Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-02 / 60. szám
1982. március 2., kedd Dunántúli napló 3 (Megszűnt a diftalan föld kivonás Ismét szigorították a földvédelmi szabályokat Egy hektár jó földért - egymillió forint Földvédelmi alap a visszaállításra Földcserék az állami gazdaságokban A Délkő és o Baranya megyei Építőipari Vállalat közösen biztosítja a volt tettyei kőbányát a sziklaomlástól, és termőfölddel fedi a terep nagy részét. A fásítási, fiivesítési munkákra májusra adják át a pécsi parképítőknek. Fotó: Erb János Az elmúlt öt évben két ízben és most ismét módosították a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályokat. A korábbi intézkedések során lelassult a termőterület csökkenése, mégsem sikerült megváltoztatni a kedvezőtlen folyamatot. Országosan az elmúlt évben is mintegy 15 000 hektár termőföld került ki a mezőgazdaság kezeléséből, ezért volt szükség szigorúbb szabályozásra. A tendencia az elmúlt évig Baranya megyében valamivel kedvezőbben alakult az országosnál. Míg 1978-ban megyénkben 284 hektár termőföldet vontak ki a mezőgazda- sági művelés alól ipari, urbanizációs, szociális jellegű létesítmények, utak, stb. építésére, s az ezért fizetett térítési díj elérte a 30 millió forintot, addig 1979-ben már csak 140 hektárt, 9,7 millió forint, 1980- ban mindössze 71 hektárt,. alig 2,5 millió forint térítési összegért. Tavaly ismét „megugrott” - 220 hektár volt a kivont földterület, de az ezért fizetett térítés alig haladta meg a 6,2 millió forintot. A Megyei Földhivataltól kapott tájékoztatás szerint ez részben kedvező jel, mivel azt mutatja, hogy a beruházók igyekeznek az alacsonyabb ter- rrTőhelyi értékű földeket kivonni, mert ezek térítési díja lényegesen kevesebb a magas aranykorona értékű humuszföldeknél. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1981- ben 300 hektár termőföldet erdősítettek a megyében, akkor mégiscsak több mint félezer hektár föld esett ki a mezőgazdasági művelésből, és a rekultiváció, vagyis a korábban kivont földek visszaállítása nem tartott lépést ezzel az ütemmel. A megye mező- gazdasági nagyüzemeiben csökkent a parlagterü'let. A legutóbbi felmérés szerint már csak 51 hektár megműveletlen földet tártak fel a földszemlét végzők a tsz-ekben, állami gazdaságokban. Ennél feltehetően lényegesen több a parlagterület a magánkézben illetve tanácsi kezelésben lévő zártkertekben, belterületeken, de ennek nagysága azonban a mai napig nincs felmérve. Főként a rossz útviszonyokkal rendelkező, nehezen megközelíthető földek maradnak parlagon, mivel ezeket a községi ta-' nácsoktól nem szívesen veszik bérbe. Ügy tűnik, az engedély nélküli földkivonáso'k sem jellemzőek megyénkre, öt év alatt két ízben szabtak ki ilyen címen bírságot, amelynek összege 3 millió forint volt. Ha az országosnál valamivel kedvezőbb is a megye helyzete, a földvédelem és a racionális földhasználat terén akad jócskán teendő Baranyában is. Csak üdvözölni lehet a módosított jogszabály szigorát. Azt például, hogy ettől az évtől kezdődően még a leggyengébb minőségű termőföld kivonásáért is fizetni kell, vagyis megszűnt az ingyenesség. A módosítás differenciál, de a jogszabály különösen szigorú a kiváló minőségű földek esetében. Amíg egy hektár 30 aranykorona értékű földért eddig 270 000 forint volt a megváltási díj, ezentúl csaknem 1 millió forintot tesz majd ki. Ez alapos megfontolásra készteti majd a tervezőket, beruházókat. Várhatóan nagyobb összegek gyűlnek majd össze a földvédelmi alapba, melyek a térítési díjak növekedéséből adódnak. Ebből az alapból finanszírozzák a korábban más célra lefoglalt területek ismét mezőgazdasági termelésbe állítását. Az engedély nélkül kivont földek után ezentúl nemcsak bírságot kell fizetni, de eredeti állapotba kell a területet a mezőgazdaság céljára visszaállítani. Ez alól csak a minisztérium adhat felmentést. Átfogó földrendezésre Baranya termelőszövetkezeteiben — ellentétben néhány alföldi megyével — nincs szükség. A rendezés itt az utóbbi 15 évben megtörtént. A termelőszövetkezetek egyesülésükkel egyidejűleg rendezték, cserélték az egymás határába beékelődő földeket, ezzel lehetővé téve a nagy táblák kialakítását és a szállítási távolságok csökkentését. Nem mondható el mindez a megye állami gazdaságairól, ezek földjei — kivéve talán a Bikali Állami Gazdaságot — rendkívül széttagoltak. Különösen súlyos e tekintetben a helyzet a Pécsi Állami Gazdaságban, amelynek földjei északi, keleti és délnyugati irányban szóródnak szét a megyében. Csak ebben a gazdaságban mintegy 2000 hektár földcserét kell végrehajtani mielőbb, lehetőleg ebben a tervidőszakban. Ha nem is ennyire súlyos, de hasonló problémákkal .küzd a Szentlőrinci és részben a Szigetvári Állami Gazdaság is. Az új földértékelési rendszerre való áttérés jó ütemben halad a megyében. A munka 1981 tavaszán kezdődött a mohácsi ún. becslő járásban. Itt a földrendezők 63 község határában 73 861 földrészletet tártak fel és azonosítottak. A feltárt mintaterek száma 1226, amelyekről 3260 talajmintát vettek és vizsgáltak meg. Kezdetben nehezítette a helyzetet, hogy ellenőrzésre a hódmezővásárhelyi Növényvédő Állomás laboratóriumába kellett szállítani a talajmintákat. A múlt év novemberétől, mióta az ellenőrző vizsgálatokat a BMK danitzpusztai laboratóriuma végezheti, meggyorsult a munka. A mohácsi járásban év végéig végeztek a földrendezők, ebben az évben a siklósi becs- lőjárás kerül sorra. Az előzetes helyszínelési munkát már megkezdték, s amint kitavaszodik, a mintavételt is elkezdhetik. Az új 100 pontos földértékelési rendszert 1985 után — a belterületi földek kivételével — az egész országban bevezetik. — Rné — Rekonstrukció Hirden Műszakonként három garázs készül el a hirdi betonüzemben Üf termék a kész garázs A hirdi Beton- és Vasbeton- ipari gyártelep 1957 óta üzemel. Kezdetben betontermékek — járdalapok, útépítési lapok, kerítésoszlopok, bányászati idomkövek — kerültek ki innen. Áz 1970-es évek elején termékváltás történt, az építőipari igényeknek megfelelően átálltak a korszerű, előfeszített elemek gyártására a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára telepeként. Hirdről az ország minden részére eljut a feszített hídgerenda, födémpanel és E-gerenda. Többek között a csenged Sza- mos-hídhoz, a pécsi felüljáróhoz és az autópályák felüljáróihoz készítették az áthidaló gerendákat. Keresettek a födém- szerkezetek is — szinte egész Dunántúl TOZÉP-telepei innen kapják az árut. A tíz éve üzemelő gyártócsarnok és berendezései elavultak, ezért szükségessé vált a cseréje. Az itt készülő feszített E-gerenda iránti nagy igény azonban megkövetelte, hogy a korszerűsítést rövid idő alatt végezzék el. Az előkészítést több vállalkozó segítségével oldották meg. A dömsödi tsz melléküzemága az alapozási munkákhoz szükséges vasszerkezeteket, a BVM kunszentmártoni gyára az új gépek gyártását és a dunaújvárosi gyár gépészeti üzeme a villamos berendezéseket készítette. A helyszíni szerelést és a kiviteli munkákat a dunaújvárosi gyár építésszerelési és gépészeti részlege végezte a helyi dolgozók segítségével. Mivel elavult volt az egész gyártástechnika, a gépek felét kicserélték, a használhatókat felújították. Gj a terméktovábbító görgősor és a betonozási munkagépek, míg javítás után maradtak az emelqfjerendezé- sek és a daruk. Korszerűvé alakították a gyártócsarnokot — a feleslegessé vált nyílászárókat befalazták, helyettük ventillátorokkal szellőztetnek. Megváltozott a gyártástechnológia is: a gépi betonozásnál dolgozók fizikai munkájának egy részét is géppel végzik. A beruházás első üteme az egyhónapos üzemszünet alatt elkészült. Most három műszakban teljes erővel dolgoznak. Ebben a hónapban 52 000 folyóméter E-gerendát és 10 000 folyóméter födémpanelt gyártanak. Éves tervükben szerepet 550 000 folyóméter E-gerenda és 100 000 födémpanel előállítása. Idén kevesebb hídgerendát rendeltek tőlük — 8000 folyómétert —, így lehetőségük nyílt arra, hogy a múlt év őszén megkezdett kész betongarázsok gyártását kibővítsék. Tavaly a kertvárosi garázsvárosba 300 kulcsrakész garázst szállítottak. Ez évben ide újabb 280 kerül. Magánmegrendelőknek és garázsszövetkezeteknek ezen felül 320-ot értékesítenek. Terveikben szerepel Baranya más városainak kész garázzsal való ellátása is. A beruházás második ütemét nyáron végzik, hogy a gyártást ne akadályozzák. A termék előkészítőt és a késztermék belső szállításának módját változtatják meg. Egyszerűsítik az anyag- mozgatást — pótkocsis vontatók helyett kisvasúttal szállítják majd a betonelemeket. A kis- mozdonyt és. a csilléket már megvásárolták, nyáron a vágányfektetést végzik el. A két ütem teljes költsége közel ötmillió forint. Ádám E. Legyei anyagi tél is „Mit és hogyan tehetnénk, hogy végre kifussuk igazi formánkat, mi kis nép, magyarok? . . . nincs sok értelme az életünknek, ha nem találunk valamilyen közös választ. S erre annál jobb esélyünk van, minél többen leljük meg honunkat e hazában." (Forintos György: Honunk a hazában. Valóság, 1982. 1. szám.) A nemzeti teljesítmény, a versenyképesség lényeges növeléséhez nem elég a több szorgalom, az erősebb fegyelem, a gondos, c pontos, a lelkiismeretes munka. Ez persze alapkövetelmény, de többre van szükség. Mindenekelőtt másként kell megválasztani a munka kiindulópontját. A jó ötletre épített, a piac által elismert és kellően honorált érték- alkotó munkához tehát nélkülözhetetlen a kockázatot is vállaló, újító-vállalkozó szellemű vezetés. De szükség van az ötlet, az eredeti megoldás kidolgozására, következetes érvényesítésére. A tervező- szerkesztőfejlesztő mérnökök Az értékalkotó munka, a termelő tevékenység hatásfoka döntő mértékben attól függ, hogy az innovációs folyamat két kulcsfigurája: a gazdasági vezető és a műszaki fejlesztő képes-e a vevő fejével is gondolkodni, a piaci kereslethez igazodva cselekedni. A hogyan kérdésére gyakorlatilag minden dolgozó válaszolhat: ésszerű, fegyelmezett, pontos, takarékos, szervezett munkával. Korunk nagy strukturális átalakulásának időszakában viszont a mit a kérdések kérdése. A döntés ezúttal már viszonylag szűk körre szorítkozik. De vajon súlyának megfelelő figyelem és elismerés összpontosul-e a viszonylag kis létszámú, ám a hatékonyságot leginkább meghatározó magra? Ha eltekintünk a döntésre jogosult és más szempontból is exponált vállalati vezetőktől, maradnak a tervező-szer- kesztő-fejlesztő mérnökök, s az ő helyzetük joggal ad okot nyugtalanságra. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a közelmúltban vizsgálta a helyzetüket, a műszaki alkotótevékenység kibontakoztatásának feltételeit és tényezőit. Megállapította, hogy a három és fél évtizede tartó töretlen jöve- delem-nivellálódási folyamat a beosztott műszaki értelmiséget egyértelműen hátrányosan érintette. Hazánkban a felszabadulást megelőzően a munkások és a műszakiak átlagkeresetének aránya 1:3 volt. Vagyis egy műszaki dolgozó három munkás keresetének megfelelő ösz- szegű fizetést kapott. Jelenleg is hasonló kereseti arányok tapasztalhatók az NSZK-ban vagy Franciaországban. Hazánkban viszont o műszaki dolgozók kereseti előnye a munkásokéhoz képest évről évre csökkent, s a felszabadulás előtti 300 százalékos különbség csaknem az egytizedére, 30—40 százalékra apadt. Az átlagok mögé tekintve, ha lehet, még rosszabb a helyzet. A beosztott mérnök — mondhatnánk, a „függetlenített” műszaki olkotó — 1949-ben még 50 százalékkal keresett többet mint egy esztergályos, 1957-ben 31 százalékkal, 1979-ben pedig 11,6 százalékkal. A nagyobb alapbér és a prémium szinte kizárólag a vezető beosztásokhoz kötődik, vagyis az anyagi érvényesülés elsősorban nem az eredményes alkotó munkához, hanem a hierarchián belüli előmenetelhez kapcsolódik. Hovatovább a mindig is alacsony pedagógusjövedelmek szintén megelőzik a mérnökét, különösen, ha figyelembe vesszük a jelentős munka- és szabadság- idő különbségeket. Joggal vethető ellen, hogy a műszaki egyetemeken, főiskolákon túlképzés folyik: sok a mérnök és kevés az értelmes, hasznos alkotó munka. Lemérhető mindez az „alulfoglalkoztatott" műszakiak rossz közérzetén is. Az alacsony műszaki jövedelmek eleve a teljesítmények visszafogására késztetnek, sőt már a kiválasztódás folyamatában kontraszelekcióhoz vezetnek. Érzékelhetően csökkent a műszaki egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma. Megsokszorozódott viszont a humán értelmiségi pályák iránti érdeklődés. Ha e folyamatot nem tudjuk megállítani és visszafordítani, kilátástalanná válhat minden erőfeszítés a rugalmasság, a versenyképesség fokozására, a strukturális átalakulásra. A mezőgazdaság egészét jelenleg is a dinamikus vezetés, a céltudatos fejlesztés, a rugalmasság, a teljesítményközpontúság jellemzi Az ipar gondjait viszont az jelzi, hogy 1981- ben csökkent a tőkés kivitel, egyebek között azért, mert a termelés, a fejlesztés nem volt képes a nehezebb piaci feltételekhez alkalmazkodni. A feltételek nem változtathatók meg egy csapósra, de egyszer el kell kezdeni. A műszaki értelmiség általános jövedelememelésére belátható időn belül nincs mód, de talán nincs is rá szükség. A tehetségtől, az alkotókészségtől és főleg a konkrét teljesítménytől független jelentős béremelés könnyen konzerválhatná a jelenlegi állapotokat. Meg lehet és meg is kell viszont találni a kiemelkedő műszaki teljesítmények kiugró honorálásának módját. Az újítások, a találmányok elbírálása, díjazása kedvezőbb feltételek közt sem mindig járható út. Hiszen a vállalat nyereségnövelésében, piacszerzésében nélkülözhetetlen műszaki teljesítmények nem feltétlenül eredeti megoldások, hanem többnyire követő, adaptációs jellegűek. Az alkotót is ösztönözni Az élénk színezésű és kecsesnek éppen nem mondható, szőrmebélésű hótaposók — a gumicsizmák modern variációi — divatcikké váltak a mostani télen. Olcsó anyagból, igen egyszerű és termelékeny technológiával készülhetnek, áruk mégis a drága, 1300—1500 forintos bőrcsizmákkal vetekszik. Mert a hótaposó nem csupán divatos; praktikus, meleg és vízálló is. Két hazai gyár készít PVC fröccsöntött gumicsizmákat, de béleletlenül és nem elég divatos kivitelben. Hótaposók pedig egyáltalán nem készülnek idehaza, így magas árúk ellenére a legkeresettebb hiánycikkek. Egy élelmes cipőgyár - ha lenne ilyen —, jószerivel egyetlen szezon alatt meggazdagodhatna. Miért ne kereshetne hát a jó üzletet, egy-egy kollektíva boldogulását megalapozó néhány tervező és technológus is az új termék bevezetésén olyan jelentős összeget, amely az egyén anyagi helyzetét érezhetően befolyásolja. Vagyis az alkotót anyagi tét is lelkesítse a munkában, az akadályok leküzdésében. Érdemes lenne a hótaposó és minden jól értékesíthető termék bevezetését megalapozó fejlesztésekben az alkotókat eleve érdekeltté tenni a nyereség vagy az árbevétel növelésében. A bér- és prémiumkeretekből meghatározott összegeket ésszerű lenne kifejezetten innovációs célra elkülöníteni. Az alkotóképesség felkarolása és kibontakoztatása a kiélezett gazdasági versenyben nemzeti létkérdés. Fontos tehát, hogy minden energiateremtő ötlet az ország gazdasági fel- emelkedését szolgálja. Az igazságos, a következetes és a messzemenően differenciált anyagi ösztönzés mellett ennek jelentős eszköze a teljesítményorientált, nyitott vállalati vezetés és szervezet. Az új iránti érzékenység, az esélyegyenlőség biztosítása, a dinamizmus napjaink nagyra értékelt tulajdonságai. Érdemes például házi pályázati rendszerrel versenyt teremteni nemcsak kisebb-na- gyobb vezető állások betöltésénél, hanem konkrét műszaki, gazdasági feladatok megoldása esetén is. Kovács József
