Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-25 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXIX. évfolyam, 83. szám 1982. március 25., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Lenin-rend Uzbegisztánnak Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédet mond azon az ünnepségen, amelyen a Lenin-rendet nyújtotta át Üzbegisztánnak L Brezsnyev beszéde Taskentben A Szovjetunió ázsiai politikájáról, ezen belül az Indiával, Japán­nal és Kínával kialakított viszonyról szólt részletesen szerdai tas- kenti beszédében Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára azon az ünnepségen mondott beszédet, amelyen üzbegisztánnak a mező- gazdaság fejlesztésében, ezen belül a gyapottermesztés növelé­sében elért eredményeiért átnyújtotta a Lenin-rendet, amelyet feltüzött Üzbegisztán zászlajára.. A tartalomból: Hogyan élnek a pécsi isknlásek? (3. Osztrák győzelem (8. oldal) Bessenyei Ferenc előadóestje Pécsett (5. oldalon) Púja Frigyes Malaysiában a. csütörtökön délelőtt M összeül az országgyűlés. A Minisztertanács a ta­vaszi ülésszak napirendjére két témát ajánlott: várhatóan a jogalkotás helyzetéről szóló be­számolót, valamint az 1976-ban alkotott közművelődési törvény végrehajtásának eddigi tapasz­talatait vitatja meg legfelsőbb államhatalmi testületünk. Tár­sadalmunk fejlődésének két nagy jelentőségű kérdésköre lesz tehát a tavaszi ülésszak témája, hiszen a képviselők azt vizsgálják meg: az élet minden területén át- meg átszövő jogi szabályozás miként szolgálja országépítő céljaink valóra vál­tását, a közösség s az egyének érdekeit; illetve miiyen segítsé­get, ösztönzést ad polgárainak az állam személyiségük sokol­dalú fejlesztéséhez, a művelt­ség nélkülözhetetlen értékeinek birtokba vételéhez. A témák iránt megnyilvánuló közérdeklődést, figyelmet tük­rözte az ülésszak előkészítő munkája is. A „T. Ház" tagjai fontosságának megfelelően, sokirányúan, behatóan elemez­ték a jogalkotás, illetve a köz- művelődés helyzetét. A parla­ment jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának ülésén nyolc, a kulturális bizottságén ugyanennyi képviselő, s több felelős állami vezető fejtette ki véleményét, a megyei képvi­selőcsoportok — e témákban összehívott — tanácskozásain pedig több mint százan kértek és kaptak szót az előkészítő eszmecseréken. A jogalkotási tevékenységre vonatkozó vélemények sommá, zata szerint az utóbbi évtize­dekben végzett munkára a to­vábbiakban is bizton lehet építe­ni, hiszen az elmúlt negyed­században a szocialista törvé­nyesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik legfonto­sabb módszere korszerű jog­rendszerünk megteremtése volt. Kivált az utóbbi tíz évben élén­kült meg a törvényhozó, jog­szabályalkotó tevékenység, lé­pést tartván így a társadalom­építés — sok tekintetben minő­ségileg új — követelményeivel, betöltve tehát alapvető fel­adatát: a fejlett szocialista tár­sadalom építésének szolgála­tát. A képviselők egyetértettek abban is, hogy mindehhez nagyban hozzájárult a jogal­kotás tennivalóinak hosszú távú tervezése. A valóság változásait követő jogszabályi módosítá­sokra az élet számos területén lesz szükség a következő esz­tendőkben is — hangzott el az üléseken. [gy, kiemelték az államélet további korszerűsítésével, a de­mokratizmus elmélyítésével, a népképviseleti rendszer tökéle­tesítésével összefüggő további tennivalókat, s foglalkoztak a társadalmi morál mai állapotá­val kapcsolatos kérdésekkel is. Ugyancsak a jogalkotói mun­ka homlokterében marad a gaz­dasági élet fejlesztésének szá­mos vonatkozása, így a válla­lati irányítás, illetve a gazdál­kodó szervek belső működésé­nek kérdése, vagy az árszabá­lyozás, a bér- és munkaerő- gazdákodás javítása. Indokolt, hogy e fontos kér­déseket ne részletekben, szinte áttekinthetetlen rendelkezések­kel, hanem átfogó törvényekkel szabályozzák, ugyanakkor mind sürgetőbb az alacsonyabb szin­tű jogszabályok dzsungelében rendel teremteni, a feleslege­seket — sőt néha egymásnak ellentmondóakat - kiszűrni. A tanácskozásokon hangsúlyoz­ták a törvények széles körű tár­sadalmi előkészítését szolgáló viták fontosságát. A várható második napirend, a közművelődési törvény végre­hajtásáról szóló beszámoló szinte közvetlenül kötődik vala­mennyiünk mindennapjaihoz. Nemcsak az országgyűlés mos­tani testületi ülésein, hanem korábban is, a legkülönbözőbb fórumokon foglalkoztak — első­sorban értelmiségiek, a kultúra munkásai — műveltségünk álla­potával, feladatainkkal. Hangot kaptak olyan vélemények is, mely szerint felülvizsgálatra szorulnának a közművelődési törvényben megfogalmazott cé­lok, alapelvek. Ennek indokául a gazdasági feltételrendsze­rünkben időközben végbement jelentős változásokat, a megne­hezedett körülményeket említet­ték. A kormányzat azonban cá­folja e nézeteket, s ehhez a cáfolathoz tapasztalataik alap­ján csatlakoztak az elmúlt na­pokban e tárgyban felszólalt képviselők is. Változatlanul a törvény vég­rehajtása, nem pedig újraértel­mezése a feladat azért is, mert a szigorúbb gazdasági feltéte­lek közepette is jutott és jut pénz — arányaiban több is, mint korábban - a közművelő­dési intézményhálózat bővítésé­re, korszerű művelődési ottho­nok létrehozására, a klubmoz­galom, az amatőr művészeti közösségek támogatására. In­kább arra van szükség, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat ésszerűbben használják fel, nem félve a kultúrában sokak szá­mára rosszul csengő „gazdasá­gossági szempont" érvényesíté­sétől. képviselők többsége fel­A hívta a figyelmet, hogy az eddigieknél nagyobb számban kívánatos megnyerni a fiatalokat, elsősorban az értel­miségieket a közművelődésben való részvételre, a kultúra- közvetítő szerep vállalására. So­kan rámutattak egy másik sür­gető tennivalóra is: a művelő­dési intézményhálózat bővülé­séből bizonyos településformák lakói jórészt kimaradtak, az új városi lakónegyedekben, illetve a kisebb falvakban a kulturáló- dás hiányos feltételei sokezrek közérzetét, teljes emberéletük esélyeit rontják. Az előkészítő tanácskozások tapasztalatai alapján a parlamenti üléssza­kon a közművelődést tárgyalva várhatóan gyakran szóba kerül majd az iskola is, hiszen: a kulturálódás, az önművelés igé­nyének felkeltésében, a sokol­dalú érdeklődés kibontakozta­tásában meghatározó szerepe van az oktatásnak, s e felada­tának ma még nem mindenben felel meg. Brezsnyev rámutatott: a Szov­jetunió sikeresen fejleszti együtt, működését Mongóliával,- Viet­nammal és a földrész többi test­véri szocialista országával, va­lamint a népi Afganisztánnal. A Szovjetunió és India több mint negyed százada munkál­kodik aktívan és fáradhatatla­nul baráti együttműködésének fejlesztésén és elmélyítésén. E téren sokat értünk már el. Né­peinket ma mélyreható, erős szálak kapcsolják össze a gaz­daság, a tudomány, a kultúra terén. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy társadalmi­politikai rendszerünk eltérő. Szeretnénk, ha Japánnal is megbízható, jószomszédi kap­csolatunk, kölcsönös együttmű­ködésünk lenne, ha kölcsönös bizalom állna fenn. Igaz, ma is van kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködésünk, de ez korántsem olyan széles, mint amilyen lehetne. A kölcsönös bizalom pedig, sajnos, ennél is kisebb. Az ehhez vezető úton sok az olyan akadály, amelyet külső erők hoztak létre, olya­nok, akiknek kevés közük van országaink érdekeihez. Továbbra is annak hívei va­gyunk, hogy Japánnal hozzunk létre jószomszédi viszonyt, a le­hető legszélesebb körű, kölcsö­nösen előnyös együttműködést. A Szovjetunió kész arra, hogy így járjon el, de természetesen a kölcsönösség alapján. Most pedig Kínához fűződő viszonyunkról kívánok szólni. Ez nem egyszerű kérdés. Pártunknak és a szovjet ál­lamnak a szovjet—kínai vi­szonnyal kapcsolatos elvi állás­pontját világosan kifejti az SZKP XXV. és XXVI. kongresz- szusának határozata. Szeretnék most itt néhány kiegészítő vo­natkozásra emlékeztetni. Függetlenül attól, hogy a kí­nai vezetés politikájának, külö­nösen külpolitikájának számos vonatkozását nyíltan bíráltuk és bíráljuk, mint amelyek össze­egyeztethetetlenek a szocialista elvekkel és normákkal, soha­sem törekedtünk arra. hogy be­avatkozzunk a Kínai Népköz- társaság belső életébe. Nem tagadtuk és nem tagadjuk, hogy Kínában szocialista tár­sadalmi rend van, holott ter­mészetesen, a szocializmus ér­dekeinek ellentmondó az, hogy Peking a nemzetközi politiká­ban az imperialisták politikájá­hoz kapcsolódik. Sohasem támogattuk és nem támogatjuk semmilyen formá­ban sem az úgynevezett „két Kína" koncepciót, teljes mér­tékben elismertük és elismer­jük a KNK szuverenitását Taj­van szigete fölött A Szovjetunió részéről nem volt és nincs semmiféle fenye­getés sem a Kínai Népköztár­sasággal szemben. Semmiféle területi igényünk nem volt és nincs a Kínai Népköztársaság­gal szemben, készek vagyunk arra, hogy bármikor folytassuk Púja Frigyes külügyminiszter szerdán megérkezett délkelet­ázsiai útjának első állomásá­ra, a Malaysiái Államszövetség fővárosába, Kuala Lumpurba. F*uja Frigyest a repülőtéren Mo­hammad Ghazali Bin Safie ma- laysiai külügyminiszter fogad­ta. A nap folyamán a két kül­ügyminiszter megkezdte a hi­vatalos tárgyalásokat. Az esz­mecserén jelen volt Debreceni István, a Magyar Népköztársa­ság Kuala Lumpur-i nagyköve­te. Kuala Lumpur repülőterén Pú­ja Frigyes rögtönzött sajtóérte­A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat központjában tegnap dél­után került sor a FIN '82 ren­dezvényei keretében a kitünte­tési ünnepség-e. Az ünnepsé­gen részt vett Deák László, az MSZMP KB tagja, Hágentburn József, a KISZ KB tagja, Ko­vács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titká­ra is. A kitüntetési ünnepség és a ,<25 éves a KISZ" című kiállítás megnyitása alkalmából — az ünnepi műsor után — Hágent- hurn József mondott ünnepi be­szédet, aki elmondta, hogy a fiatalokat ünnepelve nem az önünneplés, hanem az a tisz­teletadás volt a tegnapi össze­jövetel célja. Beszédében Kun Bélát idéz­te: „Hibát az követ el, aki cse­lekszik. Aki tétlen, nem hibát követ el, hanem bűnt.” A KISZ felhívásából idézett: „Hozzátok szólunk, akik hűek maradtatok a marxizmus-leninizmus taní­tásaihoz, a szocializmus ügyé­hez, a kommunisták pártjához, hozzátok, akik a párt vezeté­sével ma újra harcra gyülekez­tek az ellenforradalom ellen, a szocialista Magyarország fel­építéséért. Hozzátok szólunk: gyertek, adjatok kezet nekünk, álljatok közénk, lépjetek a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség sok nehéz csatát nyert, a mártírok vérével megszentelt zászlaja alá." Ezután Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsága el­ső titkára adta át a KlSZ-kitün- tetéseket: „Kiváló Ifjúsági Ve­zető" kitüntetésben részesült Morvay Nándor és Kalina Já­nos; „Aranykoszorús KlSZ-jel- vény"-t kapott Herr József; a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondotta, hogy Magyarország és Malaysia kap­csolatainak történetében ez az első alkalom, hogy külügymi­niszteri látogatásra kerül sor. Az eszmecsere eredményeként a magyar fél azt várja, hogy kapcsolataink tovább bővülnek, mind politikai, mind pedig gaz­dasági téren. A küszöbönálló tárgyalásokon — mondotta a magyar külügyminiszter — a kétoldalú kapcsolatok áttekinté­se mellett szó lesz a feszült­ségekkel terhes délkelet-ázsiai térség problémáiról is. kapta Lendvai Gellért, Pálfi Gábor és Anschau Gábor. Az üzemi FIN-ünnepségeken „Aranykoszorús KISZ-jelvény”-t kapott két fő, a KISZ KB Di­csérő Oklevelét nyújtották át öt dolgozónak. A FIN rendez­vénysorozata alkalmából ki­emelkedő KISZ-munkája elis­meréseként a IV. sz. bánya­üzem, KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet zászlóval négyszere­sen kitüntetett KISZ-szervezete elnyerte a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját, melynek átadásá­ra az üzemi FIN keretében ke­rül sor. A már megtartott üze­mi FIN-ünnepségeken vehették át a KISZ KB Kiváló KlSZ-szer- vezet zászlaját a Szolgáltató üzem negyedik, a III. sz. bá­nyaüzem KISZ-szervezete első alkalommal. Ez alkalomból még öt kollektíva részesült a KISZ KB Dicsérő Oklevelében. A tegnapi ünnepséget meg­előzően négy fő vett át maga­sabb egyéni kitüntetést az Ipari Minisztérium kitüntetési ünnep­ségén és a Baranya megyei KISZ Bizottság ifjúsági nagy­gyűlésén. A magasabb kitün­tetésekkel járó pénzjutalmakat és a vezérigazgatói dicséreteket Tóka Jenő, a MÉV vezérigaz­gatója adta át. KISZ Érdem­érem kitüntetésben részesült Hagyó Árpád, a II. üzem dol­gozója, Bugyik János, a Szol­gáltató üzem dolgozója. Az ipari Miniszter Kiváló Mun­káért kitüntetésben részesítette Solty Lászlót, a IV. üzem dol­gozóját és Hágenthurn Józsefet, a III. üzem dolgozóját. A KISZ-ben kifejtett eredmé­nyes tevékenységükért a tegna­pi ünnepségen többen dicséret­ben részesültek. (Folytatás a 2. oldalon.) Kovács Dezső átadja a KISZ-kitüntetéseket Kitüntetési ünnepség a MÉV központjában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom