Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-31 / 30. szám
1982. január 31., vasárnap Dunáimra napiö 5 uasamunpi nnacnziiu Mit ajánlanak az utazási irodák 1982-re? IBUSZ Autóbuszos országjáró programok i f Á A hatnapos körutazás egyik állomása: Sopron A hétvégi kettős munkaszüneti napokon nagyszerű lehe- tőséaek kínálkoznak országjáró túrákra, a hazai tájak megismerésére, kulturális és sport- programokkal egybekötött társas- és egyéni utazásokra. Üdülési alkalmak Az IBUSZ idei belföldi programja mindezek figyelembevételével jelentősen bővült. 1982- ben huszonöt autóbuszos országjáró-programot állítottak be, hét új üdülési alkalmat kínál az utazási iroda igen előnyös áron. Nagy figyelmet fordítanak a budapesti tavaszi fesztivál eseményeire, amelyekre a külföldiek mellett természetesen várják a hazai közönséget is. Az ügyfelek régi kívánságának eleget téve, idén még több saját autós túrát, kirándulást, utazást, üdülést szerveznek. A rokkantak, nyugdíjasok, gyerekes családok számára nyújtott 10—15 százalékos kedvezmények körét szintén bővítik. A központi programok mellett tartalmasabb, választékosabb programokat állítanak össze a megyei IBUSZ-igazga- tóságok is. A jól bevált bérletes utak köre is bővül. Új vállalkozásba kezdenek például a Vallások és műemlékek című bérletes sorozat beindításával. Jelentősen bővült a körutazások száma is. Az Észak-Dunán- túlra tervezett hatnapos körutazás keretében például Vi- segrád, Győr, Kapuyár, Sopron, Szombathely, Veszprém városával ismerkedhetnek majd meg a vállalkozó kedvű utasok. Érdekesnek ígérkezik a kétnapos somogyországi körutazás is. A háromnapos Őrség-Göcsej, valamint a kétnapos Gemenc— Pécs autóstúra kötetlen szórakozást, maradandó élményt ígér az autósoknak, motorosoknak. A hat-nyolcnapos nyári üdülési programban ki-ki pénztárcája erejéig bőségesen válogathat balatoni, budapesti termálvizi üdülési programok között. Saját gépkocsival A „Minden évben az IBUSZ- szal!” jelmondat szellemében az eddigieknél jóval gazdagabb külföldi program összeállításakor gondosan ügyeltek arra, hogy azok is érdekes, vonzó utazási lehetőségekhez jussanak, akik egyénileg, saját gépkocsijukkal szeretnének külföldre utazni. A tengerparti üdülések közül meglepően olcsó bulgáriai, szovjet-riviériai, jugoszláv tengerparti ajánlatokat kínál az IBUSZ nyári programja, de lehetőség van arra is, hcgv Cipruson, az olasz tengerparton, vagy éppen Spanyolországban nyaralhassunk az IBUSZ segítségével. El lehet jutni az IBUSZ-szal Franciaországba, Angliába, Belgiumba, Skandináviába is. A szocialista országokba szeivezett utazások köre, tematikája szintén jelentősen bővült. A kilenc- és tizennégy napos közép-ázsiai utak mellett igen érdekesnek ígérkezik a Szibériába, Mongóliába, Vietnamba, Koreába szervezett hosszabb távú és időtartamú utazás. Olcsó és izgalmas utakat ígér a hétvégi külföldi utazások terve is: Madridban, Rámában, Moszkvában, Lenin- grádban, Prágában, Isztambulban 3—6 napot tölthetünk. A hajóutak bő programjából nagy érdeklődésre tarthat számot a nyolcnapos Fekete-tengeri. A görög szigetekre két járatot is indítanak, 10 napos tartózkodással. Az IBUSZ ezúttal — fennállása óta - a leggazdagabb programot hirdette meg. — vf Nyolcvan éve született Jávor Pál A legszebb férfiszínész Az egyik legszebb magyar férfiszínésznek tartották. Ezért leggyakrabban snájdig katonatiszteket, elegáns szélhámosokat, lecsúszott dzsentriket alakított. Legtesthezállóbb szerepe Noszty Feri volt a Noszty fiú esete Tóth Marival film- változatában. De éppoly ideális Jókai-hős volt (Fekete gyémántok, Az új földesúr), mint Hel- tai- vagy Zilahy-figura (A 1 lies, Két fogoly). Azt már kevesebben tudják Jávor Pálról, hogy alkatától idegen drámai szerepekben is bizonyított: Peer Gynt volt, és Rank doktor a Nórában, Nagy István a Tanítónőben, és Petrucchio A makrancos hölgyben. Kár, hogy ezeket a színpadi szerepeit nem őrizte meg számunkra a filmszalag. Erzsébet) és Nagy Istvári (Bró- dy: Tanítónő). 1935-ben történik a „nagy robbantás", a Nemzeti Színház új vezetője, Németh Antal átcsábítja a víg- színházi társulat jelentős részét, köztük Jávort, aki Párizsban kapja meg a szerződési ajánlatot. Jávor nemzeti színházi szerződését: a szakma némi gyanakvással fogadta. Túlságosan szépfiúsnak és bonviván-alkatú- nak (mit tesz egy színész életében a szerepséma) találták ahhoz, hogy az ország első színházának legyen tagja. Jávor azonban, ahogy Magyar Bálint írja: „rácáfol a sanda jóslatokra. Németh Antal nyomban a mély vízbe dobja, a remekül összetanult színészpáros, Ódry és Bajor Gizi közé harmadiknak, a Váljunk el!- be . . . Nála is beigazolódott az az elgondolás, hogy a tehetséges művészt az állandó munka, a folytonos játszás fejlődéshez segíti. Jávor, aki kissé hónyaveti játékmodorával lett népszerű, negyvenévesen beérett, sok reményre jogosító jellemszínésszé fejlődött.” (Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története.) Ennek egyik legékesebb példája Ibsen Nórájának Rank doktora, amelyet har- mincötször játszott el (ez abban az időben sikerszériának számított). Jávor Pál számára tehát a nemzeti színházi évek meghozzák az igazi drámai szerepeket, amelyekben nemcsak külső adottságai, hanem belső képességei is érvényesülhettek: Bolond a Vízkeresztben, Orlando az Ahogy tetszikben, Mer- cutio a Rómeó és Júliában, Peer Gynt és Rank doktor. Jávor ekkor van sikerei tetőpontján. 1941-es éve például így alakul: a Nemzeti Színházban öt bemutatója van (többek között a Peer Gynt címszerepe és a Csalóka szivárvány főszerepe). Szinte minden este színpadon van; évi 239 előadást játszik. Emellett tíz filmet forgat. Az 1944-es év személyes életében és művészi pályafutásában egyaránt mélypont: a nyilasok Sopronkőhidára hurcolják. Ezután mór nemigen találja meg a helyét idehaza. Jávor igazi népszerűségét a film hozta meg. Már az 1929- es — utólag hangosított — némafilmben, a Csak egy kislány van a világon-ban osztatlan sikert aratott. Az első magyar hangosfilm, az 1931-ben készült A kék bálvány ugyan csúfos bukás, de Jávor népszerűségének ez már nem árt. Több mint tíz éven keresztül a magyar filmek elsőrangú sztárja. Ez indítja arra, hogy külföldön — Amerikában — is szerencsét próbáljon. Számítása azonban nem válik be (bár több filmet forgat), ezért halála előtt két évvel, 1957-ben visszatér Magyarországra. A sors iróniája, hogy a Nemzeti Színház tagjaként hal meg. A háború előtt több mint ötven filmet forgatott, alakját is ezek őrizték meg számunkra. A Halálos tavasz, a Noszty fiú esete Tóth Marival, a Dankó Pista, a Kerek Ferkó, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Hyppolit, a lakáj, Az új földesúr, a Valamit visz a víz, az Elnökkisasszony mind-mind hozzájárultak ahhoz az egyoldalú Jávorkép ‘kialakulásához, amelynek a „legszebb férfiszínész’' skatulyát is köszönhette. Mindig szakasztott olyan volt, amilyennek a közönség a szerepet elképzelte. És játszhatott akármit, „a Pali” volt, a testet öltött illúzió. Az álomlovag. Akár mint gróf, akár mint bankfiú. Akár mint kurtanemes, akár mint selyemfiú. Csak ilyennek hitte el a közönség mindegyiket, ahogy benne megjelent, semmiképp sem másnak . .. Mert ő volt „a Pali”. „A Pali” — Jávor Pál — ja- nurá 31-én lenne 80 éves. Ézsiás Erzsébet Filmszerepben Mezey Máriával Pedig Jávor Pál színpadi pályafutása is jelentős volt. Az aradi születésű művész a Szín- művészeti Akadémiára járt, majd 1922-ben elvégezte az Országos Színészegyesület iskoláját. Több fővárosi és vidéki színház után 1930-ban már a Vígszínház vezető művésze. A vígszínházi tagság rangot jelentett abban az időben. Jób Dániel igazgató korszaka ez, amikor a színház népszerűsége — kialakult művészi stílusa és erős társulata folytán — tetőpontján áll. Olyan művészek szerepelnek itt, mint Hegedűs Gyula, Gombaszögi Frida, Rajnai Gábor, Góth Sándor, a fiatalok közül Dayka Margit, Perczel Zita, Makay Margit, Ajtay Andor, Jávor ebben a nagy nevű társulatban is megállja a helyét. Vígszínház! öt évéhez jelentős színpadi szerepek sora fűződik, köztük Essex (Bruckner: Angliai Filmszerepben Tolnay Klárival 4NT4ÜK» kurblis gramofon F orgalmas bolt a fővárosban, a Szent István körút és a Néphadsereg utca sarkán: a Bizományi Áruház Vállalat stílbútor- és régiségüzlete. Kirakatai nincsenek, hatalmas üvegablakain belül, mint valami keleti bazárban, ott sorakozik a bolt vevőcsalogató árukészlete: antik holmik, különféle stílusirányzatú bútorok, csillárok, műtárgyak, régi órák, a falakon jeles festőművészek alkotásai. , — Múzeum ez — véli az egyik vevő —, a hangulata nem változott évtizedek óta, legfeljebb a portékák mások. Bejövök mindig, ha csak Pesten járok, mifelénk Bácsban ilyet nem lát az ember. Pedig megkedvelted a szépet ez a temérdek látnivaló. Egy-két darabot elnézegetnék otthon is, de itt nem az én pénztárcámhoz igazítják az árakat Ami igaz, igaz, nem filléres értékű bóvlikat vesztegetnek a bolt eladói. Egyedik darabok, az áruk is ennek megfelelő. Itt is a kereslet—kínálat törvénye diktál, s ahogy hallom, a kereslet mostanában korántsem lanyha. A pénztárnál, halomnyi ötszázassal fizet egy középkorú férfi. — Mit vásárolt? — Háromajtós szekrényt vettem — válaszolja. — Más utazik, telket gondoz, házat épít öregkorára, nekem ez a mániám. És az asszonynak is. Győrben, egy régi lakásban élünk, lassan minden zúg tele lesz régi bútorokkal. Gyerekünk nincs, ha eljön az ideje, felajánljuk gyűjteményünket valamelyik múzeumnak, magunkkal úgysem vihetjük majd ... Alacsony nő mustrálja szakavatotton a bútorokat. — Vásárolt már itt máskor is? — Hogyne vásároltam volna! — feleli. — Többször is. Van már nekem innen gobelines székem, méghozzá négy; itt vettem a csillárt, a vitrint és más apróságot, például gyertyatartókat. Most már csak gyönyörködni jövök, mióta nyugdíjból élek, lemondtam a vásárlásról, mert kevesebb a pénzem. Gesztesi Lászlóné üzletvezetőtől megtudhatjuk, hogy ennek az egyáltalán nem nagy boltnak évente 70 millió forint a forgalma és egy esetleges leltár e pillanatban is vagy 18 -20 millió forint értéket állapítana meg. — Honnan szerzik be több évtizedes működés után is az újabb és újabb bútorokat, műtárgyakat? — Nekem az a tapasztalatom — mondja az üzletvezető —, hogy állandó a körforgás. Azt persze sosem kérdezzük, hogy ki miért válik meg értékeitől, de tény, hogy többnyire az idősebbek hívják fel becsüseinket, tőlük kerül piacra a márkás bútorok nagy része. Ezeket aztán fiatalabbak vásárolják mea, akik maguk is megöregszenek egyszer, és kezdődik minden elölről. Cseh, német és ki tudja, milyen országbeli turisták vegyülnek a honi kíváncsiskodók közé. Abban a helyiségben, ahol az egykori paraszti élet relikviáit látni, szép számmal vásárolnak a külföldiek is, néhány darab százast, láthatóan, szívesen áldoznak egy-egy szép tányérért, ivókupáért. •- Vásárolnak-e itt pénzes külföldiek? — Olykor igen. De mindenkor felhívjuk rá a figyelmünket, hogy vanncfk védett értékek, amélyeket nem lehet deviza- hatósági engedély nélkül kivinni az országból. Ezek közé tartozik az ötvenévesnél korosabb bútor, márpedig nálunk ezek egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé. Ha valamiben bizonytalanok vagyunk, az Iparművészeti . Múzeum szakembereitől kapunk tájékoztatást. Az ország különböző részéből is jcJnnek hozzánk a vevők. Ahogy mondani szokták, vidéken is van pénz, és újabban már egyre inkább hozzávaló jóízlés is. Az üzletben tizenöten dolgoznak. Kereskedők, és egy kicsit mások is: tárlatvezetők. művészettörténészek. Speciális iskolai végzettségük nincs, viszont széles körű az ismeretük, amely kialakult a boltban töltött évek alatt. Forgalmas az üzlet, jönnek a gyűjtők, az alkalmi és a visz- szatérő látogatók, a külföldi turisták. Kurblis gramofon, faragott, oroszlános karosszék, csavart oszlopú könyvszekrény, kis asztalka, alatta még kisebbel, embernagyságú faszobor — sokféle bámulni való mindenütt. A tárgyakon BÁV-cédula, rajta az eladási ár, a 15 százalékos haszon, a becsüs neve. Itt majd mindennek ma- •gánszemély a tulajdonosa, többnyire előleg fejében adják át holmijukat értékesítésre a bizományinak. Itt csak gazdát cserélnek a kincsek. A teljes összeg az eladás után illeti meg az egykori tulajdonost. És ha sokáig porosodik valami az eladótérben? Erre is van megoldás, méghozzá az árleszállítás. Ehhez azonban ismét meg kell egyezni a felkínálóval. Fejér Gyula Eladó múzeum