Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-12 / 70. szám

1982. március 12., péntek Dunántúli napló 5 Újítási tanácskozások Dél-Dunántúl vasutasait képviselő kilencven küldött részvételével újítói tanács­kozást tartottak tegnap a MÁV Pécsi Igazgatóságán. Kőszegi László tervgazda­sági osztályvezető beszámo­lójában a terület újítómozgal­mának helyzetét elemezte, részletesen szólt az eredmé­nyekről és a témában fellel­hető gondokról. A vasútigaz- gatóság újítási tevékenysége 1979-ig emelkedő tendenciát mutatott, majd 1980 máso­dik felére jelentősen vissza­esett. Ennek oka az volt, hogy ebben az időben végbemenő belső átszervezések átmene­tileg elterelték a figyelmet az újításokról. Gyors helyzetfelis­merés után, más alapokról ki­indulva lendítettek a moz­galom kerekén: a szocialista brigádok részére meghirdetett újítási verseny és az ötlethó­nap eredményesnek bizonyult a vasútnál. Az elfogadott öt­letekre 60 ezer forintot fizet­tek ki, kétharmadát pedig újí­tásnak minősítették. A kedve­ző folyamat továbbvitelére konkrét intézkedéseket és ja­vaslatokat is tartalmazott a beszámoló, amelyet a küldöt­tek hozzászólásai és eredmé­nyességre törekvő meglátásai egészítettek ki. Ennek lénye­ge, hogy elképzelhető egy olyan megoldás, amellyel az újítás tényét a munkaköri kö­telességtől függetlenül ismer­nék el. Emellett az újítási ügy­intézés egyszerűbbé tétele és az értük adott díjazás bizo­nyos reformja vonzóbbá és hatékonyabbá tehetné az újí­tómozgalmat. Bizonyára ezekről szólnak majd bővebben az országos tanácskozásra delegált kül­döttek is. Végezetül pedig három alkotó vasutasnak ad­ták át a „Kiváló újító” kitün­tetés bronz fokozatát. * Újítási tanácskozást tartot­tak tegnap Budapesten, a Május 1. Ruhagyár központ­jában. A tanácskozáson az elmúlt öt év munkájáról Szé­kely Andor vezérigazgató-he­lyettes adott számot, majd ezt követően az újítási ver­seny értékelésére került sor. Ezután „Kiváló újító" kitünte­téseket adtak át. A továb­biakban megválasztották az újítók V. országos tanácsko­zásának küldötteit és megju­talmazták az újítási moz­galom aktivistáit. A tanács­kozáson a komlói gyáregysé­get az újítási előadó és a szakszervezeti titkár képvi­selte. Az 1980-as és 81-es eszten­dők között csaknem négysze­resére emelkedett a benyúj­tott újítások száma a Dél­dunántúli Gázszolgáltató Vál­lalatnál. Mint a szerdán meg­rendezett újítási ankéton megállapították, 1981-ben 136 újítás 1,7 millió forint gazdasági eredményt hozott. Már az elmúlt őszi BNV-n is bemutatták, az idén ta­vasszal azonban a Svájcban megrendezésre kerülő XV. IGU (nemzetközi gázunió) kongresszuson is kiállítják a vállalatnál dolgozó Csonka Ernő, Berki József és Bognár József közösen, valamint Bog­nár József egyedül alkotott szabadalmát. Az előbbiek öt­letes gózszagosítót, míg az utóbbi pneumatikus tömörítő lapvibrátort szerkesztett. Ki tud többet a Szovjetunióról? Tegnap, a Pécsi Leöwey Klá­ra Gimnáziumban zajlott le a Ki tud többet a Szovjetunióról? műveltségi verseny megyei dön­tője a középiskolák, tehát a gimnáziumok és a szakközepek számára. Ezzel lezárult a kö­zépfokú tanintézetekben a ve­télkedő megyei döntője. A fel­nőttoktatás 7 csapatából ko­rábban a Marek József Mező­gazdasági Szakközépiskola le­velező tagozatának csapata jutott tovább a területi döntő­be. A szakmunkásképzők 11 csapata közül az 502. Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet jutott tovább. A közép­iskolák tegnap lezajlott vetél­kedőjén 6 csapat mérte össze tudását a Szovjetunióról. Kö­zülük a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola, va­lamint a Nagy Lajos Gimná­zium csapata került be a terü­leti döntőbe, amit ugyancsak Baranyában fognak megren­dezni. Közgyűlés a Tempó szövetkezetnél Eredményes munka a lakosság szolgálatában Az elmúlt évi munka értéke­lése, 1982. év feladatainak megjelölése, a kiváló munkát végzők elismerése - ezek vol­tak tegnap a Pécsi Tempó Ál­talános Szolgáltató Szövetke­zet közgyűlésének témái. Az írásos jelentések közreadása után Major Józsei elnök tájé­koztatta a megjelenteket a ve­zetőség értékeléséről. ♦ Többek között kijelentette, hogy a szövetkezet tagsága be­csületesen végezte munkáját az elmúlt évben, így sikerült többségében teljesíteni a ter­vezett feladatokat, célokat. 1981-re 51 millió 711 ezer fo­rint árbevételt terveztek, de csak 50 millió 489 ezer való­sult meg. Néhány szolgáltató részleg, a megváltozott körül­mények, létszámhiány miatt — így a szekérfuvarozás, a taka­rítás, a sírgondozás, az aszta­los, a kádár, a fűtőolaj-kiszere- lő — nem tudta teljesíteni ár­bevételi tervét. Ugyanakkor eredményes munkát végzett a sokszorosító-könyvkötő, a ve­gyes szolgáltató, a kovács és a garanciális tevékenységet végző részleg. Végső soron az egy főre jutó nyereség több mint 13 ezer forint volt, s ez meghaladja az 1980-as bázisév szintjét. Beruházásaik közül kü­lönösen a gépkocsiszerelő mű­hely átadása, saját kivitelezés­ben, jelentős fejlesztés. A fejlesztési terveikben min­denekelőtt a sokszorosító-könyv­kötő részleg új helyre telepíté­se fontos a szövetkezet szá­mára. A jelenlegi Perczel utcai üzem alkalmatlan a feladatok ellátására, ugyanakkor a vá­rosrendezés, a színház gond­jainak enyhítése is indokolja áttelepítését. Erre vonatkozó terveik elkészültek, azok ked­vező elbírálására számítanak. A szövetkezet elnöke az ez évi feladatok közül elsősorban a szolgáltatások, a termék- gyártás minőségének további javítására hívta fel a figyelmet- Szólt a kulturáltabb kiszolgá­lás biztosításának jelentőségé­ről is. Rámutatott arra, hogy a szövetkezet nyereségét első­sorban a költségcsökkentéssel, az ésszerű takarékossággal le­het biztosítani. ♦ A jelentések és határozótok elfogadása után került sor a Kiváló Dolgozó kitüntetések, a szocialista brigádok jutalmai­nak és a törzsgárdatagság el­ismerését jelképező különböző fokozatú jelvények átadására. Torlódás, közvetlenül a sorompó felnyitása után Fotó: Läufer László Ha a sorompó zárva... ... Pécsbánya-rendezőnél a Mohácsi utat azaz az 57-es főközlekedési utat keresztül­szelő vasúti átjárónál, a gép- jáiművezetők bosszankodnak és idegesen pillantanak az órá­jukra. S ez a sorompó nagyon gyakran van zárva, s sokszor hosszú ideig. „Tíz percen túl is zárva tartható”, jelzi a táb­la, de ez az autósokat és mo­torosokat nem nyugtatja meg. Néhányon a dudát nyomják, s szidják a vasutat, vannak akik némán veszik tudomásul a tényt, s türelmesen várakoznak, ki-ki vérmérséklete szerint. — Általában a reggeli órák­ban van főleg probléma, hisz ebben az időben a legnagyobb a vasút- és gépjárműforgalom is —, mondja Stand Antal to­latásvezető, aki tegnap dél­előtt a sorompót kezelte. Névadójukra, Széchenyi Ist­vánra emlékeztek tegnap dél­után a reformkor nagy alakjá­ról elnevezett pécsi gimnázium és szakközépiskola diákjai. Az ünnepségen, amely a Forradal­mi Ifjúsági Napok iskolai ren­dezvényeinek megnyitó esemé­nye volt, az iskolai KlSZ-szerve- zet néhány tagja részleteket adott elő a névadó életével és munkásságával kapcsolatos is­kolai emlékműsor-pályázat pá­lyamunkáiból. A műsor versek­kel és életrajzi motívumokkal em­lékezett meg a magyar haladás reformeszmékkel és tettekkel fellépő egyik legnagyobb alak­járól; az Akadémia, a Lánchíd, a gőzhajózás, hazai lótenyész­tés, valamint számos intéz­mény, egylet, egyesület meg­- Van-e lehetőségük arra, hogy tolatás közben, azt szü­neteltetve lelengedjék a so­rompót? — Az utasításunk úgy szól, hogy ha kihúznak egy vonatot a bányai vonalra, akkor a so­rompót nem húzhatjuk fel, csak akkor, ha a szerelvényt mór „szétlökte" a tolatómozdony. Ez biztonsági kérdés. Természete­sen, ha már hosszú ideje tart a tolatás, s látjuk, hogy hosz- szú kocsisorok kígyóznak, akkor leállítjuk a tolatást, s néhány percre felengedjük á sorompót- De ez nem szabályos, azon­ban m! is megértjük az autó­alapítójáról; a korszerű ma­gyar mezőgazdaság, a folyam­szabályozás úttörőjéről; a poli­tikusról és államférfiról, aki egész életében a közjóért, a magyar nemzet fölemelkedé­séért munkálkodott. Hasonló gondolatokkal em­lékezett meg Széchenyi István­ról Kalász Gyula tanár, az is­kola történelmi munkaközössé­gének vezetője, akinek ünnepi beszéde után az iskolai KISZ- szervezet képviselői megkoszo­rúzták a gimnázium névadójá­nak szobrát. Egyidejűleg a KISZ megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából az egyik alapszerv gyűjtőmunkájával dokumentum­kiállítás nyílt az iskola klubjá­ban. sokat. Ki szeret hosszú ideig várakozni? — Mi, g épjárművezetők ho­gyan vesszük tudomásul a kényszerű várakozást? — A felnyitás után a bódé mellett elhaladva gyakran emlegetik a rokonságunkat. De már oda sem figyelünk, meg­szoktuk. — Tegnap délelőtti ottlétünk alatt mindössze kétszer enged­ték le a sorompót, akkor is egy két percre, de .. . — Naponta többször járok erre, s szinte ritkaság, ha nem kell ideig-óráig megállnom —, mondja Vasas Gyula, aki Ko- zármisleny-Újtelepen lakik. — Szó volt arról, hogy egy felül­járó épül itt, de nem tudom, lesz-e belőle valami. Pedig nagy szükség lenne rá! Az 57-es útnak ezen a sza­kaszán nagy a forgalom, amit az is bizonyít, hogy naponta átlagban több mint tízezer jár­mű halad itt keresztül. Mint megtudtuk, felüljáró egyelőre nem épül, azonban építenek egy utat Kozármisleny-Üjtelep és a Ivov-kertvárosi Egri Gyula utca között, mely összeköti az 57-es és az 58-as utat. Ennek a déli összekötő útnak a ta­nulmányterve elkészült, s az el­képzelések szerint 1985-ben ad­ják át. Nagyon nagy szükség van erre az útra. Minél előbb! Hisz forgalomba helyezése után lehetőségük lesz a járműveze­tőknek kikerülni ezt a jelenleg sok bosszúságot okozó vasúti átjárót. Roszprim Nándor Névadójukra emlékeztek a Széchenyi Gimnáziumban Folyóiratszemle A békéért A Pártélet márciusi számá­ban Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára A békemozgalom új jellegze­tességei és hazai teendői című írásában, a mozgalom tovább­fejlesztésének feladataival és lehetőségeivel foglalkozik. Abból indul ki a szerző, hogy a feszültebbé váló világhely­zetben növekedtek a békemoz­galom szélesítését, korszerűbbé, vonzóbbá tételét sürgető igé­nyek- Mindez késztette arra az Országos Béketanácsot, hogy megfogalmazza a munkamód­szerek korszerűsítésének útjait és a szükséges módosításokat is. Állásfoglalásuk tükrözi a változó körülmények és a ten­nivalók felismerését, tanúsítja a mozgalom gyors regálóképes- ségét. Utal arra, hogy a békemoz­galom hazai tevékenysége szá­mos komoly eredményt hozott az elmúlt években. Több száz­ezer résztvevő számára nyújt fórumot és gazdag politikai él­ményt a béke és barátsági hó­nap rendezvénysorozata. Szín­vonalasak a mozgalom kiad­ványai, folyamatos világpolitikai tájékoztatást biztosítanak akti­vistáiknak. A magyar békemozgalomnak megbecsült szerepe van a vi­lágban, ez természetesen or­szágunk, egész népünk nem­zetközi megbecsülésén alap­szik, de nem elválaszthatatlan a békemozgclom hazai ered­ményen— sem. Ami a továbbfejlődést illeti, elsősorban a már jól bevált és meglévő formák, módszerek to­vábbfejlesztése a feladat. Ugyanakkor a mai feltételek hatékonyabb, ótqondoltabb fel­lépést igényelnek. Állásfoglalá­saink bátrabb, határozottabb képviseletére van szükség. Ugyanakkor szükséges szélesíte­ni a mozgalomban részt vevők körét. A szerző változatlanul fontosnak tartja, hogy a ma­gyar békemozgalom hatéko­nyabban támaszkodjék a mun­kásság és a szövetkezeti pa­rasztság aktív részvételére, a fiatalok lendületére, a gyárak, a szövetkezetek, a kereskede­lem. a hivatalok, az oktatási és kulturális, tudományos inté­zetek dolgozóit fokozottabban vonják be a közös munkába. Ez egyben azt is jelenti, hogy tovább kívánják fejleszteni együttműködésüket az értelmi­séggel, annak kiemelkedő kép­viselőivel. A mozgalom erősíteni kívánja a jövőben az egyes akciókba bekapcsolódók cselekvő részvé­telét, fejlesztve a mozgalmi jel­leget a folyamatos munkában, a tervezésben és a döntésho­zatalban széles körű demokra­tizmust biztosítva. Fontosnak tartják, hogy valamennyi do­kumentumukat és állásfoglalá­sukat széles körben és közösen formálják. Növelni kívánják a mozgalom irányításában a tár­sadalmi testületek szerepét, kedvező feltételeket biztosítva az egyének és a különböző kollektívák alkotó kezdeménye­zéseinek. M. E. Jégveszte a Balatonon Csütörtökre virradó éjjel a vi­haros erejű délkeleti szél segít­ségével levetette téli takaróját a Balaton. A jégveszte — aho­gyan a halászok mondják — fokozatosan zajlott le. A lan­gyosodó víz már hetek óta mos­ta a jeget, gyengítette ellenál­lását, s most az erős szél köny- nyűszerrel zúzta szét, söpörte el a 600 négyzetkilométernyi jég­takarót. Korábban rendszerint az északi szél ébresztette téli ál­mából a tavat, most a délke­leti és emiatt az északi és a keleti partokon torlódtak össze a jégtáblák. A balatoni halászhajók az alapos téli - karbantartás után készen állnak a kifutásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom