Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-14 / 72. szám

1982. március 14., vasárnap Dunántúli napló 5 unsnmunpi iuiagaziiu Natalie és férje, Robert Wagner minden szabad hétvéget a jachtjukon töltöttek. Natalie a ké­pen a végzetes mentőcsónakon ül. A színésznő halála Emlékezés Natalie Woodra A magyar tv-nézők milliói előtt éppen azokban a na­pokban pergett a nagy sike­rű film, a Most és mindörök­ké, amikor 'híre jött. hogy fő­szereplőjét, Natalie Woodot holtan találták a kaliforniai Santa Catalina melletti sekély tengeröbölben. A krónika pontosan felje­gyezte a végzetes éjszaka tör­ténéseit: 21 órakor egy nő és három férfi lép be a Los Angelestől 42 kilométerre délnyugatra fekvő Catalina sziget „Dougs Harbor Reef and Salon” nevű éttermébe. A nő: Natalie Wood volt. Az ablaknál egy kerek asz­tal körül helyezkedtek el. A társaság férfitagjai: férje, Ro­bert Wagner, filmpartnere Christofer Walken és jachtjuk kapitánya. Dan Whiting, a vendéglős személyesen vette fel a rendelést: kagylókat és kaliforniai pezsgőt kértek. A vendéglős: „Natalie Wood kimondottan boldognak látszott Körülbelül fél üveg pezsgőt ihatott”. 23 óra körül felkerekedett a társaság. A „Valiant” nevű motoros mentőcsónakkal kö­zelítették meg az öböl előtt horgonyzó. 19 méter hosszú jachtjukat. Az átszállásnál Natalie az első lépcsőfokon megbotlott. Férje elkapta, és ölben vitte fel a fedélzetre. 23 óra 20-kor vita támadt Wagner, a férj és Walken, a filmpartner között egy készülő produkció pénzügyei miatt. Az érzékeny Natalie megpró­bálta őket csitítani. Eredmény­telenül. Végül elköszönt: „Nem hallgatom tovább a ve. szekedéseteket, lefekszem, jó éjszakát!” Negyedóra elteltével Wag­ner is lement a hálókabinba, de felesége nem volt ott. A fedélzetre sietett, ahonnan el­tűnt a mentőcsónak. A kapi­tány azonnal riadóztatta a parti őrséget. Wagner is Na­talie keresésére indult. Hiába. Másnap 7 óra 45. Megta­lálták a színésznő holttestét az öböl egyik szegletében, mellette a mentőcsónak. 182 méterre volt a strandtól. 8 órakor ért oda a férj. Megrendültén, vörös szemmel és krétafehér arccal azonosí­totta feleségét. 11 órakor a holttestet heli­kopteren a Los Angeles-i igazságügyi orvosi intézetbe szállították Wagner eközben Beverly Hills-i villájukban há­rom lányukkal közli a szörnyű hírt. Este 20 órakor telefonon közük a vizsgálat eredményét: Natalie vérében 1,4 ezrelék alkoholt találtak, és egy kar­colást az arcán. A vizsgálat a halálos balesetet így re­konstruálta: Leengedte a mentőcsónakot, és az alsó lépcsőn megint megbotlott. Ezúttal azonban nem volt se­gítség ... Négy nap múlva színész­barátainak nagy részvététől kísérve, a pravoszláv egyház szertartása szerint, balalajka- zenekar közreműködésével el. temették. A 43 éves korában elhunyt Natalie orosz származású volt. Még nagyszülei vándo­roltak ki Amerikába. Pálya­futását gyermekszínészként kezdte, s olyan nagyokkal ját­szott együtt, mint Clodette Colbert és Orson Welles. Szí. nészi pályája töretlenül veze­tett a felnőttsikerekig, a Sple- nourig és főleg az 1964-ben világsikert aratott West Side Stoiry-ig, amely Oscar-díjat hozott a számára. Sokat foglalkoztatott szí­nésznő volt. ösztönös tehet­sége az idők folyamán tuda­tos jellemábrázoló művészetté érett. Emlékezetes sikere volt az ugyancsak drámai körül­mények között, fiatalon meg­halt Steve McQueenn-nel együtt játszott Szerelem egy megfelelő idegennel című filmben. Televíziós filmjei közül nagy nemzetközi kitüntetést kapott a Laurence Olivier ren­dezte Macska a forró tetőn (férje, Robert Wagner volt a partnere) és a magyar televí. zióban éppen a halála nap­jaiban adott Most és mind­örökké. Gáti István Háromszáz gyűjtő Magyarországon Virág - vagy „kis véres sárkány”? 500-fajta orchidea egy nyugdíjas orvos kertjében Orchidea — két évszázada, hogy Európa virágoskertjében trónra lépett. A trópusok gyö­nyörű ékéről titokzatos történe­tek szólnak, az egzotikus nö­vény szépsége magával ragad­ta az írók, költők fantáziáját- Kosztolányi Dezső ilyennek lát­ta: „Ajkam olyan színű, mint a nyershús, duzzadt, mint a gyulladásos torok, s nyálkás és mézes. Néha azt hiszed, hogy nem is vagyok virág, hanem kis véres sárkány. A gyarmati napfény bujasága árad belő­lem, melyet nem tudok soha elfelejteni.” Kevesen tudják, hogy ha­zánkban létezik egy orchidea társaság, háromszáz gyűjtő tartozik táborukba. A közel­múltban nyilvánosság elé lép­tek: Budapesten, az Állat- és Növényház pálmakertjében ál­lították ki féltve őrzött kincsei­ket: a dél-amerikai nagy virá­gú Cattleyát, az ausztráliai Cymbidiumot, a párducfoltos Paphiopedilumot (Vénuszpapu- csot), a fehér lepke virágú Phalaenopsist és még sok orchi­deafajtát. Az ország különböző részében lakó gyűjtők között van orvos, lakatos, egyetemista, tengeri hajós, kertész, pilóta. A társaság tagja csak az lehet, aki rendszeresen foglalkozik orchideák szaporításával, ter­mesztésével, gyűjtésével. Kap­csolataik öt kontinensre szól­nak, akár a bélyeggyűjtőké. Az Agrártudományi Egyesület or­chidea-munkacsoportjának szer­vezésében havonta egyszer tartanak gyűlést. Szakmai to­vábbképző tanfolyamokon vesz. nek részt, tanulmányi utak is szerepelnek programjaikban, itthon és külföldön. Legutóbb Svájcban, az európai orchidea kongresszuson tizenkét magyar gyűjtő képviselte a társaságot. Ezen a nemzetközi fórumon az orchideák megmentésével fog­lalkoztak, ugyanis az ipartele­pítéssel, a civilizáció, a techni. ka térhódításával egyre több ritka, értékes növény esik áldo­zatul, amikor kiirtják az erdő­ket, lecsapolják a mocsarakat. Szerte a világon a gyűjtők bir­tokában vannak olyan orchi­deák, melyek eredeti lelőhelyü­kön már kipusztultak. Visszate­lepítésük a gyűjtők segítségével történik, például Dániából Thaiföldre, ősi hazájukba „ván­dorolnak" vissza az orchideák. Magyarországon dr. Makara György nyugdíjas orvosé az egyik legnagyobb orchidea­gyűjtemény, mintegy 500 fajtá­val. Tulajdonosa 25 év alatt hozta létre páratlan gazdagsá­gú orchideakertjét Budán, ahol növényházban, tavasztól őszig pedig a szabadban, a gyü­mölcsfák ágaira függesztett kis léckosarakban élnek a trópusi növények. Külföldi útjain min­den pénzét orchidearitkaságok­ra költötte. Gyűjtőszenvedélye tudományos ismeretekkel páro­sul, ismerője a világ orchidea- irodalmának. Hamarosan meg­jelenik ötszáz oldalas, fotókkal illusztrált könyve „Trópusi ős­erdők virágcsodái otthonunk­ban" címmel. A pálmakerti ki­állításra elhozta az éppen vi­rágzó Andok kincsét, a halvány­lila, csíkos harangú orchideát, amelynek hazánkban nincs párja. A virágtárlat nemcsak az amatőrök orchideaparádéja volt, a kiállításon a Sasad Mgtsz és a szombathelyi Ker­tész Mgtsz valóságos orchidea­mezőt varázsolt a pálmák alá. Február e trópusi virágok szü­réti ideje. Nálunk is terjed az orchideakultusz, de még nem olyan nagy, mint az Egyesült Államokban, ahol évi 200 mil­lióra tehető az „orchideafo­gyasztás”, minden lakosra egy orchidea jut. A találkozón szolidan háttér­ben maradva, szinte kísérőként voltak jelen az egyvirágos bro- méliák, kedvelt szobanövé­nyeink. Köztük is akadt csodál­ni való, például a Madagasz­kár csillaga. E virág 30 centi mély kelyhéből csak egy hosz- szú nyelvű lepkefajta, a pre- dikta tudja kiszedni a mézet. Bizonyára sokan vannak, akik a kiállítás láttán szívesen lennének az orchidea társaság tagjai. De ki tudja, hányán maradnak meg elhatározásuk mellett, ha megtudják: az or­chideatermesztés kényes, ve­sződséges, a bokron csak sok év után bontakozik ki az első virág. Viszont a türelem — or­chideát terem. Horváth Anita Móricz Zsigmond leányfalusi diófája alatt A szentendrei határral szinte összenőve, a Duna-kanyar öle­lésében fekszik Leányfalu. Ke­resem a falut, de egy-két régi házon kívül semmi sem emlé­keztet arra, hogy nyolcvan év­vel ezelőtt Leányfalu valóban falu volt. Azóta hajóval és busszal könnyen megközelíthető üdülőhely-jellegű villatelepü- léisé változott, ahol a szak- szervezeti és vállalati üdülőkön kívül művészek, írók, költők ízléses villái népesítik be a tá­jat­Most, télutón félőn, fázósan szipognak a fák, s a termál­fürdő felől meleg,, kénes illatot henlerget o hegy felé a felhő- pólyázta ég. A sokáig tartó télben a SZOT 120 személyes nészutasokkal és öregedő nyug. díjasokkal teli Panoráma üdü­lője jelzi csak az élet eleven­ségét, a gubbasztó egyhangú­ságból menekülést. A makrancos szélben elin­dulok megkeresni a Móricz- viilát, Leányfalu egyik irodalmi nevezetességét. A Móricz Zsig- mondról elnevezett főútvonal mellett-a most épült, modern postaépület szomszédságában, a Móricz közben könnyű ráta­lálni az üresen álló épületre. A székelykapu öreg fakilincse nyikorogva engedi be a beto­lakodót. A házakhoz vezető fapadlós járdán járva, pár mé­ternyire az országúttól, téli dísz- telenségten áll a több ház­részből összetett épület és ha­talmas udvara. A hegy felé néző oldalon két felirat fogad, az egyiken: Palóc tér, a mási­kon: MÓRICZ ZSIGMOND SZOBA. Nem tudom, mit jelent a palóc téri megjelölés, a Mó- ricz-szoba ajtaja pedig lakattal zárva. Állítólag megszűnt már itt a Móricz-kiállítás, anyagát Budapestre vitték. A kíváncsi­ság ördöge nem hagy nyug­ton, bekukucskálok a félig le­függönyözött sárga keretes ab­lakon: könyvespolc — tele köny­vekkel és egy íróasztal- Itt írta volna Móricz sok-sok regényét, s innen küldte talán útjára rengeteg levelét, íróknak, köl­tőknek, kiadóknak és szerelmes asszonyoknak? Minden bizony­nyal. Móricz Virág könyvéből tud­juk, hogy Móricz Zsigmond kis­újszállási diák korában hallott először Leányfaluról. Nagybáty­ja mesélt Gyulai Pálnál tett látogatásáról, és arról, hogy milyen szép gyümölcsöt hozott annak leányfalusi kertjéből. 1911-ben aztán Rózsahegyi Kálmán csábítására hajóval megérkeztek Leányfalura, ahol a part környékén — szemközt Pócsmegyerrel — legelők, nyir­kos, turfás illatú fűzesek fölé a hegyoldalon cseres, tölgyes ősfák törtek ki a kékre. Móricznak nem tetszett ez a naptalan, nehéz levegőjű vi­dék. Séta közben azonban egy- szercsak meglátott egy hatal­mas diófát. Beleszeretett szü­lőföldjének szent fájába, és a nagy diófa miatt megvette az egész kertet. Keresem, és köny- nyen meg is találom az azóta mór védetté nyilvánított diófát. Innen, a diófa árnyékából vitték el a Tanácsköztársaság bukása után Móricz Zsigmon- dot. „Egy forró nyári napon — írja Móricz Virág — két csendőr jött végig a kaputól a fák alatt a házig, és néhány perc múl­va apánk, úgy, ahogy volt, nyá­ri ruhában ment a feltűzött szuronyok között.” A falu kö­zepén levő vaspántos magtár volt a börtön, ide zsúfolták be a forradalomgyanús embereket. Itt szorongott fél Leányfalu. In­nen Szentendrére, majd Buda. pestre szállították Móriczot. A börtönből kikerülve visszatér, és hónapig ki sem mozdul Leányfaluról. Itt villan agyába: jó volna Dózsa Györgyről drá­mát írni, hisz 1514-ben Dózsa is éppen annyi idős, mint ő 1919-ben, és keresztes forra­dalma még addig sem tartott, mint a Tanácsköztársaság élete- Az Elfújta a szél a szöget című novellából tudjuk, hogy édesapja miként „vert össze” két nap alatt egy fabódét a kertben az eső ellen. Ez a bá­dogtetős fasufni még ma is megvan. Körötte kivágott fák rönkjei, repkényes díszfák, cser­jék és virágok. Valamikor 1200 darab virág díszlett itt a kert­ben. Egy rozoga asztal ágas­kodva néz a többször átalakí­tott, bővített épületrészek sárga faoszlopaira, ablakzáróira. A főépület homlokzatán emlék­tábla ezzel a szöveggel: Itt élt és alkotott 1912-től haláláig MÓRICZ ZSIGMOND a magyar realista irodalom nagy mestere, hazánk demok­ratikus átalakulásának előhírnöke Éppen harminc évig alkotott itt a kor szívverését figyelő, önmagunk megismeréséért, megújhodásáért küzdő író. Visszatérek a vén diófa aló. Lombtalan, égre meredő cson­tos ágai fagyosan figyelmeztet­nek: pár hónap múlva, ez évi szeptember 5-én 40 éve annak, hogy a diófás kert gazdája elment örökre az édenkertbe „hírvirágot szedni gyöngyös ko­szorúba”. A mogyorócserjéken bóbis­koló barkákat billeget a Duna felől áramló, tavaszt ígérő szél. A fákon evetkepár nevetve indázik fáról fára. A diófa kö­rüli fűben őszről itt rekedt dió ropog a lábam alatt. Lehajo­lok, kettőt zsebre vágok belő­lük talizmánnak. A virgonc­szemű mókusok velem mit sem törődve az egyik fán mókásan moncsolják diózsákmányukat. TÓTH ISTVÁN A párducfoltos Vénuszpapucs a hazai és külföldi virágüzletek slágere

Next

/
Oldalképek
Tartalom