Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-08 / 38. szám
Los Angeles típusú szmog alakulhat ki Fiist a város felett Szmog és olimpia — aligha fogjuk bejegyezni az emberiség „dicsőségkönyvébe”, hogy idáig jutottunk: az 1984-es nyári olimpia megrendezésének legfőbb veszélyeztetője a szmog (füstköd), amely nyaranta Los Angeles felett uralkodik. Ez a szmog, mint típus éppen Los Angelesről kapta a nevét, s olyan nagyvárosok levegőjére jellemző, amelyekben különösen nagy a gépkocsiforgalom. A szmog másik fajtája a névadóra ma már éppenséggel nem jellemző londoni típusú, elsősorban olyan városok felett keletkezik, ahol a széntüzelésből nagy mennyiségű kéndioxid és korom kerül a levegőbe. A magyar városokat elsősorban a londoni típusú szmog fenyegette az ötvenes években és a hatvanas évek elején, s bár a veszély nem múlt el, a levegő tisztasága érdekében hozott intézkedések javarészt megállították a kedvezőtlen folyamatot, sőt némi javulást is eredményeztek. A gépkocsik elszaporodásával egyre fenyegetőbb viszont a Los Angeles típusú szmog bekövetkezésének lehetősége. Pécsett téli reggeleken figyelhető meg a füstköd takarója a város felett. Különösen jól látható mindez a Misináról lefelé haladva, ahogy a napsütésből valósággal alámerülhetünk a füstködbe. Ami a legkellemetlenebb: nemcsak a szemünk, hanem az orrunk is érzékeli a jelenlétét. Ehhez az Kulcsra kész szoba Célok, tervek - /géretek Már ez is meghaladja a hétköznapi lehetőségeket: kulcsra kész ház. Az meg egyelőre a képzelet világába tartozik: kulcsra kész szoba. A kifejezést Czinege Antaltól, a Domus Lak- berendezési Áruház Vállalat vezérigazgatójától hallottuk, akit annak okán kerestünk meg, hogy az 1981. december 31-én megszüntetett Bútorértékesítő Vállalat helyett, ez év január 1-től két új cég alakult: a Bútorkereskedelmi Vállalat és a Domus. Az utóbbi bútorok, lak- berendezési- és felszerelési cikkek nagy. és kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Nyilvánvalóan érdekelt bennünket: az oly sokszor sanyarúnak kikiáltott és tapasztalatokkal alátámasztott szegényes bútorválasztékon, a szétszórtságból — értve ez alatt azt, hogy nem volt „egyszemélyi gazdája" ná. lünk a lakberendezésnek, az ilyen cikkek és felszerelések forgalmazásának — is eredő meglehetősen alacsony színvonalú lakáskultúránkon miként próbál segíteni a Domus Lakberendezési Áruház Vállalat? — Eddig is voltak szolgáltatásai a Domusnak — hallottuk a vezérigazgatótól. — Ilyen volt például a lakberendezési tanácsadás, de el kell mondjam: koránt sem érte el gyakorlati haszna az ebben rejlő lehetőségeket. Másrészt gondban voltak a lakásaikat berendezni akarók azért is, mert nem tudlak egy helyen megvásárolni mindent, a bútortól kezdve a lakástextilen ót mondjuk az ezekhez harmonikusan illeszkedő világítótestekig. Az a célunk, hogy ezt a szolgáltatásunkat a kulcsra kész szobák nyújtásáig fejlesszük, ami például azt is jelenti, hogy a Domus szakemberei — azok, akik a házhoz szállítják a bútort — ott helyben összeszerelik a szekrénysorokat, egyéb tárgyakat. — Rendelkezik ehhez szükséges szakembergárdával a a Domus? — Még nem, helyesebben nem mindenütt. Éppen Pécsett és Kaposváron indítunk a közeljövőben ennek érdekében tanfolyamokat, és persze más helyeken is, hiszen a lakberendezési áruházrendszer kiépítésének kezdetétől — 1974-től — tizenhét Domus áruház nyílt meg, s hamarosan fogadja vásárlóit a szekszárdi is. — Az új vállalatnak lesz-e saját arculata? — Feltétlenül célunk. Azt tervezzük, hogy 1984-ig ezt megteremtjük, egyrészt a már említett. bő keresztmetszettel, másrészt szolgáltatásaink „sínre állításával”, harmadsorban a Domus-márkatermékekkel. Ezek csak nálunk lesznek kaphatóak, s ezzel nem csak a mennyiségi választék bővítését célozzuk, hanem a minőség javítását is. Hétköznapi nyelven: ami Domus-knárkacikk, az legyen védjegy, garancia a megfelelő minőségre. Ezért akarunk szoros kapcsolatot a termelőkkel, de megbízható kapcsolatra törekedünk a viszonteladókkal és a fogyasztókkal is. Távolabbi célunk az, hogy a Domus termeltessen az iparral. És még valami: az a célunk, hogy ha valakinek 30 000 forintja van egy szobaberendezésre, akkor is szépet és jót választhasson, mint ahogy a 60—70 000 forintos szobabútorok között is választási lehetőséget szeretnénk biztosítani. M. A. Magyarországon a csecsemő- halálozás arányszáma állandóan javul ugyan, de a koraszü- lések (a 2500 gramm születési súly alatti újszülöttek) számának növekedése határt szab ennek a kedvező tendenciának. A koraszülések gyakorisága hazánkban évek óta 10—11 százalék körül van (Svédországban, Norvégiában, a Benelux államokban 4—5 százalék), ezért az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére a hetvenes évek közepén országos program indult a helyzet javítására. Országos hálózat kiépítése kezdődött meg: az egyetemi városokon kívül Miskolcon, Szombathelyen és Győrött hoztak létre perinatális intenzív centrumot (PIC). Közöttük e pillanatban a győri a legmodernebb, amely a gyermekosztály (őszMire jó a szarvasín? Jó hír „férfiaknak". A Magyar Vadászok Szövetségének Nimród című lapjában felhívás jelent meg, mely szerint preparált szarvasinat vesz át darabonként 8 forintért a MAVAD vecsési lőttvad telepe. Arra is felhívták egyúttal a figyelmet, hogy sem őz-, sem dámszarvasín nem jó, kizárólag gímszarvas lábából kipreparált inakat vásárolnak. Ilyenkor a vad-dolgokban járatlan emberben felülkerekedik a kíváncsiság, vajon mi célra kell ez a MA- VAD-nak? Nos, a következőt tudtuk meg. A gímszarvas lábainak inait távol-keleti országokba exportálják. A vásárlók közt van többek között Tajvan, Hongkong, Japán. És hogy ők mire használják? Hogy is mondjam csak . . . férfiasságot erősítő gyógyszert készítenek belőle! Avagy mi mindeitbSI lehet valuta! Kedves férfi olvasóim, ha netán akadna olyan, aki ezen sorok elolvasása után időt és fáradtságot nem kímélve, mindent elkövet, hogy protekciósán egy-két darab gimszarvasínhoz jusson, azt erről le kell beszélnem, és ki kell ábrándítsam. A szarvasínt ugyanis ősi, több ezer éves — és állítólag jól bevált — receptek szerint különböző anyagokban áztatják, szárítják, porrá őrlik és összekeverik hasonló tulajdonságú hatóanyagokat tartalmazó növények gyökerével, termésével. Hogy a csodaszer valóban hatásos-e, arról nincs tudomása az exportálónak, mindenesetre értéktelen, eddig eldobott részekért most valutát kap. Aki pedig hajlandó a MAVAD-nak szarvasinakat küldeni, az a következőt tegye: a szarvas lábát vágja el a térdízületnél, húzza le a bőrét, fejtse le az inakat úgy, hogy a végén a nagy körmüket tőből levágva a kiskörmük és egy kis bőrdarab rajta maradjon. A kipreparált inat száraz, szel- lős helyen kell tárolni a teljes kiszáradásig. Ezután már csők postázni kell, bár nem hiszem, hogy a darabonkénti 8 forintos ár túl ösztönző lenne. Annál is inkább, mert a MAVAD 10 márkát kap darabjáért. (Azt meg csak zárójelben merem megemlíteni, hogy ugyanilyen célra a szarvas farkát és nemiszervét is megvásárolják. Az előbbiért 10, az utóbbiért 50 forintot fizetnek!) Sarok Zsuzsa 1^ ■ , r I ■ ■ _ # Perinatalis intenzív centrum Győrött Kapcsolat Péccsel tályvezető főorvos dr. Méhes Károly) részlegeként működik dr. Horváth Imre kandidátus másodfőorvos vezetésével. — Hivatalosan 1980. január 1-éve| indult meg a munka itt, de már 1970-ben még a régi kórházban megszervezték a koraszülött osztályt - mondja Horváth doktor. — Az eredmény már akkor mérhető volt: azelőtt a kis súlyú koraszülöttek halálozási aránya átlag 35 százalék volt, 1970-ben már csak huszonöt százalék, azóta további, bár kisebb arányú javulás következett be. — Kik kerülnek ide, erre a folyosóra? — Elsődleges feladatunk, hogy a kis súlyú újszülöttek légzési zavarainak elhárításában nyújtsunk segítséget. Az újszülöttek éretlenségének jelei ugyanis elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy! altüdő képtelen az életfenntartáshoz szükséges gázcserét biztosítani. De ide kerülnek a nagyon kis súly- lyal született (1500 g alatti) újszülöttek is, például akinél sárgaság miatt teljes vércserére van szükség, a cukorbeteg anyák újszülöttei, az alacsony vércukor tartalmú vagy egyéb anyagcserezavarral küszködő kicsik és az úgynevezett méhen belüli sorvadt újszülöttek. A gyermekeket akkor adjuk haza, ha a 2300 gramm súlyt elérték, és egyébként gyógyultak. A centrum jól elfátott mind technikailag, mind személyileg. Negyvenjágy1 a befogadóképessége (a kihasználtság általában 70—80 százalékos), az inkubátorok száma huszonnégy, az intenzív ágyaké tizenkettő. Külön inkubátor-fertőtlenítő helyiség egyedül itt működik az országban: Két laboratórium, hordozható röntgenkészülék segíti a munikát.. A szakkáder-ellótottság jó: .minden intenzív ágyhoz egy ápolónő tartozik, egyébként két ágyhoz egy nővér. Féléves váltásban négy orvos dolgozik itt, a laboratóriumban két asszisztens. A centrumnak külön orvosi ügyelete van. — Milyen eredményre a legbüszkébbek? — Ha az újszülött egyébként egészséges, csak kis súllyal született, 1300 gramm fölött már egészséges gyerekként fel tudjuk nevelni. Különösen jó eredményeket értünk el az 1500— 2000 grammos súlycsoportban, ahol az országos halálozási arány 25—30 százalék, nálunk: 12—15. A győri PIC-nek jó kapcsolatai vannak Péccsel. Dr. Méhes Károly Pécsről jött Győrbe, s míg Győr régebben a budapesti egyetem vonzási körzetébe tartozott, ma egyre több Pécsett végzett fiatal orvos helyezkedik el a győri megyei kórházban. Erősödnek a szakmai és emberi kapcsolatok, a konzultációk és tapasztalatcserék: a ritka kórképek esetében a pécsi klinika gyakran segíti ki a győri orvosokat. Dr. Horváth Imre 1978- ban kandidált az újszülöttellátás témaköréből. — Mestyón professzor keze alatt, akire tisztelettel emlékezik. A centrum munkatársai 1980- ban megkezdték a szervezett utógondozást: előbb csak egyes speciális betegségcsoportoknál, később pedig mindenkinél, aki megfordult a győri perinatális intenzív osztályon. Átfogó kont- rollvizsgálat ez a gyermek három- és hathónapos, egy-,, két-, három- és hatéves korában. A hatalmas tömegű adatot a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola számítógépei tárolják és dolgozzák fel. G. B. a sajnálatos körülmény is belejátszik, hogy a levegőtisztaság szempontjából Pécs fekvése kedvezőtlen: nincs uralkodó szélirány, s ugyanakkor a Mecsek általában megakadályozza a város átszellőzését. Pécset nem is olyan régen úgy tartották számon, mint a harmadik leginkább szennyezett levegőjű magyar nagyváros. Erről a roppant kellemetlen dobogós helyezésről már egyideje lecsúsztunk. Első pillanatra furcsa módon nagy szerepe van ebben a Pécsi Hőerőműnek, aminek kéményeit ma is annyit szidjuk. A hőerőmű 44 pécsi gyár energiaszolgáltatását vállalta ót, s ezzel 25 százalékkal csökkentette a légszennyeződést. Emellett jelenleg több mint 20 000 lakást lót el hővel. Elképzelni is rossz azt a rengeteg kormot, kéndioxidot, amelyet ennyi lakás szén-, vagy olajtüzelésű kályháinak kéményei ontanának a városra. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjébe kerül az a tény, hogy a hőerőmű mindmáig a város messze legjelentősebb ipari légszennyezője: több mint 5,5 millió forint bírságot fizet évente, az utána következő vállalatok már a százezer forintos kategóriába tartoznak. A hőerőmű kéményeibe beépített 99,7 százalékos hatásfokú elektrofilterek a füstgázokat elég jól megtisztítják a hamutól, de a kéndioxid megmarad. (Kedvezőtlen széljárás esetén a Pécsi Hőerőmű hatása olyankor Kaposváron is érzékelhető.) Mindenesetre a fokozódó teljesítmény és a nehezedő technológiai körülmények (pé'dául az elégetett szén gyengébb minősége) ellenére tartja az „elért szintet". További javulást az elöregedett kazánok rekonstrukciójával lehetne elérni, de ez esetleg több százmilliós beruházást igényel. Az egészségügyi hatóságok állandó figyelemmel kísérik a levegőminőség alakulását: 623 állomáson mérik az országban a kéndioxid-, a nitrogéndioxid- és a porszennyezettséget. A 623-ból 24 állomás Pécsett van, Pécs területének nagy része a levegőtisztaság szempontjából a védett kategóriba tartozik, ahol a szennyezettség megengedett mértéke például kéndioxidból 0.15 milligramm/köb- méter, szálló porból 0,15 milli- gramm/köbméter. A Pécsre jellemző átlagos adatok (sajnos, egyelőre csak a tavaly előttiek ismertek) szálló por 0,21 milli- aiamm/köbméter. kéndioxidból fűtési idényben 0,18—0.36 milli- gramm/köbméter, nyáron 0,06. A 60 leginkább veszélyeztetett levegőjű magyar város között a koromszennyezettséaben 11., nitrogéndioxidnál 16., kéndioxidnál 11. volt Pécs 1980- ban. összeségében a környe- zetvédelm intézkedések szükségessége szempontiából és a szennyező anvagok koncentrációja alapján a többféle anyaggal szennyezett levegőjű városok kategóriájában Pécs a 8. helyen áll. Növekszik viszont a gépkocsik kipufogóaáza által okozott szennyeződés a pécsi utakon: a szénmonoxid, a nitro- géndioxid, az ólomtetraetil. A legforgalmasabb részen, amely méa mindig a Rákóczi út. a levegő szennyezettsége a „mea- engedett" értéknek ma már hat-hétszere'e D. I. hétfői □ Az országban a tegkorazertíbb