Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-14 / 44. szám

1982. február 14., vasárnap Dunántúli napló 3 Generáltervező a KBFI Liászprogram iroda Pécsett Immár fél esztendeje műkö­dik Pécsett a Központi Bányá­szati Fejlesztési Intézet kereté­ben a Liászprogram iroda, amely összekötő kapocs a Me­cseki Szénbányák és a generál tervezői feladatokat ellátó KBFI között. A budapesti inté­zetnél eddig főként az eocén és a borsodi szénmedencéket jól ismerő szakemberek dolgoztak, a mecseki szénmedencében jártasak csak nagyon kevesen vannak a KBFI-nél. Ezért is hozták létre 1981. augusztus 1-én a pécsi csopor­tot, amely most hatfős, a liász­program előrehaladtával azon­ban 18—20 fős szervezet dol­gozik majd Pécsett, a Déryné utcában. A Mecseki Szénbányák nem­régiben döntött arról, hogy az ATB elé terjesztett beruházási program után a generáltervezői feladattal is a KBFI-t bízza meg, ők maguk pedig főként a bó- nyaüzemi tervek elkészítésében alvállalkozóként vesznek részt a tervezésben. A Liászprogram iroda létrehozásával itt Pécsett ellenőrizhetik, jóváhagyhatják a terveket, a kivitelezés közben gyors segítséget képesek nyúj­tani anélkül, hogy ingajáratban kellene Pécs és Budapest kö­zött a szakembereknek közle­kedniük. Az Állami Tervbizottság de­cemberi döntését követően, amelynek értelmében a mecse­ki szénmedencében olyan fej­lesztési programot kell megva­lósítani, amely lehetővé teszi, hogy 1993- ra évente 900 000 tonna közvetlenül kamrába tölt­hető kokszszén-koncentrátummal táplálják a dunaújvárosi kokszo­lóművet, a KBFI pécsi csoportja fejezetről fejezetre ismét át­vizsgálja a 10 kötetből álló liászprogramot. A prognoszti­záltan 22,9 milliárdos fejlesz­tésre az Állami Fejlesztési Bank a finanszírozási szerződést csak műszakilag és gazdaságilag legésszerűbb megoldások ese­tén köti meg. A liászprogram kétségkívül gondos előkészítés után valósul meg, hiszen immár a beruház zási programon dolgoznak, amelynek június 30-ig kell el­készülni A 10 kötetből álló mű. szaki-gazdasági dokumentum- gyűjtemény első öt fejezete Pécs-Bányaüzem, Vasas-bánya, Kossuth-bánya, Zobák-bánya és Béta-bánya fejlesztési, illetve rekonstrukciós terveit tartalmaz­za. A 6. fejezet a szénelőké- szitést, a 7. a szállítást, a 8. az energiaellátást, a 9. a hír­közlést, a diszpécser-szolgálat átszervezését, a számitógépes adatfeldolgozást. Ebben a feje­zetben szerepel például olyan létszámellenőrzési rendszer ki­építése, amely minden gáz­kitörés veszélyes területre lépő dolgozót regisztrál, mozgását figyelemmel kíséri veszélyhely­zetben, riasztás esetén a disz­pécsernél levő ellenőrző rend­szeren egy pillanat alatt meg­jelenik, hogy hol található. A további fejezetek a szol­gáltató létesítményekkel, a la­kásépítéssel, kutatással, stb, foglalkozik. Minden könyv rész­letes szöveges műleírással kez­dődik, majd a műszaki tervek, a koft^gbecslés és a mellékle­tek következnek Most tehát ezek ismételt átgondolását, át­dolgozását végzik, amelyek már a héten megkezdődött tervezés közvetlen előkészítését jelentik. A Liászprogram iroda már a múlt esztendőben is jelentős munkát végzett, a liászprog­ramnál még távolabbra mutató tanulmányszinlű javaslaton dől. gozott. Mint ismeretes, Máza-Dél elnevezéssel jelentős, több száz­millió tonna gazdaságosan ki­termelhető szénvagyont kutattak fel.. Az egész területre vonat­kozó részletes kutatás még sok időt, és nagyon magas költsé­get jelentene, ezért a KBFI pé­csi csoportja kidolgozott egy ja­vaslatot, miszerint csak a terü­let egy részletére kellene már bányaüzem telepítésére is al­kalmas kutatást folytatni, egye­lőre mintegy 50 évre, évi millió tonnás nagyságrendű termelés­re számítva. L. J. |ljj^ÍÍÍM Üj gazdára váró borjak a szentlőrinci vásárban Vásár Szentlőrincen Tekintettel arra, hogy a leg­több embernek ez is munkaszü­neti nap, a szombati vásár sem­miben sem különbözik a vasár­napitól. Legfeljebb abban, hogy kilenc óráig itt sem kaphattak forralt bort az elgémberedett árusok és a nézelődők. Erről panaszkodott a tegnapi szent- lőrinci állat- és kirakodóvásár büfése, aki reggel hat óra óta várta az üdítőkre nemigen szom­jas vendégeket. Korai volt ez a nyitási idő­pont, mert 8 óra előtt pár perc­cel még mindig a kicsomago­lásnál tartottak az árusok, a kí­váncsiskodók is csak éppen szállingóztak. Ez nem is lehetett csoda ezen a keményen télies reggelen. Azok viszont, akik malacot hoztak, az eladásra nem pa­naszkodhattak, pedig ók voltak a legtöbben. A két és fél hó­napos malacot 1300 forintért kínálták, a nagyobb süldők párjáért hatezret kértek. A kereslet sem volt rossz, hamar gazdát cseréltek a Trabant. La­da csomagtartójából, motorke­rékpár oldalkocsijából, utánfu­tókból előkerülő visítozó jószá­gok. A néhány ló, borjú leg­feljebb csak színesítette az ál­latvásárt. A legmozgalmasabb most is a zsibárusok sora volt, kevés komoly vevővel. A rengeteg használt ruha, cipő inkább csak kedélyes alkudozások alapjául szolgált. Szenvedélyes vita egy pár elnyűtt bőrkesztyű fe­lett, a szomszédban egy baráti jó tanács valakiknek: „Ne csó- reljatok, itt vannak a rend­őrök.” Megjelentek az elmaradha­tatlan sátorosok kötött puló­verjeikkel. 200 forintos egység­áron, voltak szép szőrmék — méregdrágán, hiányoztak vi­szont a kézművesek. A vásártéri csarnokban bő­séges volt a felhozatal dug­hagymából, fokhagymából, babból, és rengeteg alma várt vevőre. Tíz óra felé már jócskán akadt dolguk a rendőröknek a forgalom terelésével, a vásár­tér egyetlen nyüzsgő embergo- molyaggá vált. A tegnap dél­előtt azt bizonyította, hogy a szentlőrinci vásárnak is megvan a rangja, vonzereje. K. Gy. Új lehetőségek az építőipari szolgáltatások bővítésére ÉVM-állásfoglalás Az építőipari szolgáltatások köre bővült az utóbbi években. Valamennyi megyében és a fő­városban kiépült és erősödött a karbantartás, korszerűsítés hálózata, amelynek vállalati, szövetkezeti, tanácsi szerveze­teiben több mint húszezren dolgoznak, s 1121 felvevőhely juttatja e| hozzájuk a megren­deléseket. A fogyasztási szol­gáltatásoknak több mint a fe­lét a harmincezernél több épí­tő kisiparos bonyolítja le, mint­egy hatezer alkalmazott és LÁTOD ÉDESANYÁM,... Citerazenekarok területi bemutatója — A dunaújvárosi 316-os Szakmunkásképző Intézet kollé­giumában hetente egy alkalom­mal jövünk össze. A fiúk cite- ráznak, mi lányok pedig nép­dalokat énekelünk. Iskolai és üzemi rendezvényeken, valamint különböző népzenei versenye­ken, diáknapokon lépünk fel — meséli Márkus Rozália szak­munkástanuló. Százötven kettő — Márkus Ro­záliához hasonlóan — lelkes népzenekedvelő szakközépisko­lai és szakmunkásképzős tanuló részvételével kezdődött el teg­nap délelőtt a BÉV-szálló dísz­termében a citerazenekarok te­rületi bemutatója. A rendezők, az 506. sz. Szakmunkásképző Intézet, a bemutató mellett kel­lemes programokat is biztosítot­tak a résztvevőknek. A vendé­gek a helyszínen megtekinthet­ték Barna István citerakészitő mester citerakiállitását, ahol öt­venkét különféle citerát lát­hattak. Az avatott kezdő diák- citerások kipróbálhatták a vá­lyús, az Alföldön elterjedt kís- fejes és a Dunántúlon használt hasas citerákat. A területi bemutatót dr. Bár­di László, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának főta­nácsosa nyitotta meg. Megnyi­tójában arról az elemi erejű érdeklődésről beszélt, ami — Bartóknak és Kodálynak köszön, hetően — mostanában a nép­zene, a folklór felé irányul. A népzenekedvelők feladata meg­őrizni. átmenteni, élővé tenni ezt a zenét, amely keletkezé­Az oroszlányi citerazenekar játszik sét tekintve senkié, de jövőjét tekintve legyen mindenkié. A citerazenekarok területi be­mutatója jól szolgálta a nép­zene megőrzésének nemes ügyét. Dunántúl és Budapest szakkö­zépiskolái és szakmunkásképző intézetei jobbnál jobb kisegyüt­teseket és szólistákat sorakoz­tattak fel. Néhány együttes irigylésre méltó biztonsággal és felszabadult játékkal kápráztat, ta el a közönséget. Ilyen volt a kaposvári 503-as, az orosz­lányi 312-es, a dunaújvárosi 316-os számú szakmunkásképző együttese, ahol a citerazene mellett hangsúlyos szerepekhez jutott a közös éneklés is. A zsűri elnöke. Várnai Ferenc. Baranya ének-zene felügyelője így értékelte a bemutatót: — A mai találkozó haszna, hogy a helyi szerepléseken kí­vül országos fórumot, lehetősé­get, célt ad a működéshez. Most főleg a népszerű, de nem a legszebb népdalokat hallhat­tuk. Az igazán szép népdalt ne­héz meqtanulni, de még nehe­zebb elfeledni. A zsűri tagjai — Kertész At­tila karnagy. Tóth Csaba citera- művész — és a zsűri elnöke pontozással rangsorolták az együtteseket. Szólistáknál I. a kaposvári 503-as; II. Pataki Miklós—Hampó József duó, a zalaegerszegi 407-es számú szakmunkásképzőből. Az együt. tesek kategóriájában: I. a ka­posvári 503-as; II. az oroszlányi 312-es szakmunkásképző; III. a budapesti Bajáki Ferenc Szak- középiskola. A fenti szólisták és együttesek képviselik Dunántúlt ó tavasszal megrendezésre ke­rülő országos bemutatón. Kőszegi L. másfél ezer szakmunkástanuló közrem ű ködösével. A szolgáltató szervezeteknél a munka korszerűsítésére szá­mos új kezdeményezés szüle­tett. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium most állás- foglalásban összegezte az építőipari fogyasztási szolgálta­tások szervezeti formáival, az építő kisipar szolgáltatásaival, valamint az építőipari kisegítő tevékenység továbbfejlesztésé­vel összefüggő feladatokat. Az állásfoglalás ismerteti a szol­gáltató szervezetek fejlesztésé­nek sokféle törvényes lehető­ségét. Ezek kihasználásától azt várja a minisztérium, hogy a kis szervezetek jobban alkal­mazkodnak a megrendelők igényeihez, visszaszorítják a kontórmunkát, s a közvetlen érdekeltség nyomón jól gazdál­kodnak. Arra számítanak, hogy az állami és a szövetkezeti ipar­ban nélkülözhetővé vált dolgo­zóknak egy része korszerű kis szervezetekben a nagyobb vál­lalat fő tevékenységét kiegé­szítve folytatja munkáját. Az új szervezeti formákkal összefüg­gésben a rövidesen megjelenő új jogszabályokban a miniszté­rium korszerűsíti az építőipari kivitelezési tevékenységet és az építéstervezési jogosultságot szabályozó korábbi rendelkezé­seit is. Jogviták a biztosítás körül Az Állami Biztosító több mint másfél millió ügyfelének nyúj­tott kártérítést különféle bizto­sítások alapján az elmúlt év­ben, s közülük 1400-an olyan mértékben kevesellték a részük­re megállapított összeget, hogy beperelték az intézményt. Bár a perek száma csökkent az utóbbi években — tavaly nem érte el a kártalanítási ügyek egy ezrelékét -, a kötele­ző gépjármű felelősségbiztosí­tásra kifizetett összegek miatt még mindig minden századik károsult bírósághoz fordult. Több éves tapasztalat mutatja, hogy az ilyen jellegű jogviták­ban a per megnyerésének esé­lye mindkét fél számára körül­belül 50 százalék. A szakembe­rek véleménye szerint az autó- tulajdonosok nagy része hajla­mos eltúlozni azt a kárt, ame­lyet más okozott gépkocsijában, másrészt valóban nagyon nehéz megállapítani a veszteség mér­tékét. Ez a munka óhatatlanul nagyon sok szubjektív elemet tartalmaz, s előfordult, hogy ugyanannál a sérült gépjármű­nél két szakértő közül az egyik nyolcezer a másik 30 ezer fo­rintra becsülte a kárt. Hogy mi jár, mi nem jár az ügyfélnek, azt ilyen esetekben a bíróság dönti el. Viszonylag magas azoknak a pereknek a száma is, amelye­ket — felelősségbiztosítás alap­ján — az úgynevezett nem va­gyoni károkra kifizetett térítések miatt indítottak a biztosító ellen az ügyfelek. Az eddig kifizetett legmagasabb összeget — fél­millió forintot — egy fiatalem­ber kapta, aki baleset követ­keztében egész életére megbé­nult. De fizettek már olyan esetben is. amikor egy bolti eladónő arcát hegek csúfítot­ták el, k vétlen volt a baleset­ben, amely ezt okozta. Hasonló ügyekben várhatóan csökken a bírósági perek száma, a Leg­felsőbb Bíróság ugyanis sok ilyen kérdésben — éppen a jog­viták során — állást foglalt, így a biztosító az esetek jó ré­szében peren kívül kártalanít­hatja ügyfeleit. Előfordul az is, hogy a bizto­sító indít pert, s visszaköveteli a már kifizetett kártérítést. Az elmúlt évben erre mintegy 1200 alkalommal volt példa. A leg­gyakoribb, hogy gyerekek vagy háziállatok okoznak kárt, s a szülőknek, illetve tulajdonosok­nak nincs olyan felelősségbizto­sításuk, amelynek alapján jo­gos a. kifizetés. De visszaköve­teli a kártalanítás összegét a biztosító az elfogott betörőtől is. A részegen, jogosítvány nél­kül vezető, balesetben vétkes autósoknak, az áldozatukat cserbenhagyóknck ugyancsak vissza kell fizetniök a kártérí­tést, amit helyettük — felelős­ségbiztosítás alapján — a bizto­sító kifizetett. A biztosítási csalások ritkák, noha előfordul önbetörés, gép­jármű-biztosítási csalás, s volt olyan megdöbbentő eset is, amikor valaki saját kezét több ízben megcsonkította, s minden alkalommal felvette a baleset- tjTztosítós: térítést. megvitatása után emléklapot és tárgyjutalmat nyújtott át az elmúlt időszakban kiemelkedő munkát végzett TIT-tagoknak. A Baranya megyei szervezet dicsé­rő oklevelét kapta Hegedűs Sándor, a Komlói Városgazdál­kodási Vállalat személyzeti osz­tályvezetője, dr. Komlódi Ká­roly, Mágocs község körzeti or­vosa, dr. Rácz Sándor, a komlói tanács művelődésügyi osztály- vezetője, Jusztinger János, a sásdi művelődési központ igaz­gatója és Cserdi András, a komlói múzeum vezetője. Az ak­tívaértekezleten megválasztot­ták a komlói városi-járási szer­kezet 15 tagú elnökségét, amelynek elnöke ismét Páll La­jos, a városi művelődési köz­pont igazgatója lett. Alelnöke Molnár Károly, a Sásdi Általá­nos Iskola igazgatója. A korszerű ismeretterjesztés szemléltető eszközeit felvonulta­tó kiállítás, az elmúlt 5 évet reprezentáló bemutató fogadta péntek délután a Komló városi­járási TIT-szervezet küldöttgyű­lésére érkezőket. A pártbizott­ság székházában tartott aktíva- értekezleten Páll Lajos, a szer­vezet elnöke ismertette a váro­si-járási szervezet beszámolóját. Mint elmondotta, a VII. kül­döttgyűlés óta az ismeretterjesz­tő tevékenység egyenletes, ki­egyensúlyozott. A legnagyobb érdeklődés a nyelvtanfolyamok iránt volt, de jelentős az a mun­ka is, amit oz aprófalvak mű­velődésének érdekében végzett a szervezet. A tudományos is­meretterjesztő társulat komlói küldöttgyűlésén megjelent és felszólalt Márk Bertalan, a Ba­ranya megyei szervezet elnök- helyettese, oki a beszámoló Tisztújitás a komlói TIT-szervezetnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom