Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-08 / 38. szám

Los Angeles típusú szmog alakulhat ki Fiist a város felett Szmog és olimpia — aligha fogjuk bejegyezni az emberiség „dicsőség­könyvébe”, hogy idáig jutottunk: az 1984-es nyári olimpia megrendezésé­nek legfőbb veszélyeztetője a szmog (füstköd), amely nyaranta Los Ange­les felett uralkodik. Ez a szmog, mint típus éppen Los Angelesről kapta a nevét, s olyan nagyvárosok levegőjére jellemző, amelyekben különösen nagy a gépkocsiforgalom. A szmog másik fajtája a névadóra ma már éppen­séggel nem jellemző londoni típusú, elsősorban olyan városok felett kelet­kezik, ahol a széntüzelésből nagy mennyiségű kéndioxid és korom kerül a levegőbe. A magyar városokat elsősor­ban a londoni típusú szmog fe­nyegette az ötvenes években és a hatvanas évek elején, s bár a veszély nem múlt el, a levegő tisztasága érdekében hozott in­tézkedések javarészt megállí­tották a kedvezőtlen folyama­tot, sőt némi javulást is ered­ményeztek. A gépkocsik elsza­porodásával egyre fenyegetőbb viszont a Los Angeles típusú szmog bekövetkezésének lehe­tősége. Pécsett téli reggeleken fi­gyelhető meg a füstköd takaró­ja a város felett. Különösen jól látható mindez a Misináról le­felé haladva, ahogy a napsü­tésből valósággal alámerülhe­tünk a füstködbe. Ami a leg­kellemetlenebb: nemcsak a szemünk, hanem az orrunk is érzékeli a jelenlétét. Ehhez az Kulcsra kész szoba Célok, tervek - /géretek Már ez is meghaladja a hét­köznapi lehetőségeket: kulcsra kész ház. Az meg egyelőre a képzelet világába tartozik: kulcsra kész szoba. A kifejezést Czinege Antaltól, a Domus Lak- berendezési Áruház Vállalat ve­zérigazgatójától hallottuk, akit annak okán kerestünk meg, hogy az 1981. december 31-én megszüntetett Bútorértékesítő Vállalat helyett, ez év január 1-től két új cég alakult: a Bú­torkereskedelmi Vállalat és a Domus. Az utóbbi bútorok, lak- berendezési- és felszerelési cik­kek nagy. és kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Nyil­vánvalóan érdekelt bennünket: az oly sokszor sanyarúnak ki­kiáltott és tapasztalatokkal alá­támasztott szegényes bútorvá­lasztékon, a szétszórtságból — értve ez alatt azt, hogy nem volt „egyszemélyi gazdája" ná. lünk a lakberendezésnek, az ilyen cikkek és felszerelések forgalmazásának — is eredő meglehetősen alacsony színvo­nalú lakáskultúránkon miként próbál segíteni a Domus Lak­berendezési Áruház Vállalat? — Eddig is voltak szolgál­tatásai a Domusnak — hallot­tuk a vezérigazgatótól. — Ilyen volt például a lakberen­dezési tanácsadás, de el kell mondjam: koránt sem érte el gyakorlati haszna az ebben rejlő lehetőségeket. Másrészt gondban voltak a lakásaikat berendezni akarók azért is, mert nem tudlak egy helyen megvá­sárolni mindent, a bútortól kezdve a lakástextilen ót mond­juk az ezekhez harmonikusan illeszkedő világítótestekig. Az a célunk, hogy ezt a szolgál­tatásunkat a kulcsra kész szo­bák nyújtásáig fejlesszük, ami például azt is jelenti, hogy a Domus szakemberei — azok, akik a házhoz szállítják a bú­tort — ott helyben összeszere­lik a szekrénysorokat, egyéb tárgyakat. — Rendelkezik ehhez szük­séges szakembergárdával a a Domus? — Még nem, helyesebben nem mindenütt. Éppen Pécsett és Kaposváron indítunk a kö­zeljövőben ennek érdekében tanfolyamokat, és persze más helyeken is, hiszen a lakberen­dezési áruházrendszer kiépíté­sének kezdetétől — 1974-től — tizenhét Domus áruház nyílt meg, s hamarosan fogadja vá­sárlóit a szekszárdi is. — Az új vállalatnak lesz-e saját arculata? — Feltétlenül célunk. Azt ter­vezzük, hogy 1984-ig ezt meg­teremtjük, egyrészt a már em­lített. bő keresztmetszettel, más­részt szolgáltatásaink „sínre állításával”, harmadsorban a Domus-márkatermékekkel. Ezek csak nálunk lesznek kapható­ak, s ezzel nem csak a mennyi­ségi választék bővítését céloz­zuk, hanem a minőség javítá­sát is. Hétköznapi nyelven: ami Domus-knárkacikk, az legyen védjegy, garancia a megfelelő minőségre. Ezért akarunk szo­ros kapcsolatot a termelőkkel, de megbízható kapcsolatra tö­rekedünk a viszonteladókkal és a fogyasztókkal is. Távolab­bi célunk az, hogy a Domus ter­meltessen az iparral. És még valami: az a célunk, hogy ha valakinek 30 000 forintja van egy szobaberendezésre, akkor is szépet és jót választhasson, mint ahogy a 60—70 000 fo­rintos szobabútorok között is választási lehetőséget szeret­nénk biztosítani. M. A. Magyarországon a csecsemő- halálozás arányszáma állandó­an javul ugyan, de a koraszü- lések (a 2500 gramm születési súly alatti újszülöttek) számá­nak növekedése határt szab ennek a kedvező tendenciának. A koraszülések gyakorisága hazánkban évek óta 10—11 százalék körül van (Svédország­ban, Norvégiában, a Benelux államokban 4—5 százalék), ezért az Egészségügyi Minisz­térium kezdeményezésére a het­venes évek közepén országos program indult a helyzet javí­tására. Országos hálózat kiépítése kezdődött meg: az egyetemi vá­rosokon kívül Miskolcon, Szom­bathelyen és Győrött hoztak létre perinatális intenzív cent­rumot (PIC). Közöttük e pilla­natban a győri a legmodernebb, amely a gyermekosztály (ősz­Mire jó a szarvasín? Jó hír „férfiaknak". A Magyar Vadászok Szövetsé­gének Nimród című lapjá­ban felhívás jelent meg, mely szerint preparált szarvasinat vesz át darabon­ként 8 forintért a MAVAD vecsési lőttvad telepe. Arra is felhívták egyúttal a figyelmet, hogy sem őz-, sem dámszarvasín nem jó, kizárólag gímszarvas lábá­ból kipreparált inakat vásá­rolnak. Ilyenkor a vad-dolgokban járatlan emberben felülke­rekedik a kíváncsiság, va­jon mi célra kell ez a MA- VAD-nak? Nos, a követke­zőt tudtuk meg. A gímszarvas lábainak inait távol-keleti országokba exportálják. A vásárlók közt van többek között Tajvan, Hongkong, Japán. És hogy ők mire hasz­nálják? Hogy is mondjam csak . . . férfiasságot erősítő gyógyszert készítenek belő­le! Avagy mi mindeitbSI lehet valuta! Kedves férfi olvasóim, ha netán akadna olyan, aki ezen sorok elolvasása után időt és fáradtságot nem kí­mélve, mindent elkövet, hogy protekciósán egy-két darab gimszarvasínhoz jusson, azt erről le kell beszélnem, és ki kell ábrándítsam. A szarvasínt ugyanis ősi, több ezer éves — és állítólag jól bevált — receptek szerint kü­lönböző anyagokban áztat­ják, szárítják, porrá őrlik és összekeverik hasonló tulaj­donságú hatóanyagokat tar­talmazó növények gyökeré­vel, termésével. Hogy a csodaszer valóban hatásos-e, arról nincs tudo­mása az exportálónak, min­denesetre értéktelen, eddig eldobott részekért most va­lutát kap. Aki pedig hajlan­dó a MAVAD-nak szarvas­inakat küldeni, az a követ­kezőt tegye: a szarvas lábát vágja el a térdízületnél, húz­za le a bőrét, fejtse le az inakat úgy, hogy a végén a nagy körmüket tőből levág­va a kiskörmük és egy kis bőrdarab rajta maradjon. A kipreparált inat száraz, szel- lős helyen kell tárolni a tel­jes kiszáradásig. Ezután már csők postázni kell, bár nem hiszem, hogy a darabonkén­ti 8 forintos ár túl ösztönző lenne. Annál is inkább, mert a MAVAD 10 márkát kap darabjáért. (Azt meg csak zárójelben merem megemlí­teni, hogy ugyanilyen célra a szarvas farkát és nemi­szervét is megvásárolják. Az előbbiért 10, az utóbbiért 50 forintot fizetnek!) Sarok Zsuzsa 1^ ■ , r I ■ ■ _ # Perinatalis intenzív centrum Győrött Kapcsolat Péccsel tályvezető főorvos dr. Méhes Károly) részlegeként működik dr. Horváth Imre kandidátus másodfőorvos vezetésével. — Hivatalosan 1980. január 1-éve| indult meg a munka itt, de már 1970-ben még a régi kórházban megszervezték a ko­raszülött osztályt - mondja Horváth doktor. — Az eredmény már akkor mérhető volt: az­előtt a kis súlyú koraszülöttek halálozási aránya átlag 35 szá­zalék volt, 1970-ben már csak huszonöt százalék, azóta továb­bi, bár kisebb arányú javulás következett be. — Kik kerülnek ide, erre a folyosóra? — Elsődleges feladatunk, hogy a kis súlyú újszülöttek lég­zési zavarainak elhárításában nyújtsunk segítséget. Az újszü­löttek éretlenségének jelei ugyanis elsősorban abban mu­tatkoznak meg, hogy! altüdő kép­telen az életfenntartáshoz szük­séges gázcserét biztosítani. De ide kerülnek a nagyon kis súly- lyal született (1500 g alatti) újszülöttek is, például akinél sárgaság miatt teljes vércseré­re van szükség, a cukorbeteg anyák újszülöttei, az alacsony vércukor tartalmú vagy egyéb anyagcserezavarral küszködő kicsik és az úgynevezett méhen belüli sorvadt újszülöttek. A gyermekeket akkor adjuk haza, ha a 2300 gramm súlyt elérték, és egyébként gyógyultak. A centrum jól elfátott mind technikailag, mind személyileg. Negyvenjágy1 a befogadóképes­sége (a kihasználtság általában 70—80 százalékos), az inkubá­torok száma huszonnégy, az in­tenzív ágyaké tizenkettő. Külön inkubátor-fertőtlenítő helyiség egyedül itt működik az ország­ban: Két laboratórium, hordoz­ható röntgenkészülék segíti a munikát.. A szakkáder-elló­tottság jó: .minden intenzív ágyhoz egy ápolónő tar­tozik, egyébként két ágy­hoz egy nővér. Féléves vál­tásban négy orvos dolgozik itt, a laboratóriumban két asszisz­tens. A centrumnak külön or­vosi ügyelete van. — Milyen eredményre a leg­büszkébbek? — Ha az újszülött egyébként egészséges, csak kis súllyal szü­letett, 1300 gramm fölött már egészséges gyerekként fel tud­juk nevelni. Különösen jó ered­ményeket értünk el az 1500— 2000 grammos súlycsoportban, ahol az országos halálozási arány 25—30 százalék, nálunk: 12—15. A győri PIC-nek jó kapcsola­tai vannak Péccsel. Dr. Méhes Károly Pécsről jött Győrbe, s míg Győr régebben a budapes­ti egyetem vonzási körzetébe tartozott, ma egyre több Pécsett végzett fiatal orvos helyezkedik el a győri megyei kórházban. Erősödnek a szakmai és emberi kapcsolatok, a konzultációk és tapasztalatcserék: a ritka kór­képek esetében a pécsi klinika gyakran segíti ki a győri orvo­sokat. Dr. Horváth Imre 1978- ban kandidált az újszülöttellá­tás témaköréből. — Mestyón professzor keze alatt, akire tisz­telettel emlékezik. A centrum munkatársai 1980- ban megkezdték a szervezett utógondozást: előbb csak egyes speciális betegségcsoportoknál, később pedig mindenkinél, aki megfordult a győri perinatális intenzív osztályon. Átfogó kont- rollvizsgálat ez a gyermek há­rom- és hathónapos, egy-,, két-, három- és hatéves korában. A hatalmas tömegű adatot a győ­ri Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola számítógépei tá­rolják és dolgozzák fel. G. B. a sajnálatos körülmény is bele­játszik, hogy a levegőtisztaság szempontjából Pécs fekvése kedvezőtlen: nincs uralkodó szélirány, s ugyanakkor a Me­csek általában megakadályoz­za a város átszellőzését. Pécset nem is olyan régen úgy tartották számon, mint a harmadik leginkább szennye­zett levegőjű magyar nagyvá­ros. Erről a roppant kellemet­len dobogós helyezésről már egyideje lecsúsztunk. Első pil­lanatra furcsa módon nagy szerepe van ebben a Pécsi Hő­erőműnek, aminek kéményeit ma is annyit szidjuk. A hőerő­mű 44 pécsi gyár energiaszol­gáltatását vállalta ót, s ezzel 25 százalékkal csökkentette a légszennyeződést. Emellett je­lenleg több mint 20 000 lakást lót el hővel. Elképzelni is rossz azt a rengeteg kormot, kén­dioxidot, amelyet ennyi lakás szén-, vagy olajtüzelésű kály­háinak kéményei ontanának a városra. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjébe kerül az a tény, hogy a hőerőmű mind­máig a város messze legjelen­tősebb ipari légszennyezője: több mint 5,5 millió forint bír­ságot fizet évente, az utána következő vállalatok már a százezer forintos kategóriába tartoznak. A hőerőmű kémé­nyeibe beépített 99,7 száza­lékos hatásfokú elektrofilterek a füstgázokat elég jól megtisz­títják a hamutól, de a kén­dioxid megmarad. (Kedvezőtlen széljárás esetén a Pécsi Hőerő­mű hatása olyankor Kaposvá­ron is érzékelhető.) Minden­esetre a fokozódó teljesítmény és a nehezedő technológiai körülmények (pé'dául az elége­tett szén gyengébb minősége) ellenére tartja az „elért szin­tet". További javulást az elöre­gedett kazánok rekonstrukció­jával lehetne elérni, de ez eset­leg több százmilliós beruhá­zást igényel. Az egészségügyi hatóságok állandó figyelemmel kísérik a levegőminőség alakulását: 623 állomáson mérik az országban a kéndioxid-, a nitrogéndioxid- és a porszennyezettséget. A 623-ból 24 állomás Pécsett van, Pécs területének nagy része a levegőtisztaság szempontjából a védett kategóriba tartozik, ahol a szennyezettség megen­gedett mértéke például kén­dioxidból 0.15 milligramm/köb- méter, szálló porból 0,15 milli- gramm/köbméter. A Pécsre jel­lemző átlagos adatok (sajnos, egyelőre csak a tavaly előttiek ismertek) szálló por 0,21 milli- aiamm/köbméter. kéndioxidból fűtési idényben 0,18—0.36 milli- gramm/köbméter, nyáron 0,06. A 60 leginkább veszélyeztetett levegőjű magyar város között a koromszennyezettséaben 11., nitrogéndioxidnál 16., kén­dioxidnál 11. volt Pécs 1980- ban. összeségében a környe- zetvédelm intézkedések szüksé­gessége szempontiából és a szennyező anvagok koncentrá­ciója alapján a többféle anyaggal szennyezett levegőjű városok kategóriájában Pécs a 8. helyen áll. Növekszik viszont a gépko­csik kipufogóaáza által oko­zott szennyeződés a pécsi uta­kon: a szénmonoxid, a nitro- géndioxid, az ólomtetraetil. A legforgalmasabb részen, amely méa mindig a Rákóczi út. a le­vegő szennyezettsége a „mea- engedett" értéknek ma már hat-hétszere'e D. I. hétfői □ Az országban a tegkorazertíbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom