától kértünk tanácsot. — Tavasszal a leggyakoribb pa­nasz a pigment-rendellenesség két fajtája, a szeplő és a májfolt. Aján­latos már korán, február végén, március elején elkezdeni a kezelést fényvédő szerekkel. A kereskedelmi forgalomban kapható Achromin hal­ványító krémet tudom ajánlani. Ha azonban nem szeplőkről, hanem májfoltokról van szó, már nem ilyen egyszerű a helyzet. A májfoltokat ugyanis leggyakrabban a fogamzás- gátló tabletták váltják ki, s a nap­fény tavasszal csak fokozza megje­lenésüket. Ebben az esetben a hal­ványító krémnek csak akkor mutat­kozik hatása, ha egy időre abba­hagyják a tabletta szedését. — A különböző bőrtípusokra ho- , gyan hat a tél, s hogyan kell hely­rehozni mindezt tavasszal? — A száraz, vizhiányos típusú bőr felszíne még szárazabb lesz, hám- lik, finoman korpázik, s ez húzó, viszkető érzéssel jár. Az arc szap­panozása helyett inkább a lemosó tejeket ajánljuk, majd utána lan-' gyos vizes öblítést. Az arcot minden lemosás után be kell krémezni bőr­HÉTVÉGE 10. tápláló, zsíros vagy hidratáló krém­mel. S a legjobb az, ha mindezek után öt-tíz percig még kamillával borogatjuk. E házi kezelések hatá­sát csak fokozzák a rendszeres koz­metikai masszázsok, a vitaminos pa­kolások, vagy az intoforézises eljá­rások, fito-kezelések. Egyébként en­nél a bőrtípusnál igen gyakori a tavaszi bőrgyulladás, ez legtöbbször az arc alsó részén jelentkezik piros, gyulladt foltok formájában, amik természetesen viszketnek. Ez is a bőrszárazsággal függ össze, de ilyen esetben nem tanácsos házilag kísér­letezni, inkább mindenki forduljon szakemberhez. — És mi a helyzet a zsíros bőr­rel?- A zsíros bőrtípust kevéssé vi­seli meg ajél, de a napfényhiány itt is észrevehető. Legelőször is alaposan ki kell tisztíttatni a bőrt, és szárító hatású arcvizeket, rázókeverékeket érdemes használni. A zsírosabb arc­bőrnek kifejezetten jót tesz a kvar­colás, a sok levegő, napfény. A bőr minőségével összefügg a téli súly- felesleg leadása is: a hirtelen, ra­dikális fogyás helytelen, mert na­gyon megviseli az arcot, fokozza a ráncképződést, a bőr fáradt és pety­hüdt lesz. Jobb lassan leadni a fö­lösleget, de akik fogyókúráznak, fo­kozottabban ápolják bőrüket. S per­sze nem hanyagolható el a táplál­kozás sem, de ezzel a legtöbb em­ber tisztában van: ilyenkor sok te­jet, tejterméket, zöldségfélét, friss gyümölcsöt kell fogyasztani. D. Cs. Rovatszerkesztő: Dücső Csilla Idén 15 éves a Glosszátor, a Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem KlSZ-bizott- ságának kulturális és közéleti lapja. Ez a kis példányszámú diáklap másfél évtizedes tör­ténete alatt hírnevet tudott szerezni magának egyetemis­ta berkekben. S bár belső terjesztési kiadvány volt min­dig, tiszteletpéldányai elju­tottak az ország jó néhány egyetemére. 1967-ben a jog­tudományi kar (nem is volt akkor több) „Szalai László” kollégium diákbizottságának lapjaként indult. S a hetvenes évek közepén vette át a ki­adói szerepkört az egyetem KISZ-bizottsága. A név kötelez — vallhatták a lap megalapítói, majd nyomdokaikon a mindenkori szerkesztők: a Glosszátor nemcsak egy régi római jog- tudományi irányzatra, hanem a sajtóműfajok egyik legsajá- tosabbikára is utal. A közéle­ti érzékenység mindig is jel­lemzője volt a Glosszátornak, amellett, hogy az irodalmi önképzőkör szerepét is be­tölti. A lap egykori szerkesztői ma bírák, ügyészek ügyvédek tudományos kutatók, egyete­mi oktatók, de sokan válasz­tották közülük az újságírói pályát is, s most országos, vagy megyei lapoknál dol­goznak. (Például a Dunántú­li Napló szerkesztőségében is.) A Glosszátor gyakran vál­lalt kezdeményező szerepet a pécsi egyetemista ifjúság kö­zösségi életének szervezésé­ben, például az ősi medikus- jogász viszálykodás lecsende- sítésével, s amikor megala­kult a pécsi felsőoktatási in­tézmények közös lapja, az Universitas, a glosszátorosok részt vettek az új lap társa­dalmi szerkesztő bizottságá­nak a munkájában is. Ugyan­akkor a Glosszátor az Univer­sitas megjelenése után is bi­zonyította létjogosultságát. A joghallgatók lapjaként indult, de amikor közqazdasági kar­ral bővült a Pécsi Tudomány- egyetem, a közgazdászok is helyet kértek és kaptak a Glosszátorban. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy a jelenlegi szerkesztője, Péter Éva, a közgazdasági kar negyedik évfolyamos hall­gatója. A lap történetében egyébként az első női főszer­kesztő és egyben első köz­gazdász. — A gólyabáli és jogász­báli lapot nem számítva évente négyszer, jelenleg 500 példányban, házi sokszorosí­tásban jelenik meg a Glosz- szátor — meséli a főszerkesz­tő. — Sok hagyományt meg­őriztünk, legfőképpen a lap eredeti profilját: igyekszünk az egyetemi ifjúság közéleti fóruma lenni. Szerkesztő bi­zottságunk meglehetősen mostoha körülmények között dolgozik: a gépeltetéstől kezdve a terjesztésig mindent mi végzünk, s jelenleg nincs egyetlen kis zug sem a szá­munkra az egyetem épületé­ben. S már csak kényszerű­ségből is ápoljuk a hagyo­mányt: ahogy 15 éve mindig, a jogászkollégium klubjában tartjuk hétfő esténként a szer­kesztő bizottság üléseit. — Terveztek-e valamit a 15. évforduló megünneplésére? — Lehetőségeink nagyon szűkösek. Szeretnénk ösze- hívni a régi szerkesztőket egy találkozóra, és a májusi szá­munkban megjelentetjük visz- szaemlékezéseiket. Rábukkan­tunk a Glosszátor első két számának egy-egy példányá-' ra, de nagy szomorúságunk­ra valamennyi évfolyamának teljes sorozatát nem tudjuk összeállítani. Az Egyetemi Könyvtárban reménykedtünk, de ott sem őrizték meg a Glosszátort, pedig ma mór ez a diáklap is hozzá tarto­zik az egyetem történetéhez. — A Pécsi Tudományegye­tem nemrégiben vette fel Ja^ nus Pannonius nevét, és ta­nárképző karral bővült. A pé­csi egyetemisták, főiskolások közel ötven százaléka az in­tézmény hallgatója. Milyen változást jelent mindez a Glosszátor életében? — Még sok a bizonytalan­ság, nem ismerjük a tanár­képzősök terveit. A mi állás­pontunk: a Glosszátor kez­dettől fogva nyílt lap volt és az is marad minden pécsi egyetemista-főiskolás számá­ra. D. I. Sz. Komiszarenko Elbeszélés szavak nélkül Ezen a nevezetes napon Ka- tyerinov, a novellista a nap el­ső sugaraival ébredt, s azon­nal, csak úgy, éhgyomorra ne­kifogott . .. Először is egy kis agymozgató játék, mielőtt még belekezdene az alkotómunká­ba. —1 Nyugodt vagyok — szug- gerálta magának. — Minden a legteljesebb rendben van, s lesz ez jobb is. Még néhány pillanat, és megjelenik az ih­let, hogy „Apollónak szóló szent áldozatra" szólítson, mi­ként a klasszikusok mondanák. Kopogtak az ajtón. — Ki az? — billent ki elmé­lyedt hangulatából. — Én vagyok, Apolló! — hallatszott az ajtó mögül. Apolló Kaskin, a szomszéd, egyébként irodalmi kritikus. Ka- tyerinov időről időre oda szok­ta neki adni műveit analizá­lásra, s olyan izgatottan várta véleményét, mintha csak az or­vosi rendelő folyosóján topo­gott volna. Apolló most is ilyen céllal jött. El akarta mondani ész­revételeit Katyerinov legutóbbi alkotásáról, amely a Kontroli- vizsgálat címet viselte. Apollónak nem tetszett az elbeszélés. — Nincs benne napsütés — summázta mindjárt az elején. — Víz van benne elég, no és a szokásos elbeszélések min­den felesleges kelléke is. Nem lehetne lerövidíteni? — Lehet — bólintott bele- egyezően Katyerinov, miközben ismét a klasszikusokhoz fordult gondolatban: „A rövidség a tehetség édestestvére." Ami már most a Kontrollvizs- gálat című elbeszélést illeti, Apolló az első szuszra azt ja­vasolta, hogy meg kell húzni a felére. Aztán úgy tűnt, hogy még kell rövidíteni rajta. — Jó, jó, de hát akkor mi marad belőle? — idegeskedett Katyerinov. — Elbeszélés szavak nélkül! Csend támadt. De olyan, mint a legihletettebb pillana­tokban. Apolló köhintett egyet, s belefogott, hogy meggyőzze szomszédját. — A legnehezebb műfaj nem a próza s még csak nem is a dráma, hanem ez... A művészi önfegyelem. No, nyil­ván, ilyen adottsága nem min­denkinek van, aki írással fog­lalkozik, ez ugyanis rendkívüli alkotói merészséget feltételez, hogy úgy mondjam, bizonyos „szent áldozatot". De az ilyes­mi teszi igazi újítóvá az írót. Egy gyönyörű napon aztán Katyerinov rájött, hogy való­ban, ő már régóta szeretne valami teljesen új utat járni az irodalomban. — Nyugodt vagyok — mon­dogatta magában. — Minden a legteljesebb rendben van, s lesz ez jobb is. Ha, ha... megpróbálom, hogy ne írjak többet. Eleinte azért nem sikerült a dolog. Előfordult, hogy leült az asztalhoz, maga elé húzta a fehér papírt, s a keze már mozdult is, hogy írja egymás után a sorokat. De ilyenkor mindig eszébe jutott Apolló. „Ezt tessék sürgősen abba­hagyni! Egyáltalán nem kell ezt csinálni! Ez alkotói szem­pontból teljesen káros!” Ö pe­dig fogta és eltépte a papírt. Idővel aztán komoly rutinra tett szert, már igen tehetsége­sen nem írt, de nemcsak pró­zát, hanem lírát, drámát is, amivel az olvasók kegyeit haj- kurászta volna. Mostanában Katyerinov ere­je teljében van, hírnévre tett szert, s a közelmúltban így nyi­latkozott egy interjúban: — A múlt héten ismét nem írtam meg egy elbeszélést, előtte pedig egy másikat. Ter­veim közt szerepel, hogy egy regényt nem írok az év végéig. Az is lehet, hogy kettőt. Az az alapelvem, hogy „egy na­pot se tollvonással!” Apolló, ahol csak lehet, nagy hírverést csap Katyerinov mód­szerének, és igyekszik másokat is, akik folyton a múzsákat molesztálják, rávenni Katyeri­nov követésére. Fordította: Konczek József Hö irényvédet*m Rügyfakadástól a virágzásig Gyümölcsösben április elején a ta­kácsatkák, levéltetvek, sodrómolyok, araszolóhernyók, a betegségek kö­zül a varasodás, lisztharmat, moni- lia és az őszibaracklevél-fodrosodás ellen kell védekezni. A közelgő virágzás miatt a szere­ket úgy kell megválasztani, hogy a hasznos megporzó rovarokat és a méheket ne pusztítsuk el. A beteg­ségek és kártevők elleni védekezé­seknél csak az előirt töménységű permetlevet alkalmazzuk a perzselé­sek elkerülése miatt. A takácsatkák lárvakelése megkez­dődött. Védekezést Pol-Akaritox, vagy Mitac 20 EC szerrel végezzünk. Le­véltetvek elleni védekezéshez a Pi- rimort javasoljuk. Sodrómolyok és araszolóhernyók Ditrifon 50 WP, vagy Unitron 40 EC készítménnyel pusztíthatok. Az alma- és körtevarasodás meg­előzése miatt Zineb, Dithane M-45, vagy Polyram Combi használható. A lisztharmatra érzékeny almafajtákat Thiovit. vagy Karathane szerrel per­metezzük. Cseresznye és meggy moníliás vi­rágszáradás ellen Dithane M-45, vagy Polyram Combi alkalmazható. Az őszibaracklevél-fodrosodás a hűvös, csapadékos időszakban okoz fertőzést. Védekezéshez az Orthocid 0,2 százalékos permetezését javasol­juk. A dióférgek, cserebogár-pajorok ellen a Diazinom 5 G használható, amit a kiszórás után a talajba be kell dolgozni. Dr. Frank József Modern háztartás — nagy hűtőgép 200—280 literig import és hazai HŰTŐGÉPEK nagy választékban kaphatók. OTP-ÜGYINTÉZÉS HELYBEN, HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS KEDVEZMÉNYESEN VIDÉKRE IS. Tavaszi kozmetika

Next

/
Oldalképek
Tartalom