Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-11 / 41. szám
1982. február 11., csütörtök Dunántúli napló 5 Védőoltás és jó tanácsok A kullancsveszély küszöbén Asztali zene a Nádor étterem ben idegrendszeri rendellenességekkel. A megelőzéshez célszerű a nyaknál, csuklónál, bokánál jól záródó, egybeszabott ruhát viselni. Hatásos a háztartási boltokban kapható Szu- ku nevű rovarriasztó kenőccsel a bőrfelületet bekenni úgy, hogy az a nyálkahártyára ne kerüljön. A fertőzött területen tartózkodók testfelületét kétóránként ajánlatos átvizsgálni, mivel a kullancsszúrás gyakran észrevétlen. Ilyen rövid idő alatt a kullancs nem fúródik a bőr alá, rendszerint könnyen eltávolítható. A befúródott állatra ha bármilyen olajos vattát helyeznek szintén ártalmatlanná tudják tenni. Baranyai idegen- forgalmi mérleg Májusban nyílik az orfni kirándulóközpont Telemann, disznótorossal Még csíp a hideg, de nincs messze az az idő, amikor a természetkedvelők, vagy azok, akiknek az erdők, bokros mezők jelentik a munkahelyet, kénytelenek szembenézni különösen Dél-, Nyugat-Dunántúlon a kullancsveszéllyel. A kullancs az úgynevezett Toga-vírust terjeszti, amely agy- velő-, illetve agyhártyagyulladást okoz. E betegségek - ha nem is végzetesek — maradandó, súlyos egészségügyi károsodást okozhatnak. Az ellene való védekezés egyik módja a védőoltás. Tekintettel arra, hogy rövidesen kezdődik a természetjáró, s ezzel együtt a kullancs-szezon, a megyei KÖJÁL járványügyi osztályán jövő hétfőn megkezdik a védőoltást. Ebben azok részesülhetnek, akik tavaly őszszel jelentkeztek az osztályon, és igényelték az osztrák importból származó, meglehetősen drága vakcinát. (A KÖJÁL- nál egyébként minden év őszén, októberben és novemberben fogadnak el előjegyzéseket.) Idén 870 adag oltóanyag áll rendelkezésre, elsősorban az erdészeti dolgozók, vándor méhészek, vadásztársaságok tagjai részére. Mit tehetnek azok, akik idén nem juthatnak a védettséget 20 évig biztosító vakcinához? Részükre e helyen hasznos tanácsokkal szolgál dr. Kerényi Sára, a Baranya megyei KÖJÁL járványügyi csoportvezető főorvosa : — Dús aljnövényzetü erdők, bokros mezők rágcsáló, rovarevő kisemlősei fertőzik a kullancsállományt, s azok vérszívás közben átadják a fertőzést. Nemcsak emberekre veszélyes, illetve nemcsak a kullancs útján juthat a kórokozó az emberhez, hanem az ilyen helyeken' legelő kecske, juh, tehén nyersen ivott teje, vagy az itt belélegzett por útján is. Az egy-két hetes lappangási ' fő után jelentkező megbetegedés magas lázzal, a végtagokban érzett fájdalmakkal jár. Négy-hét napos szünet után ismét jelentkeznek az említett tünetek, súlyosbítva különféle Kapós a riasztótáska A győri Elektromobil újdonsága, az RT-02-es riasztótáska, elsőként a pécsi Konzum Áruházban jelent meg a múlt év decemberében. Mint ismeretes, a diplomatatáska belsejében elemmel működő riasztó- berendezés van, amely élesen szirénázó hangot ad, ha a csuklóra akasztott fogantyút elvágják, vagy erős rántás éri, ha netán valaki kitépné a táskát a tulajdonos kezéből. A riasztótáska — amelybe 1 200 000 forint helyezhető el — főként a bevételt postára vivő bolti dolgozóknak, pénzbeszedőknek, küldöncöknek ajánlott. Az újdonság iránt igen nagy az érdeklődés, még más megyéből, egyebek közt Kaposvárról, Nagykanizsáról, Nagyatádról is jelentkeztek közületi vásárlók. Tekintettel a nagy keresletre, a Konzum soron kí- vült kért utánpótlást. A héten megjelent a riasztótáska nagyobb, még biztonságosabb változata, a gyulai Munkácsy Mgtsz gyártmánya. Ebbe a táskába 2 millió forint fér el, s ha a fogantyúját erő- behatás éri, folytonosan szirénázik. A vijjogó hang csak speciális kulcs használatával szüntethető meg. Kialakulóban a kávéházi esték törzsközönsége Milyen volt Baranya megye idegenforgalma az elmúlt évben? — Országos viszonylatban kiemelkedő! — állapították meg tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács székházában, ahol a megye idegen- forgalmi szervezetei tanácskoztak, Például Harkányban az egy esztendő alatt egy vendégre számított és ott töltött éjszakák száma a tavaly előtti 5,6-ról 7,2- re nőtt. Az elmúlt évben -293 ezer turista kereste fel Baranyát. A megye idegenforgalmi ágylétszáma: 10 656. A fekvőhelyeket elsősorban a május végén megnyíló orfűi kirándulóközpont növeli majd. A házinyúl fontos exportcikkünk, tenyésztése jól jövedelmez a kistermelőknek. A baranyai áfészek tavaly 159 vagon húsnyulat vásároltak fel, holott ennél jóval többnek biztos piaca lenne. A tenyésztési kedv fellendítését kedvezmények nyújtásával, szaktanácsadással segítik elő a fogyasztási szövetkezetek és a szakcsoportok. Megfelelő tenyészanyaggal látják el a gazdákat, a korábbinál lényegesen alacsonyabb áron. A tenyésznyúl-kihelyezés a napokban kezdődött meg. Az érdeklődők a bikái i gazdasáA feladatok mindezekért most már nem mennyiségi, hanem minőségi jellegűek. Az ötnapos munkahét következtében például a megyei tanács művelődési osztályával közösen programot állítanak össze hét végére. Ugyancsak az ötnapos munkahét következménye, hogy négy Baranya megyei idegenforgalmi szervezet: az IBUSZ, a Mecsektourist, a Cooptourist és az Express közösen ügyeletet szervez szombat és vasárnapokra. Minden idegenforgalmi irodában kifüggesztik majd, hogy mikor melyik iroda áll nyitva a turisták rendelkezésére. gon kívül a pécsi és mohácsi szakcsoporti törzstelepeken juthatnak hozzá a tenyésztésre alkalmas kisállatokhoz Mivel külföldön, különösen az NSZK-ban igen nagy az érdeklődés az angóraszőrme iránt, jó áron veszik, várható az angóranyúl-tenyésztők számának emelkedése. Az áfészek most írják össze az igényeket, s a GTE-n keresztül a regölyi tsz-től szerzik be az angóra te- nyészanyagot. A Baranyai MÉSZÖV szakemberei szaktanácsadó füzetet állítottak össze és kiküldték az áfészekhez, ahol a tenyésztők hozzájuthatnak. A Nádor éttermében gyülekezik a Muzsikáló Kávéház sorozat következő estjének közönsége: a vendégek. Kellemes feszültség érződik; a köralakú térben enyhe zsongás. A terem közepén jókora, piros brokáttal terített asztal, rajta karos gyertyatartók, hangszerek; mellette csembaló, odább kottaállványok, székek. A gyertyák intim, otthonias fényt sugároznák a sötétzöld abroszokkal választékoson megterített asztalokról is. Mellettük csinos hölgyek és urak kortyolnak az aranyló _forralt borból, a mélysárga narancsléből, habzó sörből. A hangszereknél elfoglalják helyüket a muzsikusok, három koccantás egy poháron, és elkezdődik az asztali muzsika . . . Hogy miért asztali, s honnan ez az ötlet, azt Kircsi László oboaművész, az est házigazdája, szóvivője meséli el. Olyan alkalmat idéztek föl a zene- hallgatás „történelmi” idejéből, amrkor nemcsak hogy nem számított bűnnek zene közben poharazgatni, falatozni, csevegni, hanem ez egészen természetes volt... Telemann épp ilyen alkalmakra írt triószonátáit hallgatjuk, s közbe-közbe a szóvivő jóvoltából sok mindent megtudunk Telemannról is, koráról is. Kakukk Balázs pedig, az egyik közreműködő azokról a régi, pontosabban korhű hangszerekről beszél, amelyeket megszólaltatott. A kicsi szoprángambáról, mely brácsahangon szól, s a nagyobb tenorgambáról, ami viszont a cselló lágy hangján énekel. Szünet. Különös kocsikról, melyeken gázláng melegíti az ételt még felszolgálás közben is, a pincérek tálalják a disznótorost. A vendégek át-átmennek, át-átszólnak egymáshoz: kezd kialakulni a kávéházi esték törzsközönsége. Asz- toltársaim, egy fiatal házaspár, az ötletes zenei és — nem utolsósorban — vendéglátói kezdeményezést dicsérik. Eljöttek már az első estére is, de a következőket sem mulasztják el. Legyen bármilyen jó is — mondják — a lemezjátszó-technika, az élő zene mégis más: a jelenlét különlegességét, varázsát semmilyen technika sem pótolhatja. Ismét a zene kerül középpontba. Kircsi Lászlót Szkladá- nyi Péter fuvolaművész, Kakukk Balázst Csanyi Béla hegedűs váltja fel; valamennyien remekül játszanak. H. Erdős Orsolya csellón, A. Varga Márta csembalón adnak alapot, kíséretet a szólisták barokk figurációi- hoz. — Jólesett itt játszani — szól a házigazda befejezésül — jöjjenek el máskor is! — A gyertyák lassan tövig égnek, de a többség még marad — egy kedves, hangulatos estével ismét gazdagabban. Varga J. Tenyésznyúl-kihelyezés Vízi társulás a Mohácsi-szigeten Az elmúlt évi tevékenységet és az idei év terveit tárgyalta meg tegnap délelőtt újmohácsi telephelyén a Margitta- szigeti Vízi Társulat vezetősége. A terület mezőgazdasági kultúrájának fejlesztésére, az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek, az állami és társadalmi szervek hatékony közreműködésével, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság segítsége mellett Mohácsi-sziget területére 1961. november 12-én létrehozott Margitta-szigeti Vízi Társulat sikeres évet zárt. Az új- ‘ mohácsi Dunavölgye, a mohácsi Üj Barázda, a dunafalvai Kossuth, a dunaszekcsői Duna- gyöngye, a nagybaracskai Haladás, a dávodi Augusztus, a hercegszántói Lenin, a csátal- jai Üj Tavasz termelőszövetkezetek, a Mohács városi és Csátalja községi Tanács, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinát és a Dávodi Faipari Szövetkezeti Közös Vállalat által alkotott társulat 37 645 hektáron gazdálkodik. Tompity János ügyvezető igazgató beszámolójában elmondta, a húsz éve működő társulat dinamikusan fejlődött. Különösen megfelel ezen megállapításnak az a tevékenység, ami az V. ötéves tervben, valamint a VI. ötéves tervidőszak nyitó évében megvalósult. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1981-re tervezett 12 millió 500 ezer forint termelési értékkel szemben 16 millió 439 ezer forintot produkáltak, ami 131,5 százalékos teljesítésnek felel meg. Amíg a századfordulón az árvizek és belvizek a réteket, legelőket és az erdőket károsították a szigeten, addig napjainkban az értékes szántóföldi kultúra termelési biztonságát veszélyeztetik. Éppen ezért a sziget vízgazdálkodásának rendezésére a területre a V!ZITERV-vel tanulmánytervet dolgoztatott ki a társulat. Az elkészített — 613 millió forintot tartalmazó — elfogadott terv alapján az elmúlt évben megkezdődött a sziget komplex meliorációja. „A meliorációs munkák beindulása az üzemek részére a termelés biztonságának növelését, illetve az eredményes gazdálkodás elősegítését célozza, amivel a társulatnak biztosítja a hosszú távú munkavégzés lehetőségét — a gépek területen belüli kapacitáskihasználását —, amivel egyben a beruházói, szervezői és a tervezői többletfeladat elvégzését is igényli ..." — állapította meg a taggyűlésen Pálkúti György, az intéző bizottság elnöke. K. L. Pécsi utcák — híres emberek Bánki Dónál „Az elektrotechnika kivételével nincsen a gépészeti tudományoknak egyetlen ágazata sem, amelyet Bánki valami újszerű alkotásával ne gazdagította volna” — írja egyik mélta- tója. Neki köszönhető többek között a porlasztó, a Bánki- motor és a Bánki-turbina feltalálása. Hatgyermekes családból született 1859. június 6-án a Veszprém megyei Bakonybánk (ma Komárom megye) községben. Édesapja honvéd főorvosként a vörössipkásokkal együtt vett részt a szabadságharcban. Az elemi iskolai és a középiskolai tananyag egy részét Lovászpa- tonán, a csalód körében sajátította el, és csak vizsgázni járt Pápára. Később a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán folytatta tanulmányait. Itt elnyerte a Műegyetem által kitűzött százforintos pályjdíjat, s tanársegéd lett Horváth Ignác tanár mellett. Későbbi munkahelyei közül meg kell említenünk a Ganz és Társa Vasöntő és * Gépgyárt, ahol kifejlődött benne a vasúti kocsik gyártása iránti érdeklődés. Bánkit csakhamar nagyszabású feladat teljesítésével bízták meg: hatalmas gabonatároló-telep gépészeti berendezésének részbeni tervezésével és a szerelési munka felügyeletével. Korai találmányával, a dinamóméterrel itt is sikert aratott. A gyár vezérigazgatója a forgó (talajmaró) ekének kidolgozásába is bevonta. Az 1880-as években több tanulmány írásával birkózott meg. A viz mozgása csövekben (1882) című munkája a gyakorlati hidraulika iránt tanúsított érdeklődését bizonyítja. Legfontosabb eredményei mégis a gázmotorok elméletének továbbfejlesztésében és a hazai belsőégésű motorgyártás megindításában jelentkeznek. Az általa gyártott motorok egy-, kéthengeres álló és fekvő elrendezésűek voltak, szelepes vezérléssel, vagy ahogy Bánki írta: „szel- lentyűs gépek". A motorok szerkezetében is számos újszerű megoldást alkalmazott. Amikor egyszer barátja, Csonka János, az egyetemről hazafelé tartott, meglátott az utcán egy virágáruslányt, aki fúvókával permetezte a virágait. Ekkor villant fel benne a gondolat, hogy a tüzelőanyagot is porlasztva lehetne a motor szívócsövébe juttatni. Feltevését közölte Bánkival, aki Csonka e meglátását továbbfejlesztette, és létrehozta a világ első porlasztóját, karburátorát. Folytathatnánk az úttörő találmányok felsorolását, a dízel-motorral való beható foglalkozását, a gőzturbinák elméletének kifejtésében, a gépészmérnök-képzésben elért sikereit, de szólnunk kellene a kissár- mási kutatófúrásból feltört (1906) gáz Budapesten való hasznosításának tervéről is. Javaslatait és megállapításait néha kétkedve fogadták, így például azt az állásfoglalását is, amelyben szembe mert szállni az amerikai (szerinte elhibázott) gázvezetés kérdéseivel is. Sikereinek titka: munkásságában az elmélet és a gyakorlat egymással való találkozása. És még valami! Gyakran látogatott el a kis műhelyekbe, hogy belásson munkásai lelkivilágába. „Vonzalmam a munkásosztályhoz régi keletű, még abból az időből való, amikor magam is ezen osztályhoz tartoztam" — írja visszaemlékezéseiben. Kortársai véleménye szerint egész lényéből áradt a szívjóság, az elnyomottak iránti szeretet. Tudományos és műszaki eredményeit életében alig méltányolták. T922-ben bekövetkezett halála után 37 évvel a Műegyetemen fölállították mellszobrát, tiszteletére emlékérmet alapítottak, emlékkönyvet adtak ki, utcát neveztek el róla, emléktáblát helyeztek el. Eléggé későn, Tóth István Az idei sláger az angóra Ftolytatoclilc ex melioráció
