Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-14 / 44. szám
1982. február 14., vasárnap Dunantait napló 5 unsflRiuapi iwng*»zini Mit ajánlanak az utazási irodák 1982-re? V.v.V.V. V.V.V. V. V.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v/.v.v.v.v.v.v.v Zenerol zenere ............................................................................................................... .................................................................... MALÉV Air Tours A zene tartalma Az Arany Prága A szervezett légi turizmusban a MALÉV Air Tours immár 14 éve vesz részt. A MALÉV gépeivel nyugatra és keletre, sőt a Közel-Kelet országaiba is el lehet jutni, de aki még ennél is érdekesebb programot szeretne, az választhatja úticélul Ciprus szigetét is. A ciprusi járatokon mindig kitűnő a hangulat. A sziget éghajlata kellemes, népe barátságos és látványosságokban sincs hiány. Télen is napsütéses, noha a hegyeket hó fedi, nyáron viszont nem elviselhetetlen a hőség, mert a tenger felől jövő légáramlatok állandóan magukkal hozzák a víz kellemes hűvösségét. Cipruson a tavasz csodálatos, amikor minden virágba borul, s az ősz nem különben, amikor csupa szín és fény a táj. A gazdag történelmi múlt, a sokszor változó hatalmi helyzet természetesen ma is látható nyomokat hagyott a sziget arculatán, de a műemléki látványosságok nagy része megoszlik Nicosia, s a többi városok: Famaguszta, Kyrenia, Lar- naka, Limaszol között. Szinte mindenütt van valami egyedülálló nevezetesség, de a különböző kultúrák Cipruson úgy egymásra rétegeződtek, mint talán sehol másutt. így például Larnaka, a sztoicizmus születésének helye, s a ciprusiak úgy tudják, hogy Paphos fehér szikláinak közelében született a habokból Aphrodité, a szerelem istennője. A ciprusi útra április 6-12, május 7-12, május 14-19 között lehet menni. Nem kevésbé érdekes a csehszlovák főváros, az „ezeréves” Prága sem. Itt a várhegyen érdemes a sétánkat kezdeni, ahonnan egész Prága áttekinthető. Elénk tárul a Vltava folyó, 13 hídjával és látható az óváros a középkort idéző zeg- zúgos utcáival, öreg tornyaival. A vár uralkodó épülete a Szent Vitus székesegyház, amelynek elődjét 930 körül Vencel fejedelem emeltette. A mai templomépület I. Károly király nevéhez fűződik éppúgy, mint Prága sok más gótikus építészeti nevezetessége. Az óváros téri régi városháza tornyának oldalfalán ven a híres középkori csillagászati óra, az Orloj. Minden kerek órában látható bábjátéka közel félezer éves. A történelmi nevezetességek megtekintése után a csehszlovák főváros olcsó és hangulatos éttermei, kiskocsmái is kellemes időtöltést ígérnek. A városnéző túrákat március 19—21, valamint március 26-28 között szervezik. Aki a hosszabb utakat kedveli, annak érdemes egy szovjet körutat választani a MALÉV Air Tours programjából, amely július 16-tól 30-ig tart, a Moszkva—Alma-Ata—Taskent—Ashabad —Irkutszk—Moszkva útvonalon. O. É. A zene a valóságot tükrözi sajátos módon. A zeneművészet évszázadokon keresztül a zenei eszközök (ritmus, dallam, tempó, dinamika, harmónia, hangszín, műfaj) sokféle kombinációjából és rendjéből gazdag és sokrétű módszert alakított ki a valóság tükrözésére. A zenei tartalom nagysága és értéke szóbeli közléssel nem mérhető, és színvonalát sem az dönti el, hogy mennyit és mit mondhatunk róla. A zenében a valóság egyes tárgyait vizuálisan megrögzött képünk szerint nem ismerjük fel. A zene a valóságot a tudat révén, általában annak érzelmi tevékenysége által tükrözi. A zenében a valóságnak nem „egyes”, hanem egymást követő általános képe tükröződik. A fent elfogadott megállapítósokat számtalan kinyilatkoztatás, vélekedés előzte meg a zene világából. Platon (i. e. 427-347), a filozófia megteremtője azt állította: „a zene nem végződhet másutt, mint a szép szereteté- ben". Arezzoi Guido (kb. i. sz. 995—1050), a vonalrendszer feltalálója és a szolmizáció megalapozója írja:, „a hangok sokféleségében gyönyörködik a hallás, hiszen a látás is a színek sokféleségén örvendezik és az ízek váltakozásának örül az ízlés. A zenei hang mozgásból lesz, a mozgásnak pedig önmagában tartalma van.” Az 1300 körül működő francia zeneelméletíró, Groche szerint: „a zene alapjait Pythagoras fedezte fel. . . a zene a hangokra vonatkoztatott számok körébe tartozik. A zenének a különböző államok és vidékek eltérő szokásai, elütő nyelvjárásai vagy nyelvei szerint sok és különböző része van.” Shakespeare műveiben több helyen fordul elő hivatkozás a zenére, pl. a II. Richardban, az V. felvonásban: ........Mi a zene? / Hé, ü temet! Mily keserű az édes / Zene, ha nincs benne mérték és ütem! / Ilyen az életünk zenéje is", lohann Matteson (1681—1764), a német barokk jelentős zeneírója és zeneszerzője, Händel jó barátja kijelentette: „A jó dallamcsinálás művészete az egész zene legbensőbb lényege ... az egyszerű melódia bizonyára gyengédebb érzést, mint pl. szerelmet, reményt, félénkséget stb. egymagában is igen jól fel tud kelteni.” Rousseau (1712-1778), a nagy francia gondolkodó azt hirdette, hogy a zene egyetlen természetes mintája az emberi beszéd. „Az igazi zene — írta — ■•az utánzó zene« elevenen hangsúlyozott s úgyszólván beszédes lejtéssel minden szenvedélyt kifejez, minden képet megfest, minden tárgyat visszaad." Két XVIII. századi angol zeneesztéta a következőkért szállt síkra: Thomas Twinning tiltakozott a zenének az „utánzó" művészetek közé való helyezéséért, Daniel Webb pedig találóan fejtette ki: „ . . . a zenének semmi egyéb módja nincs valamilyen látható tárgy felidézésére, mint az a képessége, hogy a lélekben éppen olyan mozgásokat váltson ki, amelyeket természetesen éreznénk, ha a tárgy előttünk volna." Charles Batteux (1713—1780), korának jeles francia esztétikusa is azt vallja: „a zene legszemélyesebb tárgya az érzések és szenvedélyek utánzása ... a zenének mindenkor jelentése kell, hogy legyen. Kétféle zene van: az egyik csak affektus (érzelem) nélkül zajokat és hangokat utánoz. Ez megfelel a tájképnek a festészetben: a másik azokat a lélekkel áthatott hangokat fejezi ki, amelyek érzésekből származnak: ez a figurális kép.” Goethe (1749-1832), a német költőfejedelem is kétféle zenei irányzatot ismert el. Az egyik irányzat hívei — vélekedett — önálló művészetnek tekintik a zenét, mint pl. az olaszok általában, akik „magában a mozgásban" gyönyörködnek; a másikhoz tartozók az értelemmel, érzéssel és szenvedéllyel hozzák kapcsolatba (pl. a franciák és németek), és „az elragadtatás, a félelem és kétségbeesés kiáltásait" kívánják kifejezni. Romain Rolland (1866 -1944) századunk első évtizedében arról írt, hogy a zenét egyesek mozgó építőművészeinek nevezik, mások költői lélektannak. Van, aki „plasztikus művészetet lát benne”, van, oki „a tiszta erkölcsi kifejezés művészetét" dicséri általa. Rol- landnak az a meggyőződése: ,,A zenének minden formája kapcsolatban van a társadalom egy formájával és jobban megérteti azt. A zene .. . gyakran első jele olyan irányzatoknak, amelyek később szavakban, aztán tettekben nyilatkoznak meg. Sőt, vannak esetek, amikor a zene az egyetlen tanúja egy egész belső életnek, amelyből kifelé semmi sem nyilatkozik meg. A művészet az emberiség álma, álom a fényről, a szabadságról, a sugárzó erőről." A zenei utánzás gondolata Arisztotelésztől származik, a zenének a nyelv oldaláról való megközelítése Platóntól. A művészi világkép változásai az író művében a mondatbeli kapcsolatok, a képzőművész vásznán a térviszonyok, a zenész kompozíciójában a hangrend (hangnem) és ütemrend módosulásával jelentkeznek. Ezek a változások határolják be az utánzás módozatait a művészetekben. A nyelv és a zene a valóságot sok tekintetben hasonlóan, de alapvetően mégis más és más módon tükrözi: A zene legsajátosabb, a beszédtől alapvetően eltérő, jelentést hordozó tulajdonsága a hangok magassági rendje. „A zene — Ujfalussy József tömör megfogalmazása szerint — a beszédben másodlagos tulajdonságokat, a hangok magassági viszonyait differenciálja oly módon, hogy kapcsolataik, egymásutánjuk és egyidejű megszólalásuk időrendje és magassági egymásra vonatkozása o valósáq relációinak képe legyen.” Megjegyzésre fontosnak tartom még azt, hogy a zene zörejszerű elemeinek elszaporodása, használata erősen tükrözi a beszédhez való közeledési szándékát. Az érzelmek és az érzelmi állapotokat aláfestő hangulatok nem elkülönített tartalmai tudatunknak, hanem a többivel szoros egységben működő funkciói. Az érzelmek a bennünket körülvevő objektív társadalmi valóság tükrözései. „Az érzelmek — írja Ujfalussy — világának egyrészt objektív-tükröző, másrészt a tudati tevékenység mozzanatai, valamint a külső és belső közötti dialektikuson egymásra vonatkozó, összekapcsoló és szembeszegező jelentőségében való meg nem értése az oka annak . . . hogy miért állítja még mindig szembe az esztéikai gondolkodás az „utánzás", „ábrázolás" és a „kifejezés" problémáját. A két mozzanat dialektikus egységének megértésén át vezet az út nemcsak a zene, hanem általában a művészet megismeréséhez". Várnai Ferenc Szentpéteri József ötvösmester kiállítása A 19. századi ötvösség legjelesebb mesterének, Szentpéteri Józsefnek rendezett kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum. Szentpéteri ragyogó tehetség volt, mégis nehezen érvényesült. Tanulóévei után Rimaszombatban az ötvöscéh mesterei eltanácsolták a mesterremekléstől. Lőcsére ment dolgozni, majd a kor szokása szerint külföldi vándorútra indult az 1800-as évek elején. Bécs, Lőcse, ismét Bécs útjának állomásai - a háborúk miatt nem jutott el Itáliába és Franciaországba. De bécsi tartózkodása alatt megismerkedett a francia ötvösséggel is. 1309-et írtak, amikor rossz- indulattól vezéreltetve a pesti ötvöscéh ismét elutasítja felvételi kérelmét. Csak 1811- ben fogadták el mesterremekét, egy kelyhet, amely a szilvásváradi református templomba került. Már ez a munka tanúskodott Szentpéteri eredeti tehetségéről, adottságairól. Losonci, majd pesti munkálkodása alatt számos egyházi és világi ötvöstárgy készítésére kapott megbízást. Használati tárgyak, készletek, serlegek, egyházi szertartásedények kerültek ki műhelyéből — gondosan, művészi módon formálva. De Szentpéteri fő ambíciója a sokalakos dombormű veit. Első ilyen munkája, a Nagy Sándor átkelése a Gra- nians folyón cimű rézdombor- műve bécsi kiállításon aratott nagy sikert. Sorra készíti hasonló munkáit, amelyek meghozzák a megérdemelt sikert. Most már tiszteletbeli tagjává választotta a besztercebányai és a bécsi ötvöscéh is, tagja volt a párizsi művészeti egyesületnek. Szentpéteri elméleti írásai is figyelemre méltók. A Tudományos Gyűjteményben síkraszállt a céhek eltörlése mellett, a munkás- és művésznevelés színvonalának emeléséért. Számos munkáját őrzik hazai és külföldi múzeumok, sok egyházi tárgyát református templomok. Szentpéteri József kiállítása 1982 decemberéig látható a Budapesti Történeti Múzeumban. Kávéskészlet (Hauer Lajos felvétele) Kőibe Mihály rajza
