Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-06 / 36. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 36. szám 1982. február 6., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja B Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányban fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével .összefüggő, kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az export- értékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partner országok szállítási lehetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is, A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szervezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot. összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 Százalék- Kai csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás ösz- szehasonlító áron az 1980, évivel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül tovább mérséklődött. R népgazdaság 1981. évi fejlődésének főbb mutatészámai Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft Lakásépítés, ezer db terv tény az 1980. év százalékában 102,0—102,5 101,8 99,0—99,5“ 99,9 103,0—103,5 102,3 99,0 96,5 103,0 100 101,0 102,2 101,5 102,4 182 183,5 77 77 Ipar Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jöve- delemszobályozás hatékonyságra ösztönző hatása is, A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikk ipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolajfeldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a len-, kender-, a gyapjú- és a köt-szövőipar termelése, míg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben A gyártmány- és a gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: Néhány fontosabb terméh termelése a szocialista iparban Az 1981. évi Az 1981. év termelés az 1980. év mennyisége százalékban Villamos energia, milliárd kWó 24,2 101,4 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd m:l 6,0 97,6 Acél, millió tonna 3,6 96,8 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,8 Timföld, ezer tonna 799 99,3 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 143 106,7 Tégla, milliárd db 2,0 101,3 Cement, millió tonna 4,6 99,4 Műtrágya hatóanyagban ezer tonna 1112 106,4 Növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna 29,0 103,6 Műanyagok, ezer tonna 311 94,9 Autóbusz, ezer db 11,1 89,4 Számítástechnikai termékek, folyó áron milliárd forint 5.0 109,3 Televízió, ezer db 424 101,6 ebből: színes televízió, ezer db 77 132,4 Magnetofon, ezer db 554 120,5 Hűtőszekrény, ezer db 504 101,0 Mosógép, ezer db 256 110,1 Bútor, folyó áron, milliárd Ft 11,9 105,4 Pamutszövet, millió m2 320 96,2 Gyapjúszövet, millió m2 44,5 104,1 Cipő, millió pár 43,4 100,3 Csontos nyershús, ezer tonna 595 98,0 Fogyasztói tej. millió liter 819 103,6 Vágott baromfi, ezer tonna 186 108,5 Napraforgóolaj, ezer tonna 185 143,5 Sör, millió liter 793 101,1 Cukor, ezer tonna 490 104,8 Az ipar energiaellátása meg- mennyisége. A beruházási cé felelő, anyagellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az enerqiaigényes termékek termelésének csökkenése továbbá a racionálisabb gazdálkodás is hozzájárult ahhoz, hoqy a népgazdasáq energiafelhasználása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók fel- használásán belül a szén aránya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj- és kőolaj- termékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén és a földgáztüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőművekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva - 4,5 százalékkal höladta meg az 1980. évi szintet. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban lévő fontos beruházást részlegesen üzembe helyeztek, pl. a márkushe- gyi és a nagyegyházi szénbányában, a Bitó II. és a Halim- ba III. bauxitbányában. A Dunai Vasmű konverteres acélmű-, véhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I, sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BHG Híradástechnikai Vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumíniumfólia-ter- melő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágó vonalat. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek Építőipar Termelőszövetkezetek Javuló játékkal győzött zárszámadásai a magyar válogatott (13. oldal) , (16. oldal) Megszüntették Elfogták a budapesti a Szécbenyi téren gyermekgyilkost a gázszivárgást (12. oldal) (12. oldal) lú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével ösz- szefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző év(Folytatás a 2. oldalon) A Requiem díszbemutatója A Requiem díszelőadása után bemutatták a film alkotóit és színészeit (jobbról balra)’ Fábri Zol.tán rendező, Frajt Edit színművész, Balázsovics Lajos színművész. Megnyílt a XIV. magyar játékfllmszemle Tizennegyedik alkalommal nyílt meg ünnepélyesen tegnap Pécsett, a Petőfi filmszínházban a magyar játékfilmszemle. A közönség soraiban a magyar filmművészet számos ismert alkotója is helyet foglalt; továbbá ott voltak a szemle vendégei, kritikusok, filmesztéták, valamint Pécs város és Baranya megye közéletének és kulturális életének vezető személyiségei, amikor a Himnusz elhangzása után Bernics Ferenc, a XIV. magyar játékfilmszemle igazgatója, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztály- vezetője megnyitotta az ötnapos rendezvénysorozatot. Beszédében utalt arra, hogy a magyar játékfilmszemle gondolata Pécsett valósult meg, 1965-ben. Azóta 11 alkalommal itt háromszor a fővárosban rendeztek filmszemlét a magyar kulturális élet jelentős eseményeként. Vállalt feladatát a szemle mindenkor híven teljesítette, áttekintve, felmérve filmjeink értékeit és problematikáját. Az idei rendezvénysor időpontja kedvező: a magyar film, úgy tűnik, ismét kezd a figyelem középpontjába kerülni, s nézőszáma is emelkedőben van. Filmművészetünk — mondotta egyebek közt — ma jobban, hitelesebben tükrözi azt a magyar valóságot amelyik nem mentes problémáktól, feszültségektől, de ahol a törekvések is jelen vannak ezek sikeres leküzdésére. E törekvések bemutatásával a magyar filmművészet elismerést, megbecsülést, szerez népünknek, hazánknak. Filmalkotóink vállalták számos társadalmi problémánk őszinte, nyílt ábrázolását, nemegyszer a fájdalmas rádöbbentés megrázó erejével. S erre az önvizsgálatra nagy szükségünk van — hangsúlyozta a szemle igazgatója, majd köszöntve a jelenlévőket és a szemle mindenkori közönségét, valamint az ide érkező, mintegy 700 hazai és több mint 100 külföldi szakembert, művészt, újságírót, a szemlét megnyitotta. Ezt követően levetítették a Fábri Zoltán rendezésében készült Requiem című, új magyar filmet, amely az ötvenes évek társadalmi valóságából merítette a témáját. A Pécsi Nemzeti Színházban rendezték tegnap este a XIV. magyar játékfilmszemle gálaműsorát Mozi—Mozi—Mozi címmel. A műsorban a magyar szín- és filmművészet jeles képviselői léptek fel Sándor Pál rendezésével. Képeinken balról: Kudlik Júlia és Szilágyi János bevezető filmtörténeti beszélgetése. Jobbról: Igó Éva, a kaposvári színház fiatal művésze sanzonokat ad elő. Erb János felvételei
