Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-19 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 77. szám 1982. március 19., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja • A tartalomból: A Buckley- küldetés (2. oldal) Éhezők és jóllakottak (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Békenagygyűlés Komlón (Tudósítás az 5, oldalon) Önállóság -kapun belül Több géppel, több emberrel többet termelni! — ennek a kor­szaknak a napja Jeáldozott,.Sze- rény fejlesztési lehetőségeink közepette ugyanakkor a telje­sítménykövetelmények mit sem csökkentek. A feladat: a keve­sebből hozni ki többet, jobbat. Ez pedig máshogy nem mégy, csak a bennünk rejlő képessé­gek mozgósításával. Az előbbi logikai menetet kö­vetve érthetővé válik, hogy kis­vállalkozások életre hívása mi­képp illeszkedik a szocialista gazdálkodás egészébe. Ugyan­akkor tévedés lenne azt hinni, hogy az elmondottak csak a magán- vagy kiscsoportos kez­deményezések körére igazak. Nagyüzemeink a kialakult új gazdasági körülményekben ép­pen úgy keresik a közös és. az egyéni érdekek összekapcsolásá­nak útjait-módjait, miként azt a gazdaságirányítás teszi im­már másfél évtizede. Ha általánosságok mellett konkrétumokról is szólunk, első­ként a trösztök megszüntetésére gondolunk. Korábban, g gaz­daságirányítás reformjának el­ső tapasztalatait elemezve azt állapíthattuk meg, hogy a nagy­szabású újítás: a felébresztett gazdasági verseny alábbhagyott a gyárkapuknál! Most pedig ép­pen annak lehetünk tanúi, hogy a piaci viszonyok immár átlépik a trösztök, vállalatok kapuit is. A békéscsabai Magyar—Szov­jet Barátság Tsz például gép­műhelyét tette önállóvá; ennek dolgozói anyagilag érdekeltek a „közös” javára végzett több­letteljesítményben. Akad más megoldás is: a Szeghalmi Állami Gazdaság két termelő és egy szolgáltató ke­rületéből önálló egységet alakí­tott Pontosabban: a kerületek­ben dolgozókra bízta annak el­döntését, hogy az egységre kiszabott feladatokat mikor és ki végezze el. A teljesítményt jutalmazó ér­dekeltségi rendszer feltételezi a teljesítmények pontos méré­sét — ez csak a számvitel fel- készültségén múlik —, az álla­mi gazdaság esetében azon­ban fontos követelmény az is, hogy ne csak az önelszámoló egységek teljesítményét mér­jék, hanem a kerületekben mű­ködő ágazatokét is. Szeghalmon ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy az év végi nyereségrészesedés 60 szá­zalékát a nyereséghez való hoz­zájárulás arányában — és nem a bérek arányában — osztják fel. Ez lehetővé teszi, hogy a magasabb beosztású vezetők a többletjuttatások 80 százalékát az irányításuk alá tartozó egy­ségek nyereségtervének teljesí­téséhez igazítva kapják meg, és — más arányok alapján, de — hasonló elv érvényesül a középvezetők, sőt a beosztott dolgozók javadalmazásában is. Nem azért ismertettük a Szeg­halmi Állami Gazdaság 1981- től kialakitott kerületi önelszá­moló rendszerét, mert az min­denki számára követhető példa. Hiszen a kerületi önállóság ki- teljesítéséért — például a va­lóban önálló eszköz- és bérgaz­dálkodás megteremtésével — még bőven van mit tenni Szeg­halmon. Azután a szeghalmi — alapvetően „jutalmazó jellegű” — ösztönzéssel szembeállíthat­nánk az ugyancsak meggyőző dombegyházi érdekeltségi rend­szert, amely a költségterv túl­lépését „bünteti" a prémium arányos megvonásával. Hogy melyik módszer az üdvösebb, ezt minden üzemünkre, válla­latunkra érvényesen aligha le­het eldönteni. Kőváry E. Péter Kádár János látogatása a KISZ Központi Bizottságánál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a KB titkárának kíséretében, csütörtökön látogatást tett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának székházában, ahol találkozott a KISZ KB titkár­ságának tagjaival. Fejti György, a KISZ KB első titkára tá­jékoztatást adott az ifjúsági szövetség munkájáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelenté­sét az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapaszta­latairól, s megszabta az irá­nyító szervek ebből eredő to­vábbi feladatait. A kormány jelentést hallga­tott meg a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél és költségvetési szerveknél 19^-ben végzett pénzügyi ^plíenőrzések tapaszta­latairól. A jelentés, miközben megállapítja, hogy az elmúlt évben a gazdálkodó szerveze­tek pénzügyi helyzete kiegyen­súlyozottabbá vált, számot adott a pénzügyi fegyelmet sér­tő szabálytalanságokról, vala­mint azokról az intézkedések­ről, amelyek arra hivatottak, hogy megakadályozzák azok jövőbeli ismétlődését. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyta. Megállapította, hogy a népi ellenőrzés munká­ja és javaslatai hathatós se­gítséget adtak az időszerű tár­sadalmi-gazdasági feladatok megoldásához. A kormány kö­telezte a minisztereket és az országos hatáskörű .szervek ve­zetőit, hogy irányító munkájuk­ban hasznosítsák a jelentésben összegezett tapasztalatokat. A Minisztertanács megerősí­tette az Állami Tervbizottság­nak az észak—déli metróvonal beruházási javaslatának végle­gesítésére vonatkozó határoza­tát, amely szerint a vonalat a Szilas-patakig meghosszabbít­ják. A beruházói program sze­rint az észak—déli metróvonal Árpád-hídig terjedő szakaszát — az Árpád-híd átépítésével összehangoltan kell kiépíteni, és üzembe helyezni. A kormány elfogadta azt a feladattervet, amely az állami szervek. tennivalóit összegzi a KISZ X. kongresszusán elhang­zott javaslatok megvalósításá­ban. Megbízta az Állami Ifjú­sági Bizottságot, hogy a fel­adattervben foglaltak végrehaj­tását folyamatosan ellenőrizze. Határozott a Minisztertanács a kiváló és az érdemes művész kitüntető címek ez évi adomá­nyozásáról. A magyar kormány­küldöttség megérkezett Venezuelába Megérkezett Venezuelá­ba az a magyar kormány- küldöttség, amely Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezeté­sével március 17—23. között tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A delegációt dr. Ricardo Martinez államminiszter, Venezuela tervhivatalának (Cordiplan) vezetője, s a külügyminisztérium vezetői fogadták a caracasi repü­lőtéren, A fogadáson meg­jelent dr. Dömény János, hazánk venezuelai nagykö­vete. Az osztrák kancellár újabb állásfoglalása a békepolitika mellett Az osztrák kormány külpoli­tikája állt csütörtökön az ér­deklődés előterében Becsben. „A világhelyzet rendkívül ve­szélyes, az államférfiak kivétel nélkül hatalmas felelősséget hordoznak vállukon. Ez alól az sem jelenthet kivételt, ha or­száguk netán kisebb mértékben képes hozzájárulni a válság megoldásához” — mondotta Bruno Kreisky kancellár egy nagyszabású nemzetközi bank­rendezvény megnyitóján mon­dott beszédében. „Ha egyesek nyíltan a koriá. tozott atomháború lehetőségé­ről beszélnek, az európaiak nyomban felteszik a kérdést, vajon hol kellene sorra kerül­nie egy ilyen háborúnak? Az efféle kijelentések indították el a vitát a háború és béke kér­déséről” — mondotta az osztrák kormányfő, utalva az amerikai kormány állásfoglalásait követő világméretű tiltakozásokra. Ebben a helyzetben az ál­lamférfiaknak meg kell nyug­tatniuk a tömegeket és helyre kell állítaniuk a nemzeközi biz­tonságot — folytatta Kreisky. Ezt a feladatot a leghatéko­nyabban egy újabb, legmaga­sabb szintű helsinki konferencia segítené elő, ahol keresni le­hetne a kedvező, előremutató megoldásokat a legégetőbb nemzetközi kérdésekre, mon­dotta. Az osztrák kormányfő, aki is­mételten hitet tett az enyhülési politika mellett, szenvedélyesen óvott attól, hogy egyes nyugati hatalmak megpróbáljanak po­litikai tőkét kovácsolni némely kelet-európai ország gazdasági nehézségeiből. Ez a bírálata is félreérthetetlenül a Reagan- kormányzatnak szólt. Befejeződött Harkányban a pályaválasztási továbbképzés Az ifjúság pályaválasztásában fontos feladat hárul az üzemekre A harkányi állami gazdasá­gok üdülője adott helyet a megye üzemi pályaválasztási megbízottak háromnapos to­vábbképzésének (amelyet Schmidt Károly, a Baranya megyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet igazgatója nyitott meg).. Az elmúlt háromnapos to­vábbképzésen elhangzott elő­adások mind e témakörben tágyalták a legidőszerűbb ten­nivalókat. Az előadások részle­tes taglalása helyett azonban számunkra most talán érdeke­sebbek a zárónapon megtar­tott „Pályaválasztási fórum”-on elhangzott kérdések és a felve­tett problémák. Szóba került például, hogy az iskolákban az ötnapos mun­kahét bevezetése után, amikor jelentősen megnövekedik a na­pi óraszám, mikor lesz idő a pályaorientációra a tanítási időn kívül, hiszen a heti egy osztáyfői óra erre nem elegen­dő. A Pécsi Kesztyűgyár pályavá­lasztási megbízottja elmondta, hogy az eddigi legsikeresebb pályaválasztási napot tartották meg a közelmúltban az Ifjúsági Házban, ahol másodéves kesz­tyűszabász és kesztyűvarró ta­nulók mutatták be a gyerekek­nek, hogyan dolgoznak. Gye­rek a gyerekkel sokkol jobban szót értett, sokkal közvetleneb­bek voltak, mint a felnőttekkel. Több hozzászóló felvetette, hogy az egyes munkahelyeken a szakoktatók egy része nem az iskolai állományba tartozik, hanem a vállalat létszámát és bérkeretét terheli, másutt pe­dig nem. (Sok vállalat ezért úgynevezett bújtatott létszám­ban foglalkoztatja a szakokta­tót.) Ugyanakkor felvetődött az is, hogy a vállalati állomány­ban levő szakoktató nem kap annyi szabadságot, mint aki az iskolai állományban van. Sze­retnének erre orvoslást és meg­oldást kapni. ♦ Termékbemutatót tartott tegnap délelőtt a Bikali Halfeldolgozóban a B. m.-i Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A bemutatón meg­jelent mintegy félszáz bu­dapesti szakember megiz- lelhette a vállalat legújabb húskészítményeit, a Pannó­nia termékcsaládot. A piac­kutató szándékkal rende­zett kiállításon bemutatták többek között a húsipari vállalat és a Bikali AG kö­zös — a halfeldolgozó gép­során előállított, mélyhűtött húskészítményeit is. Proksza László felvétele MSZMP­küldöttség utazott Delhibe Az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására csütörtökön Delhibe uta­zott az MSZMP küldöttsége, amely részt vesz az IKP XII. kongresszusán. A delegációt Várkonyi Péter, a Központi Bi­zottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője vezeti. Magyar felszólalás Genfben Dr. Kőmives Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó, genfi képviselője csütör­tökön felszólalt a genfi lesze­relési bizottság teljes ülésén. Az új típusú tömegpusztító fegy­verek kérdésével foglalkozva rá­mutatott, hogy a tudomány és a technika felgyorsult fejlődé­se nemcsak az emberiség prob­lémái megoldásának lehetősé­geit hordozza magában, ha­nem lehetőséget teremt újabb tömegpusztító fegyverek létre­hozására is, ha a militarista körök visszaélnek a tudomá­nyok fejlődésének eredményei­vel. A nagykövet sürgette, hogy a bizottság mielőbb dolgozzon ki szerződést, amely eltiltaná új típusú tömegpusztító fegyve­rek kifejlesztését és gyártását. Ilyen szerződés kidolgozásához vezető első lépésként — a ma­gyar küldöttség által beterjesz­tett munkaokmányra hivatkoz­va - javasolta: a bizottság dolgozzon ki nyilatkozatterve­zetet, amelyben a Biztonsági Tanács taqállamai és a kato­nailag jelentősebb hatalmak lemondanának mindenféle új típusú tömegpusztító fegyver létrehozásáról. Haderő­csökkentési tárgyalások Bécsben Csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkenté­séről folytatott tárgyalássorozat 300. teljes ülését. A tanácsko­záson Lubomir Sopov nagykö­vet, a bolgár küldöttség veze­tője szólalt fel. A bolgár diplomata emlé­keztetett a négy részt vevő szo­cialista ország február 18-án benyújtott újabb kompromisz- szumos javaslatának jelentősé­gére, arra a körülményre, hogy kialakításánál messzemenően figyelembe vették a nyugati fél szempontjait. Külön szólt a légierőkre vonatkozó létszám- csökkentési javaslat fontosságá­ról, mivel — mint mondotta — annak elfogadása az egyik leg­mozgékonyabb — és ilyen érte­lemben a legveszélyesebbek közé tartozó — haderőnem te­rületén biztosítana hatékony le­szerelést, elősegítve ezzel a fegyverkezési verseny lassítását, feltartóztatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom