Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-07 / 37. szám

1982. februór 7., vasárnap Dunántúli napló 5 Mit ajánlanak az utazási irodák 1982-re? COOPTOURIST .v.v.vXv.v.v.v.v. A zene születése A zalakorosi gyógyfürdőben A szövetkezetek utazási iro­dájának 1982. évi hazai és kül­földi szolgáltatásai a várhatóan megélénkülő hétvégi turizmus­hoz igazodnak, valamint az új útlevél rendelet hatására a nyugati utak iránt növekvő ér­deklődést is figyelembe vették a program összeállításakor. Az országjáróknak változatos — fél napostól három napig ter­jedő — túrákat ajánlanak, ame­lyeken megismerhetik Magyar- ország romantikus, szép tájait, műemlékeit, népművészeti, iro­dalmi hagyományait. Kínálatuk­ban több mint száz útvonalon sok, eddig még kevésbé felfe­dezett tájakra vivő társasutazás szerepel, ilyen például a Zse- licségen át a Mecsekbe vivő túra, ilyenek a bodrogközi ki­rándulások, avagy a Zempléni­hegységből a Szatmári-síkságig tartó háromnapos túrák. Külön programokat szerveznek a több napos ünnepékre, a szabadtéri játékok rendezvényeire, hétvé­geken a gyógyfürdőkbe, vannak szocialista országokba menő út­jaik és a 7—14 napos üdülési lehetőségekben is gazdag a vá. laszték. Különösen nagy érdek­lődésre tarthat számot a ter­málvizek mellett pihenni, gyó­gyulni vágyók körében Dunán­túlon Bükfürdő, ahol a Büki Termál üdülőszövetkezet kényel­mes, főzőfülkés, zuhanyozós lak­osztályaiban a legigényesebb vendég is jól érzi magát. Az egy­re növekvő keresletet látva Za­la megye híres fürdőhelyén, Za. takaroson is megalakították az üdülőszövetkezetet, amelynek ke­retében négy háromszintes épü­letet létesítenek a fürdő közelé­ben. Egy épületben 35 egyszo­bás, hat másfél szobás főzőfül­kés, káddal és vécével beren­dezett fürdőszobás lakosztály lesz. Ezen kívül közös helyisé­gekről (tévészoba, orvosi ren­delő, szauna, büfé stb.) is gon­doskodtak a tervezők. Az üdü­lőszövetkezetnek mindazok a tagjai lehetnek, akik társtutaj- donosságot vállalnak, s hozzá­járulnak a létesítés költségei­hez. Ennek fejében minden év­ben egy hónapig igénybe ve­hetnek egy lakosztályt. Az üdülő szobáinak 25 százalékát a Coop- tourist hasznosítja, s a szövet­kezet ennek bevételéből fedezi az üzemeltetési és fenntartási költségeket. Az első ház építé­se még az idén megkezdődik, s 1983 végére tervezik a mű­szaki átadást. Aki tagja akar lenni a üdülőszövetkezetnek, bármelyik Cooptourist irodában bővebb felvilágosítást kaphat. Érdemes belelapozni az uta­zási iroda külföldi programfü­zetébe, amely 34 országba in­vitálja a magyar utazót, köztük olyan távoli helyekre is, mint- India, Nepál, Thaiföld, Wa­shington—New York, Kanári­szigetek. Érdekes, kalandos ha. jóutak, személygépkocsival szer­vezett utazások is szerepelnék repertoárjukban. Az utak többsége szocialista országokba visz, s elrőelátható- lag legkeresettebbek lesznek a szovjet, román, bolgár, jugo­szláv tengerparti üdülőhelyek. A külföldi ajánlatok között külön figyelmet érdemelnek a változatos, sajátos szakmai programok. A feltüntetett negy­ven szakmai útra, kiállításra és vásárra induló társasutakon egyedi igények szerint 150 cso­port szervezését is vállalja az utazási iroda. Nagy jelentőséget tulajdonít szakmai útjainak a Cooptourist, mivel tartalmasságuknál fogva értékesek, sokat nyújtók. Csak néhányat említve: állattenyész­tési és borászati szakprogramon vehetnek részt a szakemberek Ausztriában, ugyancsak az ál­lattartás korszerű, magas szín­vonalú módszereit tanulmányoz­hatják Dániában, Törökország­ban, s a Vajdaságban, Hagyo­mányos vásárokra szerveznek utakat: Lipcsébe, Bécsbe, Graz­ba, Hannoverbe, Münchenbe, Kölnbe, a nemeztközi csoma­golástechnikai kiállításra Párizs­ba. Visznek csoportokat a zü­richi nemzetközi régiség-vásár­ra, a koppenhágai hajókiállí­tásra és a stockholmi kompu­tervásárra is. Akit a kertészet érdekel, annak a ljubjanai és az erfurti kiállításokat ajánlják és szeptemberben Aszterdamban adnak randevút a virágkorzón mindazoknak, akiket a holland virág-árverés érdekel. H. A. A zenéről sok mindent leírtak már. A hangok birodalma örö­kös témája a kutató elméknek. Abban hasonlatosak a leírt vé­lemények, megállapítások, hogy a zene sajátos gyermeke a mű­vészetnek. „A művészet — Lu- toslawski, a XX. sz. kimagasló lengyel zeneszerző szerint pedig — több, mint amit megtudha­tunk róla.” Az ember azonban fáradhatatlanul keresi a zene születéséhez vezető utat, mint ahogy a világ eredetéről, múlt­járól sem szűnik meg időről- időre izgalmas felfedezésekkel jelentkezni. Hogyan keletkezett a zene? — ez a kérdés régóta foglalkoztatja az emberiséget. Szinte valamennyi mitológia és vallás választ adott erre a kér­désre. Az ókori egyiptomiak szerint Thot, a tudás istene teremtette meg a hangok rendszerét, és nevéhez fűződik a pengetés hangszerek kitalálása. A görög mitológia, a hitre­gék szerint a lantot Hermész készítette, és bátyja, a lantos Apollón, a múzsák, a költők és jósok istene, hangszere szavá­val békítette o veszekedő isten­családot az Olümposzon. A hárfát a hindu legenda szerint az égi származású Ná- radának köszönhetjük. Egy kínai legenda szerint Huang-ti császár (i. e. 2690 tá­ján) elküldte Ling-lun nevű mi­niszterét megkeresni a „sárga harang” (huang csüng) nevű főhangot, alaphangot. Amikor az a hegyek között egy bam­buszsípban megtalálta, kileste a nőstény és hím főnixmadarak hangjait, és két hathangú sort alakított belőlük. A klasszikus görög filozófia a zenét már nem tekintette emberfeletti eredetűnek, hanem emberi viszonylatok tükrözőjé­nek és irányítójának. Az újkori tudósok és bölcse­lők a zenélés eredetét többfé­leképpen magyarázták. Az egyik felfogás szerint a dal az ősember szerelmi nye/veként született. Voltak, akik azt hir­dették, hogy a muzsika kulcsa a beszéd. Egy harmadik elmé­let a zene keletkezését a közös munka ritmusára vezette vissza. A zenetörténet kezdetét ma már másképpen látja a zene- tudomány. A zene összetett jelenség. A zenét nem találták fel, nem szü­letett egy adott pillanatban, hanem a ritmusok és hangok lassú rendeződése által öltött testet az idők folyamán. Bonyo­lult és különös út vezet a zenei hang megszületéséhez. A forrás belsejében a napi létfenntor- tó tevékenységhez kapcsolódó zörejek, zajok és egyéb hang­zási élmények húzódnak meg. A zörejek, zajok később magu­kat az egyes tárgyakat és tevé­kenységeket jelentették az em­ber számára. A tájékozódás, a felismerés, a megismerés lépé­sei, útja segítette az ember hallási érzeteinek és élményei­nek zenévé rendezését. A zörejek, a hangok a tár­gyakkal való kapcsolat élmé­nyével'ajándékozták meg a dol­gozó embert, ugyanakkor kap­csolatát is szélesítették a ter­mészeti környezettel és munká­ját végző társaival. A munkamozzanatok ismétlé­séből kialakult a tevékenység ritmikusan tagolt rendje. A munkaeszközökkel végzett rit­mikus mozdulatok hangjai (csengések, csattogások, súrló­dások stb.) nemcsak a végzett munkát jelezték, hanem utaltak arra is, hogy ki vagy kik hasz­nálják az eszközöket. Még egy­szerűbb volt felismerni — még különböző helyzetekben is — a kiáltó, a segélykérő, az ujjongó stb. emberi hangokat. Bizonyos ismétlődő munka­mozdulatokat ritmikus kiáltások kísérték. Lassan kialakultak egyes közösségek jellegzetes munkazaj és jelkiáltásai, azok rendszerei, amelyek segítségé­vel megismerték egymást, illet­ve elkülönítették magukat má­soktól. A munkafázisokra, a cselek­vésekre jellemző zajok, kiáltá­sok, hangok nem tapadtak so­káig forrásukhoz. Utánzásuk ré­vén elszakadtak azoktól, és ez­zel létrejött minden művészet fontos törekvése: a megidézés, a megjelenités. így váltak a kiáltások hangjai, a munkada­lok a táncok dallamaivá, dalai­vá és a munkaeszközök zajai pedig kísérő ritmusokká. így alakultak át botok, teknők és íjak ütő- és pengetés hangsze­rekké. Végezetül a zörejek, az in­gatag hangok jelleg és szín sze­rinti elkülönülése és használa­ta közben hangsúlyt kapott a hangnak legfőbb tulajdonsága: a magasság, s ezzel „kitisztult” a zenei hang mai fajtája. Az emberi hang a magasság rögzítésében a hangszerekbe kapaszkodott, a hangszerek az emberi hang szépségének, ze­neiségének utánzásával bizto­sították fennmaradásukat. A differenciált magasságú hangok elvontabbak és általá­nosabbak lettek a korábbi zö­rejeknél és labilis hangoknál. Az ember, amint kiszűrte sa­ját magából és tevékenységi köréből a zenei hangokat, el­kezdte felfedezni a zenei jelle­gű hangokat a természetben zenei érzékének további finomí­tásához. Várnai Ferenc Egymással harmonizáló anyagokat a lakásokba Lakőstrend alakult A gyártók összehangolt tevékenységére van szükség Aki lakást kap, vagy a régi kicsit cseréli nagyobbra, tud­ja milyen bosszantó, hogy hosszú utánjárással talál la­kásába egymással harmoni­záló, a bútoraihoz illő kiegé­szítőket; szőnyeget, függönyt, kísérőfüggönyt. Hogy ez a jö­vőben másként legyen, azért alakította meg a közelmúlt­ban a Magyar Divatintézet a lakóstrendjét. — Megkerestük a lakástex­tilgyártó vállalatokat, bútor­gyárakat, szőnyeg-, illetve csipke- és sötétítőfüggöny­készítőket, s elmondtuk, mi lenne a tervünk lényege — kezdi a beszélgetést a Ma­gyar Divatintézet^rendosztály vezető helyettese, Kádár An­ni. - Köztudomású, hogy a mai gazdasági helyzetben egyre inkább létkérdése a vállalatoknak a változásokra való gyors reagálás, a piac­képes termékek gyártása. Épp ezért feltétlenül szükséges a megfelelő gyors és pontos in­formáció, mely alapján a ter­vezők és kivitelezők együtt ké­szülhetnének fel a következő időszakra. Egymáshoz igazít­hatnák a terveket. Örömmel mondhatom el, hogy az érde­keltek azonnal pozitívan rea­gáltak a kezdeményezésünk­re. így aztán az elmúlt év vé­gén megalakult a lakástrend. A Magyar Divatintézet 1974- ben kezdeményezte először létrehozását. Az évek során egymás után születtek a kü­lönböző területeken, így a textil-, a bőr-, szőrmerészen, a felsőruházatban, a kiegé­szítőknél — cipő, öv, táska - a fehérnemű és alsóruhá­zat után a lakástrenddel tel­jessé vált a skála. — Tanácskozásunkra meg­hívtunk belső építészeket, lakberendezőket, kereskedel­mi szakembereket is, és ja­vaslatukra a már említettek mellé bevettük a tapétát is. Mégpedig abból a szomorú gyakorlatból kiindulva, hogy miután az emberek beköltöz­nek a házgyári lakásokba, azonnal, vagy rövid időn be­lül kicserélik a tapétát, aztán a sötétítőket, időnként a sző­nyegpadlót is. Esetenként mindegyiket, mert nem illenek a már meglévő bútoraikhoz, nem felelnek meg a beköltö­zők ízlésének. Épp ezért sze­retnénk, ha munkánk alapján a későbbiekben mór a ház­gyári lakások belső kiképzését is közösen tervezhetnénk meg, és egymással harmonizáló, szép anyagokat építenének be ezekbe a házgyári laká­sokba. — Erre mikor kerül sor? — Egyelőre még csak a ter­veknél tartunk, de reméljük, hamarosan . .. Mivel a lakás- textíliában nem féléves a sze­zonváltás, mint a ruházatban; ezért évente csak egy alka­lommal fogunk koordináló ta­nácskozásra összejönni. Elő­ször február végén, március elején. Azért ekkor, mert ja­nuár végén tartják Frankfurt­ban a nagy nemzetközi lakás- texti I kiá 11 ítá st-börzét, mely több évre előre irányt mutató lesz Európára nézve. Mi is ez alapján szeretnénk majd el­készíteni és összehangolni a terveinket. P. D. Szocsi egyik strandja Kolbe Mihály raiza

Next

/
Oldalképek
Tartalom