Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-05 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 35. szám 1982. február 5., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hidegháborús döntés (2. oldal) Rohanunk (3. oldal) Kés a szatyorban (5. oldal) Jugoszláviai kiállítás Pé­csett, a Helyőrségi Műve­lődési Otthonban. (Tudósítás a 4. oldalon) Az energiatakarékosság szellemében Közös gondokról, témákról beszélgetnek az IKR szakemberei a tanácskozás szünetében Az IKR dél-dunántúli körzetének részközgyűlése Újabb gazdaságok kérik felvételüket S zép évet zárt a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (IKR) ócsárdi körzete, amely 20 tag­gazdaságot tömörit mintegy 35 000 hektár területen Baranya, Tolna és Somogy megyéből. A február 4-én' Pé­csett megtartott körzeti részközgyűlésen a múlt esztendő eredményeit és gondjait értékelték. Ülést tartott a Minisztertanács A fennállás alatt ekkora re­kordtermés még nem volt ku­koricából mint tavaly, igy pél­dául Nagymányokon, Dombó­váron, Majson, Zambán, vala­mint Szabadszentkirályon hek­táronként nyolc tonna kukori­cát kombájnotok. Ezzel a ha­todik ötéves tervidőszak első esztendejére vállalt kukorica­termesztési tervet maradékta­lanul teljesítették. A közös be­vétel meghaladja a két és fél milliárd forintot, míg a nyere­ség megközelíti a 120 milliót, amiből csaknem 70 milliót be­ruházásra, főként gépi, tech­nológiai fejlesztésre fordíta­nak 1982-ben. _ Számunkra is gazdaságilag nehéz évnek ígérkezik 1982 ugyanis többek között a nyers­anyag- és az energiabeszerzés feltételei kedvezőtlenek, ezen­kívül kevés pénzt lehet a ban­koktól hitelezni. Az új. szabá­lyozók is még a szigorúbb taka­rékosságra, a fokozottabb ter­melékenységre ösztönöznek, mondhatni, hogy kényszeríte­nek, aminek a fontosságát mindinkább belátják a taggaz­daságok is. Bár a felszólalók között panaszkodók is akad­tak, de már egyre többen egy- egy kockázatos vállalkozásról beszéltek. Szükség is van a vállalkozá­sokra egyebek között azért, hogy az energiatakarékossági intézkedések maximálisan meg­valósuljanak Ehhez viszont a hitelek bőségesen adottak. Az idei tervek között szerepel egy gurrtiújrafutozó üzem megépí­zánok kialakítása és vásárlása, de bevezetnek különféle üzem­anyagtakarékossági módszere­ket is. Érdekesnek ígérkezik egy másik feladat is, miszerint a szárítókban a már egyszer felhasznált levegőt ismét visz- szavezetik, hogy kevesebb ener­giát kelljen az újrafűtéséhez igénybe venni. Törekednek a még jobb alkatrészellátásra, ezért még több gyártó céggel teremtenek közvetlen kapcso­latot, szorgalmazzák az előren- delési rendszer bevezetését. A felszólalók, így dr. Tóth Já­nos ügyvezető igazgató a ba­romfi program ban való részvé­tel fontosságát emelte ki. Tóth László termelési igazgató pe­dig arról szólott, hogy a mű­vezetőket és a traktorosokat még jobban be kell vonni a munkaszervezésbe. 'Mások vi­szont azt kérték, hogy bizonyos nitrogén műtrágyák és gyom­irtó szerek időben érkezzenek meg, hogy a termés ne kerül­hessen veszélybe. Az IKR dél­dunántúli körzetéből eddig egy gazdaság sem lépett ki, sőt újabbak kérték a tagsági felvételüket. Cs. J. Nagyköveti bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Andrej Barcákot, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Havasi Ferenc Bács-Kiskunban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön Bács-Kiskun megyé6e' látogatott. Kecskeméten Ro. mány Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a me­gye gazdasági, politikai és kul­turális életéről. Havasi Ferenc ezután a pártszékház tanács­termében Bács-Kiskun megye állami, társadalmi, gazdasági vezetőivel folytatott eszmecse­rét Kecskemét fejlesztésének eredményeiről, problémáiról, a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek helyzetéről. A meg­beszélés végén Havasi Ferenc az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta a ta­lálkozó résztvevőit. Délután Kiskunfélegyházán, az Április 4. Gépipari Művek központjában folytatódott Ha­vasi Ferenc Bács-Kiskun megyei programja. Az atomerőművi vízkezelő berendezéseket gyár­tó vállalat gazdasági és politi­kai munkájáról Tóth György ve­zérigazgató és Füredi Imre, az üzemi pártbizottság titkára szá­molt be Havasi Ferencnek. A látogatás következő állomása az Alföldi Cipőgyár kiskunfél­egyházi gyára volt. Végezetül Havasi Ferenc — Sztanojev Andrásnak, a városi pártbizottság első titkárának és Dobos Ferencnek, a városi tanács elnökének részvételével a kiskunfélegyházi termelőszö­vetkezetek elnökeivel folytatott eszmecserét az időszerű politi­kai és gazdasági kérdésekről. A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta és jóvá­hagyta Marjai József minisz­terelnök-helyettes beszámolóját a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bizott­ság tbiliszi ülésszakáról. Meg­bízta a Gazdasági Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak határozatai­nak végrehajtására. A kormány megtárgyalta a Fővárosi Tanács végrehajtó bi­zottságának tevékenységéről ké­szített beszámolót. Megállapí­totta, hogy a végrehajtó bi­zottság tervszerű gazdálkodása és intézkedései, valamint a tár­sadalmi összefogás eredménye­ként a fővárosban az elmúlt években javultak az életkörül­mények. A Minisztertanács jó­váhagyta, hogy a VI. ötéves tervidőszakban kiemelkedő fel­Párizs Az FKP kongresszusán csü­törtökön megkezdődött a vita a Központi Bizottság jelentése felett, amelyet szerdán Georges Marchais főtitkár terjesztett elő. A vita során a késő délutáni órákban szólalt fel Charles Fiterman, a Politikai Bizottság tagja, aki a kormány­ban államminiszteri rangban közlekedési miniszterként fog­lal helyet. Fiterman beszédében rámu­tatott: a kommunisták, akik ta­valy hozzájárultak a május 10- én aratott győzelemhez, azért léptek be a kormányba, mert a francia nép nagy többsége változást akart. Leszögezte: a kommunistáknak az a hivatá­suk, hogy — mihelyt erre le­hetőség kínálkozik — közre­működjenek a dolgozók millió­it sújtó nehézségek enyhítésé­ben, az ország helyzetének megjavításában, a szükséges változás irányában való előre­haladásban. A kommunisták tevékenységüket, így a kor­mányban való részvételüket is, hosszú távra tervezik — mon­dotta. „Mindig készek vagyunk és készek leszünk arra, hogy adat a lakáshelyzet, az általá­nos iskolai oktatás és az egész­ségügyi ellátás feltételeinek jobbítása és kiegyenlítettebbé tétele az egyes kerületekben, városrészekben. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a társadal­mi célokkal és a gazdasági kö­vetelményekkel összhangban korszerűsíteni kell az irányító és végrehajtó szervezetek mun­káját, s tovább erősíteni a la­kossághoz fűződő kapcsolato­kat. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határoza­tát a vasúthálózat-fejlesztés ki­emelt beruházásáról, a Buda­pest—Ferencváros keleti rende­zőpályaudvar korszerűsítéséről. Az átépítés első ütemében a forgalombiztonság növelése mellett jeelntősen bővül a pá­lyaudvar átbocsátóképessége. olyan messzire haladjunk elő­re, amennyire csak léhetséges, és amennyire a franciák előre kívánnak haladni a változások útján” — mondotta. Végül ar­ról szólt, hogy a kommunisták és szocialisták kapcsolatát az a versengés jellemzi, hogy a lehető legjobban szolgálják a francia nép érdekeit. E versen­gés közben állandóan gondot fordítanak arra, hogy együtt, egységben biztosítsák a közö­sen meghatározott célok sike­rét. Henri Malberg, a párizsi pártszervezet titkára felszóla­lásában hangsúlyozta: az FKP- nak a kormányban való részvé­tele nem taktikai jellegű. A kommunisták sikerre akarják vinni a változás ügyét, s ez megfelel a szocializmus felé tartó demókratikus haladás stratégiájának is. A kommu­nisták nem akarnak ölbe tett kézzel várakozni, hanem cse­lekszenek és küzdenek azért, hogy a társadalmi és politikai erőviszonyok lehetővé tegyék az ország által kívánt komoly változások megvalósítását A kongresszus pénteken foly­tatja munkáját. Folytatta munkáját az FKP kongresszusa Eszéki vezetők Baranyában Aláírták az együttműködési megállapodást Tovább fejlesztik a jószomszédi kapcsolatokat Horváth Lajos és Franjo Plazibat aláírja az 5 évre szóló együttműködési megállapodást. A Baranya megyei Tanács és az Eszéki Községközi Választ­mány 1982. évi és a következő öt évre szóló együttműködési megállapodás aláírására kül­döttség érkezett tegnap Bara­nyába Franjo Plazibatnak, a választmány elnökének vezeté­sével. A jugoszláv vendégeket a két ország határán Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke fogadta és kísérte Pécsre. A megyei tanács épü­letében megyénk tanácselnöke méltatta a két terület eddigi együttműködésének eredménye­it, s elmondta, a most aláíran­dó öt évre szóló együttműkö­dési megállapodás a jószom­szédi kapcsolatok fejlesztése és előmozdítása céljából, a ma­gyar—jugoszláv együttműködés szerves részeként a két ország népei és nemzetiségei, a poli- tikai-társadalmi-gazdasági szer­vezetek és más szervek együtt­működésének elősegítésére és megvalósítására jön létre Ba­ranya és Eszék terület válasz­tott testületéi között. Az okmány felöleli a gazda­sági területen belül a munka- szervezés, a korszerű technoló­giai megoldások eredményei­nek tapasztalatcserén történő megismerését, a vállalatok ko­operációs kapcsolatainak fej­lesztését a kishatármenti for­galom előmozdítását. A megál­lapodási szerződés magába foglalja a művelődés, az egészségügy, a sport és a tá­jékoztatás feladatait, továbbá a nemzetiségi művelődés köl­csönös élénkítését az oktatók kétoldalú továbbképzésével, a tanulók cseréjével, a nemzeti-1 ségi kulturális intézmények együttműködésével, a nemzeti­ségi együttesek kölcsönös ven­dégszereplésével, irodalmi > al­kotások kölcsönös bemutatásá­val. A magyar és szerb-horvát nyelven írt okmányt Horváth Lajos és Franjo Plazibat kézje­gyével látta el. Az ünnepségen részt vettek a Baranya megyei Tanács vezető tisztségviselői. N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom