Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-07 / 6. szám
1982. január 7., csütörtök Dunántúli napló 5 Kísérlet előtt a gépkocsikba szerelhető automatikus adatrögzítő Űj rendelkezések az egyesületekről Felvételünkön az egységek bemérését végzik ÉPFU-megrendelésre ötszáz egység készült el Tolnán Országos jelentőségű kezdeményezés Az új rendszerhez nem kell menetlevél Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó az a műszaki-technikai rendszer, amelynek segítségével forradalmasítható hazánkban a tehergépkocsik munkájával összefüggő információk számítógépes feldolgozása. Mint erről már hónapokkal ezelőtt beszámoltunk lapunkban, az ÉPFU 5. üzemegységének munkatársai, többek között Koncz István igazgató, valamint Kolta Péter és a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola munkatársa, Armbruszt Ferenc egy olyan rendszert dolgozott ki, melynek segítségével jelentősen meggyorsítható és pontosabbá tehető a tehergépkocsik üzemelésével, munkavégzésével összefüggő információk feldolgozása. A műszaki tervdokumentáció 1980 elején készült el, amit aztán gyártócég keresése követett. Iqy jutottak el Tolnára, a helyi Gép- és Műszeripari Szövetkezethez, amely vállalta a gépkocsikba építendő, információ- qyűjtő egységek gyártását. Tegnap Tolnán jártak az ÉPFU vezetői, hogy a helyszínen is meggyőződjenek, miképpen vizsgáznak a teherautókba szerelendő perifériák a bemérés során. A KPM, valamint a KÖTUKI által is nagy figyelmet kiváltott rendszer egységeiből ötszázat rendeltek a tolnai szövetkezettől, melyeket legyártottak. A tachográfot helyettesítő elektronikás egyséqek tesztelése a jövő hónap végére fejeződik be a Göd- és Műszeripari Szövetkezetnél, amelyekből eddig több mint százat adtak ót a megrendelőnek. Eayébként, a KPM jóváhagyásával országos kísérlet kezdődik, amely várhatóan az első félév végén zárul: ezt követően adhatja áldását a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a rendszer országos elterjesztésére. Addig is négy cég, a pécsi ÉPFU, a Pécsi Közúti Igazgatóság, a Szekszárdi Volán paksi üzemegysége, illetve a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat gépkocsijaiba szerelik be az egységeket. Az új rendszer végső soron szükségtelenné teszi a menetlevelek használatát: ezekre vezették ugyanis rá a gépkocsi- vezetők az alapinformációkat, amit aztán kódoltak, illetve az ÉPFU központjában, Budapesten lyukszalagra rögzítettek. Az információk csak ezt követően kerülhettek számítógépre. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a még most alkalmazott adat- előkészítést meggyorsítsák, mivel a teherautókba szerelt, úgynevezett PROM egységekről az információkat mágnesszalagra másolják, ami máris számítógépre vihető. Nagy előnye továbbá a rendszernek, hogy megkönnyíti a forgalomszervezést és irányítást. Az ÉPFU 5. üzemegysége egyébként még az elmúlt esztendőben megszervezte azoknak a szakembereknek a továbbképzését, akik a gépkocsikba szerelik majd be a PROM-okat. A rendszerhez tartozó, úgynevezett stabil egyséaeket különben Pécsett, az ÉPFU Megyeri úti műszerész részlegében gyártják, amelyhez antennalehívó és rögzítőegységek tartoznak. S. Gy. Kicsiben is lehet gazdaságos Kelendő külföldön a nyúl, a galamb és a bébipulyka, de nemcsak a mezőgazdasági termékek exportra való gyártásában vannak további lehetőségeik az áfészsknek, a szövetkezeti vállalatoknak. Több ipari termék - például munkaruhák, műanyagfélék és háztartási berendezések, felszerelések — külföldi értékesítésére is ajánlatot tettek a külkereskedelmi vállalatok megbízottai a szerdán Budapesten megtartott értekezleten, ahol a szövetkezeti exportárualapok bővítésének lehetőségeiről tanácskoztak az érintett vállalatok szakemberei. Megállapították: a fogyasztási szövetkezetek — amelyek egyaránt érdekeltek a közvetlen és a közvetett exportban — mind dinamikusabban növelik az áruolapot azáltal, hogy folyamatosan korszerűsítik a termékszerkezetet. Ám még jobbak lehetnének az eredmények, ha megfelelő kis- és középüzemi technológiákkal rendelkeznének. Az ilyen üzemek számára a gépkínálat még meglehetősen szegényes. Ezen maguk a szövetkezeti vállalatok is segíthetnének, egyebek között kisüzemi felszerelések sorozatgyártásával. az egyesülési jogot. A szóban forgó, törvényerejű rendelet módosítása alapvetően azért vált szükségessé, mert egyfelől tízéves fejlődése folytán az egyesületi mozgalom növekvő társadalmi jelentőségre tett szert hazánkban, másfelől az egyesületek működésének igazgatási szabályait összhangba kellett hozni az utóbbi időszakban megalkotott, más magas szintű jogszabályokkal, így az 1977-ben módosított polgári törvénykönyvvel, az államigazgatási eljárás új törvényi rendelkezéseivel, nemkülönben a testnevelés és a sport irányításáról szóló, törvényerejű rendelettel. Az egyesületek egyaránt lehetnek országos vagy helyi szervezésűek. Jelenleg 7419 egyesület működik az országban, elsősorban tanácsi felügyelettel. Közöttük mintegy 4000 sportegyesület, 1200 tűzoltóegylet, a többi zömmel tudományos, kulturális jellegű, s a közismertebbek közé tartozhak még a vadásztársaságok és a horgászegyesületek. E körképből is kitűnik, hogy az egyesületek tevékenysége szerteágazó, változatos. Többek között a megnövekedett szabad időnek egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznos és kulturált eltöltését szolgálják. Az egyesületi mozgalom elősegíti a lakosság kötődését a lakóhelyéhez — például a városszépítő, az üdülőhelyi, vagy a kulturális értékek védelmét szolgáló egyesületekben —, feltételeket teremt a fizikai és a szellemi megújuláshoz, /a kikapcsolódáshoz. Az egyesületek hozzájárulnak a szakmai érdeklődés kielégítéséhez és az általános műveltség magasabb szintre emeléséhez is. A jogszabály-módosítás tartalmát illetően mindenekelőtt megváltoznak az egyesületek tagságára vonatkozó szabályok. Az új tvr. — alapszabályi előírás szerint — rendezi o külföldi állampolgárok egyesületi tagságát is. valamint az egyesület vezető szerveiben való részvételüket, továbbá lehetővé teszi a pártoló és a tiszteletbeli tagságot. Az egyesületek szervezésére, alakítására vonatkozó módosított szabályok pedig azt segítik elő, hogy a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével összhangban álló egyesületek jöjienek létre, amelyek az alapszabályukban megállapított működési körben és célnak megfelelően tevékenykednek. Az egyesületnek jogi személy is tagja lehet. A jogi személy pártoló tag is lehet, amely például anyagilag is támogatja az egyesület munkáját. Tiszteletbeli tag csak olyan személy lehet, aki munkásságával, szakmai, erkölcsi támogatásával elősegíti az egyesület céljának megvalósítását. A jogi személy, a pártoló és a tiszteletbeli tag jogait és kötelezettségeit tagsága jellegének megfelelően tekintettel kell az alapszabályban meghatározni. Jogi személy tagsága esetén is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, tehát a tagok sorában az állampolgárok nem kerülhetnek hátrányba a jogi személyekkel szemben. Az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek eddig csak magyar állampolgár lehetett tagja. A módosított jogszabály lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgár is tagja lehessen az egyesület ügyintéző és képviselő szervének, ha az alapszabály megengedi. A korszerűsített tvr. arról is rendelkezik, hogy az egyesületek felügyeletét ellátó állami szervek egyes felügyeleti jogosítványaikat — az egyesület engedélyezése és feloszlatása jogának kivételével — átengedhetik az egyesületek szövetségének, illetve az országos egyesületnek. Magyarországon minden negyedik 'lakos, összesen 2 millió 700 ezer állampolgár tagja valamilyen egyesületnek. Az Elnöki Tanács — legutóbbi ülésén — módosította az egyesületekről szóló, törvényerejű rendeletet. Ezt a jogszabályt eredetileg 1970-ben alkották meg, s a most elfogadott új rendelkezések — a tvr. egységes szövegbe foglalt paragrafusai — 1982. július 1-től lépnek hatályba. A jogszabály-módosítás okairól és céljáról az igazságügyi minisztériumban tájékoztatást kért Tóth Ferenc, az MTI tudósítója. Mindenekelőtt orra utaltak a törvényelőkészítő jogászok, hogy a Magyar Népköztársaságban az alkotmány biztosítja az állampolgárok számára Galina Volcsek Melis Gábor és Krasznói Klári, a Pécsi Nemzeti Színház művészei társaságában. Fotó: Cseri L. Galina Volcsek ismét Pécsett Beszélgetés a Szovremennyik Színház főrendezőjével A Szovjetunió — főleg a hölgyek körében — egyik legnépszerűbb állampolgárát vártuk a napokban Pécsre, a moszkvai Szovremennyik Színház főrendezőjének társaságában: Vjá- cseszláv Zajcevet, a neves divattervezőt, akit némely nyugati magazinok „moszkvai divatdiktátorként" emlegetnek. Kettőjük közül egyelőre csak kedves régi ismerősünk, Galina Volcsek, a Szovremennyik főrendezője érkezett meg. Mindketten a Pécsi Nemzeti Színház idei Csehov-bemutatójának, a Cseresznyéskertnek a színpadra állításában érdekeltek, rendezőként, illetve jelmeztervezőként. Galina Volcsekkel tegnap a színházban találkoztunk: — Zajcev most nem jöhetett: vizsgáztat az egyetemen. Talán a hónap vége felé pótolhatja már a látogatást — mondotta itt-tartázkodásukkal kapcsolatban, amelynek fő célja, hogy előkészítő megbeszéléseket folytassanak a Csehov-bemutató ügyében. Galina Volcsek eddig a Szovreitiennyik Színház egyik házi szerzőjének, Roscsinnak Szerelvény a hátországban és Olga című darabjait állította színpadra Pécsett. — Jól ismerem ugyan a pécsi színházat — folytatta —, de ebben az évadban sok új színész került ide. Szeretnék megismerkedni velük: a színház igazgatójával megállapodunk a bemutató időpontjában, és szeretnénk kialakítani a szerep- osztást. (gy néhány napot Pécsett töltök. — Gyakran együtt dolgozik Zajcevvel? — Zajcev nem rendszeresen működik a Szovremennyiknél, de Galinának szinte állandó jelmeztervezője. Nemrégiben a Lorenzaccio-ban társdíszlettervezőként is debütált, most legutóbb pedig a Három nővér jelmezeit készítette el ... — kapcsolódik a beszélgetésbe Nógrádi Róbert igazgató. Közben derülünk egy kicsit Zájcev nyugati becenevén: — „Vörös Dior" ... Igen, ez így is van, de azt már kevesen tudják, hogy ő Moszkva több nagy színházában, így a Vahtangov Színházban is gyakran meghívott jelmeztervező — mondja GaJina Volcsek, akitől most az elmúlt egyéves időszakról érdeklődőm: mivel foglalkozott, merre járt? — Rendeztem egy nagyon érdekes tartalmú darabot. Julián Szejnyonov írta, aki az itt is népszerű A tavasz 17 pillanata című sorozat szerzője is. A Szovjetunióból a II. világhá- báborúban rengeteg műkincset: ikonokat, muzeális képeket raboltak a fasiszták. Ezek nyugatra kerültek. Egy NSZK-belj állampolgár és egy szovjet újságíró együttes kutatásairól, izgalmas kalandjairól szól a történet, melynek a végén számos neves személyiség, többek közt Chagall, G. Simenon is megszólal magnószalagról, egy, a műkincsek felkutatását, visz- szaadását szorgalmazó bizottság tagjaiként. G. Volcsekkel tehát még találkozunk az idei évadban. Mint Nógrádi Róbert igazgatótól megtudhattam, a próbák május 2-án kezdődnek. Évad végéig valószínűleg a díszletek és a jelmezek is elkészülnek, a bemutatót azonban csak a következő évadban, október elején tartják meg. Wallinger E. TOLLSEPRÜ Tisztogatás „Nem viszketegség veteti fel velem toliamat; azzal a szándékkal, melynek minden íróénak kellene lenni, ülök le. hogy — jobbítsak. Szabadon írok, mert ezt törvényemmé választottam, Szívem teljességéből írok, mert a szívre akarok munkálni. Nincs epe, sem méreg ártatlan pennámban, és a szatírának ostorát csak az ellen fordítom, aki kacajt érdemel”. E szép magyar nyelven fogalmazott mondatokat 187 évvel előbb Kármán József vetette papírra A nemzet csino- sodása című művében. Csak azért idéztük, mert ezt az írói hitvallást sokan, így mi is, magunkénak mondjuk. Célunk volt és marad továbbra is, hogy rámutassunk azokra a nyelvrontásokra, nyelvi visszásságokra, hibákra, amelyek foltot ejtenek nyelvünk tisztaságán. El is kezdjük a tisztogatást — mégpedig stílszerűen egy tisztítóeszközön: a Vegyianyag. Kereskedelmi Vállalat termékén. A „Domal" nevű tisztító- sier használati utasításában ugyanis két helyen feltűnő módon, nagybetűs szöveggel ez olvasható: ZSÍRFOL-TELTÁVOLÍTÓ Ezt az elválasztási módot telt. karcsú hölgyek és férfiak nézték át, de nem találtak benne semminemű hibát. Igaz ugyan hogy az 1982-es esztendőben helyesírásunkban némi változások lesznek az 1954-es Szabályzathoz és annak szótári részéhez képest, de biztosra vesszük, hogy az összetett szavak elválasztásában továbbra is az marad szabályként, hogy az „elválasztás az alkotó tagok szerint történik akkor, ha azok felismerhetők.” (Úgy látszik, a foltokat néha nehéz felismerni !) Egyébként hírverési szándék nélkül hideg formában, de azért melegen ajánljuk ezt a tisztítószert a szőnyegpadlók tisztítására is. „E szóval baj van — Írja dr. K. S. olvasónk —, mert sokan összetévesztik a padlószőnyeggel. Hirdetési szövegekben gyakran felcserélik a kettőt.” Valóban! A szőnyegpadlót padlóként használják, a padlószőnyeget pedig a már meglévő padlóra terítjük rá. Olvasónk azt is kifogásolja, hogy a vásárlók jórésze a boltokban párizsi helyett párizert kér. Sajnos, így van. Pedig e hústölteléket Párizsban nyilván nem mondják párizernek, s inkább Ausztriában kell keresnünk e szó köz- használatú voltát. Ha pedig igaz az a szólásmondás, hogy magyarnak Pécs, németnek Bécs, akkor Pécsett mégiscsak párizsit illik mondani. (Az igazság kedvéért meg kell mon. dánunk, hogy a bolti kiírásokon a párizsi szó olvasható, s ez is haladás). Egy másik olvasónk, Fekecs Gyula kisdobszai lakos levelében ezt írja: „Mindig nagyon bántja fülemet, ha hallom ezt a szót, hogy víztározó". Levélírónk szerint a víztároló szó volna a helyes, mert a víztározó „csúnya, magyartalan szó”. Régebben mi is hasonló nézeteket vallottunk. Tisztogatásaink során kifogásoltuk a víztározó szót, mondván: lehet gitározni, de vizet tározni nem. Márpedig a víztározó igéje csak a tároz lehet. (Azóta rájöttünk, hogy lehet például leltározni is — főleg a kettős ünnepek előtt!) A Magyar értelmező kéziszótár ismeri mindkét szót. A víztároló víz tárolására alkalmas tartály, medence, míg a műszaki nyelvben használt víztározó szóval a nagy, rendszerint tó nagyságú víztárolókat jelöljük. Nyelvünk fejlődésének jele, hogy újabb és újabb szavak keletkeznek. Egyes szavaink elhullnak, jelentésük elhomályosul, vagy megváltozik. Ilyen például a pipás szavunk. Ma már mindkevesebben pipáznak, mégis sok a „pipás" ember. Reméljük, számuk az új esztendőben csökkenni fog. Tóth István dr.
