Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-26 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXXIX. évfolyam, 56. szám 1982. február 26., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Baranya húsipari újdonságai (5. oldal) ♦ Tavaszi rajt az NB ll-ben (8. oldal) Iskolafelújitások, korszerűsítések. (5. oldal) Szakközgazdász­képzés Pécsett E gyetemünk és városunk életében jelentős ese­ményhez érkeztünk: a mai nappal beindítjuk a szakközgazdász-képzést. Hosz- szú utat tettünk meg e napig. Pécsett — nappali tagozaton — 1970-ben kezdő­dött meg a közgazdászképzés az akkor alakult, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem szervezetéhez tartozó intéz­ményben. A tagozat 1975-ig működött e szervezeti keretek között, majd a Minisztertanács a Pécsi Tudományegyetemen közgazdaságtudományi kart lé­tesített, s a kar feladatait a kö­vetkezőkben jelölte meg: „Ipa­ri tervező-szervező, mezőgazda- sági és áruforgalmi szakon el­sősorban vállalati munkahelyek 'betöltésére alkalmas közgazdá­szok képzése", A gazdaságirá­nyítás jelenlegi rendszere vál­lalatközpontú, ezért a képzést is ilyen irányban kellett módo­sítani. Nappali és esti tagozaton az elmúlt tíz évben mintegy ezer hallgató szerzett közgazdász diplomát Pécsett. Végzett hall­gatóink postgraduális képzése eddig kizárólag Budapesten volt lehetséges. Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel. Ugyan­akkor volt hallgatóink részéről tömegesen jelentkezett az igény, hogy oldjuk meg a szakközgaz- dász-képzést Pécsett is, hiszen jelentős számban dolgoznak volt egyetemük vonzáskörében, és szívesen is kötődnének alma materükhöz. Ez az igény reali­zálódott a felvételek során. An­nak ellenére, hogy végzett hall­gatóink közül igen sokan Buda­pesten a szakközgazdász szako­kon diplomát szereztek, az első felhívásunkra beérkezett jelent­ek kezések lehetővé tették, hogy szakot: a vállalati komplex ter­vező-elemző, és a vállalati komplex szervezés és vezetés szakot egyidejűleg beindítsuk. A szakközgazdász-képzés be­indításának igen komoly belső feltételei is vannak. Úgy vélem, ezek biztosítottak. 1970 és 1974 között a volt tagozaton mind­össze három minősített kandi­dátusi fokozattal rendelkező ok­tató dolgozott. Oktatóink több­sége friss diplomával rendelke­zett, így sem oktatási, sem tu­dományos tapasztalatokkal nem rendelkezett. 1974 óta tagoza­tunkon, iNetve karunkon a mi­nősített oktatók száma 13 fővel nőtt. Két oktatónk kandidátusi értekezésének munkahelyi vitá­ját nemrég rendeztük meg. Igen jelentősen emelkedett színvona­lában és mennyiségileg is a kar oktatóinak publikációs tevé­kenysége. 1975 szeptembere és 1980 novembere között közgaz­dasági szakfolyóiratokban ok­tatóink több száz cikket pub­likáltak. Igen jelentős a helyi kiadványokban megjelent pub­likációk száma is. Oktatóink írá­sait a legfontosabb szaklapok ma már rendszeresen megje­lentetik. A módszertani és a szaktár­gyak oktatását döntően saját karunk oktatói által megírt könyvekből, jegyzetekből oldot­tuk meg. Jelentős lépéseket tet­tünk a szakkönyvek írása terén is. Az elmúlt öt évben oktatóink három szakkönyvet publikáltak. Jelenleg a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó, az Akadémiai Kiadó és más kiadók gondozá­sában több kollégánk munkája van sajtó alatt. Nagy eredmény­nek tartjuk, hogy oktatóink tol­lából számos idegen nyelvű (né­met, angol stb.) szakcikk jelent meg. Az eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szqk- közgazdász-képzést is színvona­lasan megoldjuk, hiszen biztosí­tani tudjuk, hogy az előadók többsége tudományos fokozat­tal rendelkező (vagy azt ha­marosan megszerző) oktató le­gyen. A Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem több, nemzetközileg is elismert tudó­sát, professzorát hívtuk meg, akik vállalták, hogy előadásaikkal a pécsi szakközgazdászképzés színvonalát emelik. Ezeket a lá­togatásokat felhasználjuk arra, hogy az MKKE szaktanszékei, a társintézmények és karunk között a tudományos és okta­tási együttműködést elmélyítsük. Igen fontos feladatnak tekin­tettük, hogy hallgatóink a dél­dunántúli gazdaságpolitika idő­szerű kérdéseiről rendszeres tá­jékoztatást kapjanak. A z elmúlt héten vitattuk meg összoktatói értekez­leten a közgazdászkép­zés korszerűsítésére tett javas­latunkat. Itt már foglalkoztunk a graduólis és postgraduális képzés összehangolásának kér­déseivel is. Nagyobb súlyt sze­retnénk adni a graduális kép­zésben a konvertálható elméleti és módszertani ismereteknek. A szakokat nem kívánjuk meg­szüntetni, de az igényeknek megfelelően súlyuk csökkenne, illetve egyértelművé válna -a szakok feladata: tervező-elem­ző és áruforgalmi képesítést nyújtson a hallgatók számára. A szakképzést, különösen a speciális igények kielégítését a postgraduális képzés keretében ■kívánjuk megoldani. Ezen a te­rületen, felhasználva az elkö­vetkező két év szakközgazdász­képzésének tapasztalatait és felmérve a dél-dunántúli igé­nyeket, javasolni fogjuk a he­lyi igényeknek megfelelő spe­ciális szakok beindítását. Nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a szakközgaz­dász-képzés és az alapképzés közötti átfedések minimálisak legyenek, és így valóban máso­dik diplomát szerezhessenek hallgatóink. A kar életében igen mozgal­mas, eredményekben gazdag ciklus zárult le. A jövőben a graduális képzés mellett a postgraduális képzéssel is fog­lalkoznunk kell, s ez még na­gyobb felelősséget ró a veze­tésre és az oktatókra egyaránt. Dr. Papp László, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja KádáiJcmosfogadta Viktor Grisint Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra .csütörtökön a Központi Bi­zottság székházában fogadta Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Moszk­vai városi Pártbizottság első tit. kárát, Vlagyimir Promisijovot, az SZKP KB tagját, a Moszkvai vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­ságának elnökét és a Moszkvai napok budapesti rendezvényein részt vevő küldöttség tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón nagyra értékelték Budapest és Moszkva sokolda­lúan fejlődő kapcsolatait és szerepét az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép kö­zötti testvéri barátság és gyű-, mölcsöző együttműködés elmé­lyítésében. . A megbeszélésen részt vett Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke. Jelen volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Moszkvai jnapok Budapesten Angyalföldi munkásgyűlésen vettek részt a vendégek A moszkvdi napok : rendez­vénysorozatán fővárosunkban tartózkodó politikai delegáció csütörtökön délelőtt Angyal­földre látogatott. Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagját, a moszkvai pártbi­zottság első titkárát, a dele­gáció vezetőjét és Vlagyimir Promiszlovot, az SZKP KB tag­ját, a Moszkvai városi Tanács végrehajtó bizottsága elnökét elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP budapesti Bizottságának első titkára és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, Budapest főváros Ta­nácsának elnöke. Társaságuk­ban volt Vlagyimir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A kedves vendégeket az MSZMP XIII. kerületi bizottsága szék­házában Deák Gábor, az MSZMP KB tagja, a kerületi pártbizottság első titkára, Bo- zsik József, a kerületi tanács elnöke és munkatársaik-fogad­ták. Tájékoztatták őket a nagy munkásmozgalmi hagyományú városrész múltjáról és jelené­ről, az itt élők és dolgozók po­litikai, társadalmi és gazda­sági munkájáról, mindennap­jairól. Szovjetuniótól kapott kenyeret adó munkát, onnan érkezett az alapanyag. Ma ez a vállalat korszerű berendezéseket állít elő és bizakodással tekinthet a következő évek elé. A nemzetközi helyzetet ele­mezve, a Politikai Bizottság tagja megállapította: — Népünk magáénak vallja és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs által beter­jesztett békeprogramot, a Szov­jetunió sorozatos békekezde­ményezéseit. Ezután Viktor Grisin emelke­dett szólásra. Viktor Grisin szólott azokról a történelmi hagyományokról, melyek népeinket összekötik, beszélt kapcsolataink sokolda­lúságáról, együttműködésünk lehetőségeiről. Köszönetét mondva a meleg fogadtatásért, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja befeje­zésül sok sikert kívánt a gyár egész kollektívájának, a ma­gyar dolgozóknak az MSZMP XII. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásához. A forró hangulatú munkásgyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért vé­get. Tájékoztató a liászprogramról Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Megyénk országgyűlési kép­viselőinek elmúlt évi munkájá­nak összegzésére, 1982. évi üléstervük megbeszélésére, vala­mint a liászprogram megisme­résére ülést tartott tegnap a csoport, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzeme sikondai épületében. Borsos János cso­portvezet ő köszöntötte a részt­vevőket, közöttük Nagy Ferenc- nét, az országgyűlés irodájának főosztályvezetőjét, dr. Sasvári Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Krasznai An­talt, a HNF megyei titkárát. Az elmúlt másfél év munká­járól készült jelentést Borsos János ismertette. Horváth Lajos hozzászólásában kiemelte: a parlament megyei tagjainak munkája ma már célirányo­sabb, összehangoltabb, kapcso­latuk erősödött a választóke­rületekkel, a választókkal. Med- vetzky Antalné elismeréssel szólt képviselőtársai segítségé­ről, amely biztonságot adott választása után felelősségteljes munkája végzéséhez. Palkó Sándor a fogadóórák mellett az üzemek, vállalatoknál tett látogatásainak hasznosságát vázolta, dr. Nagy József a ta­nácstagok fokozottabb támo­gatását kérte munkájához. Cserna Sándor a párt-, állami és társadalmi szerveknek mon­dott köszönetét. Segítségükkel eredményesebben tudott vá­lasztói kerülete gondjaival fog­lalkozni. Kasó József, mint az országgyűlés ipari bizottságá­nak titkára, s mint a csoport tagja mondott véleményt az or­szágos és megyei eredmények­ről. Harasztiné Deutsch Erzsé­bet elismeréssel szólt a KISZ- ről. E testület vezetői kérik tá­mogatását, s igénylik az ifjú­sági parlamenteken való rész­vételét. Dr. Sasvári László osz­tályvezető a megyei pártbizott­ság nevében köszöntötte a csoport tagjait, akik az alkot­mányban rögzített és az or­szággyűlés ügyrendjében fog­laltak szerint képviselik válasz­tóik érdekeit. Gázsity Milutinné a helyi népfrontbizottságok to­vábbi segítségét kérte. Krasz­nai Antal, a HNF megyei titká­ra köszönetét mondott a kép­viselőknek, mind a népfrontvá­lasztások során végzett tevé­kenységükért, s a napi Trözgon- dok megoldásában történő fá­radozásukért. Nagy Ferencné az országgyűlés elnöksége és irodája nevében méltatta a ba­ranyai képviselők eddici mun­káját. Mere/ Emil képviselő, a Szén­bányák Vállalat vezérigazgató­ja áttekintést adott a vállalat munkájáról, helyzetelemzést a napi feladatokról, beszélt a távtervekről, valamint a több milliárd forint értékű liász­program jelentőségéről. N. I. Vendégek és vendéglátók ezután a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregy­ségében az üzemóriást meg­szemlélve, annak munkájával, eredményeivel ismerkedtek. A gyárlátogatást munkásgyűlés követte, amelyen Steiner Ar­nold, az MSZMP magyar hpjó- és darugyári bizottságának tit­kára üdvözölte a résztvevőket. Több hajógyári munkás fel­szólalása után Maróthy László mondott beszédet. — A moszkvai napok rendez­vénysorozatának kiemelkedő jelentőségű eseménye ez a munkásgyűlés — mondotta. — Budapest egyik legrégibb gyá­rának falai között vagyunk, ahol egykor megindulhatott, majd kibontakozott az a folya­mat, amely a munkásság osz­tállyá szerveződéséhez, majd marxista-leninista pártjának megteremtéséhez, végül a pro- letáriátus hatalmának kivívá­sához, mai szocialista társadal­munkhoz vezetett. A Magyar Hajó- és Darugyár 1945-től sok éven át szinte kizárólag a Postás műszaki-forgalmi konferenciát rendeztek tegnap Pécsett az Ifjúsági Házban. Képünk o pécsi helyi automata telefonközpontban készült. (Tudósitás az 5. oldalon). Fotó Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom