Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-25 / 55. szám

1982. február 25., csütörtök Dunántúli napló A család- gondozásról Az utóbbi években or­szágszerte kiépült, s folya­matosan fejlődik a taná­csok keretében a család- gondozói hálózat, s szociál­politikai céljaink megvaló­sításának e fontos eszköze új területekre is kiterjed. Erről volt szó a Hazafias Népfront nő. és rétegpo­litikai bizottságának szer­dai ülésén, Budapesten, a HNF OT székházában. Lét­rehozták például a neve­lőotthonokból, a gyermek- védelmi intézményekből ki­kerülők, valamint a szabad­ságvesztés büntetésüket le- töltöttek utógondozási rend­szerét. Az idős. magukra maradt emberekkel, a ve­szélyeztetett helyzetű gyer­mekekkel, az alkoholisták­kal, s mindazokkal, akik életvitelük során a társa­dalmi segítségre rászorul­nak, nagyon sokféle szerv foglalkozik hivatásszerűen, de gyakran még nem képe­sek hathatós támogatást nyújtani, megoldást találni a legtöbbször sok ténye­zőből álló, ezért komplex gondoskodást igénylő prob­lémákra. A testület a hivatásos családgondozás társadalmi támogatásával összefüggő népfrontmozgalmi feladato­kat vitatta meg. A vita középpontjában az állt: miként lehetne a gondozói tevékenység szét­aprózottságát megszüntet­ni, esetleg megteremteni a szociálpolitika mindenna­pos családi tennivalóinak összehangolását szolgáló szervezeti, intézményi kere­teket, anélkül, hogy éppen a munka sokrétűsége, a közös felelősség veszne el. A vita résztvevői többi között beszámoltak arról, hogy a több mint két éve létrehozott családgondozók klubja szakmai előadásai­val, tapasztalatcseréivel eredményesen szolgálja a hivatásos gondozói hálóza­tok munkatársainak, s a társadalmi segítőknek az együttmunkálkodását. A kedvező tapasztalatok nyo­mán a tervek szerint a jö­vőben valamennyi megyé­ben megteremtik ezeket a fórumokat, azt is remélve ettől, hogy tovább gyarap­szik így az önkéntes segí­tők köre. A tanácskozáson elfo­gadott javaslatok egyebek között szorgalmazzák, hogy a népfrontmozgalom illeté­kes testületé javasolja a kormányzati szerveknek a> családsegítő, úgynevezett humán szolgáltatások — a házi beteggondozás, a gyermekfelügyelet, az egy- egy lakótömböt ellátó kifő­zések, vagy a nyugdíjas munkaközvetítés — to­vábbfejlesztését. A további tennivalók meghatározása érdekében a népfront — több állami irányító szerv­vel közösen — megrendezi a II. országos családgon­dozói konferenciát. A vállalkozási szellem korszerűsítésére van szükség Tanácskozás Baranya bőr- és bőrfeldolgozó iparának helyzetéről A TANNiMPEX exportjának negyedét Baranya adja A baranyai bőr- és bőrfel­dolgozóipar tevékenységéről és fejlesztésének feladatairól, va­lamint a TANNIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalattal tartott kap­csolatuk alakulásáról együttes megbeszélést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottság gaz­daságpolitikai osztálya. A tanácskozásra megyénkbe érkezett „Molnár József, a TANNIMPEX vezérigazgatója és a vállalat több vezető munka­társa. Kedden látogatást tettek a komlói Carbon Vállalatnál, ahol megbeszélést folytattak a gyár vezetőivel, és megnézték az üzemrészeket. Aznap dél­után találkoztak Pécsett dr. Dányi Pállal, a Baranya me­gyei Pártbizottság titkárával. A megbeszélésen megállapították: a mai gazdasági viszonyok kö­zött szükséges, hogy a megye területén működő vállalatok és szövetkezetek munkájáról széles körű ismeretekkel rendelkezze­nek, továbbá hogy bőripari te­vékenységet végző vállalatok, szövetkezetek exportkapcsola­tainak jelenlegi helyzetéről, távlatairól ismereteket szerez­zenek. Szélesebb körben ezt a problémakört beszélték meg szerdán, az MTESZ-klubban a termelő, feldolgozó és értékesí­tő vállalatok, szövetkezetek ve­zetői. Dr. Dányi Pál, a megyei párt- bizottság titkára megnyitójá­ban elmondta, ebben az ipar­ágban mintegy tízezer embert foglalkoztatnak. Termelési érté­kük az elmúlt évben 3,5 milli­árd forint volt és 1,5 milliárd forint értéket exportáltak Ba­ranyából. Molnár József vezér- igazgató tájékoztatójában töb­bek között megjegyezte, a TANNIMPEX exportjának 25 százalékát Baranya adja. A vezérigazgató a külpiacról adott elemzésében nyomaté­kosan felhívta a figyelmet a megrendelők igényességére, a minőségi munkára és az azon­nali szállításra, a vállalkozói szellem korszerűségére. Szólott a hulladékfelhasználásban rej­lő lehetőségekről, valamint a társulásokban levő erőkről. Dr. Rekettye Gábor, a TAN­NIMPEX vezérigazgató-helyet­tese a gazdasági szabályozók­ról és árrendszerünkről beszélt. Maletics Miklós központi igaz­gató a kisvállalkozások gaz­dasági, termelési előnyeit pél­dákkal illusztrálta. Szekeres Józselné, a Pécsi Bőrgyár igazgatója elmondta, hogy újfajta együttműködési formát keresnek, most a Sziget­vári Cipőgyárai tárgyalnak. Ko­vács István, a Szigetvári Cipő­gyár főmérnöke a minőségről — a gyártmány esztétikus kivitele­zéséről és a háttéripar rugal­masságának szükségességéről szólt. Gyulyás József, a Pécsi Kesz­tyűgyár vezérigazgatója beszélt értékesítési nehézségeikről, de megjegyezte, hogy a külkeres­kedelmi vállalatokkal együtt állják helyüket a külpiacon. Foki Jenő, a Pécsi Cipész Szö­vetkezet elnöke megerősítette az együttműködés fontosságát. A tanácskozás tapasztalata­it dr. Dányi Pál összegezte. Az ilyen jellegű első tanácskozást hasznosnak, követendőnek mi­nősítette. Nagy István A Baranya megyei NEB szakcsoport értekezlete A helyzetelemzések, valamint a közérdekű bejelentések kap­csán indított vizsgálataikkal a népi ellenőrzési bizottságok megyei, városi-járási szerveze­tei hozzájárulnak a szükséges döntések meghozatalához, az intézkedések megtételéhez. A Baranya megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság munkáját pél­dául 30 szakcsoport segíti. Ezek tagjai javarészt társadalmi ak­tivisták, az adott területek szak­emberei. Tegnap délután a kulturális, művelődésügyi szakcsoport tar­tott értekezletet. A 18 tagú testület először meghallgatta Koronics 'Károlyné főrevizor tá­jékoztatóját a megyei NEB ta­valyi munkájáról. Majd a gye­reknevelést szolgáló társadal­mi juttatások (pl. gyes, csa­ládi pótlék) hatékonyságáról, valamint az általános iskolák nevelési, oktatási és szociális helyzetével foglalkozó, országos vizsgálatokhoz kapcsolódó el­lenőrzések tapasztalatairól tar­tott beszámolót Koronics Ká­rolyné. Végül. dr. Csanálosi Sándor- né MNEB-tag, a szakcsoport vezetője ismertette az ez évi feladatokat. Eszerint 1982-ben a baranyai szakmunkásképzés helyzetével foglalkoznak első­sorban. Az illetékes szervekkel együttműködve többek közt megvizsgálják a szakmunkás- képzés feltételrendszerét és összhangját a megye termelési szerkezetével. Az egyetemi és főiskolai rétegtanács ülése Régi vágya a Pécsett tanuló mintegy 6000 egyetemistának és főiskolásnak, hogy az intézeti széttagoltság ellenére mind többször találkozhassanak egy­mással. Ennek egyik formája­ként ez évben alakult meg a KISZ Pécs városi Bizottsága mellett működő egyetemi-főis­kolai rétegtanács. A felsőfokú intézmények KlSZ-vezetőiből és fiatal oktatóiból álló testület tegnapi ülésén fontos napiren­deket tárgyalt. Az országban először vitat­hatta meg a KISZ KB által ki­bocsátott, az egyetemi-főisko­lai réteg KlSZ-munkájával fog­lalkozó irányelv-tervezetet. A fel­szólalók többsége a vitaanyag kapcsán utalt arra, hogy az if­júsági szövetségen kívül álló okok gátolhatják majd néhány, az anyagban megfogalmazott cél elérését. így például azt, hogy a KISZ-tagok „országosan és helyileg egyaránt vegyenek részt az oktatás-korszerűsítés feladatainak kimunkálásában és megvalósításában”. Az EFT tagjai elmondhatták véleményüket az új ösztöndíj- rendszer körül húzódó problé­mákról, valamint az áprilisi — immár hagyományos — egye­temek és főiskolák közötti ve­télkedő előkészületeiről is. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottság titkára. Bozsik László A Megyei Könyvtár zeneműtárában Minden kellék rendelkezésre áll Képünkön a Nagy Lajos Gimnázium 20. századi fenével foglal­kozó szakköre Várnai Ferenc zenei szakfelügyelő műelemzését hallgatja a Megyei Könyvtár fonotékájában. Egy éve lesz, hogy működik a Baranya megyei Könyvtár ze­neműtára, ahol tegnap igen mozgalmas nap zajlott le: el­látogattak ide a baranyai ze­neiskolák tanulói közül,' majd délután zenei illusztrációkkal kí­sért előadást hallhattak az ér­deklődőik a barokk muzsikáról. Mind több a különféle hason­ló rendezvény a Megyei Könyv­tár fonotékájában, munkájukat koordinálják a zenei év megyé­ben zajló programjaival. Zenei gyűjteményük 3500 zenei felvé­telt tartalmaz hanglemezen, ka­zettán, hangszalagon. Igen ér­tékes és tovább gazdagítható „De kis faluban lakom! Hogyan lehet, hogy ilyen ke­vesen vannak?" — mondja a negyed hétkor érkező férfi a hatra hirdetett falugyűlé­sen, pedig a dunaszekcsői művelődési házban jóval száz felett foglalták el a székeket. A meghívó pártnapra és falu­gyűlésre invitálta a szek- csőieket, s ha netán a meg­jelentek számát illetően lehet is kifogásolnivalója valaki­nek, a résztvevők kor- és foglalkozási összetételét alig­ha bírálhatta. Talán nem lett volna baj, ha az elnöklő Szabó János, a pártvezetőség titkára nem­csak köszönti a megjelent elöljárókat, hanem be is mu­tatja őket a községbelieknek, ám Devecseri József, az MSZMP mohácsi járási Bi­zottságának plső titkára a régi ismeretség hangján tu­Falugyűlés Dunaszekcsőn dott szólni aktuális gazda­ságpolitikai kérdésekről. Újdonság az idén, hogy sok helyütt együtt tartják a pártnapot és a falugyűlést, mint ahogy volt az kedd este Dunaszekcsőn. is. Jó oldala ennek, hogy az országos képben könnyebb aztán el­helyezni a saját település mozaikjait is, árnyoldala, hogy az idő nem engedi meglendülni a párbeszédet mindkét témakörben: párt­napiban és községpolitikai­ban. Hiszen lett volna mit megtárgyalni a pártnapi elő­adás nyomán is, hát még a tanácselnöki előterjesztés után. Botz Lajos, a községi tanács elnöke részletesnek szánta beszámolóját, aztán mégis maradt ki belőle, hogy takarékoskodjon az idővel? Rá is kérdeztek némely el nem hangzottra — nem so­kan, nem sokat: hisz múlik az idő. Sütő József legénykori rig­must idézve kezdte perelni a községen átfolyó árok ren­detlenségét, Andok Ferenc pedig, aki unokája lehetne az öregnek, ő is községnyi gondokat sorolt, miután meg­köszönte az eddigi tetteket. A középkorúak renoméját Harsányi János védte meg néhány kritikus észrevételével. Választ is kaptak sorra a tanácselnöktől és Wilhelm József tsz-elnöktől, s bízván abban, hogy az ott lévők hírül vitték már a falubeliek­nek az újdonságokat, itt csak röviden arról, ami máshol is érdeklődésre tarthat szá­mot: - szeretnék, ha üdülő­falu is lenne Dunaszekcső, a volt téglagyár helyén kem­pinggel. Új abc-áruház épül, s talán a környék is hasznosul a földgázvezeték­ből a helybeli és a bátaszéki tsz, valamint a kerámiagyár közös pályázata nyomán. B. L. 3000 darabos kottatáruk, amel/- be a Megyei Könyvtárnak sike­rült megszereznie értékes régi pécsi kottagyűjteményeket. A fonotékában megtalálható 20 zenei folyóirat, valamennyi há­zai és több fontos külföldi ki­advány. Végül 400 kötetes kézi­könyvtár egészíti ki az állomá­nyukat. Elkerülték azt a más városokban valós veszélyt, hogy amolyan „diszkó-klub” alakul­jon* ki a zeneműtárban — az elmúlt év alatt idelátogató 2000 zenebarát háromnegyed része komolyzenei műveket ke­resett. Egyszerre tizenketten hallgathatják kényelmes és szép környezetben, külön boxakban fejhallgatóval a 7 lemezjátszó­ról, 2 magnetofonról és szte­reó rádióról lejátszott progra­mokat, és csoportos zenehall­gatás esetén hangszórókon a muzsikát a 20—25 fős csopor­tok. Helyben olvasás, zenehall­gatás képezi tehát a fonotéka fő szolgáltatását. Az utóbbihoz a kotta, a partitúra is -kézbe­vehető. Főként a zeneiskolások látogatják a Megyei Könyvtár zeneműtárát, de állandó közön­ségük közé tartoznak a környe­ző középiskolák tanulói is. A kották egy részének, régebbi zenei folyóiratoknak kölcsönzé­se, szaktájékoztatás, valamint közületek részére zeneművek át­játszása és minden hónap első hétfőjén a HIFI-tanácsadás gaz­dagítja az egy éve működő zenetár szolgáltatásait. Toliseprű Homérosz asszonyai A görög mitológia szerint Péleusz lakodalmára Eriszt, a viszály istennőjét biztonság céljából nem hívták meg. Ö viszont úgy állt bosszút e sér­tésért, hogy aranyalmát dobott az ottlevő három istennő közé ezzel a felírással: „A legszebb nőnek!" Mivel mindegyik isten, nő magát tartotta legszebbnek, Erisz elérte célját: kitört a ve­szekedés az aranyalmáért. A legfőbb isten is félt a nők ha­ragjától (hisz felesége is a ve­télkedők közt volt!), és ezért Hermész isten útján az arany­alma ügyben a döntést Párisz- ra bízta. Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője, sikere­sen környékezte meg Páriszt, aki a legszebb földi nő meg­szerzése fejében neki adta az aranyaimat. Ez idők legszebb asszonya pedig Menelaosz ki­rály felesége: Heleaé volt. Azt már tudjuk, hogy Helené elrablása miatt tört ki a tíz évig tartó trójai háború, amely végül Odüsszeusznak cselvetése, a trójai faló „bevetése” révén a görögök győzelmével ért vé­get. A trójai háború befejezté­vel OdüssZeusz még tíz évig hányódott a tengeren, illetőleg a szép Kinké és Kalüpszó nüm- fa ölelésében, amíg nagyne- hezen hazatalált. Hűséges felesége, Pénelo­péja (latinoson: Penelope, Pe- nelopa), pedig csak várt, csak várt. Pedig kezére, főleg az ithakai trón elnyerésére számos kérő jelentkezett. Ezeknek Pé- nelopeia végül is azt ígérte, hogy hajlandó újból férjhez menni; csak annyi időt kér ma­gának, amíg megszövi Odüsz- szeusz apjának, Laertésznek ha­lotti leplét: Penelopeia azon­ban rászedte a kérőket: amit nappal szőtt, azt éjjel felfej­tette. És most meg kell állnunk egy pillanatra az Odüsszeia e ré­szénél I Az Élet és Tudomány ez évi február 19-i számában Castig- lione László, a történettudomá­nyok doktora igen érdekes cikk­ben „Aphrodité és Erósz biro- dalmá"-ról szólva azt állítja, hogy Pénelopeia a rendíthetet­len asszonyi hűség mintaképe, ekként tartotta távol magától a fejedelmi kérők hadát: „Addig nem választ új férjet, amíg urá­nak szemfedőjét el nem készí­ti.” Nos, a szerző tévedése ab­ban áll, hogy nem urának, Odüsszeusznak, hanem férje öreg atyjának, Laertésznek ha­lotti szemfödelét szövögette Pénelopeia. Olvassuk a szerzőt, Homéroszt — Devecseri Gábor fordításában. Kérőim, nemes ifjak, a hős Odüsszeusz odavan már, mégse siettessétek a nászom, amigcsak e leplet nem fejezem be, szövött vásznam hogy kárba ne vesszen, szemfödeléül Láertész hősnek, mikor őt majd hosszúranyújtó vég veszedelmes sorsa eléri. A cikk szerzőjének másik té­vedése Helenéről szól, aki „bosszúszomjas férjét a görö­gök győzelme és a trójaiak lemészárlása közepette bűbájos látványával egyszeriben meg­bocsátásra késztette.” Helené „visszaszerzése” is bővebb megvilágítást igényel. Menelaosz, a férj, meg volt győződve arról, hogy felesége nem önként, hanem kényszerből távozott Párisszal, s ezért a há­ború végeztével — miután He­lené hálószobájában megölte annak újabb szeretőjét, Déi- phoboszt — határtalan boldog­sággal vitte haza „bűbájos’” feleségét. A bűbájt itt szó sze­rint kell értenünk. Az egyiptomi (!) királynőtől ugyanis haza- utaztukban olyarr bűbájos or­vosságot kaptak, amely Helené- vel előző szeretőit, Menelaosz- szal pedig a szép .feleségéért kiállott sok évi szenvedést feled, tette el.' TÓTH ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom