Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-16 / 46. szám

1982. ferbruái 16., kedd Dunantuli napló 3 Széles körű gazdasági törekszik a Szigetvári Cipőgyár Automata tűzőgéppel készülnek a különböző hímzett és dísztűzött cipők, szandálok, valamint az úgynevezett weszterncsizmák. Fotó: Kopjár Géza Baranyán kívül Is épültek új fsz-kisüzemek . Szolgáltatásfejlesztés Az önóllósult Szigetvári Cipő­gyár most tanulja a más cégek­kel való együttműködés szabá­lyait. Eközben termelő partnere­ket keresnek: nemcsak Baranyá­ban, az egész dél-dunántúfl gazdasági régióra is kiterjed kooperációs törekvésük. Mindez reményt ad arra. hogy megyénk cipőipara megerősödik, hogy egyenrangú félként kezet nyújt a Szigetvári Cipőgyár, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a Baranya megyei és a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. A bara­nyai kapcsolatok természetesen még nem olyan sokszínűek, mint azt hinnénk a lehetőségek láttán, hiszen a sombereki ci­pőüzem is az egykori anyavál­lalathoz, a Budapesti Minőségi Cipőgyárhoz kötődik. Bizonyára arra vár — ahogy mások is —. hoqy a teljesen saiát erejéből élő qyór miként is fog bizonyí­tani. Bár kevés méa a példa, mégis optimisták lehetünk, ha az alakuló baranyai eavüttmű- ködési formákat vesszük sorra. Az első ..kézfoqások” tartósnak ígérkeznek. Sok aonddal küszködik a Pé­csi Cipőipari Szövetkezet, amelynek a measeqitésére épp a szigetváriak siettek elsőként tavaly ősszel, lay például a ka­pacitástól füaaően termelőmun­kával és az anyagbeszerzésben is együttműködnek. A komlói Carbon esetében is a közös teendők között elsősorban az anyag- és tartalékalkatrész-be- szerzés szerepel az első helyen. Megkezdődött a kapcsolatte­remtés a Dunántúli Cipőkeres­kedelmi Vállalattal, segítségé­vel a Bajai Cipőipari Szövetke­zettel közösen gyártott termé­küket értékesítik. Emellett ugyancsak jelentős a rendszeres termelókapcsolat, így például a bérmunkában végzett felsőrész-készítés. Ilyen egységük működik az ácsteszéri tsz-ben, ahol oly magas szintet ér el a termelőmunka, hogy a tsz-melléküzem vezetői az ön­álló bőrbeszerzés gondolatával foglalkoznak. Ugyancsak felső­rész-készítésre rendezkedett be ezekben a hónapokban a So­mogy megyei tótújfalusi és a mágocsi tsz. Mindegyik helyen elkészült a kisüzem a cipőgyá­riak anyagi támogatásával és folyik a próbaüzem. Kénytelenek voltak kisüzemet építeni, ugyan­is bejárni egyik helyről sem akartak a dolgozók. Kedvezőt­len adottságú tsz-ekről van szó. ahol most megoldódott több mint 100 asszony teljes foglal­koztatottsága. Egyebek között a szocialista export bővítése, a :ermékváltozatosság érdekében (például díszesebb felsőrészeket készítenek), volt szükség a friss és a magasan képzett munka­erőre. Ezért a legkorszerűbb, úgynevezett készségelemző módszerekkel tanítják a női dol­gozókat A betanítást a gyorsa­ság és az alaposság jellemzi, fgy sem győzik a felsőrész-ké­szítést, ezért marha- és kecske­bőr felsőrészt vásárolnak a Kon- zumex és a TANhHMPEX Külke­reskedelmi Vállalat támogatásá­val Indiából. o A gyár ezenkívül szabad gépi és szellemi kapacitását is kínál­ja az együttműködési keretek között hiszen nem mindegyik gép, technológiai sor van telje­sen „lekötve", vagy nem mind­egyik partner rendelkezik ezek­kel a berendezésekkel. Ezért nemegyszer előfordul az is, hogy kiképzik az újdonságok kezelőit a helyszínen. Bérmun­kát végeznek a talpgyártósoron és a talpbélés fröccsöntőgépe­ken több mint tíz ipari szövetke­zetnek, így Nagykanizsára, Szombathelyre, Rakamazra, Gá- vovencsellőre, Budapestre. Erre a szabad gépi kapacitásra min­denképpen, vagy még jobban odafigyelhetnének a baranyai cipész szövetkezetek is. Míg a más jellegű, főként ruhakészítő szövetkezetek és gyárak figyel­mébe ajánljuk a japán auto­mata tűzőgépeket, amelyek mágneskártyára rögzített prog­ramok szerint bonyolult tűzési vonalakat formáznak, sőt alkat­részeket is összetűznek. Sziget­vár bármelyiken vállal bérmun­kát. Kovács István műszaki igaz­gatóhelyettes szerint hosszú tá­von azonban az a cél, hogy mindegyik gépet saját céllal üzemeltessék, ahogy erre az új termékek, a nagyobb mennyi­ségi termelés lehetőséget ad­nak. A Baranyán kívüli együttmű­ködésekről befejezésül még annyit jegyzünk meg, hogy kényszermegoldásból születtek. A Szigetvári Cipőgyár ugyanis először baranyai ipari és mező- gazdasági szövetkezeteket kere­sett fel. de azok többsége ne­met mondott az ajánlatra. A megkérdezettek, mégha nem is mondták ki — de érezni lehetett —. hogy nem, vagy alig bíznak az önállósuló gyár sikereiben. Mégis most már úgy tűnik, hogy megtört az ellenállás, hisz a mozsgói és a drávafoki tsz is érdeklődött, hogy szervezhet-e melléküzemágat a Szigetvári Ci­pőgyárhoz kötődve. Csuti János Újdonságok a Tempónál Esernyő- és játékjavítástól a nyomtatvány­készítésig Ha elromlik az esernyő, a gyerekünk mechanikus játéka, vagy babája, leszalad a haris­nyánkon a szem, áruházban függönyt vásárolunk és szeret­nénk megvarratni, elpiszkolódott a bútorunk kárpitja és a sző­nyeg — sokan talán nem is tudják, hogy mindezzel a Tem­póhoz lehet fordulni. A lakos­sági szolgáltatásaik zömét ezek o tevékenységek teszik ki, de ezek mellett Pécsett megbízás alapján több mint 1500 sírt gondoznak (többre is lenne igény, de nincs emberük). Csak Pécsett naponta több mint 20 ezer liter háztartási tüzelőolajat szállítanak házhoz 20 literes kannákban a központi telepü­kön lévő saját HTO-kútról. Egyé­ni megrendelés alapján bútort és kárpitot is javítanak, vagy készítenek, de egyedi elképze­lések szerint is végeznek aszta­losipari munkát. A Tempó mohácsi részlege is végez tüzelőolaj házhoz szállí­tást, de megrendelésre mást is házhoz fuvaroznak. A kölcsönző részlegükből bérbe vehető szo­bafestő berendezések, babamér­legek, és más eszközök — ebben az évben a meglévők mellett jelentős összegért bővítik ajcöl- csönözhető anyagok és eszkö­zök választékát A komlói lakosokat is igye­keznek ellátni. Tavaly ősztől kö­töttek egyezséget a Baranva megyei Cipőipari Szövetkezet­tel: az ő komlói részlegükben átvesznek minden olyan javítani valót, amit a pécsi Tempó-mű­helyekben javítanak. Ezt a fajta szolqáltatást Mohácson már évekkel ezelőtt bevezették. A Tempó célja, hogv megkíméljék a lakosságot a buszozósoktól, Pécsre történő beutazásoktól. A közvetlen lakosságnak vég­zett iavító-szolqáltató tevékeny­ségük mellett közvetett módon is dolaoznak,’javítanak. Jó ideie a TRIAL Nagykereskedelmi Vál­lalatnál és a játékboltokban el­romlott mechanikus és más já­tékokat is javítiók garanciában, e tevékenységüket idén a sport­szatyrok. a tollasütők. a aör- korcsolyák javításával bővítik. A garanciális bútorjavítást ta­valy méq Baranya. Tolna és So­mogy meqyében is ők végezték — nemigen győzték. Január 1-tól Tolnában már nem dolgoz­nak és ez év második félévétől Somogy meavében sem foqnak garanciális bútorjavítást végez­ni. A meqlévő kapacitásokat a lakosságnak véqzett fizető bú­tor és kárpitos munkákkal sze­A Tempó Perczel utcai könyv kötészete • retnék kihasználni. Ez év má­sodik félévétől új szolgáltatást vezetnek be: a gépkocsi-kárpi­tozást. A sokszorosító és könyvkötő üzemük a lakosságnak könyvkö­tést, névjegykártya és esküvői meghívó készítést, okirat máso­lást, idegen nyelvű fordítást vál­lal. A most vásárolt Drafo press géppel a lakossági igényeket még jobb minőségben és még rövidebb határidővel tudják ki­elégíteni. A közületeknek nyom­tatványokat, tájékoztató jellegű leírásokat, dobozokat készítenek, tavaly óta új fényszedő géppel könnyítették és gyorsították a munkát. A TANNIMPEX-szel nem­rég kötött együttműködési meg­állapodás értelmében ők készí­tik a külkereskedelmi vállalat külföldre szánt prospektusait és kiadványait. A Tempó az új Basamalom úti telepén ipari szolgáltatást is végez: kádárok, kovácsok, laka­tosok, asztalosok elégítenek ki különféle vállalati igényeket. A községi tanácsok megrendelésé­re alumíniumból buszvárókat ké­szítenek. Autólaprugókat is ja­vítanak közületeknek, egyéni megrendelőknek. Budapesten, Mohácson és Pécsett 45 fogat­tal szekérfuvarozással is foglal­koznak. A Somogyi Béla utca—Rózsa Ferenc út sarkán lévő központi telephely déli részét most bont­ják. A Tempó szeretné a Per­czel u. 14. és a dr. Doktor Sán­dor utcában működő sokszoro­sító és könyvkötőüzemét egy helyre, a központi telepre hozni. (A Perczel utca 14-et átadnák a Pécsi Nemzeti Színháznak.) A központi épület tetőtér-beépí­tését idén kezdik saját erőből és részben hitelből. Ha sikerül egyezséget kötniük a Baranya meqyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalattal, akkor a Somogyi Béla utcai sarkon lévő élelmi­szerbolt kiköltözik, helyébe a Tempó bemutatótermet, üzletet és ügyfélszolgálati irodát szeret­ne berendezni. M. L. llIf:;ftBií megtervezhető Termésátlagok az ezredfordulón Egyik minisztériumunk tiszt­viselője azzal hárította el q mezőgazdasági termékek vár­ható világpiaci árairól fagga- tózó kérdezőket, „ha tudnám, hogy hol, minek, mikor, meny­nyi lesz az ára, akkor gazdag és gondtalan ember lennék". Folytatva a gondolatmenetet, ugyanez a megállapítás lehet érvényes a termés-előrejelzések­re. A mezőgazdaság ugyanis köztudomásúlag olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje, és ezért sok, időnként hihetet­lennek tetsző tényező határoz­za meg még a leghétköznapibb növény terméshozamát is. Egy­általán nem, vagy csak nehe­zen lehet felbecsülni, hogy egyik évről a másikra mennyi lesz például az őszi búza ter­méshozama. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ország természeti adottságai alapján évtizedekre előre megtervezzék: hol, miből és mennyit lehet majd termesz­teni, termelni. 0 15—20 százalékos hozamnövelés A Magyar Tudományos Aka­démia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és jó néhány kutatóinté­zet, illetve egyetem munkatár­saiból alakult tárcaközi bizott­ságnak A mezőgazdaság agro- ökológiai potenciálja az ezred­fordulóig című 1300 oldalas ta­nulmánya négy klimatikus év- tipusra 20 éves prognózist ké­szített. Ezek szerint az ezredfordulón a természeti adottságokat leg­jobban hasznosító vetésszerke­zettel gabonafélékből a jelen­leginek mintegy másfélszerese, 20—22 millió tonna, lucernából, napraforgóból, takarmányborsó- ból és szójából az utóbbi évek­ben megtermett mennyiség többszöröse termelhető meg, miközben burgonyából és cu­korrépából is ki lehet elégíte­ni a hazai szükségletet. Félreértés ne essék, ehhez jelentős mértékű talajjavításra, megfelelő tápanyagellátásra és gépesítésre van szükség, de pusztán az agroökológiai adottságokhoz igazodó vetés- szerkezettel rövid távon is 15— 20 százalékkal lehetne növelni a terméshozamokat. Az ország körülbelül 1 290 000 hektáros gyepterületéből 600 ezer hektáron vízrendezéssel, műtrágyázással, öntözéssel már az ezredforduló előtt is meg lehetne kétszerezni a szénater­mést. Ennek eredményéként csökkenteni lehetne a szántó­földi takarmánynövény-termesz­tést, tehát nagyobb terület jut­na a gazdaságoson exportál­ható növények (búza, kukorica) termesztésére. Ami a zöldségtermesztést il­leti: az ország éghajlati viszo­nyai általában megfelelőek; kedvező terület- és fajtakivá­lasztással a zöldségfélék ter­méshozamait az ezredfordulóig az utóbbi évek átlagának más- félszeresére lehetne növelni. Az időjárási szélsőségek (száraz­ság, tavaszi és kora őszi fagyok) miatt azonban sajnos továbbra is 25—30 százalékos termésin­gadozásra lehet számítani. 2,2 millió tonna gyümölcs Magyarország minden mér­sékelt égövi gyümölcsfaj ter­mesztésére alkalmas, de a ta­lajtípus, a csapadékmennyiség, a páratartalom, a napfényes órák száma, illetve a környe­zethez viszonyított magasság és a domborzat jelentősen befo­lyásolja a különböző gyümölcs­fajok és -fajták termésmennyi­ségét. Az ezredfordulón várhatóan hozzávetőleg 2,2 millió tonna gyümölcsre lesz szükségünk. A gyümölcsösökben például az alma termésátlagának 50-80; a többi gyümölcsfaj termésátla­gának pedig 100—150 százalék­kal kell emelkednie. Ehhez azonban az ezredfordulóig mintegy százezer hektáron kell gyümölcsöt telepíteni. A történelmi borvidékeken az ökológiai viszonyok a zamatban gazdag, különleges és jó minő­ségű asztaii borokat adó szőlő termesztésére kedvezőek, bár a termelési biztonságot a szélső­séges időjárás, főleg a téli, a tavaszi és a kora őszi fagy ve­szélyezteti. A jelenlegi, nemzet­közi viszonylatban alacsony, 4,5 tonna körüli hektáronkénti or­szágos termésátlag az ezred­fordulóig megduplázódhatna, ha az 1—1,2 miliő tonna sző­lő megtermelésére alkalmas (130-140 ezer hektárnyi) szőlő- ültetvényt kedvező mikroklímájú lejtős vidékre és a kevésbé fagyvesiélyes alföldi területek­re telepítik. A feltételek sora ezzel még nem ért véget: éven­te legalább 5000 hektár — fő­leg nagy teljesítőképességű - minőségi szőlőt kell telepíteni. Növekvő fakitermelés Az orszáq éghajlati és talaj­viszonyai általában kedveznek a nagyüzemi erdőgazdálkodás­nak. Az egy hektár erdőterületre jutó évi fakitermelés tekinteté­ben a KGST-országok között Magyarország az első helyen áll. Ez elsősorban anriak kö­szönhető, hogy a lassan növő lombos erdők jelentős részét gyorsan növő akáccol, nemes- nyárral újították, és ma már ezek foglalják el az erdőterület több mint egyharmadát. A má­sodik világháború óta több mint félmillió hektárnyi új er­dőt telepítettek. Az agroökoló­giai lehetőségek felmérése so­rán derült ki, hogy az elmúlt két évtizedben a hazai fakiter­melésnek jelentős növelése mellett az erdőkben tartalék is képződött. E tartalékok és a folyamatosan képződő évi fa- növedék olyan jelentős, hogy megfelelő műszaki feltételek és fafeldolgozó ipari kapacitás megteremtésével az évi faki­termelés az ezredfordulóra 20— 30 százalékkal is növelhető. A természeti adottságoknak a növénytermesztés színvonalát növelő hatásai nem érvényesül­nek automatikusan. A becsült számszerű adatokkal körülhatá­rolt növekedési lehetőség ki­használása, a természeti erő­források hosszú időn keresztül való magas szintű hasznosítása számos társadalmi, gazdasági tényező kedvező változását is feltételezi. A települések fej­lesztését, az infrastruktúra-háló­zat kialakítását, emellett a me­zőgazdaság és az azt kiszolgá­ló ipari bázis, a mezőgazdasá­gi termékeket feldolgozó ipari háttér fejlesztési terveit az ed­diginél jóval összehangoltab- bon kell kidolgozni. B. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom