Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-07 / 6. szám

1982. január 7., csütörtök Dunántúli napló 3 Jelenet az előadásból. Balról: Koszta Gabriella, Vajek Róbert és Dobos Katalin. A balek Feydeau- bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Van színház, amely az évek során Shakespeare- ciklust alakít ki, s van, amely Csehov vagy más klasszikus műveit mutatja be következetes rendsze­rességgel. Pécsett Georges Feydeau, a századfor­duló jeles francia bohó­zatíró iparosa az, aki az egyik visszatérő, lassan ciklust teremtő szerzője a színháznak. Az önmagában még nem minősíti a színház műsor­politikáját, hogy az egye­sek szerint „csak” bulvár­szerző, mások szerint a „vaudeville főmérnöke” megtisztelő címmel mélta­tott író darabjait játsszák, de az már igen, hogy az utóbbi időben minden má­sodik évad hoz egy-egy újabb Feydeau-bemutatót. Hogy csak ennél az évadnál maradjunk: a szezon első fe­lében — a gyerekeknek szóló Ózf, illetve a sok szempontból periférikusán kezelt Pilinszky- bemutatót leszámítva — a pró­zai részleg fennmaradó három premierje közül kettő (Kaviár és lencse, A balek) a magvas­nak nem éppen nevezhető szórakoztatás kategóriájába sorolható. Ami az írói munkát illeti, mindkettő a maga nemé­ben úgynevezett jól megcsi­nált darab. A balek színpadi megvalósításáról — hogy a továbbiakban csak a legutób­bi premierről szóljak — már nem mondható el ez ily egy­értelműen. Pedig ez a darab — mai szemmel nézve — több is le­het, mint egy jól megcsinált helyzetvígjáték, egy kommersz bohózat. Természetesen ezút­tal is a házasság intézményé­nek labilitása, a férjek és a feleségek hűtlensége áll a cse­lekmény középpontjában. De A balekot nem csupán a ma­tematikai pontossággal bonyo­lított bohózati helyzetek egy­másra torlódása teszi ellen­állhatatlanul mulatságossá, nemcsak az elmaradhatatlan „főszereplő", az ágy körül bo­nyolódik a játék, s nemcsak a szobatévesztésekből, a sze­mélycserékből. az emberi fo­gyatékosságokkal megvert, s karikatúraszerűen leegyszerűsí­tett szereplők ügyetlenkedésé­ből táplálkozik az előadás ko­mikuma. A balek cselekménye — amelyet nem illendő, s nem is nagyon lehet elmondani — egy reális alaphelyzetből bon­takozik ki, hogy aztán viha­ros tempóban váljék a játék képtelenül abszúrddá, majd vé­gül tragikusan groteszkké. A darab úgy szól az emberi kap­csolatok tartalmatlanságáról, kiürültségéről és hazugságai­ról. hogy a meglehetősen hosz- szú helyzetmagyarázó és elő­készítő első felvonás után a másodikban a szakadatlan ka­cagástól potyog a néző könnye, ám a harmadikban arcára fagy a nevetés, a darab Fey- deau-nál szokatlanul a végén elkomorodik, keserűvé válik. Erre az utolsó felvonásra tel­jes egészében igaz Ady End­rének egy 1905-ben írt meg­állapítása: Feydeau könnyek között tréfált". A balekban is — a többi Feydeau-darabhoz hasonlóan — végül látszólag minden rendbe jön a párok visszatalálnak egymáshoz, de mégsem rendeződik el semmi sem. Mindenki megalázó hely­zetbe kerül, és mindenki ba­lekká válik. A rendező Nógrádi Róbert gondosan ügyel arra, hogy az előadás ne önálló poénok, ga- gek tűzijátéka legyen, és lát­hatóan arra törekszik, hogy a szituációk folyamata, a szerep­lők viselkedése hordozza a komédia lényegét. Ám egy­részt a folyamatok kidolgozat­lansága, a jobbára fiatal sze­Mire a háziak észbekaptak, a gyerekek már a kapuban jár­tak. Három szőke kis lickó: ma­gabiztosan birkóztak a nehezen nyíló kilinccsel. — Fiúk, ti mit kerestek itt?- Régiséget gyűjtünk!. . .- És ... nem gondoljátok, hogy előtte engedélyt kellene kérni? A kis csoport hangadója egy árnyalattal lejjebb adta: — Nekünk azt mondta a tanár néni, hogy keressünk régisége­ket. Ez csak nem tilos? — Mindenütt így dolgoztok?- Az úttörőnek élelmesnek kell lenni. Most ez volt a lei­adat: kamrákat, padlásokat át­replőknek a feydeau-i stílus­ban való járatlansága, más­részt rendezői következetlen­ségek miatt az előadás még­sem áll össze — legalábbis a premieren — egységes egésszé, és túlnyomórészt sót- lan, didaktikus játék születik csupán, amelyet ritkán izzít fel a komédia tüze. Ez legkevésbé a második felvonásban áll, hiszen itt a szálak összegubancolását olyan pontosan, a „logarléc poézisével” komponálta meg a szerző, hogy a játék szinte maga magát szervezi. Az amúgy is rendkívül hosszú, a szituációkat többször kijátsza­tott előadást a rendező zenei betétekkel is megtűzdeli, ám az elhangzó számok nem te­szik teljesebbé a darabot, az élvezetet. (A szünetekben ren­dezett büfébeli sanzon-parádé kedves ötlet, de technikai meg. oldása, elhelyezése nem sze­rencsés I) A darab elkomorulását Nóg­rádi Róbert csupán egyetlen szereplő, a Kulka János által játszott hoppon maradt férj­szerető figurájának megválto­zásával igyekszik jelezni. Ám ez ellentmond a darab szelle­nézsii. Ott van a legtöbb régi­ség. Ezt mondta a tanár néni.- Aztán mire kell ez a sok ré­giség? A válasz most már egész bi­zonytalanul hangzott: — Azt . . . nem tudjuk. Talán kiállítás lesz. A gazda útnak eresztette őket. Néhány perc múlva már, a szomszédból viharzottak ki nagy sietve. A zsákmány egy jókora köcsög volt. A szőke srác minden kerítésoszlopnak nekiütötte, amig csak az iskolá­hoz nem értek. A köcsög kicsor­bult, talán be is szakadt. így sokkal régebbinek látszik. mének. így Kulka János meg­nyerő alakítása ellenére is a befejezés hitetlen. Az elő­adás játékstílusa alapjában véve ízléses, ugyanakkor meg­lehetősen heterogén: ahány szereplő, annyiféle színészi stí­lus van jelen a színpadon: van, aki csak jelzi a figuráját, s van, aki a triviális, a kabaré­humor eszközeitől sem riad vissza. A darab stílusát a legva­dabb túlzásokra csábító zic­cerszerepek mértéktartó, ízlé­ses, mégis frenetikusán komi­kus alakításával a Sólyom Ka­talin—Paál László kettős kép­viseli. Még egy színész van, aki tulajdonképpen kitűnően érti és éli szerepét, ez Faludy László, de a befejezés kedé­lyességéért a rendező mellett ő is nagyrészt felelős, mivel csak a szerep komikumát játsz- sza el, — egyébként kitűnően! —, az alak összetettségével adós marad. A többiek számá­ra — a már említett Kuka János, illetve Bánky Gábor, Va­jek Róbert, Sipos László, Do­bos Katalin, Koszta Gabriel­la, Lang Györgyi, Mátray Már­ta — ez az előadás kitűnő színészi stílusgyakorlat (vagy az lehetett volna). Emlékezés Darvas Józsefre Darvas József íróra, a népi írók mozgalmának egyik leg­jelentősebb, marxista szemléletű részvevőjére emlékeznek feb­ruárban, születésének 70. év­fordulója alkalmából. A Mező Imre úti temetőben lévő sírjánál koszorúzósi ünnep­séget rendeznek. Az Irodalom­történeti Társaság az évforduló alkalmából vándorülést rendez szülőhelyén, Orosházán. A ter­vek szerint a Viharsarok irodal­ma, népe, társadalma címmel megrendezendő vándorülésen idézik majd Darvas József alak­ját, elemzik, értékelik munkás­ságát, helyét a magyar iroda­lomban. Az iskoláinkban megvalósított reformok után is elég sokat kell gyermekeinknek otthon ta­nulniuk. Az otthoni tanulás eredményességét jelentősen emeli az ellenőrzés. Ennek egyik oka, hogy a szülők érdek­lődése, törődése fontos motivá­ció a tanulásban. Mert a gyer­mek tudja, hogy megnézik a leckéjét, és ha dicséretet kap a jó munkáért, szívesebben, eredményesebben tanul. Hiszen még a felnőtt is jobb kedvvel dolgozik, ha elismerik a mun­káját. A másik fontos oka, hogy a rendszeres ellenőrzés segít kialakítani bizonyos jó szokásokat, amelyek előbb a ta­nulásban, később a munkában arra késztetik a diákokat, hogy gondosan, fegyelmezetten és rrinéi jobb eredményt elérve végezzék munkájukat. Sokszor felvetődő, nehéz kér­dés: hogyan ellenőrizzük a ta­nulást a családban. Először az általános ellenőrzésről szólunk. Ennek során azt nézzük megr hogy mennyi feladat vár aznap gyermekünkre, milyen szóbeli és írásbeli leckéje van. Vagy a fü­zetekből, vagy az órarendből tudhatjuk ezt meg, vagy a kü­lön leckefüzetből, amelybe az iskolában beírják az otthoni ta- nulnivaló anyagot. Figyelemmel kell kísérnünk gyermekünket, hogy időben hozzákezd-e, kel­lő érdeklődéssel, figyelemmel tanul-e! Nem lenne helyes, ha közben másra is figyelne, zenét hallgatva, vagy gépiesen olvas­va a leckét, máson gondol­kodna, ábrándozna. Arra is gondolni kell, hogy az otthoni tanulás közben tartson szünetet a gyerek, óránként leqalább 10 percet, s közben pihenjen, mozogjon egy kicsit. Ugyanígy törődnünk kell azzal is, hogy megfelelő világításban tanul­jon, hogy a szükséges feltételek biztosítva legyenek: kellően meleg, jó levegő a helyiségben. Az írásbeli feladatok ellen­őrzése során legjobb, ha el­mondatjuk gyerekünkkel: mi volt a feladata, hogyan végez­te el, és miért így oldotta meg. Kérjük, hogy mondja el a fel­adatmegoldás lépéseit. Ha erre képes, akkor nemcsak ismeret­tel rendelkezik, hanem annak felhasználási képességével is — az az értékes tudás. Ne gondol­juk azt, hogy csak nagyobb iskolás gyermektől szabad ezt elvárni, már a kis elsőstől is sok mindent kérdezhetünk — akár egy betű írásáról, akár egy új szó értelmezéséről van szó, melyet elolvas az ábécés könyvből. A szóbeli feladatok ellenőr­zésének első lépése: megtudni Az Irodalmi kávéház sorozat már szép sikerre tekinthet visz- sza. Aki azonban a 135 éves Nádor Szálloda jubileumi ki­állítás anyagát végigböngész­te, láthatta, hogy kávéházi hangversenyek is voltak a múlt­ban, szép számmal. Ez adta az ötletet a rendezőknek (Orszá­gos Filharmónia, Baranya me­gyei Művelődési Központ, Ná­dor Szálloda) e kedves hagyo­mány felújításához, bízva ab­ban, hogy „Bach és Mozart muzsikája nem hat idegenül a patinás ház asztalai mellett sem." A januártól áprilisig tartó so­rozat közreműködői a Pécsi Nemzeti Színház énekesei, a Pécsi Filharmonikusok muzsiku­sai, illetve különböző összeállí­tású kamaraegyüttesei. gyermekünktől, hogyan szokta tőlük számon kérni a leckét a pedagógus. Mit kell tudni könyv nélkül, szóról szóra; ki kéri tő­lük a lecke elmondását saját szavaikkal, hogyan kérik a lé­nyeg kiemelését? Szükséges-e a felelés előtt vázlatpontokat fel­idézni, és ezekre támaszkodva elkezdeni a lecke részletes el­mondását? Különösen a gyer­mek új osztályba kerülése vagy új tanító, tanár belépése esetén nagyon fontos minderről tájé­kozódnia a szülőknek, hogy azonos követelményekkel segít­sék a tanuló munkáját. Hagy­ják nyugodtan beszélni a gyer­meket a lecke felmondása köz­ben, ne állítsák meg állandóan kérdésekkel. Ha elakad, segít­senek neki. Persze ne úgy, hogy szájába adják a feleletet, ha­nem próbáljanak kérdezni a kö­vetkező gondolatra — vagy saját ismereteikre, vagy a tankönyv anyagára támaszkodva. A tanulás ellenőrzésében nagyon fontos a tanulók ön­állóságra való nevelése. Para­dox gondolatnak tűnik: az el­lenőrzés segítségével eljuttatni a tanulót az önállóságig a ta­nulásban. Hogyan lehetséges ez? Hosszú ideig tartó, rendsze­res ellenőrzés során kialakítjuk a felelősségtudatot és a helyes tanulási szokásokat a gyermek­ben. Ennek során megértetjük vele az önellenőrzés fontossá­gát. Csak akkor mondja fel ne­künk a leckét, ha már ellenőriz­te önmaqát, ha már felmondta magának előzőleg. Ha hosz- szabb időn keresztül látjuk, hogy képes jól, eredményesen tanulni, megfelelő az önellen­őrzése, akkor megbeszéljük ve­le, hogy nem fogjuk állandóan ellenőrizni. És ha tartja jó ered­ményét, akkor a továbbiakban is a saját maga ellenőrzésére építünk. Már a legkisebb gyer­mek is büszke, ha önállóan vé­gezhet valamit, és ha bíznak benne, ez jobb munkára sar­kallja. Minden szülőt segít a tanulás ellenőrzésében az ellenőrző könyv figyelemmel kísérése. Forgassák állandóan, mert sok minden kitűnik belőle. Értesül­nek arról, hogyan tanul fiúk— lányuk, melyik tárgyból ered­ményes, és melyikből van szük­ség fokozottabb otthoni ellen­őrzésre. Arról is tudósít, hogyan viselkedik, miben válik ki, mi­ben marad el a követelmények­től. Tekintsék úgy az ellenőrző könyvecskét, mint az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat fontos eszközét. A helyszínhez illő művel, Bach Kóvéfcantófájával nyit a Muzsikáló kávéház 1982. ja­nuár 12-én este 8 órakor. A bachi derű és humor e nagy­szerű alkotása már 250 év táv­latából is tudósit a „fekete lé" szeretetéről, és Quodlibet (Min­denféle) c. műve is elhangzik ekkor. Bach kortársainak (Tele­mann, Boismortier, Fasch) fa­gottszonátái kerekítik egésszé a nyitó koncertet,! amelyen közire-,' működik Geöfz Judit, Benei Ka­talin, Vadász István, Vághelyi Gábor (ének), Zseni Nándor (fagott) Szkladányi Péter (fu­vola) és a vonósegyüttes. Vezé. nyel és csembalózik Hirsch Ben­ce. A továbbiakban havonta egy- egy kávéházi koncert hallható. Jegyek a Filharmónia pécsi iro­dájában és a helyszínen kap­hatók. H. J. Dohányzó uszoda Először nem hittem a sze­memnek ... Két hossz között kissé feljebb kapaszkodtam a medence szélén: kétségte­len: a pécsi fedett uszodá­ban, a „Hullám”-ban a ven­dégek dohányoznak. „Gon­datlanság — gondoltam —, egy figyelmetlen suhanc fe­lelőtlensége ...” Az úszó­mesterhez indultam, de kö­zelebb érve láttam, hogy ő is cigarettázik. A medence szélső pályáin karcsú, moz­gékony fiatal lányok és fiúk rótták a véget nem érő hosz. szakat; edzők irányításával javában tartott az úszóedzés. Vagy tizenöt gyerek tépte- taposta a vizet, hátrább pe­dig, a kismedencében, ugyanennyi hat-hétévesfor­ma nebuló ismerkedett az úszás alapelemeivel. Megkér­deztem három-négy felnőt­tet, csemetéikben gyönyörkö­dő apukákat és anyukákat: mit szólnak hozzá, hogy itt, a sátortető alatt a páradús zárt légtérben, a dohányzás megengedett. Csak egy idő­sebb hölgy (feltehetően nagymama) értett velem egyet. „Na és?!” - nézett rám értetlenül egy apuka, el­fordult, cigarettát vett elő és rágyújtott. A gyufaszálat a gondosan odakészített hamu- zók egyikébe dobta. Csillaghegytől Gyuláig az ország sok fedett vagy sátor­tetős uszodájában megfor­dultam már, de még sehol sem láttam, hogy a sport, a testedzés e helyein a do­hányzást megengedték vagy szigorúan ne tiltották volna. Nem a magam nevében, én egyébként dohányos va­gyok, de elsősorban az úszással most ismerkedő fiatal nemzedék nevében kérdezem: rendjén van-e ez így? Helyénvaló, hogy a pé­csi fedettben gyerekek szá­zai - oxigéndús levegő he­lyett, ami annyira kell a na­gyon is oxigénigényes úszás­hoz — dohányfüstös levegőt szívnak? Gondolom, a pécsi uszo­dában, amely sok tekintet­ben az ország hasonló léte­sítményei előtt jár, gyorsan megtalálják a helyes választ kérdésemre. Remélem, mi­előbb elszívhatom a békepi­pát az ügyben illetékesekkel - persze, csakis a sátortetőn kívül .. . Mert alatta, ha nem téve­dek, még balesetveszélyes is. Varga J. Nánay István Dr. Szeléndi Gábor Muzsikáló kávéház Kamarazenei sorozat a Nádorban A tanulás ellenőrzése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom