Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-27 / 57. szám
1982. február 27., szombat Dunántúli napló 13 a zárszámadások A geresdlaki termelőszövetkezet szakosított szarvasmarhatelepe Eredményes gazdálkodás Geresdlakon Magyarszék, Egerág, Hímesháza Kórushangversenyek- vidéken Vándor Sándor-szemle és fesztivál A megyénk tsz-ei közül a zárszámadások sorát Geresdlak zárta, ahol tegnap délelőtt tartották az elmúlt év eredményeinek mérlegelését. A nem egészen 3000 hektáros összterülettel rendelkező tsz-nek 1980 hektár a szántóterülete, amelynek aranykorona- értéke 17 alatt van. A múlt évben produkált termelési érték 69 millió 179 ezer forint volt, ami 7,9 százalékkal több, mint az előző évben. Nyereségként pedig 13 265 000 forintot köny1982. július 1-től hatályosak az Elnöki Tanács által pénteki ülésén elfogadott rendelkezések. Alapvetően az indokolja a jogszabályozás korszerűsítését, hogy az elmúlt évtizedekben — a gazdasági-társadalmi fejlődéssel összefüggésben - jelentősen megváltoztak hazánkban a természetvédelem feltételei. Napjainkban már 430 ezer hektár védett területünk van (felerészben erdő), 1961- ben összesen csak mintegy 10 ezer hektár volt; megváltozott a mezőgazdaság egész helyzete, sokasodtak a növény- és állatfajokat veszélyeztető hatások. Az új tvr. a megváltozott feltételekhez igazodó, differenciált természetvédelemre ad lehetőséget, s rendelkezéseinek kidolgozásakor szem előtt tartották a gazdálkodás, a termelés érdekeit is. Napjainkban a természetvédelem, amely egyébként hazánkban nagy Részlet egy minisztériumi államtitkári levélből: „A Művelődési Minisztérium célprogramot indított be az egyetemi és főiskolai felvételi eljárás országos egységesítésére és számitógépes támogatására... A számitógépes rendszer meg- telelő működéséhez igen fontos, hogy a felvételi lapok lehetőleg hibátlanul legyenek kitöltve. Ebben kérjük a középiskolák segítségét... Az új nyomtatvány . . . jelentkezési kódlapból áll. ... a kérdések megválaszolásakor a szöveges megnevezés mellett a válasz kódját is fel kell tüntetni, a jelentkezési kódlapon pedig csak a kódot kell beírni.. Tegnapi lapunkban kérdeztünk utána, hogy miért nem kaphatók a továbbtanuláshoz szükséges új jelentkezési (kód) lapok, pontosabban az esti tagozatra szükségeltetettek. vélhetnek el maguknak, ez 13 százalékos növekedést jelent. A növénytermesztési ágazatban legjelentősebb volt a kukoricatermelésben elért eredmény: 8,5 tonna átlagtermést értek el hektáronként. A tsz történetében az elmúlt évben foglalkoztak először hibrid kukorica vetőmag-termesztéssel. A tapasztalatlanság miatt a megtermékenyülés nem volt tökéletes, ennek ellenére a hibrid kukorica 2 600 000 forintot hozott a gazdaságnak. A búzatermelés a tervezettnél valamivel kevesebbre sikerült, hekmúltra tekint vissza, csakis tevékeny társadalmi részvétellel alakulhat igazán eredményesen. Gondoskodni kell arról — az új jogszabályban is utalnak rá —, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismeretek elsajátítását már az alapfokú közoktatási intézményekben megkezdjék. Az egyes természeti értékek között a védelem tekintetében különbséget tesz az új jogszabály. Új fogalomként vezeti be például a fokozott védettséget, amely a kiemelkedő fontosságú természetvédelmi értékek megóvásának biztosítéka. Új rendelkezések azok is, amelyek a védett természeti területek őrzése, megóvása és a károk megelőzése érdekében lehetővé teszik hatósági jogkörrel felruházott természetvédelmi őrök alkalmazását. A vadon élő növény- és állatfajok oltalmazása mellett az új jogszabály is intézkedik a jelenAzt hisszük, nyomára jutottunk a hiányzó lapoknak: akinek egy kellene, eleve hármat vesz, miután meglátta. Hiszen saját magának kell kódolnia is. E művelet „segítéséhez" a „Jelentkezési lap’’-on két oldalnyi magyarázat tartozik, ám még ez is kevés, hiszen külön szükségeltetik a „Magyar Felsőoktatási Intézmények, Felvételi Tájékoztató 1982" című könyv is. Az új jelentkezési lap ösz- szesen hat darab A/4-es oldalból áll, ezek közül kettő használati utasítást tartalmaz, egy pedig üres. Szemben az érvényét vesztett jelentkezési laptáronként 4,9 tonna volt az eredmény. (A terv öt tonna volt.) 100 hektáron napraforgót is termesztettek, amely 2,9 tonna volt hektáronként. A geresdlaki termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Az ágazatnak a múlt évi, a tejtermelés növelésére vonatkozó terve igen magas volt, és ezt — bár számosán nem bíztak benne — sikerült teljesíteni. A tehenen- kénti tejhozam 4898 iiter, a tej értékesítése 15,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben. tős értéket képviselő parkok, arborétumok, történeti nevezetességű fák stb., valamint ősi hazai házi állatfajták védelméről. Az ország egész területén történő védelem alá helyezés lehetőségén túl törvényi előírás teszi majd kötelezővé, hogy indokolt esetben védelem alá helyezzék a növény- és állatfajt jellegzetes termő-, illetőleg tenyészőhelyével együtt. Szigorúbb lesz a természet- védelmi értékeket károsító cselekmények megítélése. Itt a felelősségi rendszer továbbfejlesztését szolgálja, hogy bevezetik a természetvédelmi bírságot. A jogszabály a természet- védelmi tevékenység központi irányítását, összehangolását és ellenőrzését az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének feladatává teszi, az igazgatási teendőket pedig a hivatalra (OKTH) és szerveire, illetőleg a tanácsokra ruházza. pal, amely négy A/4es oldalból állt csak, viszont jutott rajta hely az iskoláztatási bizottság és az orvos véleményének is. Ezeket az új szisztéma szerint további lapokon kell mellékelni. Sőt mi több, a régi lap még a felvételiztető vizsgabizottság véleményének leírására is sorokat biztosított. Az eddigiekkel kapcsolatban egyetlen kérdésünk sincs, hiszen az oktatás korszerűsítése tárgyi bizonyítékokat is követel — s ez megtörtént, hiszen amiben hivatkozás történik a számítógépes rendszerre, az csak korszerű lehet, Az viszont nem hagy nyuBaranyában hasznos, jó hagyomány, hogy kóruskoncerteket korábban is rendeztek járási székhelyeken, sőt falvakban is. A koncertélet soha nem korlátozódott a megyeszékhelyre. Ezt a hagyományt követik most is, amikor a Vándor Sándor-szemle és -fesztivál előkészítő rendezvényeit nem Pécsett, hanem a megye három községében tartják meg. A Vándor Sándorról elnevezett kórusszemlét 1981—83. években ismét megrendezik, s a legjobb együttesek 1983 májusában vehetnek részt a szemle záróeseményén, a fesztiválon. A harmincas évek munkáskórusainak neves szervezője és zeneszerzője 1944 januárjában halt mártírhalált Sopronbánfal- ván. Emlékére immár több mint tíz éve (3—4 évenként) megrendezik az elsősorban munkás- és ifjúsági kórusok szemléjét. A szemle célja a szocialista kórusirodalom, a munkásénekkari kultúra terjesztése, a kórusok serkentése és új együttesek, éneklő csoportok megalakítása. Részt vesznek benne a munkás- és ifjúmunkás énekkarok mellett meghívott és vendégkórusok is. A benevező együttesek egy évig fölkészültek a szereplésekre. Ezek első szakaszában területi bemutatókon lépnek pódiumra. Művelődni nem lehet pénz nélkül, de kevés pénzzel is nehéz. Ha pedig nincs mecénás, akkor egy művelődési intézmény vezetője vagy talpraesetten szervezi meg a pénzügyeket, vagy — kong a kultúrház a csendtől. Most Hímesházán akadt igen életrevaló ötlet, nem is egy. Csütörtökön késő délután tárgyalt b községi tanács arról, hogy a művelődésügyet összekapcsolja a lakosság nem kifejezetten művelődési igényeivel. Egyben a pénzforrásokat is feltárja — de azt már egyértelműen a művelődés javára, így történt, hogy március elsejétől már kétszáz házas lakodalmat is lebonyolít a hímes- házi körzeti művelődési otthon. Legalábbis akkor, ha egy házra átlagosan két-három családgodni, hogyha a minisztérium ilyen nagyszabású „célprogramot indított be”, akkor azt miért nem idejében? Hiszen a jelentkezési lapok (még kódolatlanul) több hetes késéssel érkeztek az iskolákba és a nyomtatványboltokba. Ráadásul kevés példányban, hiszen a kódolás nagy hibalehetőséggel jár, viszont pontos kitöltés szükségeltetik. Vigaszára szolgálhat a továbbtanulni szándékozóknak, hogy idővel, ha jól megtanultak kódolni, akár még a kódolt lapok feldolgozását is rájuk bízza a minisztérium, hiszen a korszerűsítésnek nálunk nincsenek akadályai. Egy-két év, s minden magyar családban lesz maszek számítógép, amin saját kódrendszerüket lefuttathatják. (Bodó) Baranyában három községben összevontan rendezik meg a szemle területi bemutatóit a hét végén, február 27—28-án. Február 27-én este 6 órakor Magyarszéken két ipari szakmunkásképző intézeti énekkar: az 500-as számú pécsi Geszti Gyuláné, az 501-es számú komlói pedig Ámánné Fülöp Ilona vezénylésével, továbbá a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán férfikara Ivasivka Mátyás és Rékai János; a Komlói Munkáskórus Tóth Ferenc; s a Pécsi Janus Pannonius Nőikar Horváth Éva és Ivasivka Mátyás vezénylésével mutatja be műsorát. Vasárnap, február 28- án délután 4 ódakor Egerágon szerepel a Komlói Ifjúmunkás Kórus (Csonka Miklósné); a siklósi szövetkezeti vegyeskar (Dede Ilona), a szigetvári Tinódi vegyeskar (Hergenröder József) és a pécsi Mecsek Kórus (Tillai Aurél). Este 7 órakor Hímesházán öt kórus ad koncertet a művelődési házban: a mohácsi 502-es számú Ipari Szakmunkásképző kórusa (Win- ternitz Ferencnél a bólyi Bihari János Énekkar (Hárs Tibor- né); a pécsi Volán Bartók Béla Férfikara (Lakner Tamás); a pécsváradi kamarakórus (Tóth Gézáné), valamint a mohácsi vegyeskar (Krausz György). A szemle megyei bemutatóit 1983 első negyedében rendezik meg. • tagot számítunk. Megvettek ugyanis 500 vendég részére elegendő étkészletet: tálat, tányért, kést-villát-kanalat, mindent. Kiszámolják a reális bért, és a napokban megkapják a jelentkezők: szebényi, véméndi' lakodalmas házak. Ilyen nagy körzetben érdeklődnek már a hímesházi művelődési otthon kezdeményezésé iránt. A helybeliek pedig még kényelmesebben megrendezhetik a lagzit, mivel nekik ott a kultúrotthon hatalmas terme, s a terembér kifizetése ellenében á helykérdést is kényelmesen megoldhatják. A bevétel pedig a rendezvények számát gyarapítja majd. A hímesházi művelődés vezetőjének, Szabó Istvánnak terve: szervezik a társközségnek, Szé- kelyszabarnak a parkerdejét is. A híres erdő évtizedek óta vonzza nemcsak a környék, hanem a távolabbi vidékek kirándulóit is. Különleges amerikai fenyőfái, más ritka és igen szép növényei idilli környezetet nyújtanak. Látván a sok kirándulót, már eddig is többféle rendezvényt szerveztek itt. Most a KlSZ-szer- vezetekkel közösen gyermekeknek való KRESZ-parkot alakítanak ki, az ott már meglévő sporttelep mögött pedig autós versenypályát. Lesz erdei tornapálya is, továbbá gyermekjátszótér. De a kirándulók választási szabadságát meghagyják: ki-ki úgy tölti ott az idejét, ahogy kedve tartja. Ezért a székely- szabari klubkönyvtárban kölcsönzőt is berendeznek. Onnét sátrat, tábori széket, mindenféle kempingfelszerelést, főzőeszközt lehet majd bérbevenni. Végül is: Hímesházán és a körzetében a tanács és a művelődési ház korszerűen, eredményesen egyezteti a kulturális és a gazdaságpolitikát. FILMJEGYZET E/ite magyarszko roma sztory A jegyzeteim némi magyarázatául: először arra gondoltam, hogy valódi magyar cigánytörténet címet kellene adni a Rontás és reménység című filmről írandóknak, aztán rájöttem, valamivel stílszerűbb lenne ezt sch-s nyelven leírni (lásd: echte ungarische gulasch). Ám, hogy igazán érzékeltetni tudjam a film lényegét, választottam ezt a rossz helyesírásé keveréknyelvet. Még mielőtt azonban belebonyolódnánk a filmnyelvi zűrzavarba, néhány szót a filmtörténetéről. A film elején megismerkedünk egy cigánytársasággal, úgy is, mint a nagyvárosi szubkultúrák egyikének tömegbázisával: gitárszóra „happe- ning"-eznek a metróállomáson. Azaz, ez láthatóan egy originális underground (föld alatti, nem hivatalos) kultúra. Aztán megismerkedünk egy giccsba- záros nyomorék asszonnyal (egy másfajta szubkultúra képviselőjével), akinek kertes családi háza, pénze és kielégítetlen sóvárgása van egy bizonyos Béla után. Aztán az igazi, önmagukat alakító cigányasszonyok között feltűnik Athina Papadimitriu, de nem mint egy görög származású profi színésznő, hanem mint eredeti cigányk . . ., amiért is valódi cigányasszonytársai meg is róják. Mindezen erkölcsi kifogások azonban nem jelenthetnek akadályt abban, hogy kevéske pénzéért (20-30 ezer forintjáért) ne segítenének a bazárosnőnek imádkozni lábáért és Béla eljöveteléért. De mivel Béla nem jön, a bazári, párdon. bazóros nő feljelenti a valódi és a dokumentált cigányasszonyokat, aztán visszavonja a feljelentést, mert igaz nem a Béla, hanem egy rókaképű férfi két felnőtt fiával mégiscsak családi boldogságot nyújt neki, igaz nem kevéske pénzéért, hanem sejthetően családi házáért. A bíróság felmenti a cigányasszonyokat, ez ügyész fellebbez, mert nem győzte meg az ügyvéd érvelése: a cigányasz- szonyok, hasonlóan a művészekhez, kevéske pénzért illúziót, boldogságot nyújtottak a nyomorék asszonynak, s ez már azért valami, ha sem nyomorúságán, sem szerelmi sóvárgásán nem segíthet reálisan senki. Megbocsátson Moldován Domokos, a film rendezője, de a filmben történtek a valódi, megtörtént eset szereplőinek legteljesebb magánügyei. Ezek a szereplők, ez a történet egyáltalán nem alkalmas arra, hegy a babonaságot, a vallási illúziót bemutassa. A bazáros- nő nem egyszerűen hiszékeny áldozat, hanem kóreset, s így teljesen alkalmatlan bármiféle tanulság levonására. A szellemi elmaradottság kritikai elemzésére nem alkalmas egy v/sz- szamaradott szerencsétlen egyén nyomorúságának hatásvadászó kiszolgáltatása. Ráadásul mindez a megrendezett dokumentumfilm eszközeivel. A megrendezett dokumentum semmit nem dokumentál, csak a rendező hiedelem- világát, jelen esetben fals nézeteit. A megrendezett dokumentum egy keveréknyelv, aminek lehet létjogosultsága egy nemzetközi tengerészkocsmában, de nem a moziban. A Balázs Béla Stúdió legújabbkori rontásá ez a fajta dokumenta- lizmus, ráadásul Moldován Domokos hibásan is használja ezt a keveréknyelvet. Csak reménykedhetünk jó dokumentum- és jó játékfilmekért a Rontás és reménység után. Bodó László T ermészetvédelm ü n k tova bbfej lesztéséért Kódolunk Hímesháza kezdeményez Parkerdő és lakodalomszervezés Tanács és kultúrház korszerű együttműködése