Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-20 / 50. szám
1982. február 20., szombat Dunántúli napló 13 Átszervezés a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál Szabad út a kátyúzásoknak Évek óta visszatérő gond Pécsett, hogy az utak „apróbb” hibáinak a gyors kijavítása a kívánatosnál lassabban történik. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen éppen ezek a munkák azok, amelyek „kevesebbet hoznak a konyhára", jóllehet a város üzemeltetése szempontjából vitathatatlan a jelentőségük. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál vizsgálták ennek az okát, s kiderült: az útkarbantartó üzem eddigi szervezetét kell átalakítani, hogy a szükséges változást elérjék. Mi volt eddig? A kezdeti 5—6 millióról évi 90 millió forintos kapacitásúra fejlődött üzem, amely 220 dolgozót foglalkoztat, teljes tevékenységével számolt el a vállalatnál, ez pedig azt jelentette, hogy előnyt élveztek a könnyebben elvégezhető, termelékeny, gazdaságos munkák, amelyek természetesen nem mindig a kátyúzások voltak. Ebből következtek aztán a panaszok: a tanácstól megrendelt, vagy tanácstagi bejelentés alapján elvégzendő munkák egyik hétről a másikra tolódtak, ami érthetően kedvezőtlen hangulatot keltett az érintett lakóterületen. A helyzet tehát megérett a változtatásra. Ez pedig természetesen-az útkarbantartó üzem átszervezésében jutott kifejezésre. Január 1 -i hatállyal négy önálló gazdálkodó egységet hoztak létre. Az I. építésvezetőség a tanácsi fenntartási munkákat végzi, a M. építésvezetőség az útfelújításokkal és -korszerűsítéseikkel foglalkozik, a III. építésvezetőség külső megrendelőknek dolgozik, pl. köz- műfelvágások helyreállítását végzi el az illetékes közüzemi vállalat megrendelésére. A IV. építésvezetőség adja mindezeknek az anyagi-gép! hátterét: keverőtelepet, bedolgozó gépeket, szállítóeszközöket. Számunkra most az I. építésvezetőség az érdekes, hiszen az egész átszervezés azért történt, hogy ezt az építésvezetőséget létrehozhassák Gyimesi László igazgató elmondta: olyan részleget alakítottak ki, ami önállóan számol el a tevékenységéről, ez pedig elsőrendű várospolitikai célokat szolgál; alacsonyabb termelékenységet, de kiváló minőségű munkát várnak tőle úgy, hogy közben a 65 beosztott fizikai dolgozó érdeke se szoruljon háttérbe. Rugalmasan, előre meghatározott program nélkül dolgozik ez az építésvezetőség, ezzel is azt akarják elérni, hogy az esedékes javításokat minél hamarabb végezzék el. A munka szervezését úgy alakították ki, hogy a hét meghatározott napjain a munkák helyszíni előkészítését végzik a dolgozók. Utána viszont a IV. építésvezetőség feladata, hogy az előkészített munkák gyors elvégzése érdekében elsősorban az I. építésvezetőséget lássa el a bedolgozandó anyaggal, a bedolgozó gépekkel Úgy számítják, hogy a gépsor hatékony kihasználásával az eddigi napi 30—40 tonna helyett 60—70 tonnányi anyagot dolgozhatnak be a javításra váró utakon. Az új építésvezetőség egyébként a hét elején kezdte meg az új rend szerinti munkát. H. I. Termelőszövetkezeti zárszámadások (Folytatás az 1. oldalról.) tárt és — BKR kooperációban — egy folyékony műtrágya üzemet is felépítettek, és 900 hektáron már elvégezték a folyékony műtrágyázást. A kedvezőtlen adottságú ká- tolyi Új Élet Tsz-ben eredményes évről számolhattak be a tegnapi zárszámadáson a szövetkezeti vezetők. A termelés értékét 17 százalékkal növelték, az árbevételt még ennél is nagyobb mértékben, 21 százalékkal. A 70,8 millió forintos termelés mellett 7,6 millió forint tisztanyereséget akkumuláltak, ez 2.6 tnillióval több az előző évinél. A tagság jövedelmét 8 százalékkal emelték, s így 45 642 forint lett. A bevétel jelentős részét a növénytermelés hozta, búzából 4,8, kukoricából 6, napraforgóból 3,02 tonnás termést takarítottak be Ez utóbbi különösen nagymértékben járult hozzá a szövetkezet nyereségéhez. ' Megkezdték a szarvasmarhatelepük rekonstrukcióját. A tavaly felépített ka- russzeles fejőház ebben csak az első lépés volt. Az idén folytatni akarják á rekonstrukciót, tisztavérű Holstein-fríz tehénállományúknál új tartásmódra térnek át. Feljesztési alapjukat főként erre fordítják. Exportfejlesztési hitel felvételével új gabonaprogramot indítanak, az ediginél jóval nagyobb területen termelnek búzát, árpát és kisebb területen kukoricát Nyereséggel zárta az elmúlt évet a véméndi termelőszövetkezet. A tegnapi zárszámadáson Rótt Antal tsz-elnök figyelemre méltó termelési eredményekről adhatott számot. A szövetkezet dinamikusan növelte árukibocsátását. A megye egyik legnagyobb szarvasmarha-állományát tartják fenn, a 800 tehén tejtermelési átlaga tavaly 4816 liter volt. Az idén el akarják érni az 5000 litert és 3,2 millió liter tejet értékesítenek. Egyidejűleg növelik a hústermelést is. Tavaly 15 000 vágósertést bocsátottak ki, idei tervük 17 000 darab. Emellett 1000 tonna húscsirkét is előállítottak. A Tjek- táronkénti hústermelésben Vé- ménd igen előkelő helyen áll a megyében, tavaly 750 kiló húst termeltek egy hektárról, az idén ezt 982 kilóra emelik, s céljuk 1983-ban elérni a hektáronkénti 1000 kilót. Intenzív gabonaprogramot kezdtet el, évente 15 000 tonna kenyérgabona tömeget állítanak elő. Megkezdték az elvizesedett gyepterületeik vízrendezését, a következő időszakban ily módon 300 hektár rétet kívánnak feltörni és szántóföldi művelésbe vonni. Tejtermelésük jövedelmezőségét az intenzívebb gyep- hasznosítással kívánják fokozni. A hosszabb ideje gyengélkedő diósviszlói Kossuth Termelőszövetkezetben múlt év második felében választottak új vezetőséget. A tavalyi belvizes és aszályos év csak a búzatermelésben 3 millió forintos árbevétel kiesést okozott. Veszteséggel és alaphiánnyal zárta az évet a szövetkezet, ahol a jövő héten kezdődik meg a szanálási eljárás a veszteség rendezésére. A tegnapi közgyűlésen a tsz- tagság mégis bizalmat szavazott az új vezetésnek. Ferenczi András, a szövetkezet új elnöke arról számolhatott be, hogy az őszi vetéseket ezúttal optimális időben elvégzik. Az előző évi 399 hektár helyett 611 hektár őszi kalászost termelnek. Felfejlesztették juhállományukat és a múlt év októberében a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal szerződve új ágazatot indítottak el, a Húsbaromfi nevelést. S idén tovább bővítik a broiler- tartást, amelynek jövedelmezősége eddig megfelel a várakozásnak. Tegnap tartották meg a zár- számadási közgyűlést a vejti Rákóczi, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség és a pécsváradi Egyesült Dózsa Tsz-ben is. Mindhárom szövetkezet nyereséggel zárta az évet. Pécsváradon 4,5 millió forint üzemi nyereséget értek el, a tagoknak 4,5 százalékos év végi részesedést fizettek. Siklóson is tegnap fizették az év végi részesedést. A tsz tanácstermében délután öt óráig a pécsi Mecsek Áruház felső- ruházati termékeket, divatárut, lakástextilt árusított a termelő- szövetkezet tagjainak. — Rné — A 77. népdaléneklési verseny Mohácson Tegnap délelőtt Mohácson megkezdődött a 11. Schnei- gyűjtőről elnevezett dél-du- gyűjtőről elenvezett dél-dunántúli verseny. A Baranya ‘megyei Tanács művelődési osztálya, valamint a rendező Mohács város által 11. alkalommal meghirdetett diák- népdaléneklési versenyt . a névadó volt iskolájának falán elhelyezett domborművének megkoszorúzásával, és Várnai Ferenc népzenekutató, megyei szakfelügyelő emlékbeszédével nyitották meg. A második évtizedébe lépett verseny idén tovább szélesedett, ugyanis ez évben először a Baranya, Somogy és Tolna megyék általános és középiskoláinak legjobbjai mellet^ megjelentek Zala megye iskoláinak énekesei is. A tegnapi napon 12—12 Baranyai, és tolnai, 11 zalai, 10 somogyi és 2 laskói (Jugoszlávia) énekes, valamint 3 furulyás, 3 hegedűs és 1 klarinétos hangszeres szólista lépett a verseny színhelyén, a Kossuth filmszínházban a zsúfolásig megtelt nézőtér és a zsűri elé, hogy bemutassa tudását. A tegnapi — általános iskolás — vetélkedő záróakkordjaként a versenyzők részvételével közös éneklést rendeztek Mohácson, a Broda- rics téri, a Park és a Szabadság utcai általános iskolákban. Ma délelőtt 10 órakor a középiskolás népdalénekesek és hangszeres szólisták fellépésével folytatódik a vetélkedő a városi filmszínházban Népművészet mincfen mennyiségben Busójárás Mohácsán szombatul keddig Népdalverseny, népművészeti és autóvásár Készülnek a busók. Előkerültek a fészerből a busójárás nélkülöz hetetlen kellékei: az ördögszekér és a még török időkből a Du na-parti városban maradt ágyú. Fotó: Schindl József N éígy megye: Baranya, Somogy, Tolna és Zala legjobb általános iskolás népdalénekesének fellépésével tegnap délelőtt a Kossuth filmszinházban megkezdődött a Dél- Dunántúl általános és középiskolásainak Schneider Lajos népdaléneklési versenye. A hajdani mohácsi pedagógus, népdalgyűjtő emlékére immár XI. alkalommal megrendezendő szemle ma reggeltől a középiskolások vetélkedőjével folytatódik a filmszinházban, mig este a Bartók Béla Művelődési Központban neves fővárosi művészek fellépésével rendeznek vidám, műsoros estet. Vasárnap a kézműves népművészek és iparművészek — mézeskalácsosok. bocskorosok, szűcsök, fazekasok, álarc- és fafaragók, kékfestők, késesek, bőrdíszművesek, rézművesek és szíjgyártók - mutatják be és kínálják majd portékáikat a főutcán kialakított standjaikon. Akiket a néptánc érdekel, azok a népművészeti vásártól alig 100 méterre a Bartók Béla Művelődési Központban 9,30- tól kezdve nonstop gálát láthatnak, amelyen fellép a jugoszláviai Hercegszöllős, a Horvátországi Magyarok Szövetségének központi táncegyüttese, a budapesti Kertészeti Egyetem, a pécsi Mecsek, a dunaszekcsői és a szebényi magyar, a mórágyi, a bátaszé- ki és a véméndi német, valamint a Dr. Mareik József Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Bartók Béla Művelődési Központ magyar és délszláv néptáncegyüttese. A népdalkedvelők 10.30-tól a Kossuth filmszínházban láthatják és hallhatják a „Szivárványos az ég alja ..című népdal- és népzenei műsort. A népzenei műsorban fellép a szebényi magyar, a villányi német és a jás- di szlovák menyecskekor, Számadó István Szabolcs megyei énekes, Gadányi Pál Somogy megyei horvát dudás,. Fazekas Vilmos garai furulyás, Rittlin- ger Márton palotabozsoki gom- bosharmonikás, Gyurka Mi- hályné egyházaskozáii csángó énekes, a népművészet mestere, a pécs-vasasi Kodály Zoltán Művelődési Ház r.épdalkö- re és citerazenekara, valamint a Schneider Lajos népdaléneklési verseny győztesei. A vásártéren már kora reggeltől folyik a rendes, havi autóvásár, míg az újvárosi stadionban 11 órakor kezdődik az az MNK-mérkőzés, amely hivatott eldönteni, hogy a két Duna-parti csapat közül az MVTE vagy a Rába ETO kerül majd a legjobb 16 közé. A kiállításokat, tárlatokat kedvelőknek ajánlhatjuk a Kossuth filmszínházban levő Baranya horvát és szerb népcsoportjainak életét bemutató állandó, valamint az emeleti galériában helyet kapott, a péc$i Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya által rendezett Baranyai népcsoportok gyapjúszőttesei című kiállítást. Ugyancsak izgalmas látnivalót kínál a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum a Szerb utcai épületében látható mohácsi csata történetét bemutató állandó kiállítása, valamint a csak ezen egy napra kapuját megnyitó Szerb utcai görögkeleti templom ikonosztáza. A busók, farsangolók és jan- ke|ék délután fél 3-kor gyülekeznek a Kóló téren, ahonnan vidám zeneszóval, sok mókás meglepetéssel indulnak és vonulnak végig majd a Széchenyi térig, ahol a városi tanács épületének erkélyéről élő népzenei műsorral „fűtik” fel a résztvevőket a szürkületi máglyagyújtásig. Este 7 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban a Fáklya Nemzetiségi Táncegyüttes mutatja be műsorát, amit 9 órától a hagyományos sokócbál követ kivilágos-kivirradtíg. Kedden, ázaz húshagyőked- den immár a város lakói önmaguk szórakoztatására rendezik meg a hagyományos farsangtemetést a Széchenyi téren, amit este 7 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Házban délszláv néptáncműsor követ, amelyben fellép a Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola tánccsoportja és a művelődési központ délszláv táncegyüttese, hogy meghozza a kedvet a 9 órakor kezdődő busóbálhoz. FILM1EGYZET A hetedíziglen ördögi koré Rövid leltár: budapesti, belvárosi, értelmiségi elvált szülők; „megosztott” gyerekek; az anya új házasságából gyermeket vár, a régiből származó fiúgyermeket gondozásba adja, akit nővére többedíziglen megszöktet, hogy anyja helyett anyájaként nevelje — a két belvárosi gyermek megkezdi a nagyvárosi pokol bugyrainak bejárását Rózsa János rendező irányításával. Első bugyor: a nővér otthagyja a gimnáziumot, s hogy el tudja tartani öccsét és magát, mosodában dolgozik. (A gomolygó gőz szükségeltetik a pokol félkomfortjához, s különben is kezd divattá lenni a magyar filmekben a József Attila-i hagyaték eladoga- tása. E jelenetnél ugyanis a nézők már sejthetik, hogy nem fesz jó vége ennek, hiszen a mosónők korán halnak.) További bugyrok Nagy-Bu- dapestben: a magyar „nemzetiségiekkel” tarkított KGST-piac a Garai téren, ötszázasokkal tömött zsebű bolgárkertész és brutális fia, temető melletti albérlet börtönből szabadult, ugyancsak brutális főbérlővel és uzsorázó főbérlőnővel, narkós csövesek panellakásban és elhagyott vasúti vagonban; angyalképű, ám spicliségre csábító fondorlatos nyomozó. Ám a pokolbéli megaláztatásoknak korántsincs vége, hőseinknek ki kell állniuk hivatalok packázásait,' s illusztrálni oktatási rendszerünk csődjét (itt külön fricska a pribék tornatanároknak). S miután három sóderlelkületű kőműves az első szerelem örömét is elveszi főhősnőnktől, nem marad más hátra, mint a happy end. No, nem a néző, hanem a lány számára, hiszen számára igazán jó ezek után, hogy a mosónők korán halnak . . . Mert írva vagyon, az apák bűneiért hetedíziglen vezekelnek az utódok. Most már csak annak vizsgálata lenne hátra, hogy Kabala (a lány beceneve ez), az első bűnhődő s még hat nemzedék vissza van, vagy esetleg a hetedik, lévén, hogy az öccse életben marad, úgy is mint a jövő reménysége. A Családi kör nézői viszont kórusban kiálthatják: nincs még ennek vége! Ilyen gyermekkor után milyen felnőtt lesz e szegény lélek? Igazán nem lenne csoda, ha majd verné a feleségét, majd elválna tőle, alkoholizálna és elzüllene. S gyerekei, ha lennének, mi várna rájuk? Mi más, ha nem egy újabb megfilmesítés az akkori nemzedék bűnhődéséről apáik vétke miatt? Néhány oldallal előbb, a filmszemle visszapillantójában a magyar filmek egy részének „történelmiségét” bíráltuk: a Kabala című filmről leírtak csak adalékok azokhoz a sorokhoz. Hiszen Kabala szülei valószínűleg azért ilyenek, mert ők egy torzult „érában" voltak gyerekek, s azért lettek olyanok, amilyenek. Akkor viszont Kabala a harmadik nemzedék, s öccse. Facsiga tekinthető a negyediknek. Bár félő. hogy Rózsa János nem a bibliái véqesség híve, hanem az ördögi kör „prófétája". Vagy csak egyszerűen tudja, hogy gyerekeket szerepeltetni mindig hálós dolog, a „megfagyott gyermek" óta pedig különösen hatásos tragikus sorsukról mesélni tantörténeteket. B. L.
