Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-10 / 9. szám
1982. január 10., vasárnap Dunántúlt napló 3 Fakitermelés a Mecseki Erdőgazdaság józsefházai kerületében Erb János felvétele Rózsabimbók A z asztalomon a vázában három szál bimbózó rózsa. Nem melegházi, hanem kerti virág, Kálmán Jánosné pécsi olvasónk hozta be három nappal ezelőtt. Kálmánék széltől védett Radnics utcai kis kertjében máskor is produkált ilyen meglepetéseket a természet. Novemberben, sőt a melegebb decemberi napokon szirmot bontott az ibolya, s a büszke tulajdonos rózsát szedhetett Katalin napra. A szokatlanul enyhe január elején festeni kezdtek a rózsabimbók. Kálmánná letörte és elhoz- ta őket, hogy örömet szerezzen a szerkesztőség dolgozóinak. Ez volt a rózsák szerencséje, különben már pénteken hajnalban elfagytak volna. Virágéletük így pár nap haladékot kapott. W. M. Tavaly 34000 köbméter fát termeltek ki Az árpádtetői erdészet és a farönkhizlalás Az árpádtetői erdészet jó- zsefházi kerületében 5400 köbméter fát kell idén kivágnia a Nagy Imre vezette négytagú brigádnak. Méghozzá nem tarolva, mindent kivágva, hanem természetszerű gazdálkodással. Hohmann Antal kerületvezető erdész irányításával már tavaly elvégezték a vágásbecslést, bejelölték a kivágandó fákat. Most Czárt Ferenc fahasználati műszaki vezetővel járunk a helyszínen, a munkapadnak nevezett tisztáson. Hajdú Ferenc, az erősödő szélben is garbóban dolgozik. Hasítófejszével, egyetlen csapással hasjtja a méteres, 26— 28 centi átmérőjű cserfahengereket. Ha megszorul a fejsze, súlyokkal repeszt tovább. Szeitz Gábor — augusztustól, a barcsi erdészeti szakmunkásképző elvégzése óta tagja a brigádnak — a két nagy testű lóval, Matyival és Kesével vontatja a hosszú rönköket. Nagy Imre tankolni jött vissza, a zöld pihenőkocsihoz. A Stihl motoros gépi fűrész vágólónca ilyenkor megérdemli az élezést, ezen is múlik, hogy hogyan és merre dől a fa. A negyedik, Várfoki József most épp a szegedi erdészeti szakközépiskolában van beszámolón. A fiatalabbaknak ez a vágya. Hajtanak, teljesítménybérben dolgoznak. Nem mindegy, hogy 4—5, vagy 5—6 ezer kerül a borítékba. A decemberi időjárás miatt alig kaptak többet háromezernél. Volt hogy fejenként a nyolcezret is megkeresték. Januártól a fakitermelők is szabad szombatosok, így novembertől februárig napi 7, a többi hónapban napi 9 órát dolgoznak. Egymást váltogatva döntenek, •gallyaznak az erdőben, a munkapadon hosszol- nak, darabolnak, felkészítenek, (hasogatnak, stb.), sarangolnak, más szóval rakásolnak. Mindezt kánikulában, esőben, hóban, fagyban, sárban. „A sár a legnehezebb, egyébként egyforma. Szép, bár nehéz ez a munka" — mondja a brigádvezető. Ahogy nézem őket, elhiszem . .. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Árpádtetői Erdészetének vezetője dr. Papp Tivadar, a 7000 hektáros területről: „Erdészetünk 42 százaléka tölgyes, egynegyede bükk, 13 százaléka cser, a többi gyertyán, kőris, juhar. Valljuk, hogy fakitermelést csak természetszerű gazdálkodással lehet és szabad végezni”. Hogy ez mit jelent? Nem a tarvágás, hanem a felújító vágás hívei. Amíg országos átlagban 20, addig Árpádtetőn ez 70 százalékot is kitesz. Ezért is ilyen nagy értékű az árpádtetői faállomány. Rájöttek, legjobb és legolcsóbb újrateremtő maga az erdő. A 100—120 éves fa már vágásérett Ekkor sem irtják ki az ilyen korú erdőrészt, hanem csak megbontják. Megvárják, míg a megmaradók makkot teremnek, abból csemete nő és amikor eléri a 20—30 centiméteres magasságot, akkor vágják csak ki a meghagyott öregeket. Ez a természetes felújítási gazdálkodási mód. A sarjerdővei szemben a szálerdő az értékesebb, ezért igyekeznek szakszerű gyérítésekkel „hizlalni” a farönk átmérőjét, ami a 35—40 centimétert elérve már igazi kincs. Az árpódtetői erdészet az 1985-ben záruló 10 éves ciklusban összesen 380 000 köbméter fa kivágásával számol. Az elmúlt évben kitermelt 34 000 köbméter majd kétharmadát ipari farönkként, fagyártmányként, vagy papírfaként értékesítették, a maradékot a tűzifának. Hogy szép-e a Mecsek hegyeivel, erdeivel, azt bárki egy pillantással eldöntheti. Azt viszont csak a szakemberek tudják, hogy milyen az erdő állományértéke. Nos, Az egy hektárra számított élőfakészlet terén hazánkban Zala után a Mecsek következik, viszont a természetszerű gazdálkodás tekintetében a mecseki az országban a legjobb. Murányi L. Két új műsor A balettteremben Két új műsorral készül február 13-i bemutatójára a Pécsi Balett. Eck Imre Szentivánéji álom, Tóth Sándor Médea címmel készített új koreográfiát. Tegnap a Pécsi Nemzeti Színház balett-termébe látogattunk el egy-egy próbájukra. A bejárattal szemközti hatalmas tükörfal előtt Tamás Gyöngyi és Hajzer Gábor. Elmerül- ten figyelik a koreográfus technikai utasításait egy lépésekkel, emeléssel és több fordulattal kombinált motívum eltánco- lása, pontosabban apró mozzanatainak kidolgozása előtt. Tóth Sándor amit elmondott, néhány mozdulattal szemlélteti is. Asszisztense, Lőrincz Katalin, aki mindvégig a koreográfus mellett ül a hosszú kispadon, lerúgja csizmáit, s az emelés legfontosabb elemeit együtt mutatják be — mint egy filmbeli lassított képsorban. Azután elkezdődik a munka, a két főszereplő kettősének a próbája. — Juliusz Lucik lengyel komponista balettzenéjére készítettem a koreográfiát — mondja Tóth Sándor. — A történetben elsősorban a mitológiai témakör felé nyúltam. Itt eleve más a mérce, mint a földi halandók tetteivel szemben. Médea nem eleve gonosz, többszörös gyilkos, hanem egyszerűen más a „mértékegysége” a cselekedeteinek. Okossága, boszorkányos hatalma ellenére képtelen boldog lenni a földön — ezt érzi meg benne Jászon, aki beleszeret Kreón lányába, Glau- kéba. Ezt a kettőst próbáljuk most. Médeát Uhrik Dóra, Kreónt Gallovits Attila, Peliászt Herda János táncolja. Még annyit: az alaptörténet azonos az ókori tragédiával, de itt természetesen kihasználunk minden olyan lehetőséget, ami adott a táncművészet számára. Ez a kettős most olyan, mint az olajozatlan fogaskerekek forgása. De az a folyamat, amíg minden apró mozdulatot kidolgozunk, begyakor- lunk —, hogy végül is pehelykönnyű ívben emelkednek és érkeznek vissza a földre - az csodálatosan izgalmas számomra ... — mosolyodik el a koreográfus, majd megszólal a zene, s folytatódik a lépés-ug- rás-emelés láncolata a nagy tükör előtt. Eck Imre próbájához a Nászinduló utolsó taktusaira érek oda. „Holnap folytatjuk" — mondja a Pécsi Balett művészeti vezetője, s rögtön le is ülünk néhány szóra. — Elég sokfelé műsorra tűzik mostanában ezt a művet, Britten feldolgozásában is. Én Mendelssohn zenéjéhez fordultam, de beleszőttem más műveiből, így az Olasz szimfóniából is. És van benne néma taktusokra és zörejekre építkező tánc is. Egyébként a történet követi a shakespeare-i főcseiekményt. Azzal a különbséggel, hogy keretbe foglalom, amely erősen kötődik ai Európa-szerte ismert népszokásokhoz. Egy faluban a hatolok kiröppennek a közeli erdőbe, s ahogy kiosztják egymás között a szerepeket, az már az alapszituáció. Vagyis elkezdenek játszani... A végén visszaáll a falu rendes hétköznapi élete. A főbb szerepeket Zarnóczai Gizella, Hajzer Gábor, a fiatal szerelmeseket Paronai Magdolna — Sólymos Pál és Tamás Gyöngyi — Lovas Pál; Puck-ot Bre- tus Mária táncolja. Mesteremberek: Hetényi János, Kuli Ferenc, Tóth Sándor, Uhrik Dóra és jómagam. W. E. Csúcsforgalom Pécsett, a Kalinin úti ABC-ben Hz első új rendszerű szombat a boltokban Tömeg az élelmiszerszakiizletekben, csend az iparcikkboltokban Január első szombatja újabb 3 millió dolgozónak jelentett szabadnapot, azoknak, akik az elmúlt évben csak minden második héten élvezhettek két pihenőnapot. Igazodva az egész országban bevezetett ötnapos munkahéthez, január 3-tól a szolgáltatási ágazatban is új munkarend lépett életbe, azzal a céllal, hogy az állampolgárok kereskedelmi, egészségügyi ellátása, a közlekedés színvonala lehetőleg emelkedjék és a lakosság egyéb szolgáltatási igényét kielégítsék. Új rend az üzletekben az első szombaton. A vásárlók még nyújtóztak egyet, amikor a kereskedők mór ott álltak a pult mellett, s a vevő bizony nemigen jött. Úgy fél nyolc, nyolc óra táján meg annyira megrohanták az élelmiszeráruházakat, kisebb élelmiszerboltokat, hogy győzték őket kiszolgálni. Aztán délután — csend, és itt- ott mór fogyóban az áru. Alig egy-két kései vevő. Ez volt az általános kép a mindennapi kenyerünk és más enni-inniva- lónk megvételekor, az első új rendszerű szombaton. Érdemes persze kissé mélyebbre nyúlni a vizsgálódás során. Pécsett a Kodály úti ABC-áruházban pénteken este 7 és 8 óra között 12 vevő volt, tegnap, szombaton délelőtt pedig a régi, úgynevezett szabadszombatos hétvégénél is 15 százalékkal erősebb forgalom keletkezett, amit vevőtömeg és fáradtan, de gyorsan kiszolgáló kereskedők jeleztek. Kissé arrébb, az Ifjúság útján, az orvosegyetem mellett, reggel 8-ig alig jött vevő az ABC-be, de akkor, egészen fél 12-ig szinte szünet nélkül érkeztek a vásárlók. Ott is minden más szombat délelőttinél több élelmiszert adtak el. A Szliven ABC-ben már fél 8-kor sorba - álltak, s délig tartott a csúcs- forgalom. Ahol érdeklődtünk, azok közül az üzletek közül ez volt az egyetlen, ahová a jó felkészülés ellenére is utánpótlást kellett kérni: 350 pohár tejfölt, 120 csomag túrót, 300 zacskó tejet, aztán folyamatosan kenyeret is. De mindössze a kenyér miatt kellett, csupán egyszer, fél órát várni, a nagy túlterhelés ellenére minden idejében megérkezett. Kifejezett panasz csak a Kertvárosban, a Sarohin tábornok útja 26. számú ABC-ben volt, ott a vevők két órára, délelőtt 9 és 11 között akartak mindent megvenni. Az eredmény: sorba állás az utcán, s várakozás a bevásárlókosárra. És persze 30 százalékkal nagyobb forgalom, mint más szombat dél- előttön. Ennyit a mindennapi élelmünkről. Hiszen azért, ha szertelenül is, éppen ezzel a rossz időbeosztással önmaguknak kényelmetlen, várakozást okozva, de eljöttek. Nem úgy az iparcikkért. A Csongor divatüzletbe délelőtt tíz óráig Jcét vevő jött, a hanglemezboltba hat, a Belvárosi Áruházba is jóval kevesebb, mint más szombatokon. Hasonló helyzetképet kaptunk a megye távolabbi részeiről is. Mohácson a ruházati boltban a tavalyi első szombat délelőtt 125 ezer forintos forgalmával szemben tegnap délig csak 104 ezret árultak. Szigetváron a ruházati bolt csak azért adott el több árut, mert a tizediki fizetéseket tegnap adták ki. A vevők az iparcikkvásárlástól tehát tartózkodtak. Hiába, a kereskedelem klasszikus ellensége, a hideg, a hó, a karácsonykor, szilveszterkor megcsappant erszények, aztán a sok leltár, a még nem mindenütt pótolt áru — nem engedi meg, hogy az ötnapos munkahét első szombat délelőttjén valós áruforgalmi képet kapjunk. Tapasztalatok a fővárosban Ezentúl szombatonként az élelmiszerüzletek csak 14 óráig tartanak nyitva, de néhány — Budapesten 110 — hosszabbított nyitvatartásra kijelölt üz- iet 17 óráig tart nyitva. A budapesti éjjel-nappal közért első heti forgalma elmaradt a szokottól, és a várakozással ellentétben a péntek délutáni forgalom is gyengébb volt. Szombaton reggel szinte teljesen üres volt az üzlet, és csak 11 órától kezdtek szállingózni a vásárlók. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Batthyány téri közértben is, amit annak tulajdonítanak, hogy a háztartásokban sok még az ünnepekre vásárolt áru. A ruházati és a vegyesipar- cikk-üzletek, az áruházak és a bevásárlóközpontok iparcikkrészlegei pénteken _ a csütörtöki bevásárlónaphoz hasonlóan — tovább tartanak nyitva. Szombaton 13 órakor zárnak. A Skála Áruház pénteki forgalma meg sem közelítette a csütörtökit. Az áruház vezetői szerint a vevők bizonyára még nincsenek hozzászokva az új nyitvatartási rendhéz. Hasonlóan az élelmiszerboltokhoz, az iparcikküzletekben is csak a déli órákban élénkült a forgalom. A Corvin Áruházban szombat reggel 10 óráig mindösz- sze néhány ruhát adtak el. Arra számítanak, hogy a januári forgalom végig mérsékelt lesz és csak a hó végi téli vásár idején nő meg a kereslet.
