Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-03 / 61. szám

1982. március 3., szerda Dunántúli napló 5 Ünnepigéző Régóta várt, hasznos kiad­ványt jelentetett meg a Nép­művelési Propaganda Iroda. A Színjátszók Kiskönyvtára soro­zatban látott napvilágot az önnepigéző, amelyben általá­nos iskolások számára csokorba gyűjtött játékok, versek, szer­kesztett műsorok találhatók. A kézikönyv szerkesztői, az évente visszatérő ünnepségek­re (november 7., április 4., gyermeknap stb.) ajánlott mű. sorok mellett a gyermekek fan­táziavilágát fejlesztő helyzet- gyakorlatokat, dramatizált já­tékokat is közreadtak. A pe­dagógusok munkáját rendezői tanácsok, javaslatok segítik. A kiadvány Pécsett, a Szé­chenyi téri könyvesboltban kap­ható. Falugyűlés Vásárosbécen Társadalmi munkát vállal a lakosság Baranya megye Tanácsa a közeljövőben tárgyalja a társközségek lakosságának életkörülményeit, helyzetük javításának feladatait. Ezt megelőzően társadalmi vi­tákra kerül sor a lakó- és munkahelyeken, hogy a ta­nácsülés előkészítését vég­zők kapjanak információt a -társközségek lakóit legin­kább foglalkoztató problé­mákról, tájékoztassák a társ­községek lakóit, a szövetke­zetek, vállalatok dolgozóit és a társadalmi szervezetek képviselőit a területfejlesztés hosszú távú céljairól, fő irá­nyairól. Hétfőn este Vásárosbécen, ebben a 452 főt számláló faluban tartottak falugyűlést, melynek keretében került sor a társadalmi vitára. A gyű­lésen megjelenteket Kaszás István, a Somogyhárságyi községi közös Tanács elnöke köszöntötte, majd tájékoztat­ta a résztvevőket a tanács tavalyi munkájáról. Egyebek mellett elmondta, hogy 1981- ben megépült Vásárosbécen az új buszváró, s elkészült a buszforduló is, mely az itt élőknek régi kérése volt. Ta­tarozták az egészségügyi rendelőt, felújították az ápolónői lakást, s a tervek szerint idén elvégzik a vásá- rosbéci művelődési ház és a volt iskola tatarozását. Di­csérettel szólt az itt élő em­berek jelentős társadalmi munkájáról, mely a járda­építésben, s a falut ketté­választó patak feletti két átjáróhíd megépítésében is megnyilvánult. Kovács Lajos, a megyei tanács osztályve­zető-helyettese beszámolt a területfejlesztés céljairól, le­hetőségeiről, de megemlítet­te a falu lélekszámának ro­hamos csökkenését, s arra kérte a jelenlévőket, hogy ennek okairól is szóljanak a vita során. A hozzászólásokban hang­súlyozottan szerepelt, hogy csak a falu közepéig vezet aszfaltút, mely tarthatatlan állapotot jelent Vásárosbéc ezen részén lakó emberek­nek. Kérésük, hogy ezt a 800 méteres szakaszt csináltas­sák meg. Elhangzott, hogy ehhez a lakosság is szívesen hozzájárulna, úgy társadalmi munkában, mint anyagilag. Kifogásolták az autóbuszjá­ratok pontatlanságát, s hogy a háztáji földek műveléséhez a mozsgói termelőszövetke­zet nem biztosít munkaesz­közöket. A részt vevők egé­szében dicsérően szóltak a tanács munkájáról, méltá­nyolva lehetőségeit, de ké­résük, hogy a felvetődött gondokat oldják meg. R. N. A tanácsok és a népfront együttműködése A Tanácstörvény szabályozza a tanácsok nem tanácsi szer­vekkel való együttműködésé­nek alapvető kérdéseit. A ta­nácsok szervezeti és működési szabályzatukban rögzítették az együttműködés formáit, s en­nek alapján kötötték meg a népfrontbizottságokkal az együttműködési megállapodáso­kat, amelyek lehetővé teszik a helyi társadalompolitikai célok közös megvalósítását. A Haza­fias Népfront Baranya megyei Bizottságának szervezési és közjogi munkabizottsága teg­nap délutáni ülésén vitatta meg a tanácsok és a népfront, bizottságok együttműködésének eddigi tapasztalatait, a meg­állapodások tartalmi elemeit. A vita alapjául szolgáló fel­mérés azt tükrözi, hogy^ me­gyénkben jelentős fejlődés ta­pasztalható a tanácsok és a népfrontbizottságok megálla­podáson alapuló együttműkö­désében. Az általános feladat­meghatározáson túl a közös programban egyre több helyen és egyre inkább konkrét célo­kat, igényeket, feladatokat ha­tároznak meg, s ezek végrehaj­tása sem marad el. Az együtt­működés területe is egyre szé­lesedik, s egyaránt kiterjed a működési, közjogi, kulturális, gazdasági és társadalompoliti­kai kérdésekre. Az éves munkaterveket a ta­nácsok és a népfrontbizottsá­gok kölcsönös véleményezés után állítják össze, s egymás testületi ülésein részt vesznek felelős képviselőik. A tanácsok működését, munkáját segíti a népfrontbizottságok közjogi te­vékenysége a jogpropagandá­tól kezdve a különböző közéleti fórumok, klubok szervezéséig. A községek kulturális életé­nek szervezésében viszont a népfrontbizottságoknak vannak nagy, az eddiginél nagyobb fi­gyelmet igénylő feladataik, első­sorban a hagyományok őrzésé­ben, a honismereti munka ja­vításában. Ezt a tevékenységet is legalább olyan jól kellene végezniük, mint amilyen ered­ményesen közreműködnek tár­sadalmi munkaakciók szervezé­sével a községek fejlesztésé­ben, az életkörülmények javítá­sában. Az összkép pozitív és kedve­ző tendenciát mutat — állapí­totta meg a szervezési és köz­jogi munkabizottság. A tanács- törvény hatályba lépése óta el­telt időszakban a tanácsok és népfrontbizottságok többsége jól élt az együttműködésben rejlő lehetőségekkel. A Szegedi Szabadtéri Játékok programja Július 23. és augusztus 21. között öt bemutató lesz, és összesen 16 előadást tartanak az idei szegedi szabadtéri já­tékokon. Horváth Mihály, a játékok igazgatója keddi sajtó- tájékoztatóján elmondta, hogy július 23-án, g Kodály centená­rium jegyében a Háry Jánossal nyitják meg a Dóm téri játéko­kat Békés András rendezésé- - ben. A' zenekart Kórodi András vezényli, a címszerepet Melis György, örzsét Mészöly Katalin alakítja. A Háry továbbiakban július 25-én, július 31-én és augusztus 8-án szerepel a programon. Verdi Trubadúrja is műsorra kerül. A Trubadúrt július 24- én, július 30-án és augusztus elsején tűzik műsorra. Augusz­tus 6-án, augusztus 7-én, aug. 14- én és augusztus 19-én Strauss: Cigánybáró című dal­műve kerül színre. Megállapodásra jutottak a permi Csajkovszkij Opera és Balettszínház vezetőivel arról, hogy a színház 90 tagú tánc­kara a magyar-szovjet kultu­rális csereegyezmény kereté­ben a nyáron Szegedre is ellá­togat. Augusztus 13-án és aug. 15- én Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét adják elő a Dóm téren. Az idén tizenkettedik alka­lommal látogat el a Dóm térre a Magyar Állami Népi Együt­tes. Új műsoruk címe: Lakodal­mas. A közönség augusztus 18- án, augusztus 20-án és aug. 21-én tekintheti meg műsoru­kat. Közlemények ÁRAMSZÜNET lesz március 1— 4-ig, naponta 7—16 óráig a Nagykozári út, Szöcske u., Fátyol u., Hamvas u., Rezgő és Présház u. által határolt területen. A Doktor Sándor—Zsolnay Műve­lődési Központ Lakóterületi Sport­egyesülete TESTÉPÍTŐ (Budy Buil­ding) tanfolyamot indít, március kö­zepétől, kezdők és haladók részé­re. A tanfolyammal kapcsolatos je­lentkezést és egyéb felvilágosítást a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ (Pécs, Felsővámház u. 72.) bonyolítja le hétfői és keddi napo­kon, 9—18 óráig. Az érdeklődőket tisztelettel várja a vezetőség. Áramszünet lesz március 5-én 7—16 óráig a Nagykozári út, Szirom u., Kakukk u., Fátyol u., Hamvas u., Rezgő u., Présház és Szöcske u. ál­tal határolt területen. Áramszünet lesz március 4-én 7—12 óráig a Móra F. u., Gyulai Pál u., Táncsics M. u., Egressy út által ha­tárolt területen, valamint a Lívia és Etelka utcában, meg 13—16 óráig a Diana és Krisztina téren. Áramszünet lesz 1982. március 3-án 8—12 óráig a Zsolnay V. u., Major u., Felsőbalokány u.. Farkas István u., valamint a Basamalom u., Nár­cisz u., Eozin u. és Ditzmalom u. által határolt területen. Áramszünet lesz március 3-án 13— 16 óráig a Temető, Kilián Gy. és Sport utcában. Lantos Miklós kiállításáról: Nagydobszai talpasház. Népi építészet Lantos Miklós fotóin A népi építészet legszebb és sajnos egyre gyorsabban tűnő emlékeinek megörökítője Lan­tos Miklós fotóművész, akinek tegnap este nyílt kiállítása a BEV klubkönyvtárában. Feke; te-fehér képei az elmúlt 15 év alatt készültek Baranya, So­mogy, Tolna, Zala és Veszprém megye legszebb parasztházai­ról. Mindegyik képnek történe- •te van: az egyik félrebillent te­tejű talpasház Le Corbusier ronchampi kápolnáját idézi a fotóművész és a néző számá­ra; a másik talpashoz előtt idős parasztasszony, Zóka Peti Lidi néni, akit oly sokszor ke­restek fel a nyelvészeti és nép­zenei gyűjtők. Sok eltűnt a há­zak közül, véglegesen, vagy-új­ból felállítva, kipofozva a skan­zenekben talált otthonra. Az ott újraépített, kőműves rakta, vakolté házak azonban már nem őrzik a tapasztot, meszelt falak kézmelegét - amit olyan híven adnak vissza Lan­tos Miklós fotói. Fekete-fehér­ben, hiszen a megfelelő nap­szakban, a súrlófényben levett tornácok, oszlopsorok érzékel- ' tetik igazán a népi építészet arányait, tiszta harmóniáját. A talpasházak, tölgypallón álló boronafalú házak, parasztba­rokk homlokzatok, az ikeroszlo­pos tornác után jelzésszerűen a népművészet falun még fel­lelhető olyan emlékeit is fel­mutatja Lantos Miklós fotókiál­lítása, mint a bádogcsengety- tyűkkel „hangosított” útmenti kereszt, vagy a temetői férfi, női fejfák. G. O. •k Kéméndy Erzsébet virágfestményei Kéméndy Erzsébet festmé­nyeinek kiállítása nyílott meg tegnap, március 2-án este Pé­csett, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Soltra Elemér fes­tőművész, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának tanszékvezetője meg­nyitójában elmondta: olyan vi- rógerdőnek tűnik Kéméndy Er­zsébet képi világa, amelyiknek hiába keressük a nevét a nö­vénymeghatározóban, de érde­kes, izgalmas ez a virágerdő. Kéméndy Erzsébet művészi életútja rendkívül sajátos: so­káig egyáltalán nem festett, jogászként ment nyugdíjba, s utána a maga örömére vette kezébe az ecsetet. Teljesen au­todidakta módon két év alatt igen szép kiállításra való anyag gyűlt össze, melyet tegnaptól láthatnak a nézők. Horváth Lajos, a Művelődési Otthon igazgatója a közönség figyelmébe ajánlja a kiállítást. Bal­ról Soltra Elemér, mellette Kéméndy Erzsébet, a festmények alkotója. Fotó: Erb János Rádió mellett... „Kvek-kvek-buoá-ul-uf-uf...” Tetszik tudni, mi ez? Majd mindjárt megmondom. Tegnap reggel vidáman ébredtem, mert fizetésnap volt, másrészt meg itt a március, feltehetően szép időnk lesz e hosszú és undok tél után. örömöm aztán fel­fokozott derűbe csapott át, amikor kölcsönkért táskarádióm, ból e fenti kvartyogás tört elő: „Kvek-kvek-buoá-uf-uf-uf...!” — ami egy külvárosi klozet vízöb­lítőjének ismert zörejére emlé­keztetett, s nem emberi hang­ra. Pedig az volt. A műsorve­zető — riporter - remek ötlet­tel a Kálvin téri metróban be­kapcsolta a magnóját, és ami­kor a szerelvény tovább robo­gott, a közeledő megálló ne­vét a villamosvezető az említett módon jelentette be. Vagyis senki nem értett semmit, mi­képpen megfejthetetlen a vi­déki vasútállomásokra érkező vonatokat konferáló vasutas szövege is. A riporter ezekután fölhívta a metró egyik vezető tisztviselőjét és az iránt érdek­lődött, hogy hallotta-e az iménti „helyszíni közvetítést”, mit szól hozzá, és egyáltalán. A tisztviselő a továbbiakban elmondotta, hogy mindent hal­lott, de sietve kijelentette, hogy a metróvonatok vezetői is alapos oktatásban részesül­tek annak idején a tanfolya­mon, következésképpen arra is felhívta a figyelmüket, hogy az állomások nevét érthetően, magyarul, nem hadarva, nem dadogva mondják be a mikro­fonba. ami aztán a derék uta­soknak közvetíti az instrukciót. Kifejtette még, »hogy náluk is van prémium, s aki rendesen végzi munkáját — beletartozik a helyes szövegmondás is — kap premcsit, aki nem, az nem. Én a magam részéről lezárt­nak tekintettem az ügyet, Pest­re nem járok, metróval nem utazom, ami pedig a dolgokat illeti, majd a fővárosiak meg­oldják. De azért az ügy ké­sőbb még sem hagyott nyugod­ni. Az jutott eszembe — a kü­lönben bizonyára derék - vil­lamosvezető révén, hogy gyak­ran tapasztalom: egyesek elfe­lejtenek magyarul. Úgy értem, ezt, hogy bizonyos fogalmakat, jelzőket felcserélnek, vagy nem megfelelő esetben alkalmaz­nak. A múltkorokban egy kisebb üzem vezetőjével készített in­terjúban a riporter megkérdez­te: hogyan jutott el odáig a vállalat, hogy a szanálás sor­sára jut, súlyos gondatlanságok miatt? A vezető mély lélegze­tet vett, és így kezdte: „Hát bizony előfordultak nálunk is hibák, amelyeket majd a jö­vőben ..." satöbbi. Mintha kis szépséghibákról lett volna csu­pán szó. Amelyek alkalmasint itt-ott „előfordultak”. Hogy a vállalat egész vezérkarát levált­ják, hogy ezt követően új ve­zető gárdát kell kijelölni, aztán merőben át kell alakítani a termelési profilt, új piacot kell keresni, a munkaerőt át kell csoportosítani,. . . megannyi gond. megannyi anyagi kár a népgazdaságnak. De az igaz­gató csak mosdatja a szere- csent, és azt hajtogatja: elő­fordulnak a hibák nálunk is. Egy másik üzem több milliós értékű termékeit a külföldi part­ner visszadobta: az áru rossz,, nem veszik meg. A vezető nyi­latkozott: igen/ hát követtünk el hibákat. Még csak véletlenül sem használt súlyosabb jelzőt. Mondjuk azt. hogy „igen, hát ez egyenesen gazemberség, amit véghez vittünk, és kérem a leváltásomat.. Akár hiszik, akár nem, ez is megtörtént eset. Szanálásra ke­rül egy termelőszövetkezet. A deficit 18 millió forint. A ki­szálló népes bizottság — több napon át - pontról pontra ki­deríti a súlyos gazdasági bak­lövéseket. A szanálásra kimond­ják az „áment” és ... És akkor a tsz „vezetői" szívélyesen meghívják kiadós ebédre a bi­zottság tagjait, feltehetően a csődbe jutott szövetkezet kon­tójára. Hát jó étvágyat! Rab Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom