Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-12 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli I1QDIÖ XXXIX. évfolyam, 42. szám 1982. február 12., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat városszerte megkezdte a tavaszi elő­munkálatokat. Képünkön gallyazás közben a vállalat Gerbera brigádja. Termelőszövetkezetek zérszámadó közgyűlései Púja Frigyes Varsóban Magyar-lengyel külügyminisz­teri tárgyalások kezdődtek csü­törtökön délután Varsóban. Először Púja Frigyes és Józef Czyrek tartott eszmecserét, majd szakértők bevonásával megkez­dődtek a megbeszélések. Előzőleg Púja Frigyes, aki délelőtt érkezett a lengyel fő­városba, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjánál. Magyarország és Lengyelor­szág társadalmi-politikai és gazdasági fejlődéséről volt szó a két ország külügyminiszteré­nek csütörtökön kezdődött var­sói tárgyalásain. A Púja Fri­gyes, illetve Józef Czyrek ve­zette tárgyalóküldöttségek átte­kintették a kétoldalú baráti kapcsolatok további fejlesztésé­nek lehetőségeit, és több idő­szerű nemzetközi kérdést vitat­tak meg. A megbeszéléseket pénteken folytatják. Ablaktoknak való deszkákat csiszolnak az egyhá zasharaszti tsz fafeldolgozó részlegében Läufer László felvétele Egyházasharasztiban nincs ok az önelégültségre Megalakult a Palesztin Kommunista Párt Bejrutban hivatalosan beje­lentették a Palesztin Kommu­nista Párt megalakulását. A párt lapjában, az Al-Vatan első számában megjelent közle­mény szerint megválasztották a központi bizottságot, a politikai bizottságot és a párt főtitkárát, de a vezető testületek személyi összetételét egyelőre nem hoz­ták nyilvánosságra. A Palesztin KP végleges programját, szer­vezeti szabályzatát a később összehívandó kongresszus hagy­ja jóvá. Az újonnan alakult párt egy­részt a Jordániái KP palesztin tagjaiból, másrészt a Ciszjordá- niában és Gazában működő palesztin kommunista szervezet, valamint a libanoni palesztin kommunista csoport egyesülésé­ből jött létre. A palesztin kommunisták a palesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének tekintik a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezetet, és részt kívánnak venni a szervezet tevékenységében. Egy évvel ezelőtt a közgyű­lés meglehetősen lehangoltan ült össze Egyházasharasztiban. A Jóbarát Termelőszövetkezet több mint egy évtizede küszkö­dött a nagy beruházások — terményszárító és keverő üzem, sertéstelep stb. — terheivel; egyszerűen nem tudott kilábal­ni a magavállalta nehéz hely­zetből, amelynek gondjait te­tézték az újabb megalapozat­lan kezdeményezések. A siker­telen baromfitelep, a dinnye- termesztés stb. az adósságok növekedéséhez vezettek, a várt eredményesség helyett a vesz­teséges gazdálkodás lett a jel­lemző. 1980-ban már odáig ju­tott a termelőszövetkezet, hogy a tagság az elnökváltás mellett állt ki, ezt pedig más vezető posztokon végrehajtott személy- cserék követték. Maga az 1980. as zárszámadás pedig nyilván­valóvá tette: a Jóbarát önere­jéből nem tud változtatni a helyzetén, ezért a Baranya me­gyei Tanács megkülönböztetett veszteség rendezési eljárást kéz deményezett. Ennek következ­ményeként a tsz 7,2 millió fo­rint összegű egyszeri fejlesztési iámogátást kapott, korábbi hi­teltartozásainak a törlését pe­dig az 1982—83-as eredmények­től tették függővé. Tegnap délelőtt Óidon a klubkönyvtárban tartották meg a zárszámadó küldöttgyűlést. Ennek a hangulata merőben kü­lönbözött a tavalyitól. Akkor egy­fajta beletörődés volt a jellem­ző, a „majd meglátjuk" tette nyomasztóvá a légkört. Ez ak­kor az elnöki beszámoló köte­lességszerű vitájában is kifeje­ződött. A tsz történetében 1981 sem mondható kiemelkedően eredményes esztendőnek. Vi­szont más volt az előzőknél. Előbbre léptek Ez érződött ki Tarcsi Lajosné elnöki beszámo­lójából is. Az esztendőt sze­rény 2,9 millió forintos nyere­séggel zárta a tsz, s ez 1,1 mil­lióval haladta meg a tervezet­tet. Az eredmény értékét növe­li, hogy ezt a veszteségrendezé­si eljárás által javasolt csök­kentett létszámmal érte el a ter­melőszövetkezet. Az egy állo­mányi főre jutó eredmény 8047 forint volt (csaknem kétszerese Szerény eredmény a veszteségrendezési eljárás után a tervezettnek), a bruttó jöve­delem pedig 48 321 forint volt, 4000-rel több az előirányzott­nál. Az elmúlt év különösen a növénytermesztés számára volt kritikus: a két fő növény, a búza és a kukorica terméseredménye a várt szint alatt maradt, emiatt a növénytermesztési főágazat árbevétel-kiesése megközelítet­te az 5 millió forintot. Az éve­ken át veszteséges (emiatt fel­számolásra szánt) szarvasmar­ha-ágazat a szabályozók időköz­ben történt változása miatt ugyan 1,2 milliós veszteséggel zárt, a korrigált eredmény azon­ban 0,6 millió forint nyereség volt, ez pedig olyan alap, ami az ágazat fejlesztésére nézve biztató. A sertéságazat a várt eredményt hozta: 'a csaknem 6 milliós nyereség azt jelenti, hogy változatlanul ez az ága­zat a tsz legbiztosabb pontja. Az elnöki beszámoló végeze­tül megállapította, hogy az elő­ző évekhez képest 1981-ben fej­lődött a tsz. s ennek az igazát a vita is alátámasztotta. A fel­szólalók konkrét feladatokat is adtak a vezetésnek, s óva in­tették az egész tagságot az ön­elégültségtől, hiszen a felemel­kedés legelején vannak, s a kö­vetkező évek — az idei is! — nem lesznek kevésbé gondmen­tesek. Énre figyelmeztetett a terv- ismertetés is: a célok nagyon feszítettek, s összességükben azt szolgálják, hogy a tsz megfe­leljen a veszteségrendezési el­(Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Fiatalok az építőiparban (3. oldal) Csalás, árdrágítás I a pécsi tapétaiizletben { (5. oldal) Magyarország- Öj-Zéland 2-1 (8. oldal) Gyermekfórum a pécsi Belvárosi Általános Iskola tanulóinak. (5. oldal) A MÉM vezetői Pécsett Tegnap Pécsre érkezett dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes a MÉM vezető tisztség- viselőivel. A vendégeket dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára fogadta a pártbizottság épületében, ahol a minisztériumi vezetők meg­beszélést folytattak Baranya megye és Pécs város vezetőivel a megye élelmiszer-gazdaságá­nak elmúlt évi eredményeiről, gondjairól és az ágazat 1982. évi feladatairól. A megbeszélést követően a miniszterhelyettes és a MÉM vezető tisztségviselői a megye és a város párt- és állami ve­zetőinek társaságában üzemlá­togatáson vettek részt. A pécsi, reménypusztai Új Élet Tsz-ben Kislaki László, a termelőszövet­kezet elnöke üdvözölte a ven­dégeket. A minisztérium veze­tői megismerkedtek a szövetke­zet gazdálkodásával, s különös érdeklődéssel tanulmányozták a fürjtenyésztési, -feldolgozási vertikumot. A kétnapos program kereté­ben, ma dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes részt vesz és felszólal a megye élelmiszer- gazdasági vezetőinek tanácsko­zásán, amelyet Pécsett, az épí­tők szállójának nagytermében rendeznek meg. Emlékezés Batthyány Lajosra A képen: a kormány nevében Borbándi János és Markója Imre helyezi el a kegyelet virágait Születésének 175. évfordulója alkalmából csütörtökön koszo- rúzásí ünnepséget rendeztek Batthyány Lajos mauzóleumá­nál, a Mező Imre úti temető­ben. A megemlékezés és a ke­gyelet koszorúit helyezte el a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében Borbán­di János, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Markója Imre igazságügy-miniszter; a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa képviseletében Szentistvá- nyi Gyuláné, a HNF OT titkára- és Bostai Károlyné, a HNF bu­dapesti bizottságának vezető titkára; az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem részéről Diószegi István tanszékvezető egyetemi tanár, a bölcsészettudományi kar dékánja, Szabad György professzor és Urbán Aladár do­cens. Ugyancsak kegyeletes ün­nepséget tartottak a Batthyány- örökmécsesnél, megemlékezve arról, hogy a kiváló magyar államférfi ezen a helyen áldoz­ta életét a magyar szabadsá­gért, az 1848-as forradalom ügyéért. Koszorút helyeztek el az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészettudományi kara, äz V. kerületi tanács és a kerületi népfrontbizottság képviselői, az egykori Győrffy- kollégisták, közöttük olyanok is, akik 1941. október 6-án is je­len voltak az örökmécses meg­koszorúzásánál. Csütörtökön befejeződött az Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészettudományi kará­nak kétnapos tudományos ülés­szaka, amely a 175 évvel ez­előtt született Batthyány Lajos politikai pályájával, a reform- ellenzék élén betöltött szerepé­vel és miniszterelnöki tevékeny­ségével foglalkozott. A tudományos ülésszakon el­hangzottakat Urbán Aladár foglalta össze az MTI munka­társának: — A kétnapos ülésszak hat előadása összefogta és rend­szerezte a kutatások eredmé­nyeit, ráirányította a figyelmet Batthyánynak a reformkorszak­ban és az 1848-as forradalom idején vállalt szerepére. Kide­rült például, hogy míg Széche­nyi azt kívánta; Magyaiország alkalmazkodjék a birodalom­hoz, Batthyány és elvbarátai egyre határozottabban sürget­ték, hogy a monarchia alakul­jon át alkotmányossá, s így haladjon tovább a történelmi fejlődésben. Kitűnt, hogy Batthyány nem kis erőfeszítéseket tett az or­szág tényleges önállóságának érdekében. Ugyancsak új megvilágítás­ban, teljesebben kaptunk ké­pet Batthyánynak a jobbágy­felszabadítással kapcsolatos elveiről. Mint ismeretes, 1848 márciusában ő is azok közé az igen tehetős földesurak közé tartozott, akik saját anyagi ér­dekeiken túltekintve az ország polgári átalakulását lehetővé tevő jobbágyfelszabadítás mel­lett kardoskodtak. Nemcsak a köztudatban, szakmai körökben is gyakran megfeledkeznek' ar­ról, hogy Batthyány a nemzet­őrség és a honvédség szerve­zője is volt, s erre külön, úgy­nevezett nemzetőrségi hadita­nácsot hozott létre. 1848 szép-' temberében Batthyánynak, mint ügyvezető miniszterelnök­nek sikerült olyan sereget szer­veznie, amely Pákozdnál meg­állította Jellasicsot. — Az előadások egybehang­zóan bizonyították. hogy Batthyány Lajos történelmünk kimagasló óllamférfiai közé tar­tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom