Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-02 / 32. szám
1982. február 2., kedd Dunántúlt napló 3 JóI jött állami támogatás A boranyahidvégi tsz fafeldolgozó üzeme Húsmarhaprogramot indít a baranyahidvégi tsz ■ 140 üszőt helyez ki az ÁHV ■ Bővítik a fa üzem termelését ■ 40 milliós melioráció 1983-tól Az 1982. január 1-én életbe lépett állami támogatási rendszer Baranyából az ormánsági tájegységet érintette a legkedvezőbben. Itt gazdálkodik öt falu — Baranyahidvég, Adorjás, Kisszentmárton, Kórós és Sámod — határában a 2841 hektáros baranyahidvégi Közös Út Termelőszövetkezet is átlag 16,3 aranykoronás szántóföldeken. így kerültek be január 1-vel az ideiglenesen vagy egyéb okból támogatottak közé, ami a korábbi évekhez képest új lehetőségeket tár a kis szövetkezet elé. Amikor 10 évvel ezelőtt llos- fai László a tsz élére került — csaknem gyermek fejjel, 27 évesen - súlyos örökséget vett át. Elődje egyik napról a másikra halt meg szívinfarktusban, s a tsz-t 1972-ben szanálták. Nehéz évek következtek a 250 fős tagságra s az új vezetésre egyaránt. Úgy kellett kigazdálkodni a veszteséget, hogy közben nem végezhették el a máig oly égetően hiányzó komplex meliorációt. A rossz adottságok, a gyakori belvizek, a tőkeszegénység nem tették lehetővé az üzem jelentősebb fejlesztését, a pénzügyi helyzet stabilizálását. Az elmúlt tíz év mégsem volt eredménytelen. Felépült egy 400 kocás, évi 6000 hízott sertést kibocsátó, zárt KA-HYB sertéstelep. A 270 hektár erdő hasznosítására beindították a fűrész- és fafeldolgozó üzemet, növény- termelési struktúrájukat az egy hektárról sok pénzt hozó árunövények — burgonya, szója — termelésére alakították át. Tavaly már 300 hektáron termeltek szóját a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinátnak, amiért mázsánként több mint 1000 forintot kapnak. Száz hektár földjükön a Szentlőrinci Állami Gazdaság termel burgonyát a Vajszlón felépült és ez év februárjában induló burgonya- pehelygyár nyersanyagellátására. Az elmúlt kilenc évben egyszer sem voltak veszteségesek, mióta a fiatal elnök vezeti, egyszer sem kellett szanálni a baranyahidvégi tsz-t. Ilosfai László még ma is csak 37 éves, ő a második legifjabb szövetkezeti elnök Baranyában. A 17 aranykoronás besorolás, vagyis az ez évtől megjáró ártámogatás egy egész sor elképzelésüket telibe találta. — A 6 forinttal megnövelt termelői ár és a 7 százalékos ártámogatás jól jött a hús- marhaprogramunkhoz, amit tavaly indítottunk be a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat segítségével. A vállalat saját fejlesztési alapjából 8,8 millió forintot utalt át. Eddig 80 vemhes üszőt helyeztek ki s még további 40-et fognak. A kooperáció kölcsönös előnnyel jár, hisz a vállalat majd részesedik az értékesítési többletnyereségből. A közös húsprogram keretében 1985-re már 300 hústípusú anyatehenünk lesz, Limousinnal keresztezzük a magyartarkát, az exportpiacokról az ÁHV gondoskodik. Egyébként az új szabályozók nálunk, a tavalyival azonos termelési szintet alapul véve, plusz 3,2 millió többletnyereséget eredményeznek 1982- ben, aminek 80 százalékát fejlesztésre kívánjuk fordítani. Szinte refrénként tér vissza ez a mondat minden megkérdezett vezető szájából azokban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ekben, amelyek az új besorolás szerint gabona és hús ártámogatást kapnak ettől az évtől kezdődően. Akik éveken át fejlesztési alap hiánynyal küszködtek, most egy kis lélegzethez jutottak. Néhány millió is jól jön, ha okosan fektetik be. Baranyahidvég a marhahúsprogram érdekében építkezni is kénytelen. Nagyon bölcsen nem a drága hagyományost, hanem az új, olcsóbb módszert választották. A szomszédos ké- mesi tsz-szel már meg is állapodtak két darab, egyenként 80 tehenet befogadó agrosátor felállításáról. A 35 méter hosz- szú, 15 méter széles sátor felállításának a költsége 360 000 forint. Alapozni nem kell, csak betonozni az etető teret. A bekerülési költség négyzetméterenként 800 forint, minden költséget ráterhelve is maximum 1500, ami még mindig jóval olcsóbb a hagyományos épületanyagból készülő típusoknál. Ezeknél egy négyzetmétert 4000 forintból lehet kihozni. Energiatakarékossági okokból — nem szárítva, hanem nedvesen, CCM-ként etetik fel a sertésekkel a kukoricát — beindítják a sertéstelepi rekonstrukciót. A telep kibocsátó képessége 1983-tól már nem 6000, de 8500 darab KA-HYB vágósertés lesz. Mintegy 20 százalékkal, a tavalyi 6 millióról 8 millió forintra bővítik a fűrész- és fafeldolgozó üzemük termelését. A Budapesti Iskola és Sportszerárugyár részére gyártanak gyermek- és iskolabútor elemeket. Náluk készül a Tomi íróasztal és a Bubu nevű emeletes gyermekágy faváz szerkezete, több eleme. A növénytermelési struktúrájukat a melioráció elvégzése előtt nem alakítják át. Minden hektár burgonyaföldért — függetlenül a terméshozamtól és az időjárástól, évente 1500 forintot kapnak a Szentlőrinci Állami Gazdaságtól, s az idén maguk is megkezdik a pehely- nek való burgonya előállítását. Tovább folytatják a nagyon nyereséges szójaterme- lést is, hisz hosszú évek óta 17—19 mázsás átlagtermést takarítanak be, ami igen magas hektáronkénti árbevételt biztosít. Elkészítették a 40 millió forintos komplex meliorációs tervüket is, ami tavaly nem nyert a pályázaton, de az idén újra benyújtják. A terv egyébként jó — csak éppen a megyei keret fogyott el már 1982-re. Ha végrehajtják, az ötéves terv során megoldják termőföldjeik vízrendezését, ami azt jelenti, hogy nemcsak levezetik, de aszály esetére vissza is tudják tartani majd a vizet, a tsz elnökének véleménye szerint a meszezés és talajjavítás elvégzése után ezeken a földeken biztonsággal megtermelhető majd az 50 mázsa búza s a 60-65 mázsa kukorica, ami fontos hozzájárulás lesz az országos gabonaprogramhoz. A besorolás segít a szövetkezeti szakembergondok megoldásán. Az idén első ízben öt szakemberük kap majd fizetéskiegészítést az államtól, A szakemberek letelepítését a szolgálati lakásra adott támogatás segíti. Ebben az évben Vajszlón két új összkomfortos lakást épít szakembereinek a Közös Út Tsz az állam anyagi segítségével. A támogatás azt jelenti, hogy az egyik lakást ingyen építheti fel a szövetkezet. — Rné Számadás Barátom fáradt és jókedvű. Szombaton tartották a 20 éves érettségi találkozójukat. Fáradt, mert ő hozta össze, mégis örül, hogy újra együtt volt az osztály. Mire vitték? Hogyan és miként állták meg helyüket az elmúlt 20 évben? Huszonnyolcán érettségiztek. Most a találkozón 28-ból huszonhaton vettek részt. Ketten igazoltan voltak távol, egyikük diplomata, a másik is teendői miatt volt kénytelen nemet mondani a meghívásra. Az érettségit követően sokan diplomát szereztek. Ki orvos, ki jogász lett, van mérnök és szakmunkás közöttük. Igazi karriert sem szakmai téren, sem anyagilag egyikük sem futott be. Jövedelmi viszonyaik is az átlagos szinten mozognak. Néhányon — igaz magánpraxissal — összedobják a havi tízezret. Nincs közöttük főorvos, főmérnök, igazgató. Talán nem o képességeik, nem is a szorgalmuk vagy a tehetségük hiánya miatt. Barátom összegzése: rosszkor indultunk. Átlagos osztály voltak. Eddig tizenketten váltak, öten már a második házasságban élnek. Dolgoznak, gyűjtenek kocsira, hétvégi házra, lakásra, gyereket nevelnek. Sajnos abban is tipikusak, hogy nem tartják egymással a kapcsolatot ... Abban is, hogy mindegyikük a másikra várt az összejövetel megszervezésében. Mi is most tartottuk a 20 éves érettségi találkozónkat. Ezért is hallgattam kíváncsian barátom beszámolóját, hogy mire vitték. Ök klasszikus gimnáziumnak számító, a Nagy Lajosban, mi a Széchenyiben végeztünk az országban is talán elsőként reálpolitechnikai tagozaton, belekóstolva a fotózás, az asztalos, az autószerelő szakmák rejtelmeibe. Ebből a formából nőtték ki magukat a szakközépiskolák. Azt hiszem, mi huszonhaton sem szégyenkezhetünk. Egyikünk sem futott be fényes karriert, csak tettük a magunkét. Mégis joggal hiszem, hogy hazánk eredményeihez mi is tevőlegesen hozzájárultunk. Murányi László Csak munkaidőn tűi Melléktevékenység saját vállalatnál Újszerű gazdasági munkaközösség a Kalorexnél Baranya megye első vállalati gazdasági munkaközösségét a Kalorex Tüzeléstechnikai Vállalat pécsi kirendeltségén szervezte meg öt technikus és szakmunkás Balázsovits Ferenc kezdeményezésére. Az alakuló közgyűlés január 23-án volt, és az új kisvállalkozási forma február 1-től működik. Megalapításával az egyik legfontosabb cél az, hogy a vállalati munka sokkal jobban menjen, ha kell, erre még több időt fordítsanak, és a minőség valóban kitűnő legyen. Tulajdonképpen ezzel a módszerrel az anyagi és az erkölcsi érdekeltségi rendszer „finomodik tovább”. Az alapítók, vagy a később belépők csak a kirendeltség dolgozói közül verbuválódhatnak, akik komoly induló tőkével finanszírozzák közösségük létrejöttét. Jelen esetben személyenként 10—20 000 forintot adtak össze a közös kasszába, amely összeg a majdani önálló pénzgazdálkodás alapját jelenti. A kötelező napi munkaidőt ledologozzák a ki- rendeltségnek, s ezután tevékenykednek a munkaközösségben a fenti munkaidőn túl 4— 6 órában, sőt hét végén is kimennek a megrendelőkhöz. Telephelyük a pécsi kirendeltség, s a vállalat biztosítja az anyagot, a gépkocsit is, amiért cserében a jövedelem tíz százaléka illeti. A munkaközösség emellett adózik is. A vállalat segít a megrendelők felkutatásában, de csupán erre nem számíthat a közösség, mert egyik legfontosabb feladata, hogy maga szerezzen ügyfeleket akár az egész Dél-Dunántúlról. Miben várható javulás? Elsősorban abban, hogy a kazánok szerkezeti vizsgára való előkészítése tényleg alapos és komplex lesz, vagyis maradéktalanul megfelelnek majd az energiafelügyelet előírásainak. Szakszerűen történik egyebek között a vegyi tisztítás, a ko- romtalanítás. Egyre több helyen az olaj helyett szénnel tüzelnek, emiatt gyorsan kor- molódnak, szennyeződnek a kazánok. Következményeként gyakrabban, sőt valóban rendszeresen kell a kazánokat karbantartani, szerelni, ami nehéz és fárasztó munka. Az új vállalkozási forma keretei között most már ezt is elvégezhetik. Lehetőség nyílik arra is, hogy mind több tsz-be eljussanak, ahol a terményszárítókat nemcsak megjavítják, hanem a legújabb energiatakarékossági szempontok figyelembevételével be is szabályozzák. Sőt a lakossági szolgáltatás is felerősödhet, hisz magánszemélyek tüzelőberendezéseit is beszabályozzák. Természetesen első helyen a közületek állnak. Amennyiben a vállalati érdekeket sérti a kollektíva, akkor életbe lépnek a szankciók, így például kevesebb alkatrészt, anyagot kap, megvonják a gépkocsihasználati kedvezményt, sőt kizárásra is sor kerülhet. A pécsin kívül a kaposvári kirendeltségen is alakult egy ugyanilyen vállalkozási forma, sőt a két kiscsoport együttműködik, és a tíz dolgozó egy kétmegyés „távmunkaközössé- gel" alkot. A közös alapító tőkéjük majdnem 200 000 forint. A tervek szerint a két megye közületi kazánjait rendszeresen karbantartják, és végleg megszüntetik a szolgáltatási „fehér foltokat". Ezenkívül még Budapesten, a Kalorex-központban hoztak létre egy gazdasági munkaközösséget. Csuti János Szabad a vásár Megszűnt az állatkísérő lap Az új rendelet január l-én hatályba lépett Évszázada vezették be és tették kötelezővé hazánkban a marhalevelet — amit passzusnak, járlatlevélnek, rédiának is mondtak. A marhalevél igazolta a tulajdonjogot, járvány esetén támpontot adott a nyomozáshoz, ugyanakkor bevételi forrást, illetéket is jelentett az államnak. Amíg korábban vásárra nem vihettek állatot marhalevél, úgy 1976-tól az azt felváltó állatkísérő lap nélkül. Ennek lényege megegyezett a korábbival, bár kezelése -lényegesen egyszerűsítette a papír-ügyme- netet. A tanácsok vezették a marhalevél iktató könyvet, nyilvántartó könyvet a tulajdonjog átruházásáról és lejegyzésekről, a nyilvántartást az új irányításokról és a marhalevél űrlaoot nyilvántartó könyvet. addig 1976-tól már egyszerűsödött a papírmunka. A hosszában perforált állatkísérő lap egyik része a tulajdonosnál, a másik fele a szakigazgatási szervnél maradt, ahol gyűjtötték és őrizték azokat. 1982. január 1-től megszűnt az állatkísérő lap tehát ki-ki papír nélkül is felhajthatja a vásárra eladó hasznos háziállatát. Viszont, aki ilyet vágóvagy tenyészállatként kíván értékesíteni, annak az állatorvostól kell kérnie — illetékmentesf - igazolást. A nagyüzemek származási és állományminősítési igazolással értékesíthetik állataikat. Dr. Bényi László, a Baranya megyei Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese foglalja össze az új rendelet lényegét. — A január 1-től megmaradó állatorvosi igazolásnak vágóállatnál élelmezési és közegészségügyi, tenyészállat adásvételénél állategészségügyi jelentősége van. — Az egyéni gazdák a szarvasmarha-tartást mivel igazolhatják, ha állami támogatást igényelnek? — Ez korábban a marhalevél, illetve az állatkísérő lap alapján történt. Akinek még van az utóbbiból, az 3 évig annak alapján kérheti a támogatást, a kedvezményt. Újabban igazolásként elegendő a krotália, a füljelző felrakását igazoló költségjegyzék, melyet az állatorvos ad a borjú füljelzőjének behelyezésekor. Hasznos háziállatot tehát papír nélkül és illetékmentesen vihetnek vásárra tartóik ez év január elsejétől — de csak olyan helyről, mely nem áll állategészségügyi zárlat alatt. M. L. Tojóházak exportra Újabb ketreces tojóházakat adott el a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerének, a Traktorexportnak. A napokban aláírt 42 millió rubeles szerződés alapján az idén 138 kétszintes berendezést szállítanak a Szovjetunióba. A Rába mosonmagyaróvári üzemében készülő tojóházakból már több mint egy évtizede exportálnak, azt annak idején éppen a szovjet partnerek igényére, közös munkával fejlesztették ki. Eddig több mint 2500 ilyen farmot létesített a Komplex a Szovjetunióban, amelyekben 73 millió tojót helyezhetnek el. Az idén szállítandó tojóházakba csaknem 8 millió csirkét telepítenek. A szovjet piacon kívül ezek a tojóházak keresettek más szocialista országokban, Csehszlovákiában és Romániában is, valamint több közép- és közel-keleti, valamint ázsiai országban. A Rába Gyár egyébként folyamatosan fejleszti, korszerűsíti a farmok technológiáit, s terveik szerint rövidesen kidolgozzák a más szárnyasállatok tartására alkalmas tojóházak típusait is.
