Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-27 / 57. szám
Stúdiómagnetofon „nagyhatalom” Á Mechlabor a fiatalok gyára Húsgalamb vágásra is alkalmas A fürjvertikum gesztora az Üj Élet Tsz Kötik a kistermelői szerződéseket- Ha valaki akkor megkérdezi. hogy ezzel a fiatal gárdával tudjuk-e majd produkálni a mai termelési és műszaki színvonalat, biztosan nemet mondok — emlékezik vissza a kezdetre Keresztes János, a Mechlabor „gyáralapító” igazgatója. Megértem. Ki hitte volna évtizede, a gyár indulásakor, hogy a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat pécsi gyáregysége Kö- zép-Európa legnagyobb stúdiómagnetofongyárává növi ki megát, hogy jelenleg többet gyártanak, mint a világhírű Philips, Studer és Telefunken cég együttvéve . . . o A gyár kukoricaföldből nőtt ki. Baranyában nem volt hagyománya sem a műszeriparnak, sem a híradástechnikának. A gazdasági szükség és a bizolom szülte a gyárat, a Mechlabor központja, a megyei és városi tanácsi és pártszervek bábáskodásával. — Nem kimustrált gépparkot költöztettek le, hanem új gépeket kaptunk és az is sokat számított, hogy nem alkatrészeket, hanem kész terméket vártak tőlünk. Tíz éve 68 darab STM 200-as stúdiómagnót szereltünk össze, idén 1230 darab magnót gyártunk — mondja az igazgató. A bizalom mindent jelentett a 23 éves átlagéletkorú, szakmai és gyártási tapasztalatokkal nem rendelkező, kezdő gárdának. Bizonyítaniuk kellett - és kell ma is. Az iskolából kikerülő gyerekeket kellett politikailag érett, szakmailag magasan képzett munkásemberré nevelni, hogy rászolgáljanak c bizalomra. Ez sikerült. A teljes szocialista piacot a pécsiek látják el stúdiómagnetofonokkal. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió. Megelégedésre működik berendezésük Irakban, Pakisztánban, Finnországban is. A. három pécsi iskola: a Zi- pernovszky, a Széchenyi és az 500. számú Ipari Szakmunkásképző is sokat tett, hogy bizton megvethesse lábát Pécsett ez az új iparág. A gyár is indított specializáló, illetve szakmunkás tanfolyamokat. Ma a dolgozók fele szakmunkás, 45 százaléka a betanított munkás. 1972 végén 340 volt a gyár létszáma, közülük 1ó1-en ma is a Mechlabor dolgozói. © Füredi Judit 1972-ben fellélegzett, elektromos műszerész végzettségének végre hasznát veheti a gyárban:- A szakma és a jó kezdőfizetés vonzott. Jó a kollektíva, a szakmai feladatok is gyakran megizzesztják az embert — mindkettő sokat számít. Munkapadján egy STM 600- as fiókjába — a szerkezet agyába — köti be a különféle színű vezetékeket. Előtte a tervrajz, keze ügyében csipesz, csípő- és laposfogó, csavarhúzó és a hegyes végű páka. — Ha elkészülök, ebbe jönnek majd be a különféle egységek. Azokat is mi vezetékez- zük be. Mondják: az elektromos II. üzemben bármilyen munkafázist rá lehet bízni. „Azért érzem, hogy a gyes miatt három évet kiestem a gyakorlatból." © Kőszegi Béla műszeripari technikus munkakönyvében kétszer is szerepel a Mechlabor. — Először 1972. július 19-én Írták be, aztán tavaly december 9-én. két hét távoliét után — mondja. — Miért ment el? — Családi okok miatt. Szent- lőrincen van szövetkezeti lakásunk, fárasztó a bejárás. Van két gyerekünk, a feleségem a Nagy Lajosban tanár. ígéretet kaptam, hogy otthon elhelyez- kedhetem a szakmámban. Nehéz volt megválni . . . Mondták is, hogy bármikor örömmel visz- szafogadnak ... Az állásígéretből nem lett semmi ... Kiszakad belőle: — Nagyon hiányoztak a kollégák ... meg ez a munka. A már összeszerelt — de még burok nélküli — magnók végmérését végzi. ,,A megadott paramétereket hoznia kell mindegyiknek.” A műszerekkel mért eredményeket jegyzőkönyvezik. Ha valami nem jó, akkor megy vissza a gyártóhoz. Az általuk kifogástalannak minősített és már kész magnó csak a végmeó után hagyhatja el a gyárat. © — Gyakori a kilépés? — kérdezem az szb-titkárt, Bányai Józsefnét. — Eléggé. Legtöbben a lakóhelyükön, vagy ahhoz közelebb találnak munkát. Fiatalok gyára a miénk, sokan a házasságkötés miatt válnak meg tőlünk. Bányainé tíz éve, betanított munkásként kezdte, majd raktáros, diszpécser, a szakmunkásvizsga letétele után vezető diszpécser lett. Itt lett párttag, pártcsoportbizalmi, szakszervezeti kulturos. Második éve szb-titkár. — ön szerint mi vonzza a fiatalokat a Mechlaborba? — A munka, az elfogadható kereset, a jó munkakörülmények és a szociális ellátottság, a szakmaszerzés lehetősége. És a jó kollektíva . . . A mechlaborosoknak nincsenek óvodai, bölcsődei gondjaik. Idén 7,5 százalékos bérfejlesztéssel számolnak. A lakáskérdés . . . Több mint százan már beadták lakáskérvényüket a vállalatnál, sokan még nem . . . Próbálkoztak társasházépítés szervezésével .. . Nemrég ígéretet kaptak a köz- popttól: 10 lakás telek- és köz- művesítési díját fizetik. A tanácstól évente — idén kettő — munkáslakást is kapnak. — Mit adnak a fiatalok a városnak? — Óvodákat patronálunk, évente 120 ezer forintot utalunk át a gyermekintézmények támogatására, az úttörőház építésének elősegítésére kommunista műszakot szervezünk. A tanácsi úttörőtábor takarítását, renoválását végzik a KISZ-eseink. A megyei szülészet újjáépítését pénzfelajánlással, takarítással támogatták a szocialista brigádjaink. © A gyár indulása előtt egy évig az STM 200-ast gyártó másik gyáregységben „tanulta” a szakmát és készítette elő a pécsi gyártás indítását Keresztes Zoltán híradástechnikai mérnök. — A gyárral egyidős az 1972. július 14-én született Tamás fiam. Egyikkel sem kell szégyenkeznem. Hetedik éve főtechnológus. — A típusváltást 1978-ban kezdtük. Megkaptuk a központunktól a prototípust, a rajzkészlet felét—kétharmadát. A teljes gyártásba vitelt mi munkáltuk ki: a szerszámozást, a technológiai dokumentációkat, a komplett műszaki előkészítést. Ez a legjelentősebb műszaki eredményünk. Azóta az STM 600-as család 25-féle változatát készítik. Ezekből a moszkvai olimpiára 1150 darabot szállítottak a megrendelők legnagyobb megelégedésére. Az évben rekord mennyiség: 1402 stúdiómagnó hagyta el a pécsi gyárat. — Az STM 200-as után jói bevált az STM 600-as, akár az STM 300-as gépkocsiba építhető stúdiómagnónk. A termékeink, műszaki és főleg gyártási, technológiai újításaink legjobb kritikusa a Magyar Rádió. A gyári, kezdeményező kedvű fiatalok ötleteikkel, újításaikkal sokat segítenek. Jövőre megkezdjük az R-7 típusú riportermagnó sorozatgyártását. Azzal is szeretnénk öregbíteni fiatal gyárunk hírnevét. o Fiatal gyár. A fiatalok gyára. A semmiből indultak. Ma Kö- zép-Európában legtöbb stúdiómagnót előállító a pécsi Mechlabor. De nemcsak a mennyiségre büszkék. . . Murányi László Az elmúlt év tűzkárstatisztikája miért mutat lényegesen kedvezőtlenebb képet a tavalyelőttinél? Miért volt több kárral járó tűzeset, az összes tűzeseti kár miért lett majd háromszorosa — 14 millió 671 100 forint — az 1980. évinek? Ha már statisztikáról van szó: 1980-ban az egy tűzre eső kár 11 400 forint volt, tavaly ez már 27 400 forintot ért el. Miért kellett tavaly négy embertársunknak meghalnia? És miért kellett huszonkettőnek megsérülnie a lángokban, a lángoktól? A mai rohanó világban mindenütt ott a ránk leselkedő ezernyi veszély. Sokról nem is tudunk, de iegtöbbjét mi magunk idézzük elő. A tavalyi tűzkeletkezési okok listáján messze kimagaslóan a Tavaly szeptemberben tették le az alapkövet, s mára felépült Reménypusztán az ország első fürjfeldolgozó nagyüzeme. A belső szerelési, festési-mázolási munkák elvégzése után áprilisban átadják a létesítményt, megkezdődhet a próbaüzem. A teljesen automatizált üzemben a dolgozók száma összesen hét fő —1 és egymű- szakos termeléssel évi 6 millió, két műszakbon évi 12 millió pe- csenyefürjet tudnak levágni, feldolgozni, csomagolni —, mivel a termék dollárpiacokra kerül — a nyugati szabványelőírásoknak megfelelő szinvonalon. A beruházás átfutási ideje nyolc hónap, országos rekord a maga nemében. Az ugyancsak átadás előtt álló vajszlói évi 2000 tonnás burgonyapehely- gyártó üzem mellett, amelynek alapkövét 1981. júliusában tették le, ez már a második rekordidő alatt épülő élelmiszer- feldolgozó üzem Baranyában. Az egyik egy állami gazdaság, a másik pedig egy tsz jó munkájának az eredménye. Nem minden tanulság nélküli a fürjfeldolgozó beruházás előtörténete. Tekintve, hogy Magyarországon ez az első nagy automatizált üzem — eddig kis manufakturális, a KÖJÁL ellenőrzéseire gyakran okot adó „kócerájokban” végezték ezt a munkát — a beruházó tsz felkérte a Kecskeméti Baromfiipari Vállalatot egy előterv elkészítésére. A kecskemétiek egy 50 millióba kerülő üzemet terveztek meg, ötéves megtérülési idővel, ahol az egyműszakos létszám 45 fő lett volna, a mostanival azonos végtermék-kibocsátó kapacitás mellett. Tekintve, hogy az üzem 100 százalékban tőkés exportra termel, a Nemzeti Banktól exportfejlesztési hitelt is kaphatott volna a szövetkezet. A túlságosan drága tervet a reménypusztaiak elvetették, s úgy 'döntöttek, hogy nem vesznek fel hitelt. Saját tervezésben és kivitelezésben 8 millió forintos költséggel völósitották meg a beruházást, további ' 2 milliót tartalékoltak előre nem várt kiadásokra. Az üzemet a tsz épitőbrigádja építette fel. A felsőpályás gépsort igen olcsón, 53 000 dollárért — 1,5 millió forintért — vásárolták meg egy olasz cégtől azzal az „árukapcsolással”, hogy egy bizonyos mennyiségű pecsenye- fürjet olasz piacon értékesítenek. A 300 ezer forint vám befizetése után az automata gépsort olasz segítséggel a tsz szerelői állították üzembe. A felsőpályás szalag végigmegy az üzemen a fogadótól a cso- magolóig, s közben emberi'kéz dohányzás vezet. Dohányzunk lakásunkban, munkahelyünkön, ágyban, kirándulásaink során. . . Miért van az, hogy amíg otthon gondosan elnyomjuk az izzó cigarettavéget, a száraz avarú erdőben járva sokan még arra is képtelenek, hogy legalább kövön, vagy talajon jól eltapossák a csikket. Miért egyszerűbb nagy ívben elpöckölni? Az ágyban való dohányzás még inkább életveszélyes szenvedély. Korábbi tűzesetek anyagainkban is nemegyszer kellett szomorúan megállapítani, hogy idős vagy fiatal, férfi vagy nő füstmérgezéssel „úszta meg", sőt sajnos olyanról is, hogy belehalt égési sérüléseibe. A szabadban való tüzelés tavaly 101 esetben nyitott szabad utat a mindent pusztító lángoknak. Miért nem vagyunk körülalig érinti a fürjeket. A beruházók még a szigorú nyugati állatvédő törvényekre is tekintettel voltak, ezért építették be a vágást megelőző elektromos kábító berendezést. A kopasztó után a vágott fürj szalagon jut a zsigerelőbe, ahol ismét egy egészen új technikai megoldást alkalmaznak. A zsigere- ket gégecsövön szippantják ki egy tárolóba, ahonnan a tsz sertéstelepére szállítják, itt felfőzve, a sertésekkel, mint magas fehérjetartalmú takarmányt megetetik. A tisztított fürjet a hűtőterembe viszi át a szalag, ahol plusz 4 fokra előhűtik, ezen a hőmérsékleten csomagolják. Az új üzem mélyhűtőjében mínusz 38 fokon tudják tárolni a szállításra kész pe- csenyefürjeket. Az üzemben naponta 15 000, illetve 30 000 fürjet tudnak levágni, feldolgozni. Az egy-, illetve kétműszakos munkát a piac felvevőképességétől függően szervezik meg. A tsz-nek már eddig 2 millió pecsenye- fürjre van exportszerződése, elsősorban Kuv°itba és Olaszországba. További 1 millió fürj exportjáról folytatnak tárgyalásokat a külkereskedelmi vállalattal. A cél jövőre már 6 millió pecsenyefürj, aminek tenyésztési hátterét a szövetkezet megteremtette. Nándorlige- ten a fürj törzstelepen a korábbi 6000-ről 10 000-re növelték a tojó és 3500-ra a kakas állományt. Tenyészetük felfrissítésére Franciaországból és Jugoszláviából hoztak be fürj- szülőpárokat. Fürjkeltetőjükből hetente kétszer szállítanak naposfürjeket a háztáji gazdaságokba. Egy-egy alkalommal 10 000—12 000 darabot. A pecsenyefürj felnevelése ugyanis kisüzemekben tör- téíiik, az ehhez szükséges fürj- tápot a tsz állítja elő a tavaly felépült új reménypusztai keverőüzemben. A tsz-tagok általában 4000—5000 fürjet neveinek egyszerre, de van olyan tag, aki 14 000 darabot is tud fogadni. Harminc napig tartják, ez idő alatt eléri a 10—12 detekintőek, ha elégetjük kertünkben a felgyülemlett száraz gazt, ha tüzet rakunk szalonnasütéshez az erdőben? Ha meggyújtjuk a gyufát, sokszor már késő. Előtte illene átgondolni, hogy vajon nem lehet-e abból baj, nem terjednek e tova a lángok, A gyorsan futó tűzkakast befogni, utolérni nagyon nehéz. Mennyivel könnyebb, ha nem engedjük szabadjára. Ami talán a legelszomorítóbb, tavaly kétannyi gyermekjáték okozta tűzesetről számol be a statisztika, mint 1980-ban. Azt minden felnőtt tudja, hogy gyufa és más tüzet okozó eszköz gyerek kezébe nem való. És mégis. A gyerek kíváncsi. Miért pont a fellobbanó lángok ne érdekelnék? Tőle nem várható el, hogy gondosan mérlegelje cselekménye várható következr' kás, vagy ennél nagyobb vágósúlyt. A fürjtartók haszna madaranként 2 forint. A napos- fürj kiszállítása és a vágni való fürj elszállítása pontos rotációban történik. Már eddig 25 kistermelővel, elsősorban tsz- taggal kötöttek szerződést s további 50—60 szerződéses megkötése most van folyamatban. Az érdeklődés nagy, hisz a végterméket a tsz garantáltan átveszi és ez a gazdáknak termelési biztonságot jelent, amit korábban, az időközben már fel is oszlott áfész fürj-szak- csoportok nem tudtak megteremteni, piaci, elhelyezési, fel- dolgozási és egyéb problémák miatt. Szülőpártól a tápgyártóson, a kihelyezett nevelésen át a feldolgozott exportképes végtermékig bezárólag az országban először alakult ki a teljes fürjvertikum a Pécs—Reménypusztai Üj Élet Tsz gesztorságával. A termelést a külpiac felvevő- képessége szabályozza. A külpiaci ár jelenleg 39 dollárcent fürjenként, amibe — a piac bővítésével — belefér a beruházás költsége is. A fürjpiac változásaira is gondolt a tsz, amikor a fürjfeldolgozót galamb és kistestű csirke vágására is alkalmassá tette. Egy kilogramm súlyig tulajdonképpen minden madárféleség levágható az üzemben. A húsgalambokat jelenleg Zalából és az egész Dél-Dunántúlról az Alföldre viszik levágni. Reménypuszta bekapcsolódásával jelentősen lecsökkenne a szállítási távolság és költség. Az Új Élet Tsz felajánlotta galambvágó kapacitását, amit a Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyei húsgalambtenyésztők, illetve felvásárló szervek örömmel fogadtak. Ha a most folyó tárgyalások eredménnyel járnak, akkor ez évben a húsgalambvágást és feldolgozást is megkezdik Reménypusztán. A kapacitás jó kihasználásával, az amúgy is olcsó beruházás két év alatt megtérülhet. ményeit A gyerek kíváncsi, mindent tudni, látni, tapasztalni akar. Kíváncsiságból idézi elő a tüzet, sercen a kezében a gyufaszál ... Ég a kazal, a pajta, a ház . . Sajnos gyakran a ruhája és ő maga is .. . Ezerszer elhangzott, de tízezredszer, százezredszer is jogos intelem: zárjunk el minden gyúlékony, vagy tüzet okozó anyagot gyermekeink elől. Megdöbbentő összesítő adatok az elmúlt évről. Megyénkben az iparban 67. a mezőgazdaságban 268, lakóházakban 187, egyéb helyeken 164 esetben pusztított a tűz. Ne feledjük majd 15 millió farint értéket semmisítettek meg a lángok. Nem kis összeg. E mögött nagyon sokszor emberi tragédia is meghúzódik. A tűz ősidőktől barátunk és éltetőnk, ha csínján bánunk vele. De ha nem, akkor ellenségünkké válik. M. L. HÉTVÉGE 5. — Rné — Magasra repült a vörös kakas Till tűzeset, több anyagi kár A dohányzás szomorú rekordja Kapacitás: évi 12 millió fürj Átadás előtt a remenypusztai fiírjfeldol goző
