Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-22 / 52. szám
Oscar-díj után A modern ioffo „Diane Keaton az erő, a 'bizonytalanság és a báj emberi vegyülete!" - így ír az amerikai sajtó arról a már harminchat éves színésznőről, aki öt esztendővel ezelőtt, 1977-ben Oscar-díjat kapott, majd szinte eltűnt a filmvilágból. Akkor, 1977-ben sok filmkritikus a modern Lollonak nevezte. Pedig egyéniség dolgában akkor sem volt azonos a szekszepi- les, érzelmes és mindemellett középszerű lelkületű Gina Lollobrigidával. — Kicsoda Diane Keaton? — Először is nem Buster Keaton lánya, mint sokan hiszik. Apja Jack Hall cégvezető mérnök. Diane édesanyjának, a gyönyörű Dorothy Keatonnak a vezetéknevét vette fel. ötéves korában egy metodista kórusban énekelt, majd ápolónői középiskolában érettségizett és barátaiból színjátszó csoportot szervezett. A darabokat maga írta, rendezte és az előadásokat menedzselte. Hol volt ettől a szellemi erőtől a szép szemű és folyvást csak fotografáló Gina Lollobrigi- da? Diane olyan előadásokat produkált kis csapatával, hogy — mint a környékbeli családok ma is állítják — télen este nem kapcsolták be a televíziót, hanem a házaló Diane-ék játékát élvezték, mivel sokkal jobb volt a tévénél. Az Oscar-díjat Woody Allen: Annie Halijában nyújtott alakításáért kapta. Most visszatér a filmvilágba. Valóban sokoldalú, modern nőként folytatja: például az amerikai kultúra történetét írja a filmtől kölcsönzött, képszerű, pergő stílusban, közben forgatókönyvön is dolgozik. Erősen freudista szellemben írja meg egy asz- szony életét, aki 19 éves korában elvesztett apjával képzeletben még mindig együtt él. Földessy Dénes Bravúros bemutatkozás Elsőként Zsigmond Régészeti kutatások Segesden A Flotow-opera nagyáriája Fotó: Karl Rausche fl magyar diplomácia történetéből „Kis ország vagyunk”, mondják sokan nálunk, amikor külpolitikáról, diplomáciáról esik szó, s ilyenkor, hogy az elhamarkodott minősítés általánosabb legyen, még a tényeket is figyelmen kívül hagyják. Például azt, hogy Magyarországnak jelenleg több mint száz állammal van diplomáciai kapcsolata, s ezek között az öt lakott földrész képviselve van. Mindehhez hozzá számíthatjuk azt a történelemfelfogást, amely szerint Magyarország államiságának közel ezer esztendejét inkább a diplomáciai elszigeteltség és passzivitás jellemezte, mint az ellenkezője. Ez a minősítés önsajnálkozóan elfogult, s történelmünk tényei sem igazolják. Hiszen már egy-két évtizeddel a honfoglalás után a magyarok nemcsak kalandozó csapatokat, hanem követeket is küldtek külföldre. Árpád-házi királyaink legjobbjai a katonai erő mellett külpolitikájukkal, diplomáciai eszközökkel igyekeztek — végeredményben sikerrel - biztosítani országuk függetlenségét a két császárság és a pápai állam között. Volt történelmünkben olyan időszak is, amikor a magyar diplomácia sok vonatkozásban megelőzte Európa többi államát, vagy legalábbis az elsők között volt. Az állandó diplomáciai képviseletek rendszere az államközi kapcsolatokban csak a XV. század második felétől kezdett kialakulni, addig az uralkodók alkalmi követek révén érintkeztek egymással. Egyes kutatók szerint az első állandó követség felállítója Zsigmond magyar király és német-római császár volt, amikor 1425-ben a milánói fejedelemséggel létesített ilyen kapcsolatot. Ugyancsak Zsigmond nevéhez fűződik az a páratlan diplomáciai vállalkozás, amellyel még korának gazdag kereskedővárosait, Velencét és Genovát is megelőzte: a török terjeszkedés elleni küzdelemben a keresztény összefogás kudarca után ázsiai szövetségeseket keresett KisFakitermelő vállalkozíkat keresünk változó munkahelyre, tartós foglalkoztatással. DRAVA MENTI FAGAZDASÁGI TÁRSASÁG Barcs, Béke u. 6. Zsigmond király, a keleti diplomácia úttörője ázsió, Mezopotámia, Perzsia muzulmán uralkodói között, s nem is sikertelenül. Követei élet- veszélyes kalandok között többször is bejárták ezeket a térségeket, s bár a mohácsi csatát követően a királyi kancellária okmányai majdnem teljesen elpusztultak, Zsigmond keleti követeinek neve más forrásokból fennmaradt: Mesztegnyői Szere- csen Miklós, Török Józsa, Szé- csényi Frank, Perényi Imre és Bychkele László, Haugar Jakab. Zsigmond ázsiai külpolitikáját Mátyás király folytatta, s a korábbihoz hasonlóan a török birodalom elleni szövetség létesítése érdekében. Minderről velencei követjelentések tanúskodnak. A velencei köztársaság követe 1472—73-ban Mátyás diplomatáival együtt tartózkodott a perzsa sah, Uzun Haszán udvarában. (Később a perzsa uralkodó is küldött követséget Magyarországra.) A szövetségből azonban nem túl sok eredmény származott, mert Uzun Haszán seregei 1473-ban Terdzsán mellett vereséget szenvedtek a törököktől. Ennek a vesztes csatának szemtanúi voltak a magyar követek is. Ugyancsak a velencei követ útleírásából derül ki, hogy mind neki, mind a magyar diplomatáknak alkalmuk volt találkozni a perzsa sah udvarában tartózkodó indiai,követséggel is. Ennek alapján bátran állíthatjuk, hogy mind Zsig- mondnak, mind Mátyásnak és diplomatáiknak jóval alaposabb ismereteik voltak Ázsia politikai viszonyairól, mint más kortárs uralkodóknak és diplomatáknak. D. I. Egy sírkő tanúsága a monda mellett Jelentős régészeti kutatómunka irányul a Somogy megyei Se- gesdre. A község aránylag ismeretlen, de Várhegyével, annak tetején a távolból homályba tűnő, meghökkentően tekintélyes nagyságú templomával az erre érkező és a történelem hangulatai iránt fogékony utazóknak óhatatlanul súgja a kérdést: mi lehetett itt 900—1000 éve? A környezet, a táj képe azt diktálja a laikusoknak is: régóta kell hogy lakják ezt a vidéket. Segesdet a megye másik, úgynevezett királynéi ispónsági központjaként tartják számon (So- mogyvár mellett). A több mint 10 esztendővel ezelőtt itt elkezdett régészeti kutatómunka vezetője dr. Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tudományos főmunkatársa. Tőle megtudtuk, hogy a község belterületén a somogyvári Kupa- várnál nagyobb területen fekvő, különböző korú erődítmény- és földvárrendszer került elő. — Itt — hallottuk dr. Magyar Kálmántól — a felsősegesdi részen található — a források és az eddig előkerült leletanyagok alapján — több Árpád- és középkori egyház, valamint egy ferences kolostor, különböző korú temető és település. Sok, a kutatás szempontjából fontos sírlelet és egyéb feltárások mellett azt is el kell mondanom, hogy a korábbi forrásadatok egyházakra, temetőkre vonatkozó utalásai ellenére a segesdi királynéi ispánsági központ Árpádkori temetői, illetőleg az ezeket bizonyító leletanyagok még ismeretlenek. Mi adja a segesdi kutatások jelentőségét? A környék és a község története messze századokra nyúlik vissza. A somogy- várihoz hasonló királyi-királynéi ispónsági központról 1265-ben emlékeznek meg a források. Annak is írott nyoma maradt, hogy Dalmácia felé menekültében itt is megpihent a tatárok elöl menekülő IV Béla. A hajdani király azonban már évszázadok óta lakott helyre érkezett, hiszen a rómaiak jelentős településként tartották számon Segestumot, más néven Sebetát. A régész — aki elsősorban a honfoglalás történetét, a megszálló magyarok terjeszkedését kutatja — számára talán az a legfontosabbá Somogy első megszállói közé tartozó Bogát egyik udvarhelye itt volt, Segesd közelében. A kezdetben magánuradalom a XIII—XIV. századtól szerepel az ismert forrósokban segesdi királynéi ispánság néven. A településfontosságát bizonyítja az is, hogy a XIV. században Segesd már mezőváros, felépült ferences kolostora a megyében a legkorábbi, és 1306-ban rendi gyűlést tartanak itt. A rendszeres kutatást dr. Magyar Kálmán 1981 nyarán kezdte *1 Kutatóárok a segesdi Várhegyen meg. Sírokat, megsemmisült épületek maradványait, a megerősített belső vár sáncát, számos szép leletet hozott a napfényre a régész ásója. — A leletek alapján bizonyosnak látszik, hogy a XI. századtól kell számolnunk egy királyi udvarház, valamint a hozzá tartozó plébánia-egyház (keresztelő kápolna) meglétével. Feltehetően ez volt a Szent Mihály vagy a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyház őse. 1979-ben dr. Magyar Kálmán feltárt egy gyönyörűen faragott, vörösmárvány sírkövet is A hiányos, megkopott faragás és szöveg ellenére kideríthető volt: Báthori Katalin, Marczali György főispán felesége volt az a főrangú nő, akinek sírját annak idején lezárták o súlyos kővel. 6 akiről még ma is mondák élnek a faluban. Báthori Katalin a törökdúlás idején a falut és a templomot védte, s amikor látta: minden elveszik, leugrott a toronyból. A bátorsága miatt nevezték Báthorinak.. A segesdi nagyméretű Árpádkori központ részletes feltárását ez évben kezdi el dr. Magyar Kálmán. Mészáros Attila Fotó: dr. Magyar Kálmán Keresztúri Erika németországi premierje Hangversenypódiumokról ismerte elsősorban a közönség az Országos Filharmónia pécsi szopránénekesnőjét. Keresztúri Erikát, aki irodalmi esteken, vidám műsorokon is fellépett, így már kialakult műfaji sokoldalúsággal kötött szerződést az ősszel a Német Demokratikus Köztársaságban, Rudolstadt város operaházában. Az operaszerephez szükséges énekesi-színészi adottságai már a próbákon kamatoztak. Most megrendezték első bemutatóját is, nem kisebb műben, mint Flotow: Márta című operájában. Keresztúri Erika a főszerepet alakítja és a német kritika így ír róla: „A zenekar elsősorban Keresztúri Erikával, a magyar szopránénekesnővel együtt ért el nagy sikert, aki Lady Harriet szerepében mutatkozott be, bravúros hangvétellel. Ezért már most örömmel és izgalommal várjuk következő operafeladatainak megvalóA „TENKESALJA" ÁFÉSZ siklósi, 103. sz. mezőgazdasági boltjának ajánlata, amig a készlet tart. Leértékelt csehszlovák radiátorok kaphatók Érdeklődni: Siklós, Harkányi út. Telefon: 442. uHliBli Has ekran Filmátvétel: az alkotói munka utolsó fázisa, ilyenkor szakmai bonckés alá kerül a műsor, amely adásra vár. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának vezető munkatársaival és a stáb tagjaival figyeljük a Nas ekran — a szerb-horvát nemzetiségi műsor — következő magazinját, miközben gyerekek szólalnak meg a képernyőn. Arról beszélnek, •milyen könyveket olvastak legutóbb. A kamera ellátogat Ko- zármisjeny, Birján és Szalánta nemzetiség lakta községekbe, és bizony az is kiderül, kevés szerb-horvát könyvet kölcsönöznek a könyvtárakból. A fenti példával is jól érzékeltethető az a küldetés, amit az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója a szerb-horvát és német nyelvű Nemzetiségi műsorok a televízióban Idén bővül az adásidő nemzetiségi adásokkal szolgál immár negyedik esztendeje. Amíg 1978-ban a nemzetiségi adás hevonta együtt .jelentkezett félórás műsor keretében, addig ma mór húsz-húsz perc az Unser Bildschirm és a Nas ekran négyhetenkénti adásideje, amit rendszeresen megismételnek. A Popovics István és Wollart János által vezetett miniszerkesztőségek nem csupán saját műsoraikban foglalkoznak a nemzetiségiek életével, mert ma már egyre több olyan film készül, ami magyar nyelven nyújt betekintést a szerb-horvát és németajkú lakosság mindennapjaiba, népi kultúrájába. Hagyománynak tekinthető, hogy a Pannon Krónika évi utolsó adását a nemzetiségi műsorokból összeállított válogatásnak szenteli és a műsort szinkronizálva sugározza a televízió. Békés Sándor főosztályvezető, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője elmondta, ebben az évben tovább bővül a nemzetiségi műsorok adásideje. A havonta jelentkező Nas ekran és Unser Bildschirm művészeti mellékleteként eztán negyedévente harminc-harminc perces szerb-horvát és német nyelvű műsorral jelentkeznek. Szándékuk, hogy ezzel is elősegítsék a nemzetiségi kultúra értékeinek feltárását, az amatőr művészeti együttesek, a nemzetiségi irodalom bemutatását. Ebbe az alkotói munkába kívánják bevonni a Pécsi Nemzeti Színház színművészeit is, akik a nemzetiségiek nyelvén tolmácsolnák a különböző irodalmi alkotásokat. Nincs messze az az idő, mikor elkészülhet az első idegen nyelvű tv-játék. S. Gy.
