Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-27 / 57. szám
Javult hazánk külkereskedelmének cserearánya Öt földrész hírei Hazánk tőkés külkereskedelmének cserearánya javult a múlt évben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal február első hetében közzétett jelentéséből. Tekintve, hogy mind az exportban, mind az importban igen magas a nyersanyagok, az alapanyagok és a különféle mezőgazdasági termékek részaránya (az utóbbi években több mint 50 százalék), nem mindegy, hogy áruk miként alakul a világpiacon. Az utóbbi években a világ országai hozzászoktak, hogy a nyersanyagok az átlagos inflációt meghaladó mértékben drágulnak. Ez a folyamat tavaly megszakadt, sőt — ha a kőolajtól eltekintünk r- a nyersanyagok átlagos árszintje alatta maradt az 1980. évirjek. Nem így a kőolajé, s általában az energiahordozóké. Napjainkban gyakran szerepel a hírügynökségi jelentésekben, hogy esnek a kőolajárak, ezért nincs kellő tárolókapacitás az eladatlan készletek számára. Ez mind igaz is, de- csak néhány hónapra visszatekintve. Egyéves távlatban azonban már másként fest a helyzet. Egy belga pénzintézet nyersanyagpiaci szakértőinek számításai szerint az 1981-es év átlagos kőolajára 12,7 százalékkal meghaladta az 1980. évit. Még a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) október végi konferenciáján elhatározott áregységesítés is durván 1,5 százalékos átlagos drágulást takar. A magyar vállalatok természetesen megérzik o világpiaci, drágulást, hiszen a kompetitiv árképzés szerint a belföldi elszámolásokban a világpiaci ár a meghatározó, annak ellenére, hogy kőolajat tavaly csak a Szovjetuniótól vásároltunk — a KGST-árelvnek és a kőolajárak utóbbi 5 évben bekövetkezett áremelkedésének ismeretében — a világpiacinál alacsonyabb, illetve az 1980. évinél magasabb áron. A tőkés külkereskedelem cserearánya tehát a kőolajat nem veszi számításba. Annál nagyobb súllyal szerepelnek benne a mezőgazdasági termékek, amelyeknek átlagos ára a múlt évben 12,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1980- ban. Ekörül az átlag körül azonban nagy volt a szóródás. Például a magyar külkereskedelem szempontjából talán a legfontosabb árucsoportban, az úgynevezett élvezeti cikkek csoportjában, zuhantak az árak. A kakaó átlagára tavaly 23, a kávéé 25, a cukoré pedig 42 százalékkal maradt el az 1980. évitől. Túltermelés, a korábbi magas árak miatt visszafogott kereslet, vagyis végsőfokon a piaci fölöslegek halmozódása idézte elő e nagyarányú árcsökkenést. Vegyük például a kávét: az 1974-es brazíliai fagykár után a kávé tonnájáért a világpiacon a 7000—8000 dollárt is kértek, de még 1980- ban is volt olyan időszak, amikor az ár tartósan 3200—3500 dollár között mozgott, tavaly viszont nemegyszer a 2000 dollárt sem érte el. Az élvezeti cikkek importja, javította a magyar cserearányokat; exportunkban a húskivitel fejtett ki hasonló hatást. Hazánk jelentős mennyiségű vágómarhát, vágósertést és vágóbaromfit exportál konvertibilis valuta ellenében. Jelentős felvevőpiac — ahol a közös piaci agrárrendtartás erre lehetőséget nyújt — Olaszország, továbbá a fejlődő országok, mindenekelőtt a Közel- és Közép-Kelet államai. A múlt évet várhatóan a legjobbak között lehet majd számon tartani. Legszilárdabb piaca a sertéshúsnak van. Valamennyi fontos kereskedelmi centrumban - az EGK-ban és az USA-bcn - csökkenő az állóMérséklődtek a világpiaci árak Pillantás a vaskohászatra Kamionba kerülnek a vágott sertések a pécsi vágóhídon mány és kevesebb állatot hajtanak a vágóhidakra, ami természetesen csökkenő húskínálattal jár. A drágulás mértéke is meghalad minden korábbi várakozást. A marhahúsárak mozgása ellenkező előjelű a világ fő központjaiban: a protekcionizmus által óvott Közös Piacon emelkedik, másutt csők-' kon, vagy stagnál —, de a korább: évek átlagát jóval meghaladó árszinten. • Az ásványi- nyersanyagok piacán (a kőolajat nem számítva) tavaly — egy árnyalattal — alacsonyabb árak alakultak ki, mint egy évvel korábban. Néhány termék majdhogynem robbanásszerűen megdrágult, például az ón és őszig a horgany; más termékek ára viszont jócskán esett: elsősorban az alumínium- és acéltermékek csoportjában; ezeknek a magyar kivitelben igen jelentős a szerepük. Ilyen helyzetben a magyar külkereskedelem arra törekedett, hogy az importált fémek iegalább annyival olcsóbbak legyenek, mint amennyivel az exporttermékek. Az acélipar tulajdonképpen válságiparág veit a múlt évben: a tőkés világban 1,1 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1980-ban, de még ezen (a 488 millió tonnán) is csak nehezen tudnak túladni a gyártók. Az acélipari kapacitások kihasználtsága kritikusan alacsony: az USA-ban például tavaly 55 és 66 százalék között mozgott. Az alumínium piacán már 1980-ban bekövetkezett az árzuhanás: a tonnánkénti ár az USA-ban akkor az év eleji 2100 dollárról 1200 dollárra esett vissza, s a múlt évben gyakorlatilag ekörül a szint kö.rül ingadozott. Csökken a felhasználás, s duzzadnak a készletek. A prognózisok alaphangja változatlanul pesz- szimista — egyhangúan vallják, hogy változatlanul nehéz idők várnak az clumíniumter- melőkre. Számítsunk valamennyi fő árucsoport áraira — a mező- gazdasági termékekére, az ásványi nyersanyagokéra, a kőolajéra és a kőolaj alapú vegyipari alapanyagokéra — egy átlagos jellemző indexszámot. Eszerint az átlagos ármutató valamivel, nem számottevő mértékben meghaladta az 1980. évit, de mindenképpen elmaradt az átlagos inflációs ütemtől, amely például a legfejlettebb 24 tőkésországot tömörítő Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 10 százalék volt —, vagyis reálértékben tavaly mérséklődtek a nyers- anyagárak. Varga András Läufer László felvétele Afrikai export A világméretű konjunktúragyengeség ellenére jelentősen javult az NSZK-nak az afrikai országokba irányuló kivitele. A fekete kontinens tavaly 23 milliárd nyugatnémet márka értékben vásárolt árukat az NSZK- tól, ami 20 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. A nyugatnémet export gyors növekedésével szemben az import 4 százalékkal növekedett, s ennek zöme is a nyersanyagokban gazdag országokra jutott. Az NSZK 1981-ben 27 milliárd márka értékben vásárolt az afrikai országoktól. (DPA/VWD) Túl a mélyponton? 1979-ben még jól ment az üzlet, a kohászati termékek exportjával kétszeres haszonra tehettek szert a vállalatok. Ma a ráfordítási költségeknél tonnánként alig 10—20 dollárral magasabb az eladási ár, miközben oz energia- és anyagárak tovább emelkednek, a piac tovább pang. Az ágazat termelése jócskán elmaradt a tervtől, 1980-ban hat százalékkal, tavaly további 4-5 százalékkal csökkent. (Korábban minden évben nőtt a termelés üteme.) A beruházások visszafogása miatt nemcsak a külföldi megrendelések, hanem a hazai felhasználói igények is csökkentek. Több szocialista partnerünkkel azonban sikerült gazdaságos csereakciókat szervezni: s terven felül fontos acélárut, alapanyagot kaptunk a magyar exporttöbbletért. Az ilyen próbálkozások azonban legfeljebb csak mérsékelték a nyereségcsökkenést. A vállalkozói kedv most a mélyponton van. De mit- hoz a jövő? Közgazdászok, nemzetközi előrejelzések szerint nem romlik tovább a helyzet, sőt a második félévtől várhatóan emelkednek majd az árak, fokozatosan megélénkül a kereslet a vaskohászati termékek iránt. Talán túljutottunk a mélyponton. Régóta tudjuk: korántsem vagyunk kohászati nagyhatalom. A magyar vaskohászat évi mintegy négymillió tonna acél- termelésével a világ acélgyártó országainak sorában csak a 28. helyet foglalja el, akárcsak az egy főre jutó termelésben. Szerencsére mind kevesebben vitatják az ágazat fejlesztésének létjogosultságát, hiszen hazánkban a vaskohászat minden más iparág fejlődését befolyásolja és alakítja. Persze még kevesebb fenntartás, értetlenség vagy éppen előítélet lappangana a köztu- datbán, ha az elért jövedelmezőség elegendőnek bizonyulna egy-egy recesszió megrázkódtatás nélküli átvészelése. Sokan azt hiszik, hogy ha a magyar vaskohászat technológiai színvonala korszerű lenne, kevesebb minőségi probléma adódna és az ágazat energia- és anyagfelhasználása, valamint a tetemes hulladékanyag- hasznosítás közel olyan szinten alakulna, mint a fejlett kohászattal rendelkező országokban, akkor kivédhető lenne a termelésvisszaesés. Szó sincs erről! A termelési költségek ilymódon való leszorításával azonban mindenképpen mérsékelhető a válság hatása, s a fellendülés időszakában nagyobb lehetne a nyereség. Talán éppen a mostani, elhúzódó recesszió is elgondolkoztatta a vaskohászat felelős irányítóit. Egyrészt intenzívebb piackutatásba kezdtek és új partnereket, vevőket találtak a Közel-Keleten, másrészt, átértékelve a vállalati termelési szerkezetet, jobban figyelemmel kísérik a tényleges igényeket. Eddig is tudták, hogy a hagyományos iparágak a hagyományos kohászati cikkek felhasználói maradnak, de a termék- szerkezet korszerűsítésével minőségileg megváltoznak igényeik. Új igényeket támasztottak az alapanyagtermelő ágazatokkal szemben az újonnan felnövő iparágak, így a számítástechnika, a modern műszeripar, a híradástechnika, vagy hogy a legfiatalabbat említsük, az atoménergetikai gépgyártás. Minőségi váltáson ment át az építőipar is, s ma már a legkorszerűbb építőeljárások pontos, minőségileg kifogástalan szerkezeti elemek tömeggyártását igénylik. Nagyobb választék kell lemezáruból és minden úgynevezett másod-, harmadfeldolgozású, tehát értékesebb termékből. Egyes üzemeknek, mint például a Dunai Vasműnek és a Salgótarjáni Kohászati üzemeknek sikerült még időben „áthangolniuk" magukat. Sz. L. Beruházások. Az osztrák gazdaságkutató intézet felmérése szerint 1981-ben egyes területeken mintegy 13,5 százalékkal nőttek a beruházások és 1982- re 8 százalékos növekedés várható nominálértékben. Az ipar 1981-ben az előző évinél 17 százalékkal ruházott be többet, az idén is többet íkíván fejleszteni, mint a gazdaság más ágazatai. A kereslet kétévi stagnálása után meglepően emelkedik. Ez a következőkre vezethető vissza: korábban igen alacsony volt a beruházási tevékenység; alig nőtt az utólbbi években az ipar kapacitása, következésképp a gyenge kereslet ellenére is jelentéktelen mennyiségben maradtak szabad kapacitások; egyre szükségesebbé vált az energiatakarékosság, az új termékekre való átállás és a racionalizálás. Olajimport. Görögország 1982-ben 2 millió tonna nyersolajat vásárol a Szovjetuniótól és Líbiától. A megállapodás értelmében a Szovjetunió 1,1 millió, Líbia pedig 900 ezer tonna olajat szállít Görögországnak, hordónként 35,35 dolláros áron. A fizetés kemény valutában történik, de valószínű, hogy az üzlet segíti a görög mező- gazdasági termények Szovjetunió-beli értékesítését. Görögország évente 11 millió tonna olajat vásárol, de 1982-ben ezt a mennyiséget 1,7 millió tonnával csökkenti. (UPI) A Foglalkoztatási program. Az NSZK-ban általában kedvezőtlenül ítélik meg a kormány foglalkoztatási politikáját a vállalatok. A megkérdezett vállalatok 29 százaléka vélekedett kedvezően a 12,5 milliárd márkás rendkívüli munkahelyteremtő programról, 69 százalékuk kedvezőtlen véleményt adott. A megkérdezett cégeknek mindössze 0,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a program hatására növeli beruházásait. (DPA/VWD) * Latin-Amerika. Latin-Ameri- kában az ipari és a mezőgazdasági termelés egyaránt csökken, vagy stagnál. Növekszik a munkanélküliek és a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, emelkedik a külföldi adósság. A térség nagy részén ma kevesebb az egy főre jutó élelem, mint 15 éve, az UNICEF szerint 40 millió az alultáplált gyermek. A latin-amerikai országok külföldi adósságai az 1970-es 16,1 milliárdról 1983- ra 125 milliárdra emelkedtek. Egyre hátrányosabb a nyersanyag-exportáló országok helyzete, 1981-ben a kávé ára 39,51, a kakaóé 24,1, a húsé 10,9 százalékkal csökkent. Brazília például 1981-ben négymillió zsák (1 zsák 60 kg) kávét ex- portált.az előző évinél többet, mégis 800 millió dollárral kapott érte kevesebbet. Még az iparilag legfejlettebb országokban is akut a válság. A brazil ipari termelés pedig ma 17 százalékkal kevesebb az 1970- esnél. Brazíliában 3,5 millió, Argentínában 1,5 mililó a munkanélküliek . száma, a részmunkaidőben foglalkoztatottaké ennek két-háromszorosa. Brazília külföldi adóssága 60 milliárd dollár, az idén csak kamatokra 9 miiliárdot kell kifizetniük, Argentína adóssága 30 milliárd dollár. (Prensa Latina) Áruvásárlási hitelek. A fogyasztók által igénybevett áru- vásárlási hitelek értéke decemberben, másfél év óta először, csökkent az USA-ban. Az amerikai központi jegybank (FED) kimutatása szerint a hitelek ösz- szege 333,05 milliárd dollár volt december végén, 5,3 százalékkal kisebb, mint egy hónappal korábban. A FED a munkanélküliség erősödése miatt a személyi jövedelmekben bekövetkezett csökkenéssel indokolja a jelenséget. (AFP) Külkereskedelmi mérleg. Kanada importjának növekedése tavaly meghaladta az exportnövekedés dinamikáját, de az ország külkereskedelmi többlete tavaly így is 6,51 milliárd kanadai dollárt tett ki. 1981- ben a kivitel 10,3, a behozatal ezzel szemben 13,4 százalékkal nőtt. A kivitel jelentős tétele maradt a faáru, ebből Kcnada 11,4 milliárd dollár értékben exportált. A kivitel további jelentősebb tételei: gépkocsialkatrészek, újságpapír, műtrágya, gabona. 12,3 milliárd dollár értékben hoztak be tavaly szerszámgépeket, 1,4 milliárd dollárral többért, mint egy évvel korábban. A behozatal jelentősebb tételei voltak még: vasérc, nyersolaj, vegyszerek. Az export 66,3 százaléka az USA-ba irányul, a déli szomszéd részesedése 3 százalékkal nőtt, közel hasonló mértékben csökkent viszont az amerikai részarány a kanadai behozatalban. (AFP) Segély négy fejlődő országnak. Az EGK csaknem 740 ezer dollár segélyt nyújt négy fejlődő országnak: 208 dollárral részesedik ebből a Seychelles- szigetek, a múlt decemberi puccskísérlet során megrongálódott repülőtere helyreállítására. Egy EGK szóvivő szerint 156 ezer dollárt Marokkó, 312 ezer dollárt Algéria kap a szárazság súlytotta területek megsegítésére, 62 ezer dollárt pedig Mauritánia, az árvízkárok enyhítésére. (AP) Új elgázositó eljárás. A belgiumi Thulin szénbányájában új elgázosítási módszert próbálnak ki, amely a mélyen fekvő szénrétegek hasznosítására alkalmazható, a jelenlegi, főként a felszínhez közel fekvő vékony szénrétegeket hasznosító módszerrel ellentétben. Az eljárást belga intézet dolgozta ki, a kutatásokat részben közös piaci pénzalapokból finaiszírozták. A módszertől a mélyenfekvö szénrétegekben gazdag Belgiumban a hazai energiaellátás jelentős javulását várják. (AFP) Késés a megvalósításban. Nagy-Britanniá'ban valószínűleg mégsem valósítják meg maradéktalanul az 1979-ben elhatározott nagyszabású atomerőmű-építési programot. Ennek keretében 1982 és 1990 között évente adtak volna át egy-egy atomerőművet 12 ezer megawatt összteljesítménnyel. A szakemberek által már korábban is bírált program megvalósítását késlelteti, hogy mindeddig nem döntöttek a felhasználandó reaktorok típusáról. Több atomerőmű építésének megkezdését évekkel elhalasztották és az egyes erőművek megépítésére csak továbpi előzetes vizsgálatok után adnak engedélyt. (DPA) Pioneer. Az egyik vezető japán elektronikai konszern, a főként • Hi-Fi hangberendezéseket gyártó Pioneer Electronics saját üzem felépítését tervezi a franciaországi Bordeaux közelében. A Pioneer franciaországi gyára kezdetben sztereó- berendezéseket és autórádiókat állít elő. Ez lesz a második olyan üzem, amelyet a japánok építenek Bordeaux közelében. Tavaly a Sony állította üzembe hangszalag-gyárát. (AP—DJ) Az oldalt összeállította: Lombosi Jenő HÉTVÉGE 7.
