Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-15 / 73. szám
„Végy fél icce édes tejszint hDn Mit tegyünk ma az ablakba? Van jó hírünk, és kevésbé jó. Egyetértünk. Kezdjük a jó hírrel. Hőtárolós villamos kályha. Óva intettek, hagyjam a témát. Csak felborzolnám a kedélyeket. Ami a kedélyeket illeti, sokan panaszkodtak. Akinek van hozzá engedélye, annak nincs hozzá kályha, akinek lenne kályha? Azok kevesen vannak. Lukács Vince, a TITÁN igazgatóhelyettese is egyetértett abban, hogy eddig nemigen tudták az igényeket teljesíteni. A hazai gyártó, az ELEKTERMAX pápai gyára annyit gyártott, amennyit bírt. Ez pedig kevés volt. Mit ígér a kereskedelem? Az előzetes tájékoztatás alapján a hazai áramszolgáltató kapici- tás ebben az ötéves tervben 68 000 villamos kályha bekötését bírja. S ehhez a kereskedők ebben az évben 55 000 berendezést kínálnak. Hogy honnan? A hazai gyár a tervezett 23 000 helyett 30 000 kályha gyártását vállalta ez évre. A kereskedők pedig körülnéztek és a kishatármenti forgalomban Csehszlovákiából rendeltek. A TITÁN a négy dél-dunántúli megyében is ez évben kétszer annyi berendezést küld a boltokba, mint tavaly. S azt ígérik, hogy a következő fűtési szezonra minden megrendelőnek szállítani tudnak. Sőt, ha összevetjük az adatokat: mennyit engedélyez öt évre az áram- szolgáltató, s mennyi kályhát szereznek be idén a kereskedők, lehet, hogy értékesítési gondjaik lesznek? Sokan szeretnék, ha már ott tartanánk . . . A kisiparosok is panaszkodnak — magas az SZTK- járulék. Eddig az volt a baj. hogy nem részesülhettek a szolgáltatásban, nem kaptak táppénzt. Január elsejétől kapnak, de ennek ára van, s szerintük nem kevés. S, hogy mit kapnak? Körzeti orvos nézőnk véleménye szerint is igen keveset. Valóban bonyolult a szabályozás. Próbáljuk meg követni: mondjuk egy kisiparos 60 000 forint után adózik, ennek megfelelően havi jövedelme 4500 forint. Fizet 1400 forint SZTK-t. Ha beteg, a havi jövedelem 75 százalékát kapja táppénzként, de csak hosszan tartó betegséggel érdemes táppénzre menni, mert csak a nyolcadik nap után fizet a Társadalombiztosítási Igazgatóság. Aki alkalmazottat is tart, az csak 37,5 százalékot kap, és csak a következő hónap első napjától űzetik. Ö pedig fizet az alkalmazott után is járadékot, és a betegsége idején is felelős annak munkájáért. Ugye, tényleg bonyolult? Leninvárosi nézőnk elmondta, ott azt javasolták, legyen önkéntes az SZTK- járulék fizetése. Persze az más kérdés, hogy aki lemond róla, kockáztat is. Mit tudunk ehhez hozzátenni? A döntés magasabb fórum feladata. Annyit azért elmondhatunk, jól értesült körökben hallottuk, várható az SZTK-járulék ügyében változás . . . S végül. Egy budapesti hölgy telefonált: Pesten is, mint másutt, ugyanazt a cikket más boltban, más áron kínálják. Mikor az egyik boltban szóvá tette, az üzletvezető széttárta a karját: ,,Ja, kérem, én január 1-től szerződéses vagyok." Nem is ez a hölgy gondja, de felvetette: miért egy reklamáció kapcsán szerez tudomást a vevő arról, hogy például egy szerződéses üzletben vásárolt? Mi lenne, ha egy ötletes emblémával különböztetnék meg ezeket a boltokat? iá javaslat, közreadjuk. Gáldonyi M. □tietföi Goethe és a konyha Tréfásan emlegetjük, hogy nemzeti sportunk az evés-ivás. Valóban kifinomultak és állóképesek vagyunk e téren. A nagy eszem-iszom azonban nem zárja ki a fennkölt szellemet, példa erre Johann Wolfgang Goethe, aki éppen 150 évvel ezelőtt halt meg. A költőfejedelem már gyermekkorában is ínyenc volt, de ez egészségének nemigen ártott, mint tudjuk, magas kort ért meg. Nagyanyja szakácskönyvéből sok mindenre fény derül. A re- ceptes könyv az elmúlt évben jelent meg az Insel Verlag gondozásában, a benne található ételek — a költő révén — bevonultak a történelembe. A dolog úgy esett, hogy Anna Lindheimerin, a nagymama, 15 évesen lett Johann Wolfgang Textor hitvese, és az ifjú pár nászajándékai között ott lapult egy kéziratos szakács- könyv is. Hála ennek, a „gyermekasszony" nem kis megelégedéssel vezette a frankfurti ügyvéd háztartását. Gyermekkorában Goethe mint legidősebb unoka gyakran vendégeskedett a nagyszülőknél. Legszívesebben az újévi ünnepekre emlékszik vissza a „Költészet és valóság"-ban, a tortákra, piskótákra és édes borokra. Ilyen ínyencség volt a mandulás lekvár is, amelynek elkészítési módját 18. századi nyelven olvashatjuk a szakács- könyvben. „Végy fél icce édes lejszint, 5—6 tojást keverj világosra, öntsél bele egy jó maroknyi mandulát, keverj közé egy lat lépes mézet, cukrot is, hogy jó legyen, tiszta csuporban tedd a tűzre, szorgalmasan kevergesd, amikor sűrűsödni kezd, vedd le, kavarj még néhányat rajta, és máris tálalhatod. Szórj rá cukrot addig, amig meg nem hül, különben vizes lesz." A költő kedvenc italai közé tartozott a Persico francia módra. így készül: egy negyed font őszibarackmagot öntsünk le égetett szesszel, 8—10 napra tegyük a napra, szűrjük át egy kendőn, majd töltsünk hozzá egy icce kútvizet. Goethe szerette a családi lakomákat, saját maga számára így fogalmazta meg az „arany- szabályt": ahol nincs szeretet, ott enni sem lehet. A költőfejedelem azonban szerencsés ember volt, mint tudjuk, a fentiek egyikéről sem kellett lemondania. Juhász Edit Jancsó Miklós és az Omega Képünkön a Who közönsége 1979-ben Cincinnatiban. Tizenegyen haltak meg a tömegben — a rendezőket elítélték és o csarnokot jó ideig zárva tartották. A rock a bűnös? A rockzene volt-e a bűnös abban, hogy a népszerű jugoszláviai együttes,, a Riblja corba (Halászlé) egyik közelmúltbeli zágrábi koncertjén a tömegben meghalt egy 14 éves, általános iskolás kislány, Zeljka Marja- novic? A jugoszláv sajtó ezekben a hetekben érthető módon sokat foglalkozott ezzel a tragédiával, ami ismét ütközteti a rockjelenség híveinek és ellenségeinek véleményét, és minden bizonnyal sötét árnyékot vet ezek után a Riblja corba további fellépéseire. Az Intervju című lap A profit a bűnös, nem a rock című cikkében felsorolja a rockdosszié fekete krónikáit, kezdve a nagy fesztiválok első eseményével, az 1967. évi monterey-i koncerttel, melyen ötvenezer fiatal hallgatta a Who-t, Jimmy Hendrixet, Janis Joplint, Aretha Franklint és a többi popsztárt. Sajnos ezek voltak a nagyfesztiválok ezután induló sorozatának szinte egyedüli, zavartalanul szép pillanatai. Monte- reynek mégis tragikus távlatot ad, hogy csillagai nem sokkal a koncert után, sorra eltávoztak az élők sorából. E koncert sikerén felbuzdulva azonban világszerte szervezni kezdték a hasonló monstre- találkozókat. 1969 augusztusában 400 ezer ember gyűlt ösz- sze az akkori idők legnagyobb és legnevezetesebb popfesztiválján Woodstockban. „Micsoda kultúra az, amelyik ekkora csődületet okoz?” — kérdezte elhűlve annak idején a New York Times cikkírója. Három ember meghalt a rendezvényen, született öt gyermek és százával sebesültek meg. A háromnapos happening mégis úgy maradt meg a résztvevők emlékezetében, mint életük egyik legnagyobb közös élménye. Tudjuk, a témából magyar regény, színpadi mű, sőt egy lemezsiker is született, Déry Tibor tollából, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címmel — hiszen Déryt is megragadta az az együttes hatás, amit a nagykoncertek, mint korjelenség jelentettek. Elgondolkodtató az egy évvel ezelőtt lezajlott Illés—Fonográf—Tolcsvay-Konczkoncert, film—hanglemez—könyvsiker jelensége is, éppen, mivel a pozitív reakciókat sikerült felszínre hoznia közönségében és egy egész generációban. És végül felidéződnek John Lennon utolsó interjújának azon gondolatai is, melyekben Lennon kijelenti: ő nem az önpusztítók, az áldozatok, hanem a túlélők, az alkotók tisztelője. De térjünk vissza Zágrábba. A Start című lap ezt írja a koncerten történt tragédiáról: a szervezők nem vették figyelembe, hogy a Riblja corba-jelen- ség, éppen a lemezsikerek, tvshow-k, az üzlet következtében akkora tömeggé duzzadt, hogy azt nem lehetett bezsúfolni a 12 ezer személyes nézőtérre. A jelenség túlnőtte a rutinszerűen előre megállapított kereteket. A zágrábi eset tragédia, ami mindenütt bekövetkezhet, ahol a tér korlátozott, és nagy a tömeg — a mostani tragédia azonban szembesül azzal a gyűlölettel, amit némelyek táplálnak egy olyan jelenség iránt, amelyben száz és százezer fiatal vesz részt — s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. G. O. Benkő László csapatát most már az egész világ rockközönsé. ge ismert. Lemezeik, külföldi hangversenyeik valutabevétele komoly ipari nagyüzemekével vetekszik. Közönségük korhatára a Beatles-korosztályt mintázza, valahol a huszonévesektől a negyvenévesekig terjed, s Berlinben Shakespeare-t játszanak Ómega-zenével. — Legutóbbi nagylemezünket nem vittük koncertekkel végig az országon, de a nyugati lemeztársaság szeptemberben máir megkezdte a terítését egész Európában. Megvártuk az új sportcsarnokot s ott nagy Ome- ga-koncertet adunk majd. Tud. juk, a közönség ennyi éves sikersorozat utón is egyre mást, egyre újabbat vár tőlünk, s ez nagy gond ... — Igaz-é, hogy a világhírű magyar filmrendező, Jancsó Miklós csatlakozott az Omegához és együtt dolgoznak? — Igaz. Éppen az említett hazai közönségigény, s a sport- csarnok egyszerre sok ezer nézője miatt fogadtuk nagy örömmel Jancsó Miklóst és Hernádi Gyulát. De a New Yorktól Ham. burgig, Milánótól Párizsig bejelentkezett szakembereknek, lemezkiadóknak, producereknek Aphrodité — Vénusz — Venyera Á ledér istennő bolygója Március elején adta hírül a TASZSZ, hogy a Venyera 1?., a szovjet automatikus űrszonda leszállt a Vénusz felszínén és talajmintát vett a bolygó felületén. A Vénusz elérése önmagában már nem különlegesség, hiszen a Szovjetunió már 1961- ben űrszondát küldött a térségbe és az USA 1962-ben kezdődött Mariner kutatóprogramjának több űrszondája is vizsgálta ezt a bolygót. Ami a laikusok szemében a legnagyobb szenzációt jelentené: valamiféle a földiéhez hasonló élet létezésének bizonyítékai a Vénuszon. Sokan hittek abban, hogy d Földhöz méretében nagyon hasonló Vénuszon élet létezik. A remény legfőbb alapja 100 évvel ezelőttig a Vénusz vastag felhőtakarója volt, felszínét ezért nem lehet optikai eszközökkel vizsgálni. S még valamit szolgál ez a vastag felhőtakaró: rendkívüli fényvisszaverő képessége révén a Nap és a Hold után a földi égbolt legfényesebb „csillagává" teszi a Vénuszt. A régi magyarok gyönyörű nevet adtak a Naprendszer második bolygójának: Esthajnalcsillag. S ha már „névadásnál" tartunk, nem szabad megfeledkeznünk a régi görögökről, illetve a rómaiakról sem, akik mitológiájuk legszebb istennőjéről nevezték el a legfényesebb bolygót: Aphroditéről, a szépség és a szerelem csalfa, csapodár istennőjéről, akinek latin megfelelője Vénusz. A mitológia szerint Aphrodité nemcsak az istenekkel csalta meg sánta lábú, csúf férjét, Hephaisztoszt, az istenek kovácsát, hanem egy földi halandóval is, és ebből a szerelemből született Vénusz gyermekeként a trójai háború hőse, a római nép ősatyja, Aeneas. Az ókorban a szobrok sokasága örökítette meg a szerelem istennőjét meztelen vagy félmeztelen ábrázolásban. Nem csoda, ha a keresztény középkor igyekezett elfeledtetni emlékét egy új, nem földi örömökre törekvő nőideállal. Vénusz hatolma azonban mégis győzedelmeskedett, amint előkerültek az ókori városok romjai közül gyönyörű szobrai, például o milói Vénusz. A reneszánsz idején újra a festők és szobrászok legkedveltebb témája lett, hogy megörökítsék a női szépséget. S azóta — kivéve a csillagászokat — ha valaki Vénusz nevét hallja, nemcsak égitestre gondol, hanem a kacér istennőre, vagy éppen valamelyik földi hasonmására. Arra is volt már példa, hogy a Vénusz-szobrok arányait számították át női testméretekre művészettörténészek, antropológusok segítségével. Mivel ez az összehasonlítás az 1960-as évek elején készült, a korszak legszebbnek tartott asszonyának, Brigitte Bardot-nak a testméreteivel is egybevetették: Medici Vénusz (szobor) magasság 165, kebelbőség 94, derékbőség 62, csípőbőség 96 centiméter. Ugyanezek Brigitte Bardot esetében: 168 — 90 - 50 - 90 centiméter. D. I. „Legfontosabb a látvány és zene stilusegysége!” — mondja Benkő László. Fotó: Sári Gyöngyi összesen 120 perces albumot is megjelentetünk. A színpadon pedig egy önálló, teljes és nagy Ómega-műsort tervezünk. — Hogyan kapcsolódik ehhez Jancsó Miklós? — A koncertek látványát mi már sem lézerrel, sem más módon nem formálhatjuk tovább, nekünk kizárólag a zenére kell összpontosítanunk. önerőből már nem tudunk többet nyújtani, kell a rendező, akinek elmondjuk, hogy mit akarunk. A látvány és zene stílusegységét szigorúan megszerkesztett forgatókönyvvel lehet megvalósítani. Nem titkolt szándékunk: műfajt szeretnénk teremteni. Az természetesen egyértelmű, hogy a irockhangversenyen a látványt nyújtó technika többé nem különülhet el, hanem szerves egységben él majd a muzsikával. A többi belső műhelymunka kérdése, s reméljük örömet, élményt nyújt a színpadon és talán műfajt teremt majd. A kész rendezést külföldi koncerteken is alkalmazzuk. Földessy Dénes (Fotó: Sári Gyöngyi) Vendég a BÁV-nál A FELSŐRUHÁZATI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT tavaszi árukínálata Március 15-től 28-ig. Műfaj születik?
