Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-15 / 73. szám
A pálos kolostor romjai a Jakab-hegyen Kirándulóközpont Jakab-hegyen Egyiptomtól Kaposvárig A cukor útja Közel 50 éve készült ez a felvétel a Kaposvári Cukorgyárról Megkezdődött Csongrádban a „gyapjúaratás” Csongród megye nagyüzemi juhászataiban a szokottnál korábban kezdődött meg a „gyapjúaratás". Előbbre hozták a szezont, hogy még a legelőkre történő kihajtás előtt levegyék a bundát a jószágokról, így nem ázik meg a gyapjú, tisztább, fehérebb lesz, tehát jobb minőségű árut adhatnak a feldolgozó iparnak. A szentesi juhtenyésztő és értékesítő társulás, amelynek 25 tsz és állami gazdaság a tagja, tíztagú nyíróbrigádot szervezett. A brigád sorra járja a gazdaságok juhhodá- lyait, s a tervek szerint az idényben legalább 45 ezer anyajuhot nyírnak meg. A történet, ha nem is egyértelműen jellemző, de mindenesetre fényt vet jó néhány magyarországi cukorgyár néhány évvel ezelőtti állapotára. Arról volt szó, hogy az egyik üzemben létrehoznak egy cukoripari múzeumot. Az anyag összegyűjtése érdekében leveleket küldtek szét minden cukorgyárnak: mit tudnak felajánlani régi eszközeik, dokumentumaik, gépi berendezéseik közül, egyszóval: milyen kiöregedett tárgyakat tudnak átadni a tervezett múzeumnak? Az egyik üzemből lakonikus válasz érkezett: az egész gyárat... Középkori halastó 600 méter magasban Telefon az autóban — Nem tudom adni az igazgató elvtársat, autón kívül van Erb János rajza Ritka véletlen, hogy annyiféle érdekesség, látványosság található egy helyen, mint a Pécs melletti Jakab-hegyen. A kirándulók nemcsak a panoráma kedvéért kapaszkodnak fel a 602 méteres csúcsra, noha az ott eléjük táruló látványért is érdemes: tiszta időben a Nyugat-Mecsek nagy részét belátni innen. Aki a szemét a földre szegezi, felfedezheti a hegység geológiai érdekességét, a földtörténeti ókor felső perm időszakának emlékét, a vörös homokkőt, amelyből az egész Jakab-hegy felépül. A botanika, a virágok szerelmesei a hegy déli oldalán megtalálhatják a kisvirágú hunyort, a környékek jellegzetes növényét. A legvonzóbb látványosságot azonban mégiscsak a régészeti emlékek nyújtják: a vaskorból származó földvár és a mellette fekvő nagy kiterjedésű temető feltárása még hosszabb ideig folyik. A magyar középkor építészetének szép emléke a Jakab-hegy csúcsán található pálos kolostor romja. Páratlan értékű művelődéstörténeti emlék, hiszen ehhez a II. András király uralkodása alatt 1224-ben létesített kolostorhoz fűződnek az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendje kialakulásának kezdetei. A rend a Jakab-hegyi kezdeményezésből nőtt országos méretűvé, sőt virágkorában a határaikon túlra is elterjedt. (Például a pálosok alapították a híres czestochowai kolostort Lengyelországban.) A Pécstől mintegy 8 kilométerre fekvő jakab-hegy a turisták egyik leggyakoribb célpontja a délnyugati MecsekMég ma is titkolják, szégyellik az emberek, ha a lakásukban, a portájukon egészségre veszélyes rágcsáló és rovar szaporodik el. Mindezek ellenére ismert az „élőfordulási térkép". A Dél-Dunántúlon legalább 15—20 féle rágcsáló és rovar kellemetlenkedik egyebek között a háztáji állattartó épületekben, a tejházafcban, a feldolgozó üzemekben, a fürdőkben, kempingekben, míg a panellakások közismert „betolakodói” a csótány és újabban a szép nevű ezüstös nádméznyal°. ben. Tavasztól őszig “naponta 50—100 kiránduló látogatja, s nemcsak Baranyából. A kirándulók igazi bakancsos túrát teljesítenek, hiszen a Jakab- hegyet csak gyalog, vagy terepjáró autóval lehet meghódítani. Ha nem így lenne, még több kíváncsi kapaszkodna fel. Éppen ezért most az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelősége és a Mecseki Idegen- forgalmi Bizottság pécsi vállalatok és intézmények, társadalmi szervezetek és sportszövetségek segítségével igazi kiránduló központtá kívánja fejleszteni a Jakab-hegyet. Ennek első feltétele az útépítés, hogy a kirándulók, ha nem is a csúcsra, de annak közelébe eljuthassanak gépkocsival is. A Jakab-hegyre vezető sétautak építését már korábban megkezdték — társadalmi munkában — a Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ-szervezetei. Néhány év múlva igazi különlegesség várja a Jakab-hegy csúcsán a turistákat. A tervek között az is szerepel, hogy megközelítőleg eredeti állapotában helyreállítják a pálos kolostor kertjének 3—4 méter mély medrű halastavát. A közel 1500 négyzetméter alapterületű tó mintegy 600 méter magasban fekszik, A középkori kolostor rendkívül ügyesen megoldott vízrendszere a halastóval együtt a magyar technikatörténet igen jelentős, szinte egyedülálló objektuma. A Jakab-hegyi kirándulóközpont más pihenést és sportolást szolgáló létesítményeket is kap: valószínűleg itt lesz a pécsi, dél-dunántúli sárkányrepülők bázisa is. D. I. Az országban egyre többen váltanak ki kisipari működési engedélyt féregirtásra, elsősorban azzal a céllal, hogy diszkréten segítsenek a bajbajutottakon. Pécsett és Komlón öt kisiparos tevékenykedik, míg Dombóváron és Kaposváron patkányirtó „maszekok" járják a portákat. Legaktívabb a kisvállalkozói kedv a Tiszántúlon, elsősor Debrecenben. Most egy dunántúli újdonsággal szolgálhatunk Pécsről, ahol megalakult a Biocid nevű rovar, és rágcsálóirtó ipari szolgáltató szakcsoport nyolc tagFelhívom a szerkesztőséget, mondom, itt vagyok Budán, a Krisztina körúton, egy autóból telefonálok. A telefonközpontos kapcsol, megkérdezi, jól vagy? Ajaj! És mik nem jutnak eszembe? Mondjuk kiugróm egy tudósításra. Hazafelé a kocsiból lediktálom az anyagot, mire a szerkesztőségbe érek, már át is futhatom a kéziratot. Hát, így lesz. Majd. Ha lesz pénzem autóra, a lapkiadónak meg rádiótelefonra. Mert ugye pénzkérdés ez is. A technika nem akadály. Megoldható, hogy akár a legkisebb baranyai falu főutcájáról egy autós gépkocsijából egy New York-i ismerősével beszéljen. Zverkó Máriától, a Posta Vezérigazgatóság vezeték nélküli, távközlési szakosztályának fiatal villamosmérnöknőjétól tudom, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már a második világháború előtt működtek mobil rádiótelefonrendszerek. Idehaza? A BRG fejlesztette ki a hazai igények, pontosabban az államkassza teherbíróképessége alapján. Mit tud a hazai rádiótelefonhálózat? Egy éve működik az első, kísérleti rendszer. Én az első rádiótelefonon, budapesti csúcsforgalomban beszélhettem Veszprémmel, Péccsel, de Zverkó Mária felhívta már Genfet is. Egy központi állomása és körülbelül kétszáz előfizetője van a kísérleti hálózatnak. Intézmények, vállalatok, amelyek főleg belső diszpécserszolgálatra használják az autós telefonokat, persze a központi egységen keresztül bekapcsolódhatnak a crossbar rendszerbe is, mert a Széchenyi-hegyi állomás a Lágymányosi telefonközpontnak továbbítja a hívásokat. gal, akik személyenként öt ezer forintot adtok össze és van közöttük KÖJÁL-os szakember, többszörösen vizsgázott gázmester, tanár, nyugdíjas és tsz- tag. A menedzselő görcsönyi tsz 150 000 forint alapítótőkével segített, biztosította a pel- lérdi méreg raktártelepet. A tsz-nek is dolgoznak, de emellett a lakossági szolgáltatás is ugyanilyen rangú feladat egész Dél-Dunántúl vonatkozásában. Ennek előkészítésére Pécsett, a József Attila utca 41-ben minden csütörtökön lakossági szak- tanácsadást nyújtanak. Az ötéves terv végére két központi egysége lesz a mobil rádiótelefonhálózatnak, amely 1500—2000 előfizetőt szolgál majd ki. S 1985-től már maszek előfizetői is lehetnek a BERH-nek (budapesti rendszer), amely végül négy állomással működik majd. A posta a következő ötéves tervidőszakban szeretné kiépíteni az országos hálózatot. Persze pénzkérdés (!), de a tervek szerint a megyeszékhelyeken és az ipari központokon építik ki elsősorban. Tíz év múlva több tízezer előfizetőt szolgálhat a mobil rádiótelefon-hálózat. Lehet, hogy a következő telefonkönyvben már az előfizetők neve mellett autótelefonjuk négyjegyű száma is szerepel majd? Meglehet. Bár nem olcsó dolog, a készülék egy új kocsi árával felér, s ezt az előfizetőnek, magának kell megvásárolni, a központ használatáért pedig bérleti díjat fizet, gondolom, az autósokat az is érdekli, mi lesz, ha eladják a kocsit? A berendezés, ami két részből áll: a csomagtartóban egy rádió A „szakcsoport-központban” sorban állnak a megrendelők, így a különféle növénytermesztési rendszerek üzletkötői, és fő. leg a városlakó panaszosok. De közülük többet el kellett utasítani, mert tetű- és rühirtással nem foglalkozhat a szakcsoport. Népszerűségük egyik oka, hogy gyorsan, vagyis nyolc napon belül végeznek a munkával, eközben színtelen, szagtalan mérgeket, vegyszereket alkalmaznak. De nem vállalják olcsón a feladatot és már előre kijelentik, az irtás csak akkor eredményes teljesen, ha a panaszos értesíti az összes szomszédját, hogy mindegyiknél dolgozhassanak a gázmesterek. Másképp — Simon László elnök szerint, — minden erőfeszítés csak illúzió. Csuti János nagyságú készülék és elöl, a műszerfalnál maga a telefon, könnyen kiszerelhető. Felvetődött az is, mi van, ha karambolozik az autós, nagy értékű berendezésére köthet-e biztosítást? Tán korai az ígéret, de a biztosítási szakemberek, minden bizonnyal találnak megoldást. Kicsit eljátszottunk a lehetőségekkel, persze a technika mindezt megengedi. S lehet, hogy mindez hamarosan természetes, mindennapi dolog lesz? Gáldonyi Magdolna Habán kerámiák Somogybán A kiállítás címe megtévesztő, ugyanis a Somogybán készült habán kerámiákból nyílt kiállítás Zala megyében, pontosabban a zalaszentgróti Hamburger Jenő Művelődési Központban látható. Tamás László, a népművészet mestere, Tamás Mária, a népművészet ifjú mestere, Falusiné Tersék Éva és Fafusi Béla keramikusök munkáiból rendezett kiállítást március 24-től Nagykanizsán tekinthetik meg az érdeklődők. Képünkön Tamás Mária munka közben. Fotó: Soós György A Kaposvári Cukorgyárban hiába telefonálgat majd minden üzemrészbe dr. Tiszaváry Ottó főmérnök: sehol sincsen már a gyárral azonos korú, 88 éves gép. Működik azonban még jó pár „matuzsálem", mint amilyenek a kockaprések, a BW-kazánok, s áll még a „kastély” is, a nyersgyári épület is, ezek egyidősek a kaposvári cukorgyártással. A városban 1894-ben indult az első kampány, miután — figyelemre méltó — az üzemet egy év alatt felépítették. Ha van öreg gép, ha nincsen, az embert ebben a gyárban a régi ipari létesítményekre jellemző kép és hangulat fogadja. Pár évvel ezelőtt még bőviben láthattunk volna itt kiérdemesült masinákat, mint amilyenek például azok az apró mozdonyok is voltak, melyek a vagonok gyárterületen belüli mozgatását segítették, s amelyek ma már vasúttörténeti rekvizi- tumok, ha jól tudom, egyik még arra is érdemes volt, hogy a nagycenki „mozdonymúzeumban" kapjon helyet- Tiszaváry Ottó szerint a MÁV Pécsi Igazgatósága előtt álló öreg mozdony is hajdanában a Kaposvári Cukorgyárban teljesített szolgálatot. Talán ha 100 évvel előzte meg a világ első répacukorgyára a kaposvárit. Bizonyos Andreas Sigismund Marggraf úr volt Európában a cukor- gyártás Stephensonja. A világ egyéb részeihez viszonyítva földrészünk alaposan el volt maradva: a cukorgyártásról már az egyiptomi papiruszok, falképek is hírt adnak, persze akkor még mézből készült. Megelőzte a répát a cukornád is: Észak-lndiában már 300-ban szilárd cukrot készítettek belőle Európába Perzsián át, velencei közvetítéssel jutott el a nádcukor, a mi honfoglalásunk körüli időben. De maradjunk a kaposvári gyárnál, ahol ''a közelmúltban fejezték be a 88. kampányt. Ez az év hozta a rekordot is: 3086 tonna répát dolgoztak fel egy nap. összehasonlításul: a gyár történetének első évében 500 tonna volt ez a teljesítmény. Vagyis meghatszorozódott a gyár kapacitása. A gyárban, ahol kezdetben csak nyerscukrot . gyártottak, később már „normális” kockacukrot és mokkát is. Egyébként a mokkaprések sem valami fiatalok: a gyártási szám ezeken a berendezéseken 1923. Hajdan a süvegcukor közismert volt. Erre szolgáló présekkel gyártották ezeket, s főleg reprezentációs célokat szolgált- A gyerekeket, akik ugyanúgy vonzódtak a süvegcukorhoz, mint mondjuk az üveggolyóhoz, vagy egy jó csúzlihoz, főleg a süveg vége érdekelte. Tiszaváry Ottó szerint ugyanis ez a része volt a legédesebb. Régen ötkilogrammos süvegcukrok is voltak, eltartott egy darabig, amíg a szerencsés nebuló a végére járt... Mészáros A. Hétfői □ Elsőként Pécsett Féregirtás „maszekban"
