Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-17 / 47. szám

e

Dunántúlt napló

1982. február 17., szerda

llj adatok a pécsi oktatásügy történetéhez

BARANYAI MONDÁK

Babás szerkövek a Jakabhegyen. Szatyor Győző rajza

Szár éve született Paulini Béla

Baranya és Tolna megye történetével foglalkozó kutatók számára nélkülözhetetlennek tekinthető könyv jelent meg a napokban: A pécsi Egyházmegye schematizmusa 1981. évi kiadása A könyv pontos adatokat tartalmaz az egyházmegye minden helységéről és a személyekről. A plébániás helyek feltüntetik a templom építésének a plébánia keletkezésének, az anyakönyvezés kezdetének időpontját és ismertetik a templom művészeti értékeit. Emellett röviden összefoglalják valamennyi plébániás hely rövid történetét az államalapítástól kezdve. Ez utóbbi egy-egy helység történetével foglalkozó kutatónak nagy segítséget nyújt munkája elkészítéséhez.

Horváth 1. Gyula tanulmánya a pécsi egyházmegye kezdeteit vizsgálja, A legújabb kutatások alapján mutatja be az állam- alapítás körülményeit, a bizánci befolyást. Elemzi a pécsi egyházmegye alapítólevelét és az ezzel összefüggő birtokviszonyokat. Tímár György tanulmánya Pécs Károly Róbert-kori püspökeit mutatja be egy nagyobb lélegzetű tanulmány részeként. Jelentős korszak ez Pécs történetében, mert hiszen ekkor alakul ki az a helyzet, amelyben „Pécs a tudományok magvainak terjesztésére kiválóan alkalmas" lesz, ahogy a Nagy Lajos által alapított egyetem oklevele mondja.

Fricsy Ádám Egyházmegyénk a török hódoltság alatt címen írt dolgozatot, ez szintén része egy készülő nagyobb tanulmánynak, amely a jezsuiták magyarországi történetével foglalkozik. Eddigi ismereteink szerint a török uralom alatt a magyar kulturális élet teljesen pangott. A török a reformáció különböző irányzatait (refoirmáA pécsi IX. országos kisgra- fikai találkozó alkalmából a Pécs m. város Tanácsa, a Baranya megyei Művelődési Központ, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal és a MÉV Ságvári Endre Művelődési Ház Kisgrafika Barátok Klubja pályázatot hirdet olyan kisgrafi- kai alkotásokra (ex librisek, alkalmi grafikáik és egyéb kisméretű, 200 mm-t meg nem haladó méretű grafikák), amelyek a város és megye történeti, néprajzi, kulturális és gazdasági értékeit ábrázolják művészi formában.

Eredeti grafikai eljárásokkal (fametszet, linómetszet, rézkarc.

tus, unitárius) támogatta A katolikusok életét — eddigi ismereteink szerint — egyedül a török által megtűrt ferences szerzetesek tartották fenn.

Fricsy a vatikáni levéltárban folytatott kutatásai alapján megállapítja, hogy az egyházmegye területén — minden nehézség ellenére — igen jelentős jezsuita misszió is működött állandóan, és nem véletlenül Bethlen Gábor is innen visz jezsuitákat Erdélybe, a kolozsvári egyetem megszervezésére. Az 1600-as években a misszió itteni vezetője Vásárhelyi Gergely volt, akinek 1614-ben jelenti Pécsről Rómába az itteni misszió működését. 1618-ban viszi el őt Bethlen Gábor Erdélybe. Az ebből az időből Rómában lévő jelentések szerint 1618-ban Pécsett a jezsuitáknak mór latin iskolájuk működik 45 tanulóval — sőt ugyanekkor Belgrádban is létesült egy iskolájuk Szini István vezetésével 30-—32 tanulóval. Honnan jött ez a 45 magyar gyerek a török Pécsre? Még érdekesebb, hogy kiknek a gyerekei voltak a Belgrádban magyar jezsuiták által tanított gyerekek 1618 (!)-ban? Mindezek olyan kérdések, amelyekre várjuk majd a további kutatási eredményeket. És felvetődik a kérdés: a jelenlegi Nagy Lajos Gimnázium történetének kezdete maradhat-e a sorok írója által is 1686-ra tett idő, vagy ezt módosítanunk kell jóval előbbre!??

A könyvben — természetesen vannak vitatható állítások is, különösen az egyes falvak történetének rövid ismertetésénél. Mindemellett azonban szerintem nélkülözhetetlen segédanyag mindenkinek, akit 'érdekel szűkebb hazája története.

Dr. Rajczi Péter

rézmetszet, kőrajz stb.) és reprodukálásra alkalmas rajzokkal lehet pályázni.

Pályadíjak: I. díj 5000 forint; II, díj 3000 forint: Hl. díj 2000 forint, valamint két külön- díj.

Minden művész olyan 12 különböző grafikai alkotással vehet részt, amelyek még pályázaton díjazást nem nyertek.

A művek 2—2 példánya a következő címre küldendő Ságvári Endre Művelődési Ház Kisgrafika Barátok Klubja (7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 41. Tel.: 12-478). Beküldési határidő: 1982. április 15.

Ebben az esztendőben amikor Kodály Zoltán születésének századik évfordulóját ünnepeljük, megemlékezést érdemel egy szerényebb százesztendős jubileum is. Érdekes véletlenként ugyanis Kodály Zoltánnal egyazon évben született a Háry János szövegkönyvének társszerzője, Paulini Béla.

Eredetileg gépészmérnöknek készült, 1900-ban beiratkozott a Műegyetemre és néhány találmányát szabadalmaztatta is. De közben törzsvendége volj a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán, az egykori Balaton kávéházban az írók—művészek asztalának, tanult a müncheni festőakadémián és sok cikke, rajza jelent meg a fővárosi lapokban.

Az első világháború után az orosz frontról hazatérve kapcsolatba került Czabón Samu kommunista néptanítóval, a radikális haladást követelő pedagógusmozgalom. vezetőjével, majd a Tanácsköztársaság Oktatásügyi Népbiztosságának munkatársa lett. Paulini szerkesztette mindvégig a Tanács- köztársaság gyermeklapját, a Bukfencet.

A Tanácsköztársaság bukása után nem juthatott álláshoz, gyermekkönyvek, mesék írásából tartotta fenn magát Ekkor született meg benne az az elhatározás, hogy meghódítja a színpadot a népművészet számára Ez a szándék vezette akkor is, amikor Harsányí Zsolttal együtt megírta a Háry János szövegkönyvét Garai János verses elbeszélése alapján. 1926. október 16-án volt a bemutató, az Operaház színpadán felcsendültek a magyar népdalok Kodály feldolgozásában. Két év múlva szülőfalujában, Csákvá- ron a helyi amatőrművészek is nagy sikerrel mutatták be a Háryt. Paulini a Magyar Földmíves Játékszín nevet adta a műkedvelő együttesnek, amely 1929 decemberében hat alkalommal mutatkozott be a fővárosi színházakban.

Amikor 1944-ben a németek megszállták Magyarországot, Paulini nem rendezett több előadást. A zaklatásoktól tartva visszavonult és végleg kiköltözött baji présházába. Itt érte a halál is feleségével együtt 1944. utolsó napjaiban, amikor heves harcok dúltak ezen a vidéken, s Baj is többször cserélt gazdát.

*

(1757—1817.)

A természettudományok fejlődését a 17. és 18. sz.-ban gátolta Magyar- országon a természettudományos világnézet igen lassú fejlődése. Csak a 19. sz. elején válik tudatosabbá a természet- tudományos kutatás 1-1 kiváló képviselőjük felléptével. Közülük vezető szerepet játszik Ki- taibel Pál, a magyar föld tudományos kutatója. A biológiai lexikon adatai szerint „természettudós és botanikus, a magyar flórakutatás előfutára, zoológus és geológus, a hazai ásványvízkutatás egyik megalapítója." Főműve: Descrip- tiones et icones plantarum rasiorum Hungáriáé. Bécs I- III. 1799-1812.

Mit köszönhetünk a tudósnak, aki a magyar föld megismeréséért és megismertetéséért oly sokat tett? 1807-tól az egyetemi botanikus kert igazgatója, amely az ő idejében alakult pompázó virágos kertté. A börzsönyi ezüstércben 1798-ban ő fedezte fel a tellurt. A tudományos utazók egyike, aki a Kárpátoktól az Aldunóig 20 000 km utat tett meg, óriási

botanikai anyagot gyűjtött ösz- sze, 200 növény- és sok állatfajt fedezett fel, 50-nél több növény viseli a nevét.

Szűkebb pátriánkban, Baranyában majd félezer kilométert utazott. 40 napig tartózkodott itt s ezen idő alatt 25 kirándulási napja volt, 530 növényfajt jegyzett fel és 1410 növénylelőhelyet közölt. Az utakról készített eredeti naplók kisformó- júak és kizárólag ceruzával írott füzetek, melyek a Nemzeti Múzeum kézirattárában vannak. Német nyelvről magyarra fordította és sajtó alá rendezte dr. Gombócz Endre, kiadta dr. Horvát Olivér tudományos kutató, botanikus.

A kézirat eredeti címe: „Iter baranyense 1799.” Utazásai során háromszor járt Baranyában: először 1799-ben, másodszor és harmadszor 1808-ban Szalóniába menet és onnan jövet. A napló olvasása során kitűnt, hogy nemcsak a növényeket és állatokat figyelte meg és írta le, hanem a lakott területet és környékét is. 1799. aug. 16-án Pécsre utazott, „délután megtekintettem Pécs városát és környékét. A város a Mecsek hegység lábánál fekszik. Rend- szertelenül épült, de sok szép háza van... a főtéren török fürdő s a fürdőben még lehet látni a vízvezetékcsöveket. Ezek a csövek feketés szürke agyagból készültek. Ezt az anyagot még most is használják fazekasmunkákhoz. A fürdőtől nem messze mecset van. Mindkettőt tető helyett csinosan ívelő kupola borít. A városnak több

vízvezetéke van . .. többségét a törökök alopozták. A fő vízforrás az északon lévő völgy végén van, ott ahol a Mecsek meredeken megtörik. (Tettye.) Ennek a forrásnak oly sok vize van, hogy kis távolságon belül papírmalom és 17 lisztőrlő malom kerekét hozza mozgásba." Hasonló bő leírásokat olvashatunk a megye egyéb területeiről is azzal a bővítéssel, hogy a kőzetek, talajok, ásványvizek leírása után följegyezte a föld- mívelés és állattenyésztés, a bányászat és ipar kihasznált és kihasználható természeti kincseit, történeti emlékeket, néprajzi és gazdasági viszonyokat. Utazásai során pontos távolságokat is közöl, mert kocsiját útmérő szerkezettel látták el, ahol egy kerékfordulat 2.4 bécsi öl.

E rövid idézet a naplókból is igazolja, hogy utazásairól készült mű fontos forrása e kornak. Születésének 225 éves évfordulóján méltán emlékeznek meg tevékenységéről.

Dr. Görcs László

Kitüntetett

munkásőrök

— — ' ■■ * —

....... ■

A

z elmúlt hónapban tartották meg Baranya megyében is a munkásőrség évadzáró-évadnyitó egységgyűléseit, melyeken megemlékeztek a testület megalakulása 25. évfordulójáról. Mint ismeretes, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága Jubileumi Emlékjelvény kitüntetésben részesítette azokat a munkásőrőket, akik 25 évé teljesítenek szolgálatot, vagy kitűntek a testület munkájának segítésében. Az egységgyülésekröl szóló beszámolóinkban csak számszerűen jelöltük meg, akik ezt a kitüntető jelvényt megkapták. Ezúttal név szerint felsoroljuk őket.

i » ....— • ■

Á

dám Ferenc, Adonyi István, Andics József, Antalicz János, Árvái Lajos, Ács Gyula.

Bahesz József, Balogh István, Balogh Zoltán, Baranyi Sándor, Barjakter Mihály, Bauer Ferenc, Bálint Gyula, Bányász István, Bencze Lajos, Benedek András, Bense János, Bereczki Antal, Bern- hárdt Gyula, Bérezés Ferenc, Bimbó József, Bobály János, Bodnár István, Bogár Imre, Bognár József, Bontye Tróján, Borbíró Sándor, Bors László, Boros Iván, Bosnyák Mátyás, Botykai János, Brachmann János, Botos János, Bukovecz Lajos, Búzás Gyula, Bücher József.

Czente Gyula, Czikovácz Mihály, Czukor László, Cserti József, Csillag József, Csok- nya György.

Debreczeni István, Dobos Ferenc, Dobos József, Dom- bai László, Dómján Péter, Dózsa József, Dörgő József, özv. Dragun Józsefné, Dren- kovics István, Duga Józsefné.

Erdei Károly, Farkas Ádám, Farkas Győző, Farkas Jánov Farkas János 2., Farkas József, Fischer János, Fodor József, Fóris Kálmán, Frank János, Futó László, Fürdős Ferenc, Földes Andrásné, Földes Zoltán.

Gallusz József, Gáspár Ferenc, Gílitter József, Goj- kovics Elek, Gönczi Gyula, Grozdics József, Gulyás Ferenc, Gyónó Vince, Győri Tibor 1., Győri Tibor 2., György Ferenc.

Dr. Hajnal József, Hammer János, dr. Hangos Lajos, Hársfalvi József, Hegedűs Mihály, Heinrich József, Heller János, Hidegkúti József, Hornyák László, Horváth Ede, Horváth Imre, Horváth József (törzs), Horváth József (Szigetvár), Horváth László, Horváth Mihály, Horváth Tádé, Horváth Tibor, Hunyadi István, Huszár István.

Illés István, Illés János, Is- tókovics József.

Jászvári Béla, Jelics László, dr. Jerszi István, Jovi Károly, Józsi István.

Kamper Ignác, Kapitány Sándor, Karasz László, Karsai Ferenc, Káli István, id. Kálmán Béla, Kecskés Vendel, Kelemen István, Kelemen György, Keresztes Ferenc, Kéri László, Király József, Kiskuti Ádám, Kiss István, Kiss János, Kiss Géza, Kiss Gyula, Kiess Ferenc, Ko- necsny János, Kovacsevics György, Kovács Antal, Kovács István (MÉV pb), Kovács István, Kovács János (Komló), Kovács János (Pécs), Kovács Lajos, Koritnyik Károly, dr. Kovács János (Szigetvár), dr. Kovács Sándor, L. Kovács András, Köhler

László, Kővári János, Kréth Vilmos, Krkos József, Kucsera Péter, Kutfey György, Küllei László.

Lacza József, Lantos József, Lengyel Sándor, Lénárt György.

Makasits József, Malek

Béla, Marton János, Mánfai

Ferenc, Márton József, Me- gyaszai József, Méhész József, Misota István, Mitzki Ervin, Monó János, Müller

Ferenc, Müller János.

Nagy Dezső (MSZB. Z.), Nagy Dezső (Pécs), Nagy Elek, Nagy Imre, Nagy István, Nádor Győző, Neu Géza, id. Nemeskéri Gyula,

Németvarga József, Novics

János, Nyemcsók János, Nyitrai Sándor, Nyúl Ferenc, Nyúl Miklós.

Odri András, Ómacht János, Ómacht Jánosné, Osz- ter László, Ózdi István.

Péter Ferenc, Péter István, Peti József, Pilinczes József, Pleskonics Antal, Pónya Béla.

Ribli József, Rohán Jánosné, Romvári János, Rosinger Ferenc, Rózsahegyi Mátyás, dr. Rugási Endre.

Saly Endre, Sód Ferenc, Sári József, Sármány Ferenc, Schanczl Antal, Sebestyén István, Segyik István, Siklósi József, Simó Domokos, Sinka Mihály, Skoda Imre, Solymo- si János, Somos Ádám, Soós Sándor, Spáth László, Stein Henrik, Szabó István, Szabó János, Szabó József, Szabó Pál. Szabó Sándor, Szandler József, Szedlár Ferenc, Szegedi Emil, Szegedi József, Szegő József, Szeli Judit, Szécsi Zoltán, Sziveri Kálmán, Szombath János, Szőke Lószlóná, Szulhóny József, Szűcs István.

Takács György, Takács József, Tapcsonyi István, Tettinger István, Téglás József, Tihanyi József, dr. Tigyi András, dr. Tigyi József, Tolnai Dezső, Tomsics Gyula, Jóth József, Tóth Lajos (Mohács), Tóth Lajos (Szigetvár), Tóth Mihály, Tóth Vilmos, Tömböli Ferenc, Törgyéki János, Túrna Károly, Uranka János, Urbán Rezső, Vadon Mátyás, Varga József (Szigetvár), Varga Józsefné, Varga Lajos, Varjú István, Vass Imre, Vass József, Vámos Mátyás, Váradi Antal, Vender Fridolin, Verebes Tibor, Végvári Miklós, Viktor Pál, Vincze Gyula.

Weisz László, Wittenberger András, Wollák Jenő.

Zódori Alajos, Zilai János, Zoboki Béla, Zsifkó Ferenc.

Pályázati felhívás kisgrafikákra