Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-19 / 49. szám
1982. február 19., péntek Dunántúli napló 3 A világ egyik legszebb községe: Maráza , kivitelező nincs Maráza: irány a pincesor... — Miből él, Misi bácsi? — Megettem fél szál kolbászt reggelire. Abból. Rájaittam két pohár bort. Igaz, alig találta meg a héber a hordó fenekén ... Drinóczi Mihály, közel a 90 felé, Maráza legöregebb férfiúja. A lábbeli-marasztaló sár ellenére kijött a szőlőhegybe, egy pohárka jóféle juhfarkra. A házigazdánk Kis Vince, a tsz éjjeliőre, s velünk van még a pinceszomszéd, Rosta Lajos. így együtt könnyen megállapítjuk: Maráza a világ legszebb gyek, a nyáron, s lesz annyi, hogy vegyek egy lovat — mondja Kis Vince. — Meglehet, még összerakom . . . Maráza kisközség. Talán ha háromszázan lakják 116 házát. (Legalábbis ezt mondta Perlaki Józselné, lent a tanácsi kirendeltségen. De - és ezt némi büszkeséggel tette hozzá — 129 adófizetője van.) Közigazgatásilag a mohácsi járáshoz tartozik, az életvitel Geresdlakhoz és Pécshez köti" az embereket. Munkásjárat is csak Pécs felé van: a lakók többsége bejár az községe, különösen innen, a présház elől, napsütésben. Lelátni a dolinára — nagy lapály a dombok között, az őzek gyülekezőhelye — és túlfelől is ideköszön a geresdi templomtorony. A présház egyik sarkában, mint egy nagyobbacska Merk- lin-játék: szétszedett szekér. Ki tudja, összerakódik-e még egyszer?- Talán, ha nyugdíjba meépítőkhöz. Kőművesek, segédmunkások. — Mi, falusiak építjük fel a várost — mondta két pohár között Rosta Lajos. A kétlakiság jól jövedelmez. Mondják: hirtelenjében nehéz volna összeszámolni, hány személygépkocsi van a faluban, egyebekről nem is beszélve . . . Az emberek főleg az állattartással foglalkoznak, bikával, sertéssel, baromfival. Kis Vince is rövidesen két bikát fog leadni .. . Drinóczi Miska bácsi a sokat látott emberek bölcsességével mondja: — Itt születtem én, ebben a faluban, abban a házban, ahol most is lakom. Volt, hogy jó! ment a sorsunk, akadt, hogy kevésbé . . . Egyidőben a fiatalok menekültek innen. Aztán 961- ben utat kaptunk, bejött az emlékműig a busz is, aztán — ahogy hallottam — a tsz is lábra állt. Most már új házakat építenek, bővítik a régit, szívesen gazdálkodnak a háztájiban.. . Szóval: a falu marasztal. "Ehhez tette hozzá Perlaki Józselné : — Aki most föllázad a sorsa ellen, arra csak azt mondom: lustasága miatt lázad. A faluban eredetileg csak horvátok éltek, aztán — a múlt században porig égett —, megkezdődött előbb a svábok, majd a magyarok beköltözése. Jól megférnek egymás mellett. . . — Sokat olvasnak a faluban? — Szeretik az idevalósiak a könyvet. De — mi mást is csinálhatnának? Az egyetlen szórakozás — különösen így télen — a könyv meg a televízió. Az EPOSZ — így nevezik ma is a kultúrhó- zat — ritkán nyit ki, akkor sem a szórakozás miatt. Múlt hétfőn szövetkezeti gyűlés volt, most — február 22-én — nyilvános pártnap lesz, falugyűléssel egybekötve. Aztán ismét szünet... — Mi várható a falugyűlésen? — Nincs panaszunk — mondja Perlakiné. - Legfeljebb kérjük, hogy az ígért útépítést fejezzék be, tegyenek rá egy aszfaltréteget. (Hozzáteszi: ez az út számára szép emléket jelent. Amikor átadták, 1961 májusának utolsó vasárnapján, akkor született Anikó lánya.) Kanyarodjunk vissza a présház elé, ahonnan elindultunk. Vince bácsi kifakad: a tsz az ígért 13 százalék helyett csak 8 százalékot fizet. Legalábbis ma úgy néz ki . . . Kozma Ferenc Kiséknél a sparhelt mellett már ott vannak a dobozban a kiscsibék... • A felvételeket Cseri László készítette Jobb lett volna lebontani? Bölcsőde és óvoda lesz Mecsek-Nyugaton A Mecsek-nyugati lakótelep építéséhez jó néhány villát, családi házat kisajátítottak, de nem mindegyiket bontották el: kettőt közülük a tervező a lakótelep leendő bölcsőde-óvoda kiszolgáló részeként vett figyelembe. A két épületet a lakótelep építésekor felvonulási helyként használta az építkező, aztán üresen maradt mindkettő. Amit az elvonulok nem vittek magukkal az épületekből, azt a hagyományos beszerzési helyekkel elégedetlenek mozdították el. Az sem sokat segített, hogy a két épületet kecelő UNIBER befalaz- tatta az ajtókat, ablakokat: a maszek „anyagbeszerzők”, valamint a „közösségi helyre" igényt tartó csövesek utat tolóitok maguknak a tetőn keresztül, vagy a befalazott részek kibontása által. A két épület, ami oldani segíthette volna a panelerdőt, most inkább csúfságára van a városrésznek. A Bornemissza Gergely utcai két épület azonket valamivel könnyebb, mint az iskolásoknak vándorolni, ezért az iskolai hasznosítás mellett kardoskodtam. Tavaly ősszel már beszéltem is az Balaskó István: — Én szívesen venném, ha a bánya építene, mert ütemesen, szépen dolgozik, de arról nem lehet szó, hogy az ő tulajdonukba menjen át az épület. Ez iskolának úgysem használható, még újszerű állapotában sem lehetett volna ott tantermet kialakítani. Gyermekintézményre viszont feltétlenül szükség van. Én is arra lakom, látom hogyan viszik a kis kölyköket máshová. Nem jó ez így, de nincs kivitelező, mert mindiq máshová vezénylik a kiszemeltet. De ígéret van rá, hogy a Pécsi Építőipari Szövetkezet megkezdi majd az építkezést ebben az évben. A mély. építő munkákra már jelentkezett a Délvízköz, de szerződést még nem köthettünk velük, míg nincs szerződés a fővállalkozóval. Különben öt év óta kész a terv, a pénz is rendelkezésünkre áll: azonnal indul az építkezés, ha lesz építő. ban nemcsak esztétikailag rontja a városképet, hanem elgondolkoztatja a környéken lakókat is, akik nem tudják, nem tudhatják a két épület mondani rendeltetését. Óvodába, bölcsődébe máshová viszik a gyerekeket innét, mert nincs a környéken bölcsőde és óvoda, s aki teheti iskolába és máshová, hiszen a Ju- risics utcai „piros" iskola — mint általában az iskolát manapság, túlzsúfolt. Nem légből kapott volt az ötlet tehát néhány szülő részéről, hogy talpalni kezdjenek annak érdekében: az iskolához közelebbi romos épületben .alakítsanak ki — ha másként nem, társadalmi munkával —- szükségtantermeket, addig, míg „levonul a demográfiai hullám”. Iskoláskorú gyereke van Sza- bóné Erdősi Évának — meg is kapta, hogy önös érdekből cselekszik —, ő szülőként kezdte meg szervező körútját. De hogy megnyíljanak előtte az ajtók, nem volt elég szülői státusa, s hogy megnyíltak szükségeltetett hozzá: a Pécsi Állami Gazdaság párttitkára, a városi pártbizottság tagja. — Amikor megtudtam, hogy kapacitáshiány miatt nem épül semmi, akkor felkerestem a szénbányát. Sok bányászcsalád lakik itt, tehát a Szénbányák is érdekelt abban, hogy ne legyen zsúfolt az iskola. Én azt gondoltam, hogy bölcsődébe, óvodába elhordani -a gyerekeMSZB vezérigazgató-helyettesével, aki szerint lehetséges lenne megegyezni: a szénbányák felújítja az épületet, az iskola rendelkezésre bocsátja addig, amíg az iskolának szüksége van rá, később pedig a szénbányáé lenne az épület. Jenei Szabolcs, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató-he. lyettese: — Igen, tavaly érdeklődött nálam Szabóné, nekünk akkor volt építési kapacitásunk, elvállaltuk volna a felújítást annak fejében, hogy a bányáé legyen aztán az épület. Lakást akartunk belőle kialakítani. De- hát hivatalosan nem kerestek meg bennünket. De tárgyalásra most is készek vagyunk. A városi tanács elnökhelyettesének szobájában beszélgetünk Komlódi Józselnével, valamint Csorba Tivadarral, a művelődési és Balaskó Istvánnal, a tervosztály vezetőjével. Csorba Tivadar: Ennek a lakótelepnek nincs bölcsődéje! óvodája, ezekről nem mondhatunk le az iskola javára. Ott különben is jobb a helyzet, mint sok helyütt máshol. És jövőre elkészül a- belvárosi iskola, az enyhít majd a gondokon Igaz, bölcsőde, óvoda is van egy kilométeres körzetben, tehát nem olyan vészes a helyzet. Mindenesetre a végrehajtó bizottság is elfogadta az eredeti terveket, miszerint itt bölcsődének és óvodának kell lennie, ezen nem változtathatunk. Társadalmi munkával ez nem elképzelhető . .. Komlódi Józselné: — Tárgyalásban vagyunk a Szénbánya vezetőivel, egy hónapon belül választ adnak, akkor talán eldől az építkezés sorsa Minden pontatlanság politikai veszéllyel jár, kár borzolni az ott lakók kedélyét. Balaskó István: — A két épület romos léte borzolja az ott lakókat. Talán, ha lebontják azokat, nem is okoznak ennyi bonyodalmat. Különben is olcsóbb. ha teljesen újat építenénk, dehát a tervező figyelem, be vette, hogy hasznosítani lehetne kiszolgáló helyiségeknek ezeket a volt lakóépületeket. Komlódi Józselné: — Mindent megteszünk azért, hogy idén meginduljon az építkezés. De csak bölcsődéről és óvodáról lehet szó. Ettől függetlenül várjuk a Szénbányák ajánlatát is. Az ott lakóknak meg kell érteniük ezt a helyzetet. A városi tanácsnak tehát világos elképzelése, konkrét terve és pénze is van, hogy a Me- csek-nyugati lakótelepen legyen bölcsőde és óvoda. Csak kivitelező nincs még. Ha évi ötszázalékos építési árnövekedéssel számolunk, akkor az öt éve elmaradó építkezés már most 30 százalék körüli veszteséget jelent. Ezért kívánkozik a tervosztály vezetőjének a beszélgetés közben elhangzott mondata a cikk végére: — „Mindannyiunknak többet, jobban kellene dolgoznia, hogy legyen építési kapacitás”. Bodó László A tanácsi kirendeltségen éppen az évi adók befizetésére tartottak „fogadóórát”. A falu mäfifzta)
