Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-20 / 78. szám
23 milliós program 1982-re Amikor 1957-ben létrehozták az Országos Műemléki Felügyelőséget, elsőként Sopron és Pécs jelentkezett önálló építésvezetőség felállításáért. Utánuk sorra alakultak a többiek: a székesfehérvári, a szombat- helyi a visegrádi, az egri, a nyíregyházi... összesen tehát hét, amiből az is következik, hogy viszonylag nagy területet kell gondozniok. A déli országrészen A pécsi építésvezetőség pl. Baranyán kívül Tolnában és Somogybán, továbbá Bács-Kis- kun és Csongrád megyékben — tehát csaknem egész Déí- Magyarországon — dolgozik. És nem biztos, hogy ez jó a belváros felújítása előtt álló Pécsnek. Igaz, a két utóbbi megye nem köt le jelentős erőket: Bács-Kiskun az utóbbi években inkább csak névleg szerepel itt, Csongrádban pedig egy helybeliekből álló 8 fős brigád dolgozik, amelynek csak a műszaki irányítását látják el i'écsről. Szó van arról, hogy szegedi székhellyel új építésvezetőséget hoznak létre, annak a magja lenne ez a brigád. Visszatérve a kezdethez, nem hallgatható el, hogy a két első építésvezetőség jelentős feladat-különbséggel indult. A soproni elsősorban az ottani belvárossal foglalkozott, s ennek eredménye egy csaknem befejezett, európai rangú és hírű rekonstrukció. A pécsi ez alatt öt megyében dolgozott, s ez feladatainak a megosztottságához vezetett. Bár meglehetősen rangos, egyedi műemléki helyreállításokat végzett a pécsi építésvezetőség ezekben az évtizedekben, átfogó pécsi belvárosi rekonstrukcióra szinte semmi sem jutott. Lehet, hogy ebben szerepe volt annak is, hogy nem volt erre egy alkalmas kivitelező program? . .. Megragadó végeredmény Hanem nézzük csak — a teljesség igénye nélkül — mi került ki e negyedszázad alatt a pécsi építésvezetőség „keze alól”. Somogybán a somogyvá- mosi Árpád-kori templom, Tolnában a szekszárdi megyeháza és a dunaföldvári vár, Bács- Kiskunban a bajai szerb templom, Baranyában a siklósi és a szigetvári vár, a Máré-vár, Szigetváron a dervis-iskofa ... Aztán Pécs:, a Barbakán, a püspöki palota, az ókeresztény sírkamrák, Jakováli Haszán dzsámija, a Káptalan utca 4., a megkezdett városfal ... Mindezek arra vallanak, hogy a pécsi építésvezetőség egy meglehetősen jól felkészült szervezet. A többivel együtt az ún. építőmesteri munkákra készítették fel, azaz az épületgépészeti munkákon kívül mindent Régen élt mesterek munkáit keltik új életre Öt megyében dolgozik az OMF pécsi építésvezetősége A helyreállított műemlékek egyike, a Barbakán meg tud csinálni, ami egy épület igényes műemléki felújításához szükséges. A feladatokat 102 fizikai dolgozó — szakmunkás és segédmunkás — látja el 2 technikus, 3 művezető és az építésvezető irányításával. Évente 12—16 munkahelyen dolgoznak. A munka, amit végeznek, többnyire aprólékos, különleges felkészültséget kíván, a végeredmény éppen ezért megragadó. Bár ez is, az is építőipar, a műemlékes építőket talán egy picivel a mai újat alkotó építők elé lehetne helyezni, hiszen gyakorta évszázadokkal, évezredekkel korábban élt mesterek munkáit keltik új életre és ez valami nehezen meghatározható többletet kíván tőlük. Ez pedig — úgy tűnik — nem fejeződik ki a fizetésekben: a pécsi építésvezetőség munkásainak az átlagbére 3700 forint körül mozog (erre jön még a prémium), egy jó kőműves pedig 6200 forint körül keres. Az idei program Hogyan részesedik az OMF pécsi részlege a műemléki helyreállításokra országszerte fordítható pénzekből? 1982-re 23 milliót kaptak (Sopron 27-et, s ezt is főleg a belvárosra), ezt pedig 16 munkahelyen és — Rodostóban használják fel. (Mint ismeretes, a pécsieket érte az a megtiszteltetés, hogy II. Rákóczi Ferenc rodos- tói lakóházának a felújításán dolgozhatnak.) E munkahelyek eléggé szét vannak szórva, s bár idén a pécsi belváros még nem jelentkezik úgy a munkák sorában, amint a kívülállók erre már joggal számíthatnak, a program a meglévő létszámra épül annak az elismerésével, hogy a tervezettnél több műemléki munkát kellene végezni. Az éves keretből Pécs részesedik leginkább: 9 millió forint értékű munkát végeznek, s ebben az első helyen van a sétatéri ókeresztény mauzóleum helyreállítása és védőépülete 5 millióért, valamint az efefántos ház 2,4 millióért. Ezen jelenleg 20-an dolgoznak; a munka itt most felgyorsul majd: elkészül a tető, a homlokzat, az új nyílászárók, s várhatóan a nyár végén elbontják a Sallai utcai palán- kot. A pécsi programban van még a Kulich Gyula utcai kisegítő iskolában lévő volt püspöki könyvtár épületének a felújítása, a városfal helyreállításának a folytatása, továbbá a MNB-palota homlokzatának a felújítása. Baranyában Siklós következik, ahol 30-an dolgoznak: 6 millió forint ét-, tékű munkát végeznek idén a kerámiaszimpozionnak otthont adó volt kolostorépületben. Részleges helyreállításra kerül sor a mellette lévő templomban, s elkezdődik egy több éves felújítási munka a várban. Szigetvárott az Ali ,pasa dzsámi mellett ugyancsak a várban, az északnyugati sarokbástyánál kezdődik egy szintén több éves munka. A pécs- váradi várban — itt 25 munkást foglalkoztatnak — 1,7 millió forint értékű munkát végeznek idén. Tolnában az ozorai vár helyreállítása a kisebbik munka, s a grábóci görögkeleti templom műemléki helyreállítása a nagyobb. Itt 2 milliós előirányzattal folyik az Árpád-kori templom feltárása. Jelentős az a munka, amit a csongrádi részleg Kiszomborban végez az ún. rotundón. Ez egy XI—XII. századi kerek templom, ami az ókeresztény karéjos templomokra emlékeztet, s a falai értékes freskómaradványokat őriznek. A rotundót egy 1924- ben végzett meggondolatlan átépítéssel tették tönkre, most „önállósítják" és eredeti formáiéban állítják helyre. Nagy, országrésznyi program ez. Hogyan formálódik majd, ha teljes súlyával belép a pécsi belvárosi felújítás? H. I. Vasútvillamosítás a Budapest—Pécs vonalon A Budapestről Pécsre utazók hónapok óta megfigyelhették, hogy ütemesen folyik a fővárostól Pusztaszabolcs irányába a vasúti pálya villamosítása. A több mint egymilliárd forintba kerülő beruházás egyik igen fontos láncszeme a felsőveze- ték-hálózat kiépítése. A kivitelező, a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökségének szakemberei a napokban érték el Budafok-Háros állomást, ezzel a Déli-pályaudvartól elkészült a vonal villamosítása. A programot e hónap közepétől folytatják ... Juhász Gyula, a MÁV Pécsi Igazgatóságának osztályvezetője elmondta, hogy a továbbiakban a szerelvényeknek nem szükséges Budapest-Ferencvá- ros állomásra bemenni a gépcserék miatt, hanem azt már Budafok-Hároson elvégezhetik. Fontos ez energiamegtaka4. HÉTVÉGE Budafok-Hárosig járnak már a villamos mozdonyok E hónap közepétől folytatódik a felsővezeték-építés rításí szempontból is, hiszen a számítások szerint, a hat vonatpárt érintő budafok-hárosi gépcsere éves szinten 152 tonna gázolaj-megtakarítást jelent a vasútnak. A villamosítási program egyébként további három fázisra bontható. A tervek* szerint 1983 közepére építik ki a felsővezetéket Dunaújvárosig. A mostani tervciklus utolsó előtti évének végére készül el o vo- nalvillanrosítcs Dombóvárig, 1985 decemberére pedig mór a pécsi főpályaudvarra érnek a felsővezeték-szerelők, akik Pécsbányarendezőig építik ki a szerelvényeket. Az energiaellátás megoldása céljából, a Budapest—Pécs közötti vonalon négy alállomást építenek majd. Ezek Szabad- egyházán, Belecskán, Godisán és Mecsekalján létesülnek. A beruházásnak természetesen egyéb vonzatai is vannak. Az üzembe helyezés időszakára biztosítani kell a MÁV-nak a szakembereket. De már az építkezés idején is gondoskodnak a felsővezeték-szerelő szakemberek képzéséről, akik a továbbiakban karbantartóként a MÁV-nál maradhatnak állományban. A szckmósítoK tan folyamokra különben már megkezdték a toborzást. A mozdonyvezetők átképzése még az elmúlt esztendőben indult, az első tanfolyamok megszervezésével. A harmadik és úgyszintén fontos feladatuk, a villamos mozdonyok karbantartásához és javításához a megfelelő szakembergárda biztosítása. Ez egyrészt átképzéssel történik, másrészt pedig a pécsi és a dombóvári szakmunkásképző intézetekben, nappali tagozaton folyik: a fiatal szakmunkások első csoportjai jövőre végeznek az említett intézményekben S. Gy. Egy közérdekű vizsgálatról Miért maradnak el a feljelentések? Felmérés a latens bűnözésről Először Magyarországon A tudomány a gyakorlat szolgálatában „Ezután a kényükre-kedvük- re kiszolgáltatott nőkkel azt csináltak, amit akartak. Minderről azonban eddig egyetlen feljelentés sem érkezett." Az „eddig” egészen a közelmúltat takarja, s az idézetet, egy, a fővárosban nőket megerőszakoló társaság bűnügyéről szóló tudósításból vettük. Oka: túl az ilyen bűncselekmény ocsmány és kegyetlen voltán, más is szembetűnik: tudniillik a sértettek feljelentéseinek elmaradása. Vajon hányán határoztak úgy, hogy nem szólnak a hatóságoknak? Vajon az ilyen magatartás nem szül-e rossz gyakorlatot, tudniillik azt, hogy — maradjunk az erőszakos közösülésnél — felderítetlen és büntetlen marad jó néhány ilyen bűncselekmény, s ezt bátorításnak tekintik majd a bűnözők? A victimológia — az áldozattan tudománya — már korábban felfigyelt arra a jelenségre, hogy a lehetséges áldozatok magatartását némi túlzással vonzerőnek is tekinthetjük. Valahogy úgy, ahogy az egy csepp mézet sem hagyja elkerületlenül a méz gyűjtésére mindig kész méh. Mindezt annak bevezetéséül említjük meg, hogy a Janus Pannonius Tudomány- egyetem módszertani tanszékén - több éves előkészítő munkát követően — rendkívül érdekes vizsgálatra készülnek. Ettől nem egyszerűen azt várják, hogy „kézenfogha- tóbb” legyen a latens, a rejtett bűnözés, vagyis az olyan bűncselekmények számáról nyerjenek megközelítőbb képet, amelyekről a hatóságok, a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek nem szereztek tudomást. Azt remélik a megkérdezettek közreműködésétől, hogy kiderüljön: mennyire megbízhatóak a bűnügyi statisztikák, milyen a lakosság biztonságérzete, mi a véleményük az igazságügyi apparátusról, s végül azt, hogy nemzetközi szinten is összehasonlíthatják a vizsgálat révén nyert adatokat. Hogy minderről képet nyerjenek, számos módszer van. Dr. Körinek László, a tanszék adjunktusa -* aki egyébként az NSZK-ban, a freiburgi Max Planck Társaságnál kezdte meg ilyen irányú kutatómunkáját — elmondta: a kérdőívek címzettjeit számítógép véletlenszerűen választotta ki, s a vizsgálat során biztosítják a teljes névtelenséget. Ez talán azért is lényeges szempont, mert nálunk — sokféle magyarázata lehet ennek — nem szeretik az emberek a különböző vizsgálatokat, s efféle visszahúzódásaikat nehezen közömbösíti sok esetben az is, hogy közreműködésükkel, a kérdőívek figyelmes kitöltésével nélkülözhetetlen segítségére lehetnek a vizsgálatot végzőknek, hasznára a társadalomnak, s — a jelen esetben — részesei lehetnek annak, hogy mind a saját, mind a szélesebb környezetük biztonságérzete erősödjön. A vizsgálatra mindössze 150 000 forint áll rendelkezésre, s 3Q00 címzett kap először egy olyan levelet — már a közeljövőben —, amelyben felkérik őket a közreműködésre. Ha erre vállalkoznak, akkor újabb levél érkezik a címükre, de már a kérdőívvel, illetve a válaszborítékkal együtt. * Aligha van olyan ember, aki az élete során valamilyen formában ne került volna szembe a bűnözés problémájával. Nemcsak arról van szó, hogy például vezetés közben ivott egy konyakot, anélkül, hogy ennek következménye lett volna, vagy ne rakott volna a kocsijába egy üveggel több italt a megengedettnél, amikor átlépte a határt, vagy ne ment volna át pirosban, ha nem volt közelben rendőr. Sokkal fontosabb a felmérés szempontjából ennek másik oldala: elvileg mindenkit fenyeget a veszély — a közbiztonsági helyzet megnyugtató volta mellett is —, hogy bűncselekmény károsultja lehet. Ennek elkerülése lehetőségét erősíti a fent említett vizsgálat, illetve a címzettek ebben való közreműködése. Egyébként még annyit: a névtelenség nem szólam. Az anyagot — a feldolgozás végeztével — megsemmisítik, s a következtetések tudományos célt szolgálnak. Mire kíváncsiak elsősorban a vizsgálat során? Fény derülhet arra, hogy sok esetben miért nem tesznek feljelentést a károsultak vagy azok, akik tudomást szereztek a bűncselekményről. Mert félnek az elkövetők bosszújától? Mert tanúnak kellene menniük, s ez elfoglaltságot okoz, időt igényel? Mert nem tartják olyan súlyosnak a bűncselekményt, hogy miatta mozgásba hozzák a bűnüldözői apparátust? Vagy mert egyszerűen közömbösek vagyunk a bűnügyi fertőzöttséggel, saját félelmeinkkel, biztonságérzetünkkel szemben? Ahogy „ül” mindegyik kérdés, olyan nehéz a válasz. Nyilván a felmérést követően közelebb jutnak a szakemberek az okokhoz.. Választ adhat a vizsgálat arra a nagyon lényeges problémára is, hogy kik a latens bűncselekmények tipikus áldozatai. Ennek megismerése a megelőzésben felbecsülhetetlen jelentőségű lehet. Ugyanakkor a módszertani tanszék reprezentatív felmérése révén nyert következtetéseket — azaz a vizsgálat végeredményét — közvetíteni lehet az igazságszolgáltatás felé, hogy ott a gyakorlati munkában érvényesüljön a tudományos kutatás haszna. Rendkívül sokoldalúak a kérdések, kitöltésük jó néhány percet igénybe vesz majd. Egy részük az elmúlt egy év, a vizsgálat szempontjából fontos körülményeire kér választ, más részük hosszabb időszak lehetséges eseményeit fogja át. Mindenesetre a környezetünkben tapasztalt bűncselekményektől a közlekedési körülményekig, a csúszópénztől az igazságszolgáltatás szigoréig számtalan területet átfognak. Olvasmánynak is izgalmas lesz. Ám ha szem előtt tartjuk a válaszok fontosságát, s azt, hogy tudományos kutatás Magyarországon — és a többi szocialista országban is — méq alig-alig foglalkozott ezzel a területtel — munkájuk „frontáttörést" jelent —, jó szolgálatot tehetnek a címzettek gyors válaszaikkal a vizsgálat végzőinek, de végső soron maguknak és mindannyiunknak egyaránt. Mészáros Attila Szokolai István felv.
