Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-27 / 57. szám

Stúdiómagnetofon „nagyhatalom” Á Mechlabor a fiatalok gyára Húsgalamb vágásra is alkalmas A fürjvertikum gesztora az Üj Élet Tsz Kötik a kistermelői szerződéseket- Ha valaki akkor megkér­dezi. hogy ezzel a fiatal gár­dával tudjuk-e majd produkál­ni a mai termelési és műszaki színvonalat, biztosan nemet mondok — emlékezik vissza a kezdetre Keresztes János, a Mechlabor „gyáralapító” igaz­gatója. Megértem. Ki hitte volna év­tizede, a gyár indulásakor, hogy a Mechanikai Laborató­rium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat pécsi gyáregysége Kö- zép-Európa legnagyobb stúdió­magnetofongyárává növi ki megát, hogy jelenleg többet gyártanak, mint a világhírű Philips, Studer és Telefunken cég együttvéve . . . o A gyár kukoricaföldből nőtt ki. Baranyában nem volt ha­gyománya sem a műszeripar­nak, sem a híradástechnikának. A gazdasági szükség és a bizolom szülte a gyárat, a Mechlabor központja, a me­gyei és városi tanácsi és párt­szervek bábáskodásával. — Nem kimustrált gépparkot költöztettek le, hanem új gé­peket kaptunk és az is sokat számított, hogy nem alkatré­szeket, hanem kész terméket vártak tőlünk. Tíz éve 68 darab STM 200-as stúdiómagnót sze­reltünk össze, idén 1230 darab magnót gyártunk — mondja az igazgató. A bizalom mindent jelen­tett a 23 éves átlagéletkorú, szakmai és gyártási tapaszta­latokkal nem rendelkező, kez­dő gárdának. Bizonyítaniuk kel­lett - és kell ma is. Az iskolából kikerülő gyere­keket kellett politikailag érett, szakmailag magasan képzett munkásemberré nevelni, hogy rászolgáljanak c bizalomra. Ez sikerült. A teljes szocia­lista piacot a pécsiek látják el stúdiómagnetofonokkal. Legna­gyobb megrendelőjük a Szov­jetunió. Megelégedésre műkö­dik berendezésük Irakban, Pa­kisztánban, Finnországban is. A. három pécsi iskola: a Zi- pernovszky, a Széchenyi és az 500. számú Ipari Szakmunkás­képző is sokat tett, hogy bizton megvethesse lábát Pécsett ez az új iparág. A gyár is indított specializáló, illetve szakmunkás tanfolyamokat. Ma a dolgozók fele szakmunkás, 45 százaléka a betanított munkás. 1972 vé­gén 340 volt a gyár létszáma, közülük 1ó1-en ma is a Mech­labor dolgozói. © Füredi Judit 1972-ben fellé­legzett, elektromos műszerész végzettségének végre hasznát veheti a gyárban:- A szakma és a jó kezdő­fizetés vonzott. Jó a kollektíva, a szakmai feladatok is gyakran megizzesztják az embert — mindkettő sokat számít. Munkapadján egy STM 600- as fiókjába — a szerkezet agyába — köti be a különféle színű vezetékeket. Előtte a terv­rajz, keze ügyében csipesz, csípő- és laposfogó, csavarhú­zó és a hegyes végű páka. — Ha elkészülök, ebbe jön­nek majd be a különféle egy­ségek. Azokat is mi vezetékez- zük be. Mondják: az elektromos II. üzemben bármilyen munkafá­zist rá lehet bízni. „Azért ér­zem, hogy a gyes miatt három évet kiestem a gyakorlatból." © Kőszegi Béla műszeripari technikus munkakönyvében két­szer is szerepel a Mechlabor. — Először 1972. július 19-én Írták be, aztán tavaly decem­ber 9-én. két hét távoliét után — mondja. — Miért ment el? — Családi okok miatt. Szent- lőrincen van szövetkezeti laká­sunk, fárasztó a bejárás. Van két gyerekünk, a feleségem a Nagy Lajosban tanár. ígéretet kaptam, hogy otthon elhelyez- kedhetem a szakmámban. Ne­héz volt megválni . . . Mondták is, hogy bármikor örömmel visz- szafogadnak ... Az állásígéret­ből nem lett semmi ... Kiszakad belőle: — Nagyon hiányoztak a kol­légák ... meg ez a munka. A már összeszerelt — de még burok nélküli — magnók vég­mérését végzi. ,,A megadott paramétereket hoznia kell mindegyiknek.” A műszerekkel mért eredményeket jegyzőköny­vezik. Ha valami nem jó, akkor megy vissza a gyártóhoz. Az általuk kifogástalannak minő­sített és már kész magnó csak a végmeó után hagyhatja el a gyárat. © — Gyakori a kilépés? — kér­dezem az szb-titkárt, Bányai Józsefnét. — Eléggé. Legtöbben a la­kóhelyükön, vagy ahhoz köze­lebb találnak munkát. Fiatalok gyára a miénk, sokan a há­zasságkötés miatt válnak meg tőlünk. Bányainé tíz éve, betanított munkásként kezdte, majd rak­táros, diszpécser, a szakmun­kásvizsga letétele után vezető diszpécser lett. Itt lett párttag, pártcsoportbizalmi, szakszerve­zeti kulturos. Második éve szb-titkár. — ön szerint mi vonzza a fiatalokat a Mechlaborba? — A munka, az elfogadható kereset, a jó munkakörülmé­nyek és a szociális ellátottság, a szakmaszerzés lehetősége. És a jó kollektíva . . . A mechlaborosoknak nincse­nek óvodai, bölcsődei gondjaik. Idén 7,5 százalékos bérfejlesz­téssel számolnak. A lakáskérdés . . . Több mint százan már beadták lakáskér­vényüket a vállalatnál, sokan még nem . . . Próbálkoztak tár­sasházépítés szervezésével .. . Nemrég ígéretet kaptak a köz- popttól: 10 lakás telek- és köz- művesítési díját fizetik. A ta­nácstól évente — idén kettő — munkáslakást is kapnak. — Mit adnak a fiatalok a vá­rosnak? — Óvodákat patronálunk, évente 120 ezer forintot uta­lunk át a gyermekintézmények támogatására, az úttörőház építésének elősegítésére kom­munista műszakot szervezünk. A tanácsi úttörőtábor takarí­tását, renoválását végzik a KISZ-eseink. A megyei szülészet újjáépítését pénzfelajánlással, takarítással támogatták a szo­cialista brigádjaink. © A gyár indulása előtt egy évig az STM 200-ast gyártó másik gyáregységben „tanul­ta” a szakmát és készítette elő a pécsi gyártás indítását Ke­resztes Zoltán híradástechnikai mérnök. — A gyárral egyidős az 1972. július 14-én született Ta­más fiam. Egyikkel sem kell szégyenkeznem. Hetedik éve főtechnológus. — A típusváltást 1978-ban kezdtük. Megkaptuk a közpon­tunktól a prototípust, a rajz­készlet felét—kétharmadát. A teljes gyártásba vitelt mi mun­káltuk ki: a szerszámozást, a technológiai dokumentációkat, a komplett műszaki előkészí­tést. Ez a legjelentősebb mű­szaki eredményünk. Azóta az STM 600-as csa­lád 25-féle változatát készítik. Ezekből a moszkvai olimpiára 1150 darabot szállítottak a megrendelők legnagyobb meg­elégedésére. Az évben rekord mennyiség: 1402 stúdiómagnó hagyta el a pécsi gyárat. — Az STM 200-as után jói bevált az STM 600-as, akár az STM 300-as gépkocsiba épít­hető stúdiómagnónk. A termé­keink, műszaki és főleg gyár­tási, technológiai újításaink legjobb kritikusa a Magyar Rádió. A gyári, kezdeményező kedvű fiatalok ötleteikkel, újí­tásaikkal sokat segítenek. Jövő­re megkezdjük az R-7 típusú riportermagnó sorozatgyártását. Azzal is szeretnénk öregbíteni fiatal gyárunk hírnevét. o Fiatal gyár. A fiatalok gyára. A semmiből indultak. Ma Kö- zép-Európában legtöbb stúdió­magnót előállító a pécsi Mech­labor. De nemcsak a mennyi­ségre büszkék. . . Murányi László Az elmúlt év tűzkárstatisztiká­ja miért mutat lényegesen ked­vezőtlenebb képet a tavalyelőt­tinél? Miért volt több kárral já­ró tűzeset, az összes tűzeseti kár miért lett majd háromszo­rosa — 14 millió 671 100 forint — az 1980. évinek? Ha már sta­tisztikáról van szó: 1980-ban az egy tűzre eső kár 11 400 forint volt, tavaly ez már 27 400 fo­rintot ért el. Miért kellett tavaly négy em­bertársunknak meghalnia? És miért kellett huszonkettőnek megsérülnie a lángokban, a lángoktól? A mai rohanó világban min­denütt ott a ránk leselkedő ezernyi veszély. Sokról nem is tudunk, de iegtöbbjét mi ma­gunk idézzük elő. A tavalyi tűzkeletkezési okok listáján messze kimagaslóan a Tavaly szeptemberben tették le az alapkövet, s mára fel­épült Reménypusztán az ország első fürjfeldolgozó nagyüzeme. A belső szerelési, festési-má­zolási munkák elvégzése után áprilisban átadják a létesít­ményt, megkezdődhet a próba­üzem. A teljesen automatizált üzemben a dolgozók száma összesen hét fő —1 és egymű- szakos termeléssel évi 6 millió, két műszakbon évi 12 millió pe- csenyefürjet tudnak levágni, feldolgozni, csomagolni —, mi­vel a termék dollárpiacokra ke­rül — a nyugati szabványelőírá­soknak megfelelő szinvonalon. A beruházás átfutási ideje nyolc hónap, országos rekord a maga nemében. Az ugyancsak átadás előtt álló vajszlói évi 2000 tonnás burgonyapehely- gyártó üzem mellett, amelynek alapkövét 1981. júliusában tet­ték le, ez már a második re­kordidő alatt épülő élelmiszer- feldolgozó üzem Baranyában. Az egyik egy állami gazdaság, a másik pedig egy tsz jó mun­kájának az eredménye. Nem minden tanulság nél­küli a fürjfeldolgozó beruházás előtörténete. Tekintve, hogy Magyarországon ez az első nagy automatizált üzem — ed­dig kis manufakturális, a KÖJÁL ellenőrzéseire gyakran okot adó „kócerájokban” vé­gezték ezt a munkát — a be­ruházó tsz felkérte a Kecske­méti Baromfiipari Vállalatot egy előterv elkészítésére. A kecskemétiek egy 50 millióba kerülő üzemet terveztek meg, ötéves megtérülési idővel, ahol az egyműszakos létszám 45 fő lett volna, a mostanival azonos végtermék-kibocsátó kapacitás mellett. Tekintve, hogy az üzem 100 százalékban tőkés exportra termel, a Nemzeti Banktól ex­portfejlesztési hitelt is kapha­tott volna a szövetkezet. A túlságosan drága tervet a reménypusztaiak elvetették, s úgy 'döntöttek, hogy nem vesz­nek fel hitelt. Saját tervezés­ben és kivitelezésben 8 millió forintos költséggel völósitották meg a beruházást, további ' 2 milliót tartalékoltak előre nem várt kiadásokra. Az üzemet a tsz épitőbrigádja építette fel. A felsőpályás gépsort igen ol­csón, 53 000 dollárért — 1,5 millió forintért — vásárolták meg egy olasz cégtől azzal az „árukapcsolással”, hogy egy bizonyos mennyiségű pecsenye- fürjet olasz piacon értékesíte­nek. A 300 ezer forint vám be­fizetése után az automata gép­sort olasz segítséggel a tsz szerelői állították üzembe. A felsőpályás szalag végigmegy az üzemen a fogadótól a cso- magolóig, s közben emberi'kéz dohányzás vezet. Dohányzunk lakásunkban, munkahelyünkön, ágyban, kirándulásaink során. . . Miért van az, hogy amíg otthon gondosan elnyomjuk az izzó cigarettavéget, a száraz avarú erdőben járva sokan még arra is képtelenek, hogy legalább kövön, vagy talajon jól elta­possák a csikket. Miért egysze­rűbb nagy ívben elpöckölni? Az ágyban való dohányzás még inkább életveszélyes szenvedély. Korábbi tűzesetek anyagaink­ban is nemegyszer kellett szo­morúan megállapítani, hogy idős vagy fiatal, férfi vagy nő füstmérgezéssel „úszta meg", sőt sajnos olyanról is, hogy be­lehalt égési sérüléseibe. A szabadban való tüzelés ta­valy 101 esetben nyitott szabad utat a mindent pusztító lángok­nak. Miért nem vagyunk körül­alig érinti a fürjeket. A beru­házók még a szigorú nyugati állatvédő törvényekre is tekin­tettel voltak, ezért építették be a vágást megelőző elektromos kábító berendezést. A kopasz­tó után a vágott fürj szalagon jut a zsigerelőbe, ahol ismét egy egészen új technikai meg­oldást alkalmaznak. A zsigere- ket gégecsövön szippantják ki egy tárolóba, ahonnan a tsz sertéstelepére szállítják, itt fel­főzve, a sertésekkel, mint ma­gas fehérjetartalmú takarmányt megetetik. A tisztított fürjet a hűtőterembe viszi át a szalag, ahol plusz 4 fokra előhűtik, ezen a hőmérsékleten csoma­golják. Az új üzem mélyhűtő­jében mínusz 38 fokon tudják tárolni a szállításra kész pe- csenyefürjeket. Az üzemben naponta 15 000, illetve 30 000 fürjet tudnak le­vágni, feldolgozni. Az egy-, il­letve kétműszakos munkát a piac felvevőképességétől füg­gően szervezik meg. A tsz-nek már eddig 2 millió pecsenye- fürjre van exportszerződése, el­sősorban Kuv°itba és Olaszor­szágba. További 1 millió fürj exportjáról folytatnak tárgyalá­sokat a külkereskedelmi válla­lattal. A cél jövőre már 6 mil­lió pecsenyefürj, aminek te­nyésztési hátterét a szövetke­zet megteremtette. Nándorlige- ten a fürj törzstelepen a ko­rábbi 6000-ről 10 000-re növel­ték a tojó és 3500-ra a kakas állományt. Tenyészetük felfris­sítésére Franciaországból és Jugoszláviából hoztak be fürj- szülőpárokat. Fürjkeltetőjükből hetente két­szer szállítanak naposfürjeket a háztáji gazdaságokba. Egy-egy alkalommal 10 000—12 000 da­rabot. A pecsenyefürj felneve­lése ugyanis kisüzemekben tör- téíiik, az ehhez szükséges fürj- tápot a tsz állítja elő a tavaly felépült új reménypusztai keve­rőüzemben. A tsz-tagok általá­ban 4000—5000 fürjet neveinek egyszerre, de van olyan tag, aki 14 000 darabot is tud fo­gadni. Harminc napig tartják, ez idő alatt eléri a 10—12 de­tekintőek, ha elégetjük kertünk­ben a felgyülemlett száraz gazt, ha tüzet rakunk szalonnasütés­hez az erdőben? Ha meggyújt­juk a gyufát, sokszor már késő. Előtte illene átgondolni, hogy vajon nem lehet-e abból baj, nem terjednek e tova a lángok, A gyorsan futó tűzkakast be­fogni, utolérni nagyon nehéz. Mennyivel könnyebb, ha nem engedjük szabadjára. Ami talán a legelszomorítóbb, tavaly kétannyi gyermekjáték okozta tűzesetről számol be a statisztika, mint 1980-ban. Azt minden felnőtt tudja, hogy gyu­fa és más tüzet okozó eszköz gyerek kezébe nem való. És mégis. A gyerek kíváncsi. Miért pont a fellobbanó lángok ne érdekelnék? Tőle nem várható el, hogy gondosan mérlegelje cselekménye várható következ­r' kás, vagy ennél nagyobb vágó­súlyt. A fürjtartók haszna ma­daranként 2 forint. A napos- fürj kiszállítása és a vágni való fürj elszállítása pontos rotáció­ban történik. Már eddig 25 kistermelővel, elsősorban tsz- taggal kötöttek szerződést s to­vábbi 50—60 szerződéses meg­kötése most van folyamatban. Az érdeklődés nagy, hisz a végterméket a tsz garantáltan átveszi és ez a gazdáknak ter­melési biztonságot jelent, amit korábban, az időközben már fel is oszlott áfész fürj-szak- csoportok nem tudtak megte­remteni, piaci, elhelyezési, fel- dolgozási és egyéb problémák miatt. Szülőpártól a tápgyártóson, a kihelyezett nevelésen át a feldolgozott exportképes végter­mékig bezárólag az országban először alakult ki a teljes fürj­vertikum a Pécs—Reménypusz­tai Üj Élet Tsz gesztorságával. A termelést a külpiac felvevő- képessége szabályozza. A kül­piaci ár jelenleg 39 dollárcent fürjenként, amibe — a piac bővítésével — belefér a beru­házás költsége is. A fürjpiac változásaira is gondolt a tsz, amikor a fürjfeldolgozót ga­lamb és kistestű csirke vágásá­ra is alkalmassá tette. Egy ki­logramm súlyig tulajdonkép­pen minden madárféleség le­vágható az üzemben. A hús­galambokat jelenleg Zalából és az egész Dél-Dunántúlról az Alföldre viszik levágni. Remény­puszta bekapcsolódásával je­lentősen lecsökkenne a szállí­tási távolság és költség. Az Új Élet Tsz felajánlotta galambvá­gó kapacitását, amit a Bara­nya, Tolna, Somogy és Zala megyei húsgalambtenyésztők, illetve felvásárló szervek öröm­mel fogadtak. Ha a most fo­lyó tárgyalások eredménnyel járnak, akkor ez évben a hús­galambvágást és feldolgozást is megkezdik Reménypusztán. A kapacitás jó kihasználásá­val, az amúgy is olcsó beruhá­zás két év alatt megtérülhet. ményeit A gyerek kíváncsi, min­dent tudni, látni, tapasztalni akar. Kíváncsiságból idézi elő a tüzet, sercen a kezében a gyufaszál ... Ég a kazal, a paj­ta, a ház . . Sajnos gyakran a ruhája és ő maga is .. . Ezer­szer elhangzott, de tízezredszer, százezredszer is jogos intelem: zárjunk el minden gyúlékony, vagy tüzet okozó anyagot gyer­mekeink elől. Megdöbbentő összesítő ada­tok az elmúlt évről. Megyénk­ben az iparban 67. a mezőgaz­daságban 268, lakóházakban 187, egyéb helyeken 164 eset­ben pusztított a tűz. Ne feled­jük majd 15 millió farint értéket semmisítettek meg a lángok. Nem kis összeg. E mögött na­gyon sokszor emberi tragédia is meghúzódik. A tűz ősidőktől barátunk és éltetőnk, ha csín­ján bánunk vele. De ha nem, akkor ellenségünkké válik. M. L. HÉTVÉGE 5. — Rné — Magasra repült a vörös kakas Till tűzeset, több anyagi kár A dohányzás szomorú rekordja Kapacitás: évi 12 millió fürj Átadás előtt a remenypusztai fiírjfeldol goző

Next

/
Oldalképek
Tartalom