Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-05 / 4. szám
1982. január 5., kedd Dunántúlt napló 5 Cseri László felvétele Nem üstökös Megnyugtatásul közöljük a somogyhárságyíakkal, hogy j'anuár 1-én, fél egy és egy körött nem üstökös száguldott át a község égterében. A bajai csillag- vizsgálóban elmondták, hogy leereszkedő, vagyis elpusztuló műhold juthatott a körségből látható égtérbe, amelyben épp szétégett a műhold. S eközben húzta maga után a csaknem félméteres, halványkék csíkot északról délnek haladva. Ezt az égi jelenséget figyelték meg a falu lakói közül többen is, és emiatt riadóztatták telefonon a szerkesztőségünket két napon át. Miután az illetékesek megmagyarázták a furcsa tüneményt, mertük közölni, hogy nem üstökös fénylett Somogyhárscvgy szilveszteri—újévi egén. Februárban filmfesztivál Mint ahogy már hírül adtuk, a XIV. magyar játékfilmszemle 1982. február 5. és 9. között lesz Pécsett. A filmszemle intéző bizottsága Bernics Ferencnek, a szemle igazgatójának elnökletével tegnap ülést tartott. A szemleigazgató tájékoztatott arról, hogy a játékfilmszemle programja összeállt, s eszerint a nyitó díszelőadásra február 5-én 18 órakor kerül sor a Petőfi moziban. A szemle megnyitása után Fábri Zoltán Requiem című új filmje kezdi a .......1 Re ndkívüli szerencse a totón Variálásra nem jutott idő Négyszeres telitalálat Továbbra is havi ezer forinttal játszik A totózás történetében ilyen rendkívüli szerencsesorozatot még senki sem ért el, mint Hajdú János, 22 éves komlói lakos az 51. játékhéten. — Hogy történt?- A komlói totózó szombaton 3 óráig tart nyitva. Én akkor dolgoztam, és fél háromra értem a totózóba. Kitöltöttem a 40 forintos kollektív szelvényemet, és a két négyhasábos sima szelvényemet. Variálásra már nem jutott időm, ezért az utolsó szelvény mind a négy hasábjára azonos számok kerültek. Szerencsémre, hisz ezen értem el a négyszeres telitalálatot. Ezenkívül a kollektív szelvénnyel 12-es, négy 11-es és hat 10-es találatot értem el. A megyei tanács határozata értelmében A tanácsülés külsőségeit tekintve ugyan nem volt ünnepinek nevezhető: mégis a vajsz- lói moziba érkező tanácstagokon látszott, ez a tanácsülés mégiscsak más, mint a 'korábbiak Ugyanis január elsejei hatállyal Baranya megye Tanácsa nagyközséggé nyilvánította Vajszlót. A tanácsülést Púnak Dezső tanácstag nyitotta meg, külön is köszöntve a párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit, többek között Takács Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét. A napirendi pontok értelmében a Hazafias Népfront által jelölt végrehajtó bizottsági tagokat választotta meg a tanács. Ezt a társadalmi funkciót tizenegyen töltik be. A továbbiakban a jelölés alapján Katona Zoltánt választották meg tanácselnöknek. A testület Januártól nagyközség lett Yajszló négy elnökhelyettest választott: így Darabos Jenőt, Scheffer Károlyt, dr. Tóth Istvánt, valamint Kisgál Lajost A vb-titkára Vittayné dr. Painta Zsuzsa lett. A vezető testület a továbbiakban megválasztotta az új tanácsi bizottságokat és azok vezetőit, jóváhagyta a tanácstagi csoportok létszámát, majd megbízta az ügyrendi bizottságot a szervezeti és működési szabályzat módosításának kidolgozásával. A választást követően Katona Zoltán tanácselnök mondott köszönetét a bizalomért, majd Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra, aki bejelentette, hogy Baranya megye Tanácsának határozata értelmében január elsejétől Vajszlót nagyközséggé nyilvánították. Az erről szóló dokumentumot Katona Zoltán tanácselnök vette át Takács Gyulától. A tanácsülés az 1982. évi munkaterv megtárgyalásával, illetve annak elfogadásával zárult. — Mikor értesült a nyertes számokról? — Vasárnap a bányászszállón hallgattam a rádiót. Először nem akartam hinni a fülemnek, aztán meg azon izgultam, hogy érvényes legyen a szelvény. Hétfőn érdeklődtem a totózóban, milyenek az esélyeim. Aztán a Dunántúli Naplóból kedden megtudtam, enyém a millió! Akkor aztán kiabáltam a szálló folyosóján, és a barátaim szobájában, hogy megvan a millióm! — Mire forditja a váratlanul nyert összeget? — Hagyom a bankban, hogy kamatozzon. Februárban bevonulok katonának, már költeni sem akarok nagyon belőle. Amint leszerelek, egy lakást veszek magamnak, itt Komlón, mert továbbra is csillés maradok. Most 23 ezer forintot azért kiveszek belőle — felöltözöl és vásárolok egy tv-t a szobámba. — Volt már korábban is jelentős nyereménye? — Két évvel ezelőtt egy négyes találat a lottón; akkor 165 000 forintot kaptam. — A barátok? — A munkatársaim mindig nevettek, hogy örökösen a totóról beszélek. Akkor megfogadtam, hogy még 81-ben lesz egy telitalálatom. Hát sikerült. — Most abbahagyja a játékot, vagy többet fog rá költeni? — Nem változtatok a szokásomon. Továbbra is havi 1000 forint körüli összegért veszek szelvényt. — Mennyit nyert pontosan? — Egymillió-hetvenháromezer- hóromszázhúsz forint. Rengeteg. Á. E. Fotó: Radnai Béla filmek versengését. Versengését, hiszen a korábbi évek gyakorlatától eltérően ismét jutalmazza a zsűri a legjobb alkotásokat. A zsűri elnökének Berend T. Iván akadémikust kérték fel, s tagjai között három Baranya megyeit is találhatunk: dr. Bihari Ottó akadémikust, Eck Imre Kossuth- dijas balettművészt és dr. Nagy Józsel nyugalmazott pártmunkást, országgyűlési képviselőt. A zsűri egyébként a fődíjon kívül öt alkotói díjat, a Baranya megyei Tanács díját és a MAFILM négy díját adja át az arra méltó alkotásoknak és alkotóknak február 9-én este 7 órakor a Petőfi moziban. A hagyományokhoz híven a filmszemlén a múlt évi és az idei bemutatásra váró filmek szerepelnek. Ősbemutatója lesz a szemlén: a Rózsa János rendezte Kabalának, Bacsó Péter Fegnapelőttjének, Böszörményi Géza Szívzűrjének, Kézdi Kovács Zsolt A remény jogának, Gothár Péter Megáll az időjének, Moldován Domonkos Rontás és reménységének, Schiffer Pál A pártlogoltjának, Gyön- gyössi Imre és Kábái Barna A pusztai emberekjének, Surá- nyi András Az aranycsapatának. A tavalyi és a fesztiválig bemutatandó filmek közül szerepel Koltai Gábor A koncert, Szomjas György Kopaszkutya, Dargay Attila Vük, Jankovics Marcell Fehérlólia, Mészáros Márta Anna, Sára Sándor Néptanítók és Elátkozva a hatodik napot, Gazdag Gyula Bankett, Szabó István Mephisto, Palásthy György Szeleburdi csatád, Jan- csó Miklós A zsarnok szive, Bán Róbert Fogadó az, ,,örök világossághoz” és Kovács András Ideiglenes paradicsom című műve. A televízió három filmet mutat be: Borsodi Ervin Hangos- film-jét, Elek Judit Martino- vics-át s egy új tv-filmet. A fesztiválon a Szindbád műsorra tűzésével emlékeznek meg a nemrég elhunyt Huszárik Zoltánról, s négy előadáson mutatkozik be a 20 éves Balázs Béla Stúdió. A szokásokhoz híven a kiegészítő programban helyet kap az éjszakai vetítéseken 9 külföldi film is. A kiegészítő programokhoz tartozik egy BBS-kiállítás, valamint a televízió nagyszabású műsora a Pécsi Nemzeti Színházból, melyet egyenesben közvetítenek 5-én este. A kritika szakszerűsége címmel szerveznek vitát február 8-án (ennek vitaindítója nyomtatásban is megjelenik), a zsűri pedig 9-én délelőtt nyilvános ülést tart, ahol a szakma és a kritikusok mellett a közönség is részt vehet. 1965-ben volt először Pécsett játékfilmszemle — erre is emlékezik az a kiadvány, amely a magyar játékfilmszemlék történetét dolgozza fel, emellett több tanulmány is ekkor jelenik meg: témájuk a magyar film. A XIV. magyar jatékfilmszem- lének a Petőfi, a Kossuth és a Park mozi, valamint az IP júsági Ház ad otthont. Az intéző bizottság döntött a tájékoztatás mikéntjéről is: sajtóhirdetések, plakátok, szórólapok, műsorfüzetek segítik majd a közönség eligazodását a szemle eseményeiben. Humor A szilveszteri tévéműsorról vár talán most mélyreható kritikai elemzést a kedves olvasó, de csalódnia kell. Meglehet, erre is az a sors vár, ami a mostanság felkapott tréfa szerint az 1982-es esztendőt jellemzi: rosszabb lesz, mint az előző, s jobb, mint az utána következő. Ki erre emlékszik belőle, ki arra, van, aki örül, hogy a karikaturistákat is bevonták a műsorkészítésbe — szerinte jobbak, mint a hivatásos humoristák —, másvalaki szerint helyes is, hogy hagytak egy kis időt két nevetés közt a „feltöltődésre". Ameny- nyiben a humor szó eredetileg valóban a testben keringő nedveket jelentette, amelyeknek döntő szerepük van az egyén kedélyállapotára — akkor ez az utóbbi nézet is megállja a helyét. . . A humor szónál maradva, meglepetéssel láttam az Értelmező Szótárban két dolgot. Az egyik az, hogy a humor címszó közvetlenül a humbug után következik. Különös véletlen ... De lássuk csak a meghatározást, miszerint a humor „olyan derűs v. vidámnak látszó kedélyállapot, amely szellemes tréfálkozásban nyilatkozik meg”... Szóval: látszó. Ma már az ember semmiben sem lehet egészen biztos. Van, ami humornak látszik, és nem az. Van, ami nem látszik humornak, és mégis az — de milyen humor! Keserű és fogcsikorgató humor, szinte olyan, mint az élet maga. Egyik este Zelk Zoltánt idézte meg a televízió, aki csak mesélt ,és csak egyvalamiről: a háborúról. Annak is az egyik legsötétebb oldaláról, a munkaszolgálatról, azokról az eseményekről és gyötrelmekről, amiket ő átélt. A műsor minden sallang nélkül, puritán egyszerűséggel megcsinált, s épp ezért lebilincselő volt. A történetben egyszercsak fölbukkant egy bajszos paraszt-katona. Veres Péter. Akinek nem volt szalonnája, szilvát evett kenyérrel. De aztán Zelk Zoltán adott neki szalonnát, mert neki volt egy kevés. A költő utólag jót mulatott ezen az eseten, s azon is, hogy amikor később ezt Veres Péter megírta, nem akarták elhinni, föltételezték, hogy fordítva történt. Valójában még hihetetlenebb, humorosabb volt ebben a históriában az, ami épp csak megemlítődött: a többiek csodálkoztak, ez a kato- na-páTöszt tényleg egy író lenne? Nahát. . . Egy bajszos paraszt meg egy pesti munkaszolgálatos sétálgatnak este egy táborban, a háború közepén és ki tudja, miről diskurálnak . . Hogy azután fölbukkanjon egy még hajmeresztőbb nevetség: egy irodalombarát katonatiszt szállására invitálja a munkaszolgálatost és órákon át költészetről társalog vele, miközben — mert kényes az erkölcsökre, elkerülendő a korrupciót — nem kincstári étellel, csak a legénye által szedett málnával kínálja „vendégét” ... Kinyitja a cigarettás dobozt is, hogy „amikor csak akar, rágyújthat”. Később ez az úr azt is fölajánlja, hogy beköltözhetnek az istállójába. Zelk Zoltán magával visz még néhány művészt és berendezkedik az istállóban. A komoly emberek, mióta a világ világ, lenézték, likvidálták, semmibe vették, de legföljebb morzsákkal etették az írót, mint az igénytelen, mert a maga gyönyörűségére éneklő madarat. Az „igényesebb", komoly emberek, akik jól tudták, hogy a kedélyállapotot befolyásoló testnedvek hozzátartoznak az emberi élet egyensúlyához, néha málnával és cigarettával is kínálták az írót, hogy véle elcsevegve, önnön lelki kondíciójukat is karban tartsák, Ennél rettenetesebb humor igazán nincs a földön. H. E.
