Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-01 / 31. szám

Bőr, cipő, bőrdíszmű Dival­szakvásárok Pécsen? Megtört a jég A divatcsinálóst az idei év­től kezdődően új alapokra he­lyezték. A ruházati ipar divat- rend-kollekcióit ezentúl nem a Magyar Divat Intézet készíti, hanem maguk az iparvállala­tok állítják össze, az. intézet szakembereinek útmutatása alapján. Az MDI-t a továb­biakban nem a minisztérium pénzeli, hanem maguk az ér­dekelt ruházati vállalatok. Kö­zelebb kerültek tehát egymás­hoz a tervezők és a gyártók, nagyobb egyetértésük pedig minden bizonnyal divatosabb ruhakollekcióban ölt testet. Ugyancsak új dolog, hogy ezentúl a Magyar Divat Intézet évente kétszer szakvásárt ren­dez, összehozva az ipart és a kereskedelmet. Ezzel kapcso­latban Vas Sándor, az MDI igazgatója világgazdasági na­pilapunknak úgyx nyilatkozott, elképzelhetőnek tartja, ezeket á szakvásárokat nem Budapesten, hanem az egyes ruházati szak­ágazatok központjában, pél­dául Pécsett vagy Szegeden rendeznék meg. Fölhívtuk tele­fonon mi is Vas Sándort, va­lójában milyen eséllyel pályáz­hatnak a vidéki városok divat­szakvásárok rendezésére, ismer­ve az e téren is uralkodó Buda- pest-centrikusságot. — Ez még csak elképzelés, hangsúlyozom, az én elképzelé­sem — válaszolta az igazgató. — Az ötlet a Pécsi Ipari Vásá­rok és az ugyancsak Pécsett tartott I. országos bőr- és ci­pőipari kiállítás után merült fel. Éppen ekkor tört meg a jég, az országos cipőbörzét — mel­lesleg ezt váltják majd fel a szakvásárok — Pécsett rendez­ték. Miért ne lehetne ezentúl a három-négynapos bőr-, cipő- és bőrdíszműszakvásárt min­den évben Pécsett rendezni. A magam részéről ezt elképzel­hetőnek tartom. — Szó volt arról is, ezekre a szakvásárokra meghívnák a külföldi cégek képviselőit is, miután e rendezvények jelle­gükben hasonlatosak lennének a müncheni, a kölni vagy düs­seldorfi divathéthez, a magyar ruházati iparnak idehaza is al­kalma nyilna exportképes ter­mékeinek felvonultatására. — Igen, egy-két év múlva meghívhatnánk a szocialista, később a tőkés országok ke­reskedőit is, de ehhez a szak­vásárokon kellő színvonalat kell mutatni. — Mikor láthatjuk legköze­lebb Pécsett az MDI mane­kenjei t? — Májusban, a Nádorban a szokásos kereskedelmi trend­bemutatón, amikor a szakmá­nak bemutatjuk az őszi-téli di­vatot. M. Z. Az MDI manekenjei a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron Erb János felvétele Házilagos kivitelezés - új lehetőség A bérlő is korszerűsítheti A z építési és városfejlesz­tési miniszter a tanácsi bérlakásokban élők számára kedvező intézkedéssel egészítette ki a lakásrendelet végrehajtási utasításait. E ki­egészítés lényege: a lakó ma­ga is elvégezheti — házilago­san — a lakás korszerűsítését, kijavíthatja a lakás használa­tából eredő kisebb-nagyobb fogyatékosságokat, hibákat. A kérdéssel a Pécsi Ingatlankeze­lő Vállalatot kerestük meg: mit is jelent ez tulajdonképpen? Elöljáróban csak annyit: Pé­csett jelenleg 24 824 úgyneve­zett RIK-lakás van, ebből 12 275 összkomfortos, 6824 komfortos, 1448 félkomfortos és 3277 az Új halastó, juhtelep Új halastó és juhtelep épült a bonyhádi Pannónia Tsz-ben. A Szekszárd-Paksi Viztársulat közreműködésével a széptöl­gyesi részen épített ötven hek­táros új halastóval száz hektár­ra bővült a tsz-halgazdaság tófelülete. Az új halastóba százezer 25—30 dekás pontyot és húszezer növényevő busát már betelepítettek. Befejeződött három hodályból álló, s két­ezer anyajuh szállására alkal­mas birkatelep építése is. A hodályokat — amint azt Solymcsi Józseftől, a tsz elnö­kétől megtudtuk — a tsz erde­jéből kitermelt fából, ácsolt szerkezettel, nádszigeteléssel, palatetősre építették, egyszerű, gazdaságos, olcsó, mégis a célnok kitűnően megfelelő megoldással. Már az új ho- dályokbar jönnek világra a kisbárárryok. Januárban mint­egy kétszáz született. Az idén a tavalyinál háromszázötvennel több, összesen háromezer bá­rányra számítanak. A pecse­nyebárányokat főleg Olaszor­szágba, az NSZK-ba és Líbiá­ba szállítják a Gyapjúforgalmi Vállalat közreműködésével. Siker Bangkokban A konyha­főnök A Pannónia étterembe betérő vendég meglepetéssel tapasz­talja, hogy olcsóbb ételek — pörköltek, káposzták — kerül­tek az étlapra: Kitűnik, nem­csak az étlap, a konyhafőnök is más. Az előd a budapesti, új Fórum Szálló konyhájába ke­rült. Helyette az irányítást Kál­mán Ferenc, a Minaret étterem konyhafőnöke vette át. — Elég ritka, hogy két étte­rem konyháját egy lőnök ve­zesse. — Szakácshiány van. Kevesen választják ezt a szakmát. Én sem ennek készültem. Fodrász, pincér és csak utolsó esetben akartam szakács lenni. A Ná­dorban kezdtem szakácstanuló­ként 1964-ben. Itt szereztem meg a szakmunkásbizonyítványt 1967-ben, majd a régi Pannó­niában szakácskodtam 1975-ig, a bezárásáig. Innen a Minaret­be kerültem konyhafőnöknek. Itt „alkottam” specialitásomat, a Szatmári flekként. „Nemzeti- színű" eledel: szalonnából, zöldborsóból, lecsóból, házi­kolbászból, tojásból, piros paprikából, ízesítőanyagokból áll a piros ragu (ez a felkken- re kell), köré sült burgonyasze­letek és zöldsaláta kerül. Ezzel és persze a magyaros ételekkel arattam sikert az eszéki magyar héten, valamint a bangkoki ma­gyar heteken. TulajdonkéoD ezért lettem két helyen is fő­nök. — Egy újításáról beszél­nek . . . — Most még csak próbálko­zunk: a két konyha személyzete kéthetente váltja egymást, így mindenkinek alkalma nyílik ar­ra, hogy beleszokjon az első- és másodosztályú étterem napi ellátásába. A Minaret magya­ros ízei átkerülnek a Pannónia nemzetközi konyhájára. Cé­lunk, hogy az idelátogatók ba­ranyai finomságokkal ismerked­jenek meg. — Civilben, otthon is főzni szokott? — Mire hazaérek, már fáradt vagyok. Teljesen édesanyámé a főzőkanál. Ha valami nem a kedvemre való, persze bírálom és tanácsokat is adok, hogyan kell jól elkészíteni. A nagyobb családi eseményeknél azért ter­mészetesen én vagyok a sza­kács. A kedvenc ételeimet is magam készítem — leginkább székelykáposztát és minden ká­posztával kezdődő ételt, meg­adva neki minden savát-borsát. Ilyet kívánok a vendégeknek is tálalni: legyünk büszkék a ma­gyaros ízekre és a konyhára. Adóm Erika lakását Az intézkedés Pécsett 70000 embert érint úgynevezett komfort nélkülj. Durva számítás szerint a fenti intézkedés városunkban 70 000 embert érint. Köztudott: az ingatlankezelő vállalat és a bérlő kapcsolata igen sokrétű. A lakás állagát érintő felújítási, korszerűsítési, tatdrozási, javítási munkák szemszögéből négyféle variáció ismeretes. Kizárólag a bérlőt terhelik a kisebb javítások, fes­tések, mázolások költségei. A berendezések, tárgyak cseréje esetén — amennyiben indokolt — 50—50 százalékban megosz­lanak a költségek a bérlő és a vállalat között. (Ide tartoznak például a vizes blokkok, a boj­ler, cserépkályha stb.) Vannak olyan javítási munkálatok, me­lyek a bérlő pénztárcáját nem érintik: ezek közül megemlít­hetjük a födém, a falak hi­báinak kijavítását, a falon be­lüli szerelvényeket. Végezetül a lakás komfortfokozatának emelése esetén szintén a PIK állja a forintokat. Ez ideig mindennemű korsze­rűsítési, javítási munkát — an­nak értékét — számlával kellett igazolni, s a számla ellenében fizetett a PIK, vagy — a szám­la ellenében számította be a költségeket a lakbérbe. Ve­gyünk egy egyszerű példát. Ha egy lakásban elromlott a vé­cékagyló, előzetes bejelentés után, ritkább esetekben a PIK- szerelőé lett a munka, vagy a lakó hívott szakembert, aki pontról pontra részletes szám­lát készített... Az új rendelke­zés értelmében a lakó — ha ért hozzá — maga is beállíthat­ja a vécékagylót. Feltételezhető, hogy a ren­deletalkotó célja az volt, hogy az amúgy is szűkös karban­tartói, javítói kapacitásokat az itt-ott fellelhető úgynevezett hulladék-kapacitásokkal kibő- vítse. (Ne kelljen várni a sze­relőre !) Olvasóink figyelmébe aján­lunk néhány megszívlelendő tennivalót e munkákkal kap­csolatban. Bármiről van szó, a bérlő kötelezettsége azt előze­tesen bejelenteni az illetékes házkezelőségen. A házkezelő- ség azt követően szemlét tart, s a szemle alapján dönti el: szükség van-e a munkára, avagy nincs? Az is nyilvánvaló, hogy csak a szükséges beru­házásokat térítik meg a mun­kák elvégzése után, az úgyne­vezett fényűző vagy luxus-fel­újítások költségei a bérlőt ter­helik. (Egyedileg faragott tölgyfaajtó, angol tapéta, olasz tükrös csempe vagy mondjuk márványburkolat nyil­vánvalóan nem tartozhat az ál­talában szokásos felújítási anyagok körébe.) Végezetül: csakis a szakszerűen elvégzett munka lehet a PIK-kel való tárgyalás alapja. A költségek kiszámításánál a kisipari egységárak az irány­adók; napjainkban dől el, hogy miként, milyen szempon­tok alapján fog a PIK elszá­molni a bérlővel. Egyébként a vállalat mindennemű felvilágo­sítást e tárgykörben szívesen ad. Kozma F. Országos találkozó Kaposváron Városszépítők a szomszédban A lakóhelyek széppé tétele, a környezet csinosítása nem csupán a tanácsok feladata, érdeke ez az ott élőknek is. Ezt felismerve alakulnak sorra az országban a - város- és községszépítő egyesületek, me­lyek a tenni akaró embereket összefogva egyre szebb ered­ményeket érnek el. Pécsett nincs intézményesített formája a vcnosszépítésnek, azonban Kaposváron már több mint két esztenaeje működik ilyen egVn sülét. Mint dr. Györky Zoltán, az egyesület titkára elmondta, fő céljuk az egészséges lokál­patriotizmus erősítése, az eddi­gi városszépítő munka egy cso­korba fogása. A most még mindössze né­MÁR A BABILONIAK IS A hennától a A test rugalmasságának, jóban fellelhetők a kozmeti- szépségének ápolásával már az kai ismeretek nyomai. Az euró- ókorban is foglalkoztak, fgy az pai szépségápolás a babilo- inkák és a kínaiak ősi kultúrá- niaktól, egyiptomiaktól ered. Időszámításunk előtt 5000 évvel elterjedt volt már a Nílus völ­gyében arc-, ajak-, szemöldök­festékek, hajfestőszerek hasz­nálata. A kínai mandarinok előkelő­ségük bizonyítására nem vág­ták le körmeiket, életük végéig növesztették. Olajokkal kene- gették, hogy a csavaros szaru­képződmények épen maradja­nak. A babiloniak hennával és sáfránnyal festették, az egyip­tomiak. arany- és ezüstporral hintették be kezük ékességét. Az újkor asszonya diszkrét hosszúságú, krétaporral vagy szarvasbőrdarabbal fényesített körmöket viselt. Az 1915-ös Ré­vai lexikon szerint: „utálatos dolog a körmök vörösborral, vagy kárminkenőccsel való fes­tése". Azóta változott a szemlélet: a szivárvány minden színe csil­log az asszonyok, lányok ujj­végein a divatnak megfelelően. Kovács Ildikót, a Szolgáltató­ipari Vállalat Kossuth Lajos ut­cai 1. sz. fodrászüzlete mani­kűrösét kértük meg, áruljon el valamit a szakma titkaiból. — Általában a kéztípus és a megszokás határozzc meg a köröm hosszát. Először a kö­römfélholdakat kell a bőr alól kiszabadítani. A száraz körmöt citromba, olajba mártott vattá­val kell lekenni. A vitaminos oldatokkal meg lehet akadá­lyozni a körömrétegek kialaku­lását. Az egyéniségnek és a ruházatnak megfelelő színű lakk kerül az ujjhegyre — a sportos alkatú és sportos ruhát viselőknek világos és barnás árnyalatú, a nőies típusú ele­gánsabb öltözetű vendégeknek lilás, élénkpiros színű festést ajánlunk. Az idei divatszínek most mindenkinek kedveznek: a cik­lámen árnyalattól a barnáig lehet választani. Aki otthon ápolja a körmeit, annak nagy segítségére van a Lady Esther sorozat: ugyanolyan színárnya­latú rúzzsal és körömlakkal le­het „feldobni” a megszokott utcai ruhát. Persze a lakk nem tartós, a háziasszonynak mosni, moso­gatni kell, ezt még a legjobb minőségű körömlakk sem állja sokáig. A legfontosabb sza­bály: hetente lemosni, leg­alább félnapig pihentetni, az­tán lehet csak „új köntösbe" öltöztetni. Külföldön már elter­jedt: felragasztható, külön­böző színű műkörmöket árusí­tanak. Erre nálunk még várni kell. Ki tudja, baj-e . . . A. E. hány száz, a várost magáénak valló polgár ténykedése nem hiábavaló. Bizonyosság erre a sok rendezett park, csikk, és papírfecnimentes utca, játszó­tér. Ezen túl azonban része van az egyesületnek egyebek mellett a Hangár-dombi repü­léstörténeti emlékmű létreho­zásában, a Kossuth téri időjá- rásielzö berendezés újjáépíté­sében, a belváros házainak remekül sikerült külső festésé­ben. De odafigyelnek a város­környék szépítésére is, a park­erdőket, sétautakat társadalmi munkában tartják rendben. Talán eredményes munkájuk­nak köszönhető, hogy idén szeptemberben a vórosszépítő egyesületek II. országos találko­zójának megrendezésére Ka­posvárt kérték fel. A rendez­vény központi kérdése a város­szépítő egyesületek helye, sze­repe és feladatai a várospoli­tikában, a város társadalmi mozgalmaiban. Ezen túl azon­ban nem titkolt célja a rendez­vénynek, hogy Magyarország 7Q városa közül minél több he­lyen hozzanak létre szépítő egyesületeket, s ajánlják, hogy a meglévőknek egy országosan összefogó szervet alakítsanak. A találkozó szervezését már megkezdték a kaposváriak, s a várható 12 egyesület képvise­lőinek gazdag programot kí­nálnak. A résztvevők egyesü­letenként egy-egy előnevelt fa­csemetét ültetnek el, megtekin­tik a várost, ellátogatnak a szennai skanzenbe,''sétát tesz­nek a zselici tájvédelmi körzet néhány nevezetes helyére. Ka­posvár felkészülten fogadja a vároSszépítőket, s a szervezők bíznak abban, hogy a kétna­pos rendezvény hozzájárul az egyre szélesedő mozgalom erő­sítéséhez. R. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom