Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-03 / 33. szám
1982. február 3., szerda Dunántúlt napló 3 A fogyasztó kép viselet eben Mindannyiunk érdekét védi a Fogyasztók Országos Tanácsa Az ember böngészi az újságokat és nerfi hisz a szemének. Pedig -Itt áll, feketén, fehéren, hogy „A karácsonykor vásárolt tévékészülékemet 10 hónap alatt kilencszer kellett javíttatni. A bolt mégsem haj- Icndó kicserélni, mert a műszerész csak két jótállási jegyet használt el — kilenc helyett. A készülékem továbbra is hibás, de már nincs bizalmam a Gél ka szervizben. Kérem szíves segítségüket, tisztelettel X. Y. nyugdíjas." Az ember hallgatja, mit üzen a rádió, és nem hisz a fülének. Szociális gondozásra szoruló, egyedülálló idős emberek panaszolják el a különböző kereskedelmi egységekben, szolgáltató vállalatoknál elszenvedett sérelmeiket. Gyesen levő kismamák kérdezik, miért a lakosságnak kell alkalmazkodni a Patyolat-fiókok szeszélyesen váltakozó — és megjegyezhetetlen — nyitvatartási rendjéhez, miért nem a Patyolat fut a rendelői után? Kihez forduljon a vendég, ha a pincér — akinek vastagon fogott a ceruzája — nem hajlandó kiküldeni az üzletvezetőt? Mi a teendő az olyan vásárlók könyvével, amelynek lapjait hónapokig nem forgatják a vállalati belső ellenőrök? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések ösztönözték arra a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy valamiképp gondoskodjék a fogyasztók kollektív érdekvédelméről. Gazdasági erőfölényben Arról van szó, hogy az erőviszonyok nem egyenlőek. A különböző gazdálkodó szervezetek — amelyekkel a fogyasztó naponta kapcsolatba kerül — sokkal nagyobb gazdasági erővel, alaposabb szakismerettel és kiterjedt apparátussal rendelkeznek, vagyis a kereskedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás gazdasági erőfölényben van a vásárlóval, a vendéggel szemben. S ezzel olykor visszaél. A fogyasztói érdekvédelem ezt az erőfölényt hivatott ellensúlyozni, kompenzálni, Igaz: a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mint alapelvet mondja ki, hogy védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását — ki ne tudná mégis, hogy a törvénynek olykor csak éles konfliktusok árán lehet érvényt szerezni?! Minisztertanácsi rendelet intézkedik a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről is, s vajon akad-e mutatóba közöttünk, akinek még nem gyűlt meg a baja ilyen-olyan szakiparosokkal, szolgáltatóipari mesteremberekkel? Meggyűlt bizony, annak ellenére, hogy a jogszabályok betartását a belkereskedelmi törvény, az alkatrészellátási kötelezettségről szóló MT rendelet stb., gyakorlati érvényesülését számos állami és társadalmi szervezet ellenőrzi. Gondoljunk csak a népi ellenőrzési bizottságok, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a szak- szervezetek mellett működő társadalmi ellenőrhálózat, a kereskedelmi felügyelőségek, s a különböző szintű tanácsok társadalmi ellenőreinek tevékenységére. És a szolgáltatások ellenőrzése? Ha jobban megnézzük, kiderül, hogy a legtöbb hálózat, bizottság, intézet a belkereskedelem ellenőrzésével foglalkozik. Csakhogy a fogyasztói érdekvédelem nem szűkíthető le a belkereskedelem tevékenységére! A különböző szolgáltatósok a lakosságnak legalább olyan széles körét érintik, márpedig itt mind a rendszeres ellenőrzés, mind a fogyasztói jogok kérdése kevésbé rendezett. Erre a területre sem a termelő ágazatban működő, hatósági jellegű minőségellenőrző szervezetek, sem a KERMI és a kereskedelmi felügyelőségek jogköre nem terjed ki. A szolgáltatások terén tehát a többinél nagyobb szükség van a fogyasztók kollektív jogvédelmére. Olyan fórumra, amely a gazdálkodó szervektől elkülönülten, azoktól függetlenül fejti ki tevékenységét. Ilyen fórum lehet — és lesz is — majd a Fogyasztók Országos Tanácsa, amelynek létrehozásáról november 27- i ülésén határozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A FŐT a Gazdasági Bizottság határozatának alapján működő, társadalmi jellegű országos szervezet lesz, amelynek elnökét és tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választja. Tagjai között helyet kapnak az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a KNEB, a SZOT, az MNOT, a KISZ KB, az illetékes miniszté- riumok, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a SZÖ- VOSZ, a KISOSZ, a KERMI, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. Bz egész országra kiterjed A területi munka végzésére olyan társadalmi aktívahálózatot hoznak létre, amely a megyei és a nagyobb városi népfrontbizottságok mellett megalakítandó fogyasztók tanácsa irányításával működik. A FŐT és a megyei, illetve városi fogyasztói tanácsok figyelemmel kísérik a fogyasztók érdekvédelmének alakulását az egyes ágazatokban a termelés, a forgalmazás és a fogyasztási szolgáltatások terén; a fogyasztói jogok megsértése esetén vizsgálatot, intézkedést kezdeményeznek az érdekelt szerveknél; elősegítik a fogyasztók tájékoztatását az áruk és a szolgáltatások minőségéről, választékáról s a fogyasztói jogokról. A FŐT ajánlásaival segíti az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek fogyasztókat is érintő tevékenységét; véleményezi a fogyasztók széles körét érintő terveket, javaslatokat, jogszabályokat; a fogyasztói érdekek sérelme esetén gazdasági bírság kiszabását vagy egyéb szelekciók alkalmazását — például szabálysértési eljárás megindítását — kezdeményezheti; együttműködik a fogyasztási cikkeket és fogyasztási szolgáltatásokat vizsgáló intézményekkel és a Kiváló Aruk Fórumának titkárságával; a fogyasztói jogvédelem szempontjából vizsgálja és véleményezi a jogi személyeknek a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeit, és az indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmazó szerződési feltételeket a bíróság előtt megtámadhatja; egyedi fogyasztói panaszokkal kapcsolatban tájékoztatást ad, s ha az közérdekű, ellátja a fogyasztók képviseletét a gazdálkodó szervezetek, az állam- igazgatási hatóságok vagy a bíróságok előtt. Ny. É. Tanácskozás Gödöllőn az agrárkutatásokról Kétnapos kutatási tanácskozás kezdődött kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság gépesítési, műszaki fejlesztési feladatairól. A mintegy hatszáz résztvevő előtt Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott megnyitó előadást, hangsúlyozva a gazdaságosabb, takarékosabb termelést, a költségek csökkentését szolgáló agráripari kutatások és gépkísérletek nép- gazdasági jelentőségét. Bánházi Gyula, a MÉM gödöllői műszaki intézetének igazgatója ezután a legújabb kutatások és kísérletek eredményeit ismertette. Mindent a kedves utasért Volán-taxik, magántaxik Szabályozás oldottabb formában Nemrég egy ismerősöm felháborodva mesélte: Budapestről hazatérve, a pécsi főpálya- udvaron taxira várakozva megállt mellette egy magánkocsi. Az udvarias invitálásnak természetesen nem tudott ellenállni, ám kertvárosi lakásához érve újabb meglepetés érte, de akkor már a „magántaxis" túlzottan magasra szabott tarifája miatt. Nem volt mit tenni, egy százasa bánta a gyors alkalmi Sugár Gusztáv megírja a magyar rádiózás történetét Televíziót nézve, rádiót hallgatva, telefonálás közben biztos, hogy nem jut eszünkbe, hogy milyen csodálatos technikai megoldások teszik ezt lehetővé. S az sem, hogy bármennyire automatizáltak a műszaki rendszerek, a főszerep változatlanul az aíkotó, irányító, ellenőrző emberé. A televízió. és rádióműsorok készítői ismertek, azonban azok, akiknek köszönhetjük, hogy a kép és a hang eljut otthonunkba, háttérben vannak, névtelenek. Egy ilyen ember Sugár Gusztáv, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság pécsi vezeték nélküli távközlési felügyelőségének a vezetője, aki január elsejétől -nyugdíjban van. — Valóban, ránk csak akkor gondoltak a nézők, hallgatók, ha valamilyen műszaki meghibásodás miatt nem volt kép a képernyőn, vagy szünetelt az adás a rádióban, s akkor sem jó szívvel, ami érthető is. Szerencsére az utóbbi időben ilyenre egyre ritkábban került sor.., S ez nagymértékben Sugár Gusztávnak köszönhető, aki attól a perctől kezdve, hogy bekapcsolódott a távközlés helyi rendszerének a kiépítésébe, azon fáradozott, hogy ez minél tökéletesebb legyen. A pécsi fiatalember negyven évvel ezelőtt került a postához, miután leérettségizett a felsőkereskedelmi iskolában. A rádiótechnika, a hírközlés vonzotta, de anyagi okok miatt nem is gondolhatott a műegyetemre. Hogy mégse szakadjon el álmától, a postán kezdetben a levél- és pénzfölvételnél dolgo- tott, bízva abban, hogy egyszer a műszakra kerül, ahonnan szinte csak egy „lépés” a vezeték nélküli hírközlés. — A felszabadulás előtt q vezetéképítés jelentette a műszakot, de ez volt a legvonzóbb postai pálya. Nagyon nehéz volt odakerülni. Közben technikusi oklevelet szereztem, és szinte mindent elolvastam, ami a témában elérhető volt. Sugár Gusztáv igen lelkesen beszél „matróz” éveiről, az akkori műszak ma már egyszerűnek tűnő technikájáról, vezetékes rádióróil, telefonókról. Több dioptriás szemüvegét többször megigazítja orrán, s élénken A kérdésre nem válaszolok, hanem sűrűn bólogatok, s mikor elgondolkodom, csak magamban mondom: tényleg fantasztikus. Közben ismeretterjesztő előadást tart a nemzetközi mikrohullámú lánc Pécshez tartozó szakaszairól, a tv-toronyról, a „tartalék-torta lékberendezések'’ fontosságáról, a lelkiismeretes munkáról, majd szinte meglepetésszerűen magáról kezd beszélni. — A legnagyobb öröm számomra, hogy nem kerültem a vádlottak padjára. Mert gyakran olyan dolgokat kellett engedélyeznem, hogy elhárítsuk a hibát, hogy utólag kivert a veríték. Sugár Gusztáv nyugdíjas napjait sem fogja tétlenül tölteni: felkérték, hogy írja meg a magyar rádiózás történetét, s mint mondta, ötezres könyvtárában is akad szép számmal olvasation könyv — melyekre azonban csak írás után kerül sor... Roszprim Nándor gesztikulál Magáról keveset beszél. — Méréssorozatot kezdtek 1957-ben az országban, hogy a jövendő tv-adák helyét meghatározzák. Nem sokkal később kiderült, hogy Pécs a fejlesztési elképzelésékben hátul kullog. Erre aztán a helyi MTESZ kezdeményezésére, a városi párt- bizottság támogatásával, nagy társadalmi összefogással teljesítettük az adólétesítés feltételeit, melynek eredményeként 1958, november 7-én elkészült a Misinán az 1 kW-os adó. Ezzel lehetővé vált — vidéken elsőként! — 1959 januárjától a televízió-műsorszórás. Büszkén mondja, hogy milyen nagy sikere volt ez annak idején a városnak, s hogy Bal- lönfenger módszer alapján érkezett a kép, de azt, hogy 1958 szeptemberében került a Rádió Műszaki Igazgatósághoz, s lett a tv-adó vezetője, csak többszöri kérdésemre válaszolja. Sugár Gusztáv a technika bűvöletében él. s olyan, mint egy gyerek, aki rácsodálkozik Pythagorasz tételére, akkor is, mikor már tökéletesen érti, s csupán annyit gondol: csodálatos. Álma valóra vált, s bekerült a vezeték nélküli távközlés sűrűjébe, egy olyan világba, ahol a megszállottság szinte kötelező. Mesél a tv-adások kezdetéről, a műszaki hibákról, a gyalogútokról az adóig és vissza, a tábori körülményekről, majd a mikrohullámú rendszer kiépítéséről, a képminőség javulásáról, az URH-adó létesítéséről, a televízió 2. programjának indulásáról —• az elmúlt húsz évről. Az új technikák belépésének örömeiről, egyre javuló kép- és hangminőségről, de durva hangú telefonhívásokról, csodákat követelő vezetőkről is. — Nekem nemcsak munka volt az itt töltött jó néhány esztendő, hanem hobbi is. Hogy ne maradjak el a követelményektől, tanultam, diplomát szereztem, de boldog voltam, hogy azzal foglalkozhattam, amit szeretek. Tudja, az ismeretemmel együtt még ma is fantasztikusnak tartom, s mindennap csodát érzek, mikor a távoli világ megjelenik a képernyőmön. Hát nem fantasztikus? fuvart. Sajnos, az utóbbi időben mind nagyobb azoknak a száma, akik gépkocsijukat feketén személyfuvarozásra használják a hivatásos taxisok legnagyobb bosszúságára, az alkalmi utas késői dühére. Nem kívánok látatlanból elmarasztalni senkit, annál inkább helyes dolog, hogy a Minisztertanács rendeletileg szabályozta a magángépkocsik taxiként való használatát. Erre vonatkozóan az illetékes tanácsok hatáskörébe tartozik az engedélyek kiadása. Legutóbbi információnk szerint Pécsett eddig tizen nyújtottak be kérelmet a magántaxi engedély megadására. A kidolgozott szabályozók most már reményt nyújtanak arra, hogy a taxik feketepiacán is végre rend teremtődjék, ami a Volán taxisok számára is megnyugvást jelenthet majd. Egyébként a Volántröszt által kidolgozott irányelvek — a központi rendelkezésben is megfogalmazódik — négy üzemeltetési formát ajánlanak a vállalatoknak, így a Volán 12-es Vállalatnak is. A megyében működő hatvan taxi — közülük ötven Pécsett teljesít szolgálatot — 1968 óta önelszámoló rendszerben dolgozik, ami azt jelenti, hogy a futójavításokról, az üzemanyagról a gépkocsivezetők gondoskodtak, a fődarabokat, gumiköpenyt a vállalat biztosította. Keresetük a meghatározott alapfizetésen túl a bevételtől függött. A teljesítménynormát havi százkilencvenegy óra alatt teljesíthették. A vezénylési kötöttségek viszont nemegyszer nézeteltérésekhez vezettek munkaadó és munkavállaló között. Mindennek nemegyszer az lett az eredménye, hogy az amúgy igen jó hatékonysággal működő URH-lánc ellenére időszakosan kevés volt a forgalomban a gépkocsi. A most kidolgozásra kerülő rendszer egyszerűen megszünteti a vezénylést, tehát a jövőben maga a taxis dönti el az általa ismert forgalmi csúcsok és helyek alapján, hogy mikortól meddig teljesít szolgálatot. A kialakítandó úgynevezett önvezénylésbe tehát a vállalat nem szól bele. A Volán vezetői a kidolgozott belső szabályozás alapján továbbra is az ön- elszámolási üzemelési formát tartják célszerűnek, de oldottabb formában; miszerint a gépkocsi karbantartásáról a jövőben teljes egészében a taxisnak kell gondoskodni. A járművek viszont továbbra is vállalati tulajdonban maradnak. Mit fűzhetünk mindehhez hozzá? Bízzunk abban, hogy a kialakuló egészséges konkurenciának az utazók látják majd a hasznát. S. GY. Elébe mennek a vevőnek Zárszámadások divatbemutatóval és árusítással Az áruházak között is élesedik a harc a vevőért, újabb és újabb ötletekkel, kedvezményes akciókkal, szolgáltatásokkal igyekeznek, hogy hozzájuk térjünk be vásárolni. A Mecsek Áruház is hasznosat talált ki, hogy minél több vásárlójelölt figyelmét hívja fel magára, ötletük a következő: megegyeznek a termelőszövetkezetekkel, azok lehetőséget adnak, hogy a zárszámadás utón divatbemutatóval egybekötött vásárt rendezzenek az áruháziak. A baksai Ezüstkalász ócsár- di művelődési házában megtartott „Mecsek-premier" sikert hozott. Az áruház KISZ-esei — mozgalmi vállalásként — voltak a maneke- nek, felvonultatták a náluk kapható ruházati cikkeket. Félmilliós készlettel mentek — 60 000 forint értéken helyben túladtak. A divatbemutatót vé- gignézők a vásárláson túl rájöttek, hogy a Konzum és a Centrum mellett a Mecsek Áruház is létezik, és ha bejönnek a megyeszékhelyre, azóta biztosan oda is betérnek körülnézni, vásárolni. A Mecsek Áruház még februárban hasonló — zárszámadást követő — divatbemutatóval egybekötött árusítást tart: a mohácsi Dunavölgye, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség — a siklósi Vár és a harkányi Bányász Étteremben —, valamint az újpetrei termelőszövetkezetnél. Kezdeményezésük bevallott célja: elébe menni a vevőnek, hogy minél több helyen, minél többen tudjanak róluk, ötletük: a vevőknek is tetszik . . . M. L. Egy munkásélet a távközlés sűrűjében
