Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-18 / 17. szám
Egy sírkő a villányi temetőben,.. Mártírhalál a pécsi Cestapón Nyelvoktatás levélváltással TanárM aki személyesen nem ismeri tanítványait Homéroszi himnuszok képei Papp Oszkár budapesti festőművész tárlata nyílt meg az elmúlt hét végén a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kiállítótermében. A már számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, ötvenhat éves művész mintegy hatvan, tűzzománc és grafikai alkotása látható február 8-ig. A bemutatott színes tűzzománcok javarészt a Devecseri Gábor által fordított Homéroszi himnuszok olvastán készültek, s a könyv nemrégiben megjelent új kiadását díszítő illusztrációk zománckép párjai. Papp Oszkár csoportos kiállításokon szerepelt már műveivel Lengyelországban, az NSZK-ban, az NDK-ban, s New Yorkban, a Columbia Egyetemen rendezett zománcbiennálén is. A tűzzománctechnikát a Bonyhádi Zománcgyárban is gyakorolta, résztvevője a zománc-szimpozionokndk. Dr. Farkas Dezső nyelvtanár hirdetéseit sokszor olvashatjuk oz ország napilapjaiban. Külföldi diplomás szaktanár ő. Angolul, németül, franciául, oroszul és spanyolul tanítja a jelentkezőket. Módszere az országban egyedülálló. Tanítványainak túlnyomó részét személyesen nem ismeri. Az elfoglaltságot „vidékieknek" hirdeti. „Telefonetikusan”, levelezéssel tanít. Felhívtuk telefonon. — Hány tanítványa van? — Sohasem számoltam. Tudja, ez olyan, mint a csillagok az égen. Az ember mindig talál újakat, de tisztában van azzal, hogy a számuk nem végtelen. — Egyébként mi a foglalkozása? — 74 éves vagyok, uram. Azelőtt tanítottam külföldi egyetemeken, így például az angliai Oxfordban is. Most, hogy néhány éve trombózisom miatt a mozgásom korlátozott, nem foglalkozom mással. — Irigylem önt nyelvtudásáért. — Szerencsés vagyok, hiszen édesanyám nyelvtanárnő volt, így németül, franciául és magyarul párhuzamosan tanultam még gyerekkoromban. A többi nyelvvel külföldi tanulmányaim során ismerkedtem meg. Ez idő alatt alakítottam ki módszereimet is. — Hogyan tart kapcsolatot tanítványaival? — Miután telefonon jelentkeztek, küldök nekik saját ösz- szeállífású feladataimból, majd ezeket kijavítva, értékelve postázom a következőt. Kérésre ritkán telefonon is beszélgetünk. Elég nagy a lemorzsolod dás. A kezdeti felbuzdulás hamar alábbhagy. — Mit jelent hirdetésében a „80 forinttól, havonta" kifejezés? — A nyolcvan forint heti három levélváltásra vonatkozik, függetlenül a nyelvek számától. — Vidékieknek hirdeti szolgáltatásait, vannak pesti tanítványai is? Hogyan halt meg Hohmann József villányi sváb parasztember a hazáért 1944-ben? Miután a kérdésre több — részleteiben eltérő — választ is kaptam, nyomába szegődtem annak, mi is a teljes igazság.» A hazai svábság jelentős része, mint ismert, még a negyvenes évek elején (vagy korábban) belépett a Volksbundba. Ennek ellensúlyozására bontakozott ki 1942-től a magyar érzelmű svábság köreiben a Hűséggel a hazához mozgalom. Céljuk a Volksbunddal való határozott szembenállás, a hazához, a magyar nemzethez való tartozás hirdetése és vállalása volt. Hohmann Józsefet elhurcolták és megölték. Kérdés: miért? Dr. Kovács András Vil- lány-kötetében azt állítja, hogy több barátjával együtt nem jelent meg a német sorozóbizottságnál, ezért vitette el a helyi Volksbund-vezetőség 1944. március 16-án. A dátum nem stimmel, az ok nem teljes. Villányban ugyanis sokan emlékeznek még a csöndes, szerény, de határozott kiállású gazdálkodó emberre. A napra, amikor elvitték, már kevésbé. De abban egybehangzóak az állítások, hogy ez az ország német megszállása után történt. (1944. március 19.) Létai János ny. kalapos kisiparos: — Iskolatársam volt, jól ismertem. Benne volt a Hűséggel a hazához mozgalomban. Éjjelente ő is osztogatta, vitte a házakhoz a tagkönyveket. Alighanem ezért jelentette föl valaki. Én akkor a villányi határvadósz századnál voltam s éppen szolgálatban, amikor egy feke.te autó lassan végighaladt a főutcán. Nem sokkal utána a Jóska legényfia, Ádám rohant be hozzánk: „Apámat most vitték el, segítsenek!..." ' Átszaladtam a csendőrségre, Bognár törzs- őrmesterhez. Mondtam, Pali bátyám, nem tudtok tenni valamit? . . . öregem, így meg van kötve a kezünk... — válaszolta. Haál Ádám, Hohmann József egykori községi esküdt társa (elöljárósági tag): — Egy vasárnap délelőtt kb. fél 9 tájt mi a községházán összejöttünk, ott hallottuk a szörnyű hírt. A Tiborcz Jóska főjegyző rögtön telefonált az alispánnak. De letörten jött vissza. „Semmit nem tehetünk. És mindenkinek pofa bel...” mondta. Hohmann Ádám, a Nemzeti Bank pécsi igazgatóságának tisztviselője: — Apám nemcsak tagja, hanem szervezője is volt a Hűség-mozgalomnak. Gyakran megkeresték különböző biztosítási és egyéb ügynökök. Illegálisan, mert ilyenkor a belső szobában halkan, négyszemközt beszéltek. Minket, a családot soha semmibe nem avatott be. De hát sejtettük, hogy vannak felső kapcsolatai. Apám igen jó szónoki képességekkel rendelkezett. • Március 15-én, emlékszem egy beszédére, a hősi emlékmű előtt. Hatalmas tömeg győrit össze. Itt lényegében a magyar nemzethez való hűségre hívta fel a villányi németséget. Ezt, illetve a megszállást követően gyarapodtak a korábbi provokációk, sértegetések irántunk, a helyi nácik részéről. Ö azok után is nyíltan szólt a nácizmus és a háború ellen, pedig tudatában lehetett annak, mivel járhat ez 44 tavaszán. Arra is emlékszem, hogy amikor a zsidókat deportálták, egy kocsiderék élelmiszert vitt nekik a vasútállomásra .. . Elhurcolásakor otthon voltam. Valóban vasárnap délelőtt történt, de nem az' utcán, hanem a lakásunkról vitték el a Gestapo emberei 44. június 10-én. Betuszkolták egy fekete Mercedesbe, ami a házunktól kissé távolabb állt meg. Teljesen kétségbeestünk. Anyám is, én is mindenfelé szaladgáltunk, de senki nem tudott segíteni. Június 13-án csak a halálhírét kaptuk meg egy hivatalos papíron. Holttestét elhozhattuk Pécsről, egy leszögezett, kívül fa-, belül fémkoporsóban. Nem nyúlhatott hozzá senki . . . Temetése hatalmas tömegdemonstráció volt. Azt már egy foglártól és két fogolytársától: Rém Miklóstól és dr. Boros Istvántól tudtuk meg, hogy a háromnapos kínvallatás közben agyonverték . . . Ök látták a folyosón, iszonyatos állapotban. Nyilván a kapcsolatait akarták megtudni. Meg kellett halnia: nem árult el senkit. .. Emlékét egyetlen sírkő hirdeti Villányban. Többet érdemelne. Ha már eddig senkinek nem jutott eszébe, akkor — ezután. Még mindig nem késő. Wallinger Endre Nyolcezer éves lelet Ritka régészeti lelet került elő Szekszárdon, Prantner József villanyszerelő szőlőskertjében. Amint azt dr. Zalai Gaál István, a Béri Balogh Ádám Múzeum régésze megállapította, a felszínre került kerámiadarab a legkorábbi újkor □Hétfői (neolitikum) úgynevezett starce- voi kultúrájának maradványa. A lelet egy csőtalpas, égetett agyagedénynek a talprésze, körülbelül nyolcezer esztendősre becsülik korát a régészek. Ilyen régi leletet még csak néhányat találtak a megyében. A helyszínen tavasszal hitelesítő ásatásokat végez rnaijd a szekszárdi Megyei Múzeum. B. L. Marhahúst szállítottak űrzenére A szellemi lopások Miért esik le a zenekarban egy kulcscsomó? Senkit sem tisztel a párizsi zenei hetilap címoldala: egy színes rajzot közöl, rajta Beethoven komponál, de háta mögül a kottákra les Richard Wagner és ellopja a dallamokat. Túlzás persze ez a kép, de annyi igaz, hogy minden kultúra az előző korszakok rétegire rakódik, azokból táplálkozik. Meg sajnos az is igaz, hogy — lopunk, ötletet, dallamot, történetet, gondolatot, sőt, még nevet is. Dr. Németh Antal, az élete végén Pécsett működött nagynevű ma. gyár színházi szakember ötleteit például rendszeresen olvasni élő művészek nyilatkozataiban, mint saját ötletet. A kétágú szerzői jog — személyiségi (névviselés) és anyagi (jogdíj) ággal — folyvást harcol a szellemi halottrablás ellen, de nem könnyű a harca. Még akkor sem, ha Magyarországon törvényesség van. De éppen a törvényben nem sza-« bályozott, avagy poros, sokszor egymásnak ellentmondó, dzsun. gelmód szövevényes jogszabályi rendszer ad alkalmat a szellemi lopásra. A paragrafusok általában sértetlenek. Tipikus történet: irodalmi alapanyagot filmre, tévéjátékra dolgoznak át. (Mivel maguk nem képesek jobbat kitalálni...) Akkor jön a rendezői beavatkozás, ami túllép a celluioidszalag műfaji követelményein és már a gondolatot forgatja ki. Szinte harsogja, „lám ezt én így rendezem meg.” Az író meglátja művét a képernyőn és őrjöng. Bemegy a Szerzői Jogvédő Hivatalba, pa. naszt tesz, ám kifelé az ajtóban megáll: „Ne tessék semmit se csinálni, mert akkor ezentúl nem közlik a műveimet". Pénteken este Volt a pesti Vígszínházban Örkény István: Forgatókönyv című darabjának a bemutatója. Abban a bohóc, akit eltiltottak a trombitálástól, végre engedélyt kap a hangszerre, táncolna örömében, játszana, de megtorpan és azt mondja: „Játszanék, de nem merek!” Ne fessünk persze rémeket a falra. A szerzők nem valamilyen politikai meggondolás miatt nem mernek hangoskodni. Hanem mert egyeduralom van a nyilvánosságra hozatal dolgában: például egy tévé-szervezet, egy rádiószervezet. Erre utalt dr. Fi. csór Mihály, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatója az írószövetség mostani közgyűlésén. A megoldás kulcsa tehát valahol itt van. Aztán: rendező elmegy külFélszázezerért kelt el az eozin padlóváza A pécsi eozinboltban még sohasem voltak korábban félszázezer forint értékű vázák, az elmúlt hetekben azonban kettőben is gyönyörködhettünk. Az egyik fekete alapú, törökös mintázatú, gyönyörű eozin padlóvázát azonban többé aligha láthatjuk, pedig azt hittük, a Jókai téri üzletből majd egyenesen a pécsi Zsolnay Múzeumba vándorol. Most 53 400 forintért vevőre talált. Egy fiatal pesti házaspár ötnapos pihenésre érkezett Pécsre, számukra a vázát meglátni és megszeretni pillanat műve volt csupán, a vásárlás is csak addig késett, míg felutaztak a fővárosba a szükséges vásárlóerőért. Mint mondták, már rég kerestek hasonlóan szép lakásdíszt, amelyre nem sajnálták a pénzt. földre, színházakat nézni. Meglát valahol néhány jó megoldást, hazajön, megcsinálja, közönség teljesen, kritika részben elámul, ő pedig a mennybe megy. Ki tudja megállapítani, hogy lopott?! Más: színházi zenekar játszik de a muzsikusok észreveszik, hogy mikrofonokat lógattak föléjük. No persze, kül. földi turnéra készül a másik műfaj, jó zene kell a magnóra, de pénz — semmi. Megkezdődik tehát a „zenészsztrájk1,, leesik egy kulcscsomó, „véletlenül feldől egy kottaállvány, mindig zaj, mindig zaj, míg meg nem kapják fejenként a százast, vagy kétszázast, fellépti-díj gyanánt. Egy Radnóti leszármazott ezer forintot kap Radnóti-kötet lefordításakor, de Agatha Christie utódainak százezret fizet ki a magyar kiadó, mert a jogszabályok eddig erről így rendelkeznek. A Space együttes remek űrrock zenéjét a konténeres marhahússzállításról készült 40 perces magyar híradófilm alá játszották, nagy lett tehát a felháborodás. Hiszen az is szerzői jogi igény, hogy egy műfait ne alkalmazzanak teljesen hozzá nem illő műfajjal együtt. Végül a legcsúnyább ügy: Andrew Lloyd Webber, a Szupersztár szerzőjének nevét magyar színházi ember aláhamisította és hamis engedéllyel ügyködött. Szóval nem ártana itt sem némi szigor. Földessy Dénes — Vannak. — Értesült már tanítványai eredményéről is? — Néhányszor ... — Mi a véleménye az iskolai nyelvoktatásról? — Egyre fejlődik . . . A rövid gondolkozás után kimondott gondolatot hosszabb szünet követi. Majd az eddigi válaszoknál jóval bőségesebben beszélgetünk .Baranyáról, s Pécsről, ahonnan szintén sok tanítványa van. Nincs szándékomban minősíteni a nyelvoktatásnak ezt a formáját. Am kétségtelen, hogy ha valaki egyedül ezt a módot választja, nincs különösebb esélye a nyelv pontos megtanulására. Hiszen beszélni nincs sok lehetősége, a nyelvtani fogalmakat sem egyszerű néhány mondatból megérteni. Hogy mégis rengeteg az érdeklődő? Ök tudják . . . Bozsik László Tündérszép Ilona és Argyélus királyfi O A Bóbita Bábszínház tegnap mutatta be Pécsett legújabb gyermekelőadását. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című könyvéből, Tündérszép Ilona és Argyélus királyfi meséjét Giovannini Kornél alkalmazta bábszínpadra. A különlegesen szép díszleteket és bábokat Honty Márta vendég- művész tervezte. Az egyórás mesejátékot eddig szokatlan előadásban láthattuk. A bábok beszéd nélkül, népzenei aláfestéssel mozogtak, a mesét közben Paál László mondta el a gyerekeknek. AZ IGAL-GÖLLE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 36 hónapos szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az Igalfürdön lévő, 23. SZ. KANIZSA MELEGKONYHÁS BISZTRÓT. A pályázatot 1982. február hó 10-ig kell írásban benyújtani az áfész központi irodájába: 7275 Igái, Vörös Hadsereg u. 32. A versenytárgyalást 1982. február hó 25. napján, délelőtt 10 órakor tartjuk az áfész központi irodájában. Tájékoztató adatokat és bővebb djgj] felvilágosítást a fenti cimen Babócsai L / Károlyné főkönyvelő ad. Tel.: Igái 24
