Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-27 / 57. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXIX. évfolyam, 57. szám 19$?. február 27., szombat Ára: 1,80 Ft ■■■■■■■■■■■■■■ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Eddig Budapesten eolt rá lehetőség Dr. Dányi Pál előadását hallgatják a leendő szakközgazdászok Fotó: Läufer László Szakközgazdász-képzés kezdődött Pécsett Két szakon elméleti és módszertani témák, vizsgakötelezettséggel Toka Jenő, MÉV vezérigazgató: Legfontosabb feladat a munka- és életkörülmények javítása (3. oldal) Hétköznapi emberségeink (3. oldal) Irodalmi melléklet (8. és 9. oldal) Jobban kell alkalmazkodni a lakosság igényeihez Eredményes évet zártak az ipari szövetkezetek Az önművelés magától értetődő kényszerén és néhány tanfolyamon kívül eddig Baranyában nem volt lehetőség arra, hogy a végzett közgazdászok munkájuk még jobb ellátása érdekében szervezett formában, folyamatosan bővíthessék ismeretéi két. Mostanáig csak a fővárosban vehettek részt posztgraduális képzésen a dél-dunántúli megyékben dolgozó közgazdászok is. Kiemelkedő eseményként üdvözölhetjük tehát, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán megkezdődött a szakközgazdászképzés. Tegnap az egyetemen tartott ünnepélyes megnyitón dr. Hoóz István, az MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézetének Dél-dunántúli Regionális Bizottságának vezetője köszöntötte a megjelent hallgatókat és oktatókat. Ezt követően dr. Mózes László, az MKKE KTI igazgatója és dr. Papp László docens, a JPTE Közgadaságtudományi Karának dékánja üdvözölte a jelenlevőket. (Hangsúlyozták, hogy elsősorban elméleti, módszertani tudást szeretnének nyújtani a résztvevőknek, a jövőben pedig esetleg újabb szakokat is indítanak. Mint megtudtuk, a képzésben azok a szakemberek vehetnek részt, okik legalább két éve elvégezték az egyetemet. Természetesen jó néhányon márkoráb, ban megszerezték a szakközgazdász diplomát Budapesten, de az első felhívásra itt is sokan jelentkeztek. A kétéves képzési forma két szakon indult, több mint hatvan résztvevővel. A hallgatók hetente egy napon vesznek részt előadásokon, félév közben adott témákban dolgozatokat készítenek, a szemeszter végén predig több tárgyból vizsgáznak. A vállalati komplex tervezőelemző szakot dr. Sipos Béla egyetemi docens, míg a vállalati komplex szervezés és vezetés szakot dr. Farkas Ferenc egyetemi adjunktus vezeti, örvendetes, hogy a JPTE oktatói mellett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem több, nemzetközileg elismert professzora is vállalta, hogy előadást tart. így például a résztvevők hallhatják dr. Megyeri Endre tanszékvezető egyetemi tanárt és dr. Kovács Géza egyetemi tanárt, az MTA jövő- kutatási bizottságának elnökét. Előadások hangzanak majd el a dél-dunántúli gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről is, hiszen a hallgatók mindegyike Baranyában és a környező megyékben dolgozik, így a résztvevők találkozhatnak dr. Nagy József országgyűlési képviselővel és dr. Piti Zoltánnal, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesével is. A posztgraduális képzés bevezetésével egyjdejűleg egyébként némileg módosítják az egyetemi közgazdószoktatást is. Pénteken került sor a két nyi. tóelőadásra is, melyeken mindkét szak hallgatói részt vettek. Először dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára beszélt országos és megyei gazdaságpolitikai feladatainkról, majd délután dr. T rét hon Ferenc nyugalmazott miniszter, az MTESZ társelnöke tartott előadást A szervezés feladatai a 80-as években hazánkban címmel. Bozsik László Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Új' törvényerejű ‘rendeletét alkotott a természetvédelemről. Megállapította, hogy a természetvédelemről szóló első törvényerejű rendelet közel húsz éven át megfelelő kereket biztosított a természetvédelmi tevékenységhez, és elősegítette az ország természeti értékeinek megóvását. Az új jogszabály célja, hogy a természet- védelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve, megállapítsa az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait. Bírákat mentett fel és választott meg, végül folyamatban levő ügyekben döntött az Elnöki Tanács. Miniszteri szemle a Paksi Atomerőműben A népgazdaság már az idén villamos energiát vár a Paksi Atomerőmű ■ első, 440 mW.os blokkjától. A termelés indításához közelítő beruházás helyzetével pénteken a helyszínen ismerkedett Méhes fajos ipari miniszter és Kapolyi László államtitkár, akiket Szabó Benjamin, a beruházás kormánybiztosa, Schiller János, a Magyar Villamos Művek tröszti vezér- igazgatója, továbbá a kivitelező és üzemeltető vállalatok vezetői tájékoztattak a munkák állásáról. A helyzet jellemzéseként elmondták, hogy a tíz éve folyó nagyberuházás legnehezebb esztendejéhez érkezett, mivel az épülő blokkban három különböző fokon és különböző szakágban kell csúcsteljesítményt elérni. Ezek közül is kiemelkedik az l-es blokk indítása, ami egyben a bizonyítás esztendejévé is avatja ezt az évet. A megbeszélés üzemi bejárással folytatódott. Megtekintették a monumentális építkezést, amelyen a megvalósult létesítmények értéke ez év végére meghaladja a negyvenmil- liárd forintot. A KISZÖV tegnapi küldött- közgyűlésén értékelték Baranya ipari szövetkezeteinek 1981. évi gazdasági és mozgalmi munkáját. A szövetség küldöttközgyűlésének munkájában részt vett dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Tóth József, az OKISZ főosztályvezetője, dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője. Ott voltak a Magyar Nemzeti Bank, a Népi Ellenőrzési Bizottság és a társszövetkezetek képviselői is. Haász József, a KISZÖV elnöke az írásbeli értékelő anyag - előterjesztéséhez kiegészítést mondott. Hangsúlyozta: a megye ipari szövetkezeteinek termelési, gazdálkodási adatai azt mutatják, hogy alkalmazkodni tudtak a gazdasági követelményekhez és 1981-ben is eredményesen gazdálkodtak. 7,4 százalékkal nagyobb termelési értéket állítottak elő, mint a bázisidőszakban, a nyereség pedig 15,á •s-zázalékkal több mint az elmúlt.évben. Az ered- * mények elegendő alapot adnak ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban tovább fejlődjön a szövetkezeti ipar. A gazdálkodásra jellemző, hogy az Iparba sorolt szövetkezetek termelésének 34 százaléka belföldi értékesítésekre került. Ugyanakkor csökkent a külkereskedelmi értékesítés, mintegy 10 százalékkal. Ennek alapvető oka, hogy a Pécsi Faipari, a Pécsi Cipőipari, valamint - a Kesztyűs Szövetkezet tőkés exportja iránt mérséklődött az érdeklődés. Az építőiparba sorolt szövetkezetek termelése 4 százalékkal több. Elsősorban a felújítási és a karbantartási munkák eredményei figyelemre méltók, mert mintegy 14,2 százalékkal nőtt a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke, ami kétszerese az országos átlagnak. A KISZÖV elnöke felhívta a szövetkezetek figyelmét arra, hogy nyújtsanak segítséget az egyszerűbb szövetkezeti Tormák és a szakcsoportok létrehozásához. Erre azért is szükség van, mert a nagyobb ipari szövetkezetek így saját tevékenységüket mint háttériparukat segíthetik, valamint a lakossági igények kielégítését gyorsabbon biztosíthatják. Az elnöki kiegészítőt hozzászólások követték. Nagy Jenő az ifjúsági bizottság nevében a szövetkezeti fiatalok terveiről beszélt, azokról a feladatokról, amelyek megvalósításáról az ifjúsági parlamenteken döntöttek. Például fokozottabb figyelmet kívánnak fordítani a továbbtanulásra, a szakmai képesítések megszerzésére, a szobád idő hasznosabb eltöltésére. Szabó Ferenc, a Fényképész Szövetkezet elnöke a munkahelyi feltételekről beszélt. Szeretnék, ha új területeket kaphatnának Pécsett. A Sallai utcában egy amatőr bolt nyitását tervezik, ahol ingyenes szolgáltatásokkal is állnának a fényképezni szeretők rendelkezésére. Foki Jenő, a- Pécsi Cipész Szövetkezet elnöke az exportgondokról, a kisszériás megrendelésekről, valamint a szakemberhiányról szólt. A felszólalók szinte mindegyike érintette az építőipari szövetkezetek tevékenységét. László Imre, a Pécsi Építőipari Szövetkezet elnöke rövid statisztikával kezdte a hozzászólását. Eszerint 1980—81-ben 2400 építőiparban dolgozó hagyta ott a pályát, helyezkedett el más munkaterületen. Az okok közül a város és a megye településszerkezetéből adódó elszívóhatást emelte ki. Mint mondta: az építőipari jövedelem szabályozása alapján nem tudnak konkurrólni sem a bányákkal, sem a mezőgazda- sági szövetkezetekkel. Dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője elismeréssel szólt az ipari szövetkezetek eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi^ feltételek lehetővé teszik a szolgáltatások javításának minőségét. Elsősorban a vállalási határidők rövidítését kell szorgalmazni, valamint a pontosságot és megbízhatóságot. A szövetkezeteknek élni kell az új vállalkozási formák adta lehetőségekkel és a kooperáció előnyeivel. Dr. Tóth József, az OKISZ főosztályvezetője a szövetkezetek előtt álló tennivalókra hívta fel a figyelmet. A küldöttgyűlésen Haász József ismertette az 1982. év legfontosabb tennivalóit. E szerint a szövetkezeti termelést 7—8 százalékkal kell emelni, ebből az ipar 7—9, az építőipar 3— 5 és a lakossági szolgálat 5— 7 százalékkal veszi ki a részét. Ugyanakkor az előirányzott eredmények nem képzelhetők el a műszaki fejlődés nélkül, de a szövetkezeti gazdálkodásnak számos olyan területe is van, ahol belső szervezési intézkedéseket, módszereket lehet alkalmazni, amelyek nem igényelnek beruházásokat, de komoly eredményeket hozhatnak a termelés hatékonysága, az önköltség csökkentése terén. A komlói Carbon sásdi gyárában évente 420 ezer munka- és szabadidőruhát készítenek főként tőkés exportra. A vállalat évi 4 millió dolláros exportbevételéhez jelentősen hozzájárul a sásdi gyáregység, ahol 196 dolgozó (kilencven százalékban nő) termel ideális munkakörülmények között. Jelenleg a holland KLM cég 35£ ezer darabos megrendelésén dolgoznak, de március elejére várnak egy^ jelentős nyugatnémet megrendelést is. Fotó: Proksza László Eszterhai Katalin
