Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-08 / 7. szám
1982. január 8., péntek Dunántúli napló 3 ü társadalmi munka Haszna Már csaknem teljesen kész az új siklósi autóbusz-pályaudvar Siklósiak a városért Mezőgazdasági továbbképzés 1982-ben Az élelmiszeripar és az erdészet területén mintegy 15 ezer embert - vezetőket és szakembereket - képeznek tovább. A MÉM mérnök- és vezető továbbképző intézete 1982-re változatos programot állított össze. Az állami gazdaságok és a tsz-ek szakemberei újszerű képzési rendszerekben, sajátos oktatási formák segítségével viszonylag rövid idő alatt sajátíthatják majd el a legújabb ismereteket. A képzésben és továbbképzésben mintegy 400- 500 üzemi, vezető beosztásban alkalmazott dolgozó vesz részt majd. Haza, haladás, humanizmus Sarlós István könyvéről Koncentrikus körökbe szerveződnek Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Hazafias Népfront főtitkára Haza, haladás, humanizmus című kötetének gondolatai. A válogatott beszédeket, cikkeket tartalmazó könyv szerkezete is tükrözi ezt: a fejezetcímek — Városról, Hazáról, Világról — jelzik a gondolatkörök sugarának növekedését, amelynek középpontjában a népfrontpolitika áll. Persze, a táguló gondolatkörök mögött a politikus személyes életútjának különböző állomásai is ott rejlenek: a Szociáldemokrata Párt tagja a felszabadulás után Az utóbbi két évben a városok közötti társadalmi munka versenyét a siklósiak nyerték, sőt "T980-ban, a HNF által adományozott nemzeti zászlót is. Ez természetesen nem véletlen: megyeszerte közismert, hogy ennek a városnak a lakói élen járnak a városukért végzett társadalmi munkában. A mozgalom kibontakozása A kiemelkedő társadalmi munkamozgalom 1977-ben, Siklós várossá nyilvánítása után bontakozott ki, s azóta sem lankadt, sőt azt lehet mondani, hogy a kezdeti lelkesedés nem múlt el, hanem inkább fokozódott. Nemes példája a lokálpatriotizmusnak: a legtöbb ember azon munkálkodik, hogy a város ne csak nevében legyen az, hanem külseje valóban méltó legyen a város elnevezéshez. Persze ezért még igen sokat kell tenni mindenkinek, de az eddigi hozzáállás azt mutatja, meg is teszik a jövőben is. Néhány számadattal érzékeltetnénk, mire képes egy város, hí összefognak lakói. Az össztársadalmi munka értéke 1976- ban egymillió-négyszáznyolcvanhóromezer Ft. 1977-ben már kétmillió-százhetvenegy- ezer, 1978-ban hárommillió- kétszázötvenegyezer, 1979-ben hétmillió-hetvennégyezer, s 1980-ban tizenegymillió százötvennégyezer forint volt. Persze ez a legutóbbi kiugró adat egy túlfeszített évet tükröz, ezt nemigen lehet megismételni, mert ha állandósulna ez a követelmény, akkor inkább kedvét szegné az embereknek, semmint serkentene. Az 1981. évi tervezett társadalmi munka értéke 5,5 millió forint, ezt is túlteljesítették. Érdemes még megnézni az egy lakosra jutó forint összeget: 1976-ban 160, 1977- ben 210, 1978-ban 312, 1979-ben 679, s végül 1980- ban 1063 forint volt. Siklósnak a legnagyobb gondot várossá nyilvánításakor az úthálózat kiépítetlensége okozta; sok helyen még járda sem volt, főként az új családi házak környékén volt szembeszökő ez a hiányosság. A’ fejlesztési alapból csak minimális összeget tudtak fordítani erre — nem kínálkozott más megoldás, mint társadalmi munkaakciókat indítani. Az út mindenütt igen fontos dolog, s az emberek szívesen is vettek részt ebben a munkában. Nemcsak vállalatok, hanem természetesen az érintett körnvéken lakók is. Az e1- múlt években már több út építését befelezték, több millió forint értékben. Tavaly készült el — kb. kétmillió forint értékben — a Pozsonyi és az Aradi út. Az ott lakókon kívül részt vett a munkában a költséqve- tési üzem is. Jelenleg készül uqyanilyen módon a Korvin Ottó utca. Nem volt a városnak autóbusz-pályaudvara, aminek kiépítése többek között közlekedésbiztonsági szempont-' bál is iqen sürgős volt. Tavaly ez is elkészült, 1,2 millió forint értékű társadalmi munkában, a Szék- és Kórpitosipari Vállalat volt telephelyén, a Malom utcában, s úgy látszik, ez év elején már üzembe lehet helyezni. Az ivóvízellátás régi gond Siklóson és Harkányban is, a tavalyelőtt elkészült ivóvíztermelő kút biztosítani fogja mindkét település jó ellátását. Most már a qépház kivitelezésén dolgoznak. Az említett létesítményeknél a Városgazdálkodási Vállalat, a Siklósi Építőipari Szövetkezet és a Baranya megyei Vízmű Vállalat nevét kell megemlíteni. Elkészült a Fegyveres Erők klubkönyvtára is, a gyermekintézmények karbantartására pedig állandó jelleggel gondot fordítanak. Ugyancsak állandó tevékenységnek számít a parkosítás, illetve a meglévő parkok gondozása. Ebben a munkában elsősorban a HNF aktivistáit és a diákokat illeti a dicséret. Csak az őszi fásításkor tizenötezer facsemetét és dísznövényt ültettek ki. A Hazafias Népfront és a városi tanács közösen határozzák meg az elvégzendő munkát, melyet a vb hagy jóvá. A tanács várospolitikai bizottsága mellett működő társadalmi munkát szervező csoport szervezi, irányítja a munkát. Fő célkitűzés, hogy á városért végzett munkát a lehető leqszélesebb körűvé tegyék, s akik eddiq méq közömbösek voltak mindez iránt, azokat is meqnveriék. Dr. Sági Tibor tanácselnök-helyettes mondta, hogy eleinte eléq nehéz volt rávenni az embereket, de később egyre inkább ment a do- loq, ennek a várossá nyilvánítás és a lokálpatriotizmus mellett van méq eqy iaen döntő oka: a nyílt városoolitika. Az embereket mindenről tájékoztatni kell. s mint a siklósi példa bizonvítia, valamennyien meaértett^k a aondokat. s meaértették azt is. ahhoz, hoav Siklós mindenféle szempontból város leqyen, még igen sokat kell tenni. Az ez évi tervek Néhány szó az ez évi tervekről : az útépítések tovább folytatódnak, a Korvin utcait befejezik, s elkezdik a Sziklai Sándor utcait. Az Iskola utcai lakótelepnél parkot és játszóteret. az úavnevezett volt téglagyári gödörben honvédelmi parkot építenek, s továbbra is nagy figyelmet fordítanak a gyermekintézményekre. Egy dologra azonban föl kell hivni a fiayelmet: ha már valaki nem vesz részt a társadalmi munkában, legalább ne rongálja azt, amit mások megcsináltak. Éppen ezért, a ron- qólók ellen a korábbiakhoz képest erélyesebben fognak föllépni. Nem is csoda: kitépik az elültetett fákat, a vár díszkivilágítását teljesen tönkretették, s ha most az anyagi kárt nem számítjuk, a legnaqyobb az erkölcsi kár: akik lelkesen végeznek társadalmi munkát, azoknak elmehet a kedvük, ha azt látják, hogy mások ezt tönkreteszik. D. Cs. Egy újító, aki újítókat nevel Három év alatt 40 mitas Az ösztönzésen kell javítani A tanműhelyben hét-nyolc fiú szorgoskodik külön-külön a munkapadoknál. A fénykép kedvéért három tanulót egy géphez toborzunk, mintha az oktatójuk magyarázatára figyelnének, ahogy megtörténik ez nap mint nap sokszor. Hor- .váth lános, a MÁV Pécsi Igazgatósága pécsi üzemfőnöksége tanintézetének szakoktatója valóban kihasználja ezt a helyzetet: magyaráz és egyben vizsgáztatja is egy kicsit a fiúkat. Csendes szavú, nincs szűk. sége arra, hogy a hangját megemelje: érezhető, látható, hogy a tanulók figyelmét a szeretet és a tisztelet köti hozzá. — Huszonkét éve foglolko- zom szakmunkástanulókkal. Ennyi idő alatt megtanulja az ember, hogy mindegyikükkel külön-külön nagy figyelemmel és szeretettel kell törődni — mondja valamivel később az oktatók szobájában. Harminc éve dolgozik a MÁV Pécsi Igazgatóságánál, s mindvégig a pécsi üzemnél. Szakképzettsége, műszerész. — Dolgoztam valamikor régen telefongyárban is, de amióta ide kerültem nagyon megszerettem a Diesel-motorokat. Remélem, hogy ezekkel a fiúkkal is sikerül megszerettetnem ezt a szakmát. Akik itt dolgoznak ma Pécsett, a szerelő- műhelyben, azoknak a kétharmada az én tanulóm volt. A mostani csoportban már van olyan fiú is, akinek az apját is én tanítottam. S ahogy hallottam. jövőre még két ilyen lesz. Huszonkét éves oktatói munka után már ilyen adatokat is számon kell tartani. Egyelőre még könnyű, nem úgy, mint Horváth János újításainak a számát: Nem sokan büszkélkedhetnek azzal megyénkben, hogy az újítómozqalom- ban kétszer értek el arany fokozatot. Horváth János ez év elején kapja meg a másodikat. — Hogy mikor nyújtottam be az első újításomat, már nem is emlékszem. Lehet talán 25 éve is. Azt. amelyet először vezetett be a KPM országosan is, 1958-ban nyújtottam be. EmHorváth János (balra) dizelmotor-szerelő tanulókat oktat Fotó: Läufer László lékezetes marad — a nyoma- téktám átalakítása —, mert 2000 forintot kaptam érte, s ez akkor különösen nem volt kis pénz egy újításért. 1976-ban kapta meg a bronz fokozatot, amely tíz újításért jár, egy évre rá az ezüstöt, már a huszadik újítás után, majd 1979-ben az arany fokozatot a negyvenedik újításért. Aztán szűk három év alatt újabb negyven újítást készített, s ezért újabb arany fokozat jár. Ez évente 12—15 elfogadott újítási javaslat, s akkor nem számoltam bele azt a néhányat — s ezek aránya körülbelül 10:2, amelyet nem fogadtak el. — Nagyobb témákba nem vágtam bele soha, de a sok kicsi, sokra megy, még akkor is, ha az ember nem hajszolja a rekordokat. Legtöbbnyire különféle szerszámokon módosítottam, hogy jobban megfeleljenek a feladatoknak. Az én módszerem nagyon egyszerű: az ember munka közben,, vagy egyszerűen a műhelyben járva belebotlik a problémákba, óhatatlanul is azon töpreng utána, hogy miként lehetne másképpen csinálni. Van otthon egy dossziém, amelybe ezeket összegyűjtöm. Néha úgy ötlik elő egy újítás, hogy amikor nincs kedvem mással foglalkozni, előveszem ezt a dossziét és elkezdek rajzolgatni, aztán egyszerisak kialakul az újítás. Utána következik a precíz leírása, megrajzolása. Nekem, úgy érzem különösen vigyáznom kell erre, hiszen eny- nyi újítás után nem javasolhatok butaságokat, megvalósíthatatlan ötleteket. töri a fejét az ember a munkát megkönnyítő ötleteken. Nálunk pontosan harmincnapos határidőn belül bírálják el az újításokat, s ez is sokat számít. Az újítások gyakorlati megvalósításához maximális segítséget kapunk a műszaki gárdától, ha úgy adódik, lejönnek megbeszélni a problémákat, vagy a gyakorlatban megnézni, hogy mire képes a módosított szerszám prototípusa. A brigádok teljesítményének értékelésébe is nagyon beleszámít; hogy volt-e újításuk éppen ezért a többiek megbecsülik az újítással is foglalkozó társaikat. Vannak újítási célfeladatok, s ezekhez az újítási díjon felüli célprémiumok is. S a munkahelyi vezetők is számon tartanak minket, újítókat, s nemcsak a tapasztaltabbakat, hanem a fiatalokat is. Horváth János tulajdonképpen az elégedett újítók közé tartozik. Nyolcvan újítás után nem is csoda.- Nemcsak ezért. Bár mit tagadjam jól jön az a kis pénz, ami az újítással jár. Ugyanakkor jó érzés látni, hoqy nálunk „sínen van” az újítási mozgalom, s hogy nem hiába — Mit gondol, a gyerekek között, akiket most tanít, lesznek majd újitók? — Két dologra vagyok nagyon büszke: először, hogy szakvizsgán még nem bukott meg tanulóm, másodszor meg azért, mert igen sok egykori tanulóm már feliratkozott az újítók sorába. Látták tőlem, mindig is buzdítottam őket erre, így aztán vissza-vissza jönnek hozzám tanácsért is. Remélem hogy a mostani tanulókkal sem lesf másként. Sokat hallhatunk mostanában az újító mozgalom problémáiról, megtorpanásáról. Én a bajok gyökerét abban látom, hogy a legtöbb helyen nincs meg a kellő ösztönzés. Nemcsak az anyagi ösztönzésre gondolok most, bár ezt is hasznos lenne növelni, hanem arra, hogy mindenki, akinek ez feladata és alapvető érdeke, a gazda- sáqi vezetőktől a tapasztalt újítókig, figyelemmel, törődéssel, megbecsüléssel, jó példákkal, a tapasztalatok átadásával segítse, ösztönözze az újtíókat, s különösen q kezdőket. D. I. kerületi titkár lesz, majd később, a fővárosi tanács elnöki tiszte után az országos politika résztvevőjévé válik. Időben az elmúlt negyedszázad politikájának ívét rajzolja fel a könyv. Akár jelképes is lehetne az első, 1957 februárjában született cikk címe: Harcokban szereztük vissza a budapesti utcát. Jelképes és lényegi, mert az MSZMP népfrontpolitikája ekkor születik, a korábbi rossz politikai gyakorlat felülvizsgálata nyomán. A kötetzáró írás a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója a mozgalom VII. kongresszusán, 1981. március 14-én. A szövetségi politika negyedszázados eredményeiről, a nemzeti egységről hadd idézzünk ebből a beszédből: „Ha. Magyarországon akarjuk ó nemzeti egységet erősíteni, akkor a fejlődés minden szakaszában. a vállalt feladat kidolgozásakor az általános politikai cél kijelölésén és a nemzetközi munkásosztály tapasztalatainak átvételén túl, érvényesülnie kell mindannak, ami a magyarokat magyarrá teszi. Jelen kell legyen minden történelmi tapasztalatunk, a magyar nép múltjának minden megpróbáltatása és sikere, szerepet kell hoqy játsszanak azok a mélyen gyökerező haavományok és szokások, amelyeket a múltban és a jelenben, a társadalmi együttélésben kialakítottunk, meghatározó szerepe kell legyen annak. amit a maqyar ember alkatának szoktunk nevezni." Ám az együttmunkálkodás- nak nemcsak a szocializmus lé- nyeqes kérdéseiben való egyetértés az alapja, hanem a hétköznapok ügyeinek, gondiainak felvállalása, a meggyőzés, a részvétel, a haza otthonossá tétele is. Egyfajta politikai stílus is kirajzolódik a kötet olvastán. Olyan stílus, amely tulajdonképpen nem egy ember sajátja, hanem az elmúlt huszonöt év során a szemünk előtt vált ismertté, s amelynek egyik legfontosabb eleme a szerénység. Szívesen olvassuk a politikus személyes életútjának emlékeiről szóló részeket, de Sarlós István mindiq finoman visz- szahúzódik, amikor úgv tűnne, nem közérdekű kérdésekről van szó. Ez a szerénység nemcsak a „nagyoolitikai" kérdések iránt foqékony. hanem a hétköznapok apró-cseprő ügyei iránt is, hiszen ezek a látszó- laq kis üqyek" valóságos érdekek hordozói lehetnek, s akkor bele kell épülniük az intézkedésekbe, a politikai döntésekbe is. De ejtsünk szót a kötet mindennapi értelemben vett stílusáról is. Gyakran vagyunk tanúi annak, hogy ünnepi és kevésbé ünnepi alkalmakkor az előadó beszéde nélkülöz bármiféle egyéni jellegzetesséqet, ízt. Sarlós István eredetüeq élő szóban elhangzott beszédeiben jó érzéssel fedezzük fel az ismétléses, gondolatritmust adó szónoki fordulatokat. Az egyszerű, de plasztikus nyelvű részletek meg-megszakítják az addigi beszédtempót, együttgondolkodásra késztetnek, loqikus okfejtést sugallnak, megismételt mondatszerkesztésükkel e meggyőzést szolgálják. Minden meggyőzés alapja a bizalom, amelyről ugyancsak a Népfrontkongreszuson így szólt: ..Természetesen nemcsak a meghatározott világnézetű emberek öszefoqásáról van szó, hanem azokéról is, akik a közömbösökhöz, vaav látszólagoson világnézet nélküMekhez tartoznak. Ök is köztünk és velünk élnek, iái vagy kevésbé jól helytállnak az életben, azért akarva-akaratlnnul, a ie- len és a iövő formálásának tényezői. Ha velük rendszeresen foglalkozunk, lehetővé válik magatartásuk és szemléletük meaváltoztatása közéleti tevé- kenvséaük measzervezése.” A kötet címére akár a következő gondolatsort is rímeltet- hetiük: bizalom, meggyőzés együtt cselekvés. Marafkó László
