Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-09 / 8. szám

Elkészült a 18 méter magas, belül zománcozott acéltorony Fotó: Proksza László Új technikai megoldások — olcsó kivitelezésben Pályadíjnyertes objektumok a Szigetvári Állami Gazdaságban Az Energia Felügyelet és az Állami Fejlesztési Bank 1981 januárjában azzal a feltétellel fogadta el a Szigetvári Állami Gazdaság energia-racionalizá­lási pályázatát, ha a fűtőolaj kiváltására felépítendő nedves- kukorica-tárolók, a kukoricabe­takarítás idejére elkészülnek. Ellenkező esetben nem kapják meg a 2,2 millió forintos támo­gatást az energiaracionalizálá­si alapból. Megkapták. A majd 10 mil­lió forintos beruházás, amely a nyár derekán még csak mint terv papíron létezett, megvaló­sult. A Szigetvártól Dencsháza fe- ié vezető úttól balra, Péterfa- pusztán, az évi 12 000 hízott­sertést kibocsátó szakosított sertéstelepen áll a 18 méter magas, belül zománcozott acél­torony, amelyet a német NAU- ERO cég szállított le darabok­ban. Német és angol munká­sokkal állíttatta fel és szerel­tette össze a Budapesti Szellő­ző Művek. A 800 tonna befo­gadóképességű acéltornyot úgynevezett dobóventillátorral felülről töltik fel, amikor meg­telt, hermetikusan lezárják. Ez az első belül zománcozott to­rony, amit hazánkban felállí­tottak. A zománcréteg megvédi az acélt a nedves kukorica er­jedése során keletkezett savak és gázok korrodáló hatásától. Az acéltorony alsó kitárolású, s mivel belül teljesen légmen­tes, a megkezdett termény nem romlik meg benne. Különleges szerepet tölt be tehát ez a 2,5 millió forintért épült torony. Ide emelik át a horizontál silókban tárolt ned­ves szemes kukoricát s innen látják el a sertéstelep napi szükségletét. A toronyból kitá­rolt nedves szemes kukoricát egyszer átdarálják, majd on­nan a nedves dara a tranzit tárolókba kerül, ezekből pedig közvetlenül a sertések etetőibe. A sertéstelep belső etetési technológiáját és a tranzit tá­rolókat újabb 1,5-2 millió fo­rintos költséggel alakítják át. Ez a munka január 15. körül készül el, mikor Péterfapusztán megkezdik az áttérést a szárí­tott abrakról a nedves dara etetésére. A beruházás 3-4 éven belüi térül meg. A megtermelt kukorica 70 százalékát nedvesen tárolják és etetik fel. Az olajjal működő ikeresített Bábolna szárítókban a következőkben csak a szo­pós állatok, a baromfifélék ré­szére felhasznált és a háztáji kukoricát szárítják majd. A fű- tőolajenergia-megtakarítás évi 2,5 millió forint. Az átállás tehát most van folyamatban, de az említett négy úgynevezett horizontál si­lóba közvetlenül a kombájntól A kukorica 70 százalékát nedvesen tárolják - Évente 2,5 millió forint értékű fűtőolajat váltanak ki Fahordókban szállítják, tárolják a folyékony műtrágyát összesen 3400 tonna, 28—32 százalékos víztartalmú kukori­cát tároltak be. Megyénkben érdekes techni­kai újdonságnak számítanak a 47 méter hosszú 8,6 méter szé­les, teknő alakú, betonalapo­zású, tetőzet nélküli, AGRO- VARSÁNY típusú, horizontál si­lók is. Itt két rétegű fekete fó­liába csomagolják be a 800 vagy 900 tonna nedves kuko­ricát. Ez biztosítja a légmentes­séget. Nyomatékként 4-5 centi homokréteget szórnak a felhaj­tott fóliabélésre. Hatvannapos erjedés után bontják meg a si­lót, s ekkor tárolják át gépe­sítve az acéltoronyba, olyan gyors ütemben, hogy az erjedő anyag 4-5 óránál — 8 óra a megengedett — hosszabb ideig ne érintkezzen a levegővel. Az acéltorony aztán újra biztosítja a légmentességet, ami megvédi a kukoricát a romlástól, s biz­tosítja a benne levő tápanya­gok védelmét. Az állami gazdaságban jár­va érdemes egy pillantást vet­ni az AGROKÉMIAI központ új létesítményeire is. Itt 1981-ben — 10 millió forintos bekerülési költséggel — a régi 12 000 tonnás mellé egy új 14 000 ton­nás, ragasztott faszerkezetű műtrágyatárház épült közvetle- rül az iparvágány mellé. A mű­szaki átadás meatörtént, a tár­ház feltöltése rövidesen meg­kezdődik. Az 52 000 hektár szántóföld ellátására kiépült agrokémiai központ a társulás tagjainak — hét tsz és az állami gazdaság- 1982-ben új szolgáltatást nyújt. Megkezdik a folyékony műtrágya alkalmazását. Pétről, közvetlenül a gyárból vasúton szállítják majd ide a NITRO- SOL nevű folyékony műtrágyát. Tekintve, hogy ez az anyag megtámadja a fémet, sőt egyes hazai tapasztalatok alapján a műanyagot is, ezért a sziget­váriak az új szigetvári termál­kút 800 köbméteres fatartályá­hoz hasonlóan — ezt csehszlo­vák szakemberek állították fel az ország új termálkútjainál — fából készült hordókban szál­lítják és tárolják majd a folyé­kony műtrágyát. Az AGROKÉMIA-ban felállí­tott két, egyenként 100 köbmé­teres fahordó bordázatát az agárdi AGROKOMPLEX gyártja le. A 2 méter átmérőjű, 7 mé­ter hosszú henger alakú táro­ló, előregyártott dongáit, ame­lyek I. osztályú fenyőből készül­nek, a bátaszéki Kádár Szö­vetkezet szakemberei állítják össze. Bátaszék szállítja majd le Szigetvárnak a 25 köbméte­res vasúti szállítóhordókat, amelyekben Pétről érkezik a NITROSOL. Ugyancsak Báta- szék vállalta el a 8—9 köbmé­teres kisebb szállító hordók szé­riagyártását. Ezekben szállítják ki az AGROKÉMIA-ból a föl­dekre a folyékony műtrágyát, amely lényegesen jobb hatás­fokkal hasznosul a növények táplálásában, mint a hagyomá­nyos szilárd műtrágyák. A folyékony műtrágyalefejtő és -tárolót január végén, feb­ruár elején állítják üzembe. A tavaszi munkák idejére a tár­sult gazdaságok már hozzájut­hatnak a folyékony műtrágyá­hoz.- Rné ­Dr. Bácskai Tamás kandidá­tus, a magyar bank- és pénz­ügyi élet egyik prominens egyé­nisége, aki újabban a tőke­mozgás új formáiról, valamint a tőkepiac kialakításának mai feltételeiről tartja itthon szin­te mindig telt ház előtt előadá­sait, az egyik legkeresettebb előadó munkaterületének nem­zetközi porondján is. A szakavatott szakembert, dr. Bácskai Tamást tehát arról fag­gatjuk a következőkben, hogy: Ismerjük-e, és vajon eléggé a külföldön élő és magyarságu­kat nemcsak önéletrajzukban jelző, de gazdasági gondjaikat reálisan ismerő, és azokon tény­legesen segíteni is akaró és tudó magyar származású szak- tekintélyeinket? Továbbá: élünk-e, és ha igen, akkor ho­gyan, ezzel az akár szellemi hídjainknak is nevezhető lehe­tőségeinkkel? George Mikes, a világhí­rű angol humoristának van egy nagy sikerű könyve Az a cí­me, hogy „Mindenki magyar". A könyv szerzője mindeneset­re az. S aki tudja, hogy mi­lyen nehéz valakinek még az anyanyelvén is jó humoristá­nak lennie, az minden bizony­nyal értékeli, hogy magyar anyanyelvű ember angol nyel­ven arat kirobbanó sikert köny­vével, az egyik legsajátosabb műfajban, a humorban — mondja dr. Bácskai Tamás. Szóval Mikes azt írta, hogy mindenki magyar. Ezt az állí­tást nem támasztja alá semmi­féle statisztika. De nagyon sok híres magyar ember él szerte a világban, az tény. A köny­vespolcomon két vaskos kötet áll. Az egyiknek az a címe, hogy sikeres magyarok Angliá­ban, a másiknak könnyedebb fordítással valami hasonló a jelentése, csak Amerikára vo­natkoztatva. S ez csak egy — bár nem kicsiny — része a vi­lágnak. E két könyvben felso­rolt és méltatott emberek, mint ahogy számos más országban is, kimagasló eredményéket ér­tek el a tudományos, gazdasá­gi vagy műszaki élet területén. Ezeknek a munkájuk által vi­lághírnévre szert tett magya­roknak meghatározó szerepük van és lehet a mai Magyaror­szágról külföldön kialakuló hi­vatalos megítélésben is Mindjárt egy példával is il- lúsztrálom. Az Egyesült Álla­mok kongresszusa elé min­den második esztendőben rész­letes elemzés készül a kelet­európai szocialista országok­ról, ezen belül hazánkról is. En­nék a jelentésnek egyik befo­lyásos készítője Paul Márer, a Bloomingtoni egyetem magyar származású közgazdász pro­fesszora. S 'hogy például P. Márer csak távolról, de ko­rántsem kívülről figyeli gazda­sági életünk eredményeit és lehetőségeit, azt kristálytisztán igazolja az a tény is, hogy egyik legavatottabb szakértője az USA-ban a KGST pénzügyi rendszerének. A különböző országok éves gazdasági tevékenységének, pénzügyi helyzetének megítélé­séhez jelentős forrás a Nemzet­közi Fizetések Bankjának, a bázeli BIZ-nek az éves jelen­tése. A pénzügyi világ egyik bibliájának számító jelentés ké­szítését szintén magyar szárma­zású szakember A. Lámfalussy irányítja, oki egyben e bank legfontosabb területének, az elemző főosztálynak a veze­tője. Ha arról kell nyilatkozni, hogy milyen üzleti partner Magyar- ország, akkor nagy súllyal esik latba az USA-'ban olyan üzlet­ember szava, mint Zoltán Mer- szei, aki a 33 ezer alkalmazot­tat foglalkoztató, és évente 6 milliárd dollár bevételhez jutó multinacionális nagyvállalat, az Occidental Petroleum Corp., becenéven Oxy második embe­re. Z. Merszei más minőségben mint az USA—magyar gazdasá­gi tanács amerikai tagozatá­nak az elnöke Molnár József­fel, a TANNIMPEX vezérigazga­tójával —, oki a tanács magyar vezetője —, igen sóikat tett pél­dául annak érdekében, hogy országunk haszonélvezője és ne hadirokkantja legyen az USA kelet-európai vegyi csa­tájának. Ennek egyik kézzel­fogható eredménye, hogy az USA harmadik legnagyobb vegyipari óriása, a 115 üzemet foglalkoztató és 55 ezer al­kalmazottal dolgozó amerikai COW Chemikal Company Bu­dapesten a közelmúltban meg­nyitotta önálló irodáját és po­lipropilénnel, karbamiddal és „C" frokcióval már komoly üz­leteket ikötöttek hazánkkal. A financiális világ kemény csatáraként tartják számon szin­te minden kontinensen Artur Kárászt, aki jelenleg a Világ­bank nyugdíjas igazgatója. Nemrégen itthon fejtette ki a világméretekben is mértékadó véleményét arról, hogy miként lehet és kell jó megtérülési ki­látásokkal kecsegtető progra­mokkal üzleti telitalálatokat el­érni. Lehet-e közös vállalkozások esetén a magyar mérlegeket ugyanúgy megérteni, mint a külföldi befektető országában szokásos mérlegéket? Erre olyan ember tud válaszolni, mint például Leslie Keserue, a világméretű és hírű Price Wa­terhouse üzemgazdasági és üz­leti tanácsadási cég római igazgatója, aki pont napjaink­ban e területen magyar isme­reteit is fel kívánja használ­ni. Nagy érdeme a Magyarok Világszövetségének, a Magyar Kereskedelmi Kamarának, a különböző nemzetközi egyesü­leték magyar tagszervezeteinek, hogy itthon és külföldön meg­indult a szervezett egyéni és csoportos érintkezés, publiká­ciócsere, üzleti kapcsolat, tár­sasági ülések stb. Ennek is köszönhető — foly­tatta gondolatmenetét dr. Bácskai Tamás — hogy a kül­földön oly nagy tekintélyre és hírnévre szert tett magyar tu­dósok, közgazdászok, közéleti személyiségek, mint pl, Káldor professzor Oxfordban, aki mi­niszterként elért érdemeiért kapta a lordságot éppúgy, mint az ugyancsak Angliában élő és dolgozó Balogh Tamás, Barna Tibor nemzetközi hírű professzorok, vagy Bárdos— Féltomyi Miklós, a belgiumi Louvainban a jövendő mér­nökeinek, üzletembereinék és orvosainak Magyarországról olyan képet alakít ki, amely több nemzedékre pozitív ha­tással van. Az érintkezés egyik fénypont­ja volt Széchenyi Hitele meg­jelenésének 150. évfordulójá­ra rendezett ülésszak, amely­ben a Magyar Közgazdasági Társaság és személyesen Bog­nár József akadémikus ját­szott kimagasló szerepet. E te­vékenység is szerepet játszott abban, hogy például az Egye­sült Államok törvényhozóiban és a közvélemény széles köré­ben kedvező megítélés ala­kult ki számunkra oly fontos kérdésék, mint a magyar koro­na visszaadása, vagy a leg­nagyobb kedvezmény kölcsö­nös alkalmazása ügyében — fejezte be nyilatozatát az MNB ügyvezető igazgatója. M. M. 4. HÉTVÉGE Európa legnagyobb szárazföldi kikötője Három évtized alatt hétszázszorosára nőtt a vasúton lebonyolított árucsere-forgalom hazánk és a Szovjet­unió között. Ma a Záhonyi üzemigazgatóság átrakó körzetében csaknem húszmillió tonnát tesz ki évente az áruforgalom. Gépesített átrakás Eperjeske konténer-pályaudvarán. A kifej­lesztett konténermegfogó szerkezetek segítségével dolgoznak. Az országban még csak a záhonyi átrakó körzet gurítóján üze­mel az a vágányfék-berendezés, amelyet távolról, toronyból működtetnek Az ömlesztett áru széles nyomtávú vagonból normál vagonba való átrakására korszerű átrakót építettek Eperjeskén. Itt, ha nincs elég vagon, tárolásra is lehetőség van Híres magyar közgazdászok Szellemi hídjaink

Next

/
Oldalképek
Tartalom