Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-30 / 29. szám
Nemzetgazdaságok, kereskedelmi kapcsolatok, hitelek .Óránként 120 vérvizsgálat végezhető el a legnagyobb pontossággal és biztonsággal a magyar és NDK szakemberek által közösen kifejlesztett PH-1 elnevezésű készülékkel. A kórházi munkát nagyban megkönnyitö készüléket Budapesten és llmenauban egyaránt gyártják. Az NSZEP X. kongresszusán részt vett magyar küldöttség ellátogatott Drezdába és felkereste a Robotron Kombinát ottani gyárát. A képen: Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára megtekinti az üzem munkáját, ahol egyebek közt bemutatták neki az ESZR-család nagy teljesitményű számitógépe különféle egységeit. Magyar-NDK ipari együttműködés A PH-1 elnevezésű készüléket magyar és NDK-beli szakemberek közösen fejlesztették ki. A budapesti Medicor Művek és az ilmenaui Labortech- nik egyaránt gyártja ezt a kiváló terméket. Az elemzőkészülék úgyszólván pillanatok alatt készít vérképet, állapítja meg az emberi vér nyolc jellemző adatát. Óránként 120 vérvizsgálat készíthető vele. A készüléket már több magyar és NDK-beli kórházban használják. A magyar-NDK gazdasági együttműködés évről évre lendületesen fejlődik. Egyik legjelentősebb kapcsolatunk a gépjárműipar területén alakult ki. Eddig 27 ezer Ikarus autóbuszt szállított a MOGÜRT a Német Demokratikus Köztársaságnak, onnan pedig cserébe a többi között Trabant és Wartburg személygépkocsikat, továbbá tehergépkocsikat és pótkocsikat hoztunk be. Az NDK és o magyar vállalatok szoros együttműködését tükrözi egyebek közt az alkatrészek és részegységek növekvő cseréje. Magyarország például dinamókat szállít az NDK gépkocsilettel, vagyis a szocialista országokkal kereskedni akaró berendezésszállítókat, exportőröket, így például a gázcső-ügyletben csővonal fektetéséhez távirányító-rendszereket szállító francia Matra és Thomson cégeket. Nem becsülhető le az amerikai álláspont, mert az USA maga is jelentős arányt képvisel a Szovjetunió kereskedelmi forgalmában. Igaz, 1980-ban 56 százalékkal csökkent a kétoldalú szovjet—amerikai szállítások értéke, így ma már az USA inkább más keleti országokkal akarja csökkenteni a forgalmát. A teljes kelet—nyugati kereskedelemben az USA 7,7 milliárd dollár értékű szállítással vett részt 1980-ban, míg a teljes kelet—nyugati kereskedelem értékét nyugati vélemények 90 milliárd dollárra becsülik. De a kelet—nyugati áruforgalom fejlődésének legnagyobb akadálya rövid távon a jelenlegi kedvezőtlen világgazdasági helyzet. A gazdasági teljesítmények csökkenése a legtöbb tőkés piac beszűküléséhez vezet, egyre több országban „félnek" a külföldi konkurenciától; a hazai gazdaságokat kereskedelmi protekcionizmussal védelmezik. Emiatt a világkereskedelem már az elmúlt évben is csekély mennyiségi növekedést ért el, az idén pedig egyenesen csökkent. A dekonjunktúra elsősorban a tőkés gazdaságokat érinti, de mérséklődött a gazdasági növekedés a szocialista országokban is. A mérséklődés azonban gyárainak, cserébe NDK-gyárt- mányú kardántengelyeket kap a magyar autóbuszipar. A hagyományos lipcsei vásárokon mindig nagy sikerrel szerepelnek a magyar kiállítók. A múlt évi tavaszi vásáron például aranyérmet nyert a Metripond és a Műszeripari Kutatóintézet együttesen kifejlesztett, számítógéppel vezérelt mérlege, a Tensimik. A szellemes gyártmány jól használható a mezőgazdasági üzemekben a takarmánykeverésnél, a tengely- és keréknyomás megállapításánál, az olvasztóművek kokszadagolásakor, valamint a kórházi intenzív osztály betegei különféle vizsgálati adatainak rögzítésére és ellenőrzésére. A tavalyi két lipcsei vásáron a magyar külkereskedelmi vállalatok kétszáz—kétszáz millió rubel értékű kereskedelmi szerződést írtak alá. Köztük az egyik legnagyobb ügylet a Borsodi Vegyi Kombinát és az NDK-beli Buna Vegyi Kombinát között jött létre nyersanyagok és késztermékek kölcsönös szállítására. Gazdasági tervek Rekord deficitet és szigorú takarékossági programot irányoz elő a svéd kormány 1982-83-ra szóló költségvetési tervezete. A tervezet szerint a költségvetési hiány az adósságok után fizetendő kamatok óriási összege következtében meghaladná a 82 milliárd svéd koronát. A kormány nem irányozta elő az adók növelését, mivel az véleménye szerint kedvezőtlen kihatással lenne a gazdasági növekedésre, adóemelést csak a fűtőolajra és a benzinre terveznek. A deficit óriási összege ellenére a kormány viszonylag biztató képet festett az idei gazdasági kilátásokról : a nemzeti össztermék, amely tavaly 0,8 százalékkal csökkent, az idén a tervek szerint 1 százalékkal növekszik Bár a kormány programja az infláció 10 százalék alá történő leszorítását is előirányozza — a megélhetési költségek tavaly 15 százalékkal növekedtek - szakértők arra számítanak, hogy a bérből élő svédek átlagjövedelme az elkövetkező két évben 4 százalékkal csökken. Az ipari termelés 1982-ben várhatóan 3,5 százalékkal növekszik, szemben a tavalyi 2,5 százalékos visz- szaeséssel. Az export, amely tavaly stagnált, az idén a tervek szerint nem kevesebb, mint 7 százalékkal emelkedik, miközben az import mindössze 1 százalékkal bővül. A külkereskedelmi mérleg hiánya az előrejelzés szerint 13,6 milliárd korona lesz. * Az amerikai kereskedelmi minisztérium felmérése szerint 1982-ben az USA vállalatai nem tervezik beruházásaik gyorsabb növelését, sőt, az új üzemek építésére és berendezések vásárlására fordított kiadások 0,5 százalékos lefaragását fontolgatják. Ha a prognózis igaznak bizonyul, az 1974. évi recesszió óta ez lesz az első eset, hogy az amerikai gazdaság egy teljes év alatt nem növeli beruházási kiadásait. * Az osztrák kormány programot hagyott jóvá a gazdasági tevékenység felélénkítésére. A beruházásokra és az új munkahelyek teremtésére 5 milliárd schillinget irányoztak elő, az összeg legnagyobb részét a munkanélküliség által leginkább sújtott ágazat, az építőipar megsegítésére fordítják. A kormány azt reméli, hogy a munkanélküliséget a konjunk- túra-élénkítő program segítségével 3-ról 2,6 százalékra csökkenti. * Az NSZK idei konjunktúrakilátásait a nyugat-berlini DIW Gazdaságkutató Intézet az év kezdetén borúlátóbban ítéli meg, mint az ősszel közzétett prognózisában. A nemzeti össztermék (GNP) reálértékben csak 0,5 százalékkal nő. Borúlátó becslésük okául a szakértők mindenekelőtt a kedvezőtlenebb amerikai gazdasági fejlődést és annak világkereskedelemre való kihatását jelölik meg. Egyedüli biztató jel a teljesítménymérleg deficitjének csökkenése: az idén várhatóan 9 milliárd nyugatnémet márkára mérséklődik a tavalyi 24 milliárdról. Az előrejelzés szerint 1982 aligha lesz a fellendülés éve. Az NSZK költségvetési deficitjének az 1980-as szintre szorgalmazott csökkentése valószínűleg nem sikerül. A hiány az idén becslések szerint 60 milliárd nyugatnémet márka lesz, 9 milliárddal több, mint két évvel ezelőtt. A vállalati kapacitások kihasználtsága 85 százalékos szinttel az 1975-ös recessziós évnél is alacsonyabb lesz, s ez egyúttal 1960 óta a legrosszabb mutató az NSZK-ban. Kereskedelem Az elmúlt évben 15,7 százalékkal növekedett Brazília exportja, annak ellenére, hogy kávéból 1 milliárd dollárral kevesebb bevételre tett szert. A brazil kivitel értéke 23,3 milliárd dollárt ért el, ami némileg elmarad a 25—26 milliárd dolláros célkitűzéstől. Az import 1981-ben 3,8 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy az olajszámla 13,2 százalékkal növekedett és 10,6 milliárd dollárral terhelte meg a devizamérleget. Az idei évre a dél-amerikai ország 28 milliárd dollár értékű exportot és 25 milliárd dolláros importot tervez. A kormány növekvő eladásokra számít, főként kávéból, szójából, vasércből és narancsléből. * A Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat az Indiával folytatott kereskedelemben, és a hatalmas ázsiai ország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált az elmúlt évben. A két ország közti kereskedelmi forgalom értéke 1981-ben meghaladta a 25 milliárd rúpiát, noha mintegy 4 milliárd rúpiával elmaradt a tervezettől. India még egyetlen más országból sem bonyolított le ekkora forgalmat egyetlen év alatt. * 1981 első kilenc hónapjában 9.4 százalékkal nőtt a Jugoszláviába irányuló osztrák kivitel a megelőző év azonos időszakához képest, és értéke elérte a 6,4 milliárd schillinget. Ugyanezen időszakban viszont 7.4 százalékkal, 2 milliárd schil- lingre csökkent az Ausztriába irányuló jugoszláv export. * Tavaly 30 százalékkal nőtt a szovjet hajók dunai áruszállításának volumene. Az osztrák dunahajózási társaság sokoldalú együttműködést alakított ki a Dunán hajózó szovjet társasággal, az együttműködés információcserére és közös navigációs tervek készítésére is kiterjed. Izmail szovjet kikötőtől Linzig tavaly 600 ezer tonna vasércet szállítottak szovjet hajók, míg Linzből hengerelt acélt hajóztak el. A szovjet hajókat — mintegy tizet — Ausztriában, szovjet szakértők közreműködésével gyártották. Nemrég új, a legmodernebb berendezésekkel ellátott szovjet hajódokk épült fel Bécs kikötőjében. Kölcsönök A Világbank és fiókintézete, a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) összesen 485 millió dollár értékben nyújt fejlesztési kölcsönöket öt fejlődő országnak, valamint Romániának. Indonézia kapja a legnagyobb — 185 millió dolláros — kölcsönt egy évi 3 millió tonna kapacitású szénbánya kiépítésére Szumátra szigetén. Romániának a Világbank első ízben nyújt kölcsönt regionális mezőgazdaság-fejlesztési program végrehajtására. A pénzügyi segítség legnagyobb részét Moldva mezőgazdaságának gépesítésére fordítják. Mali 13,5 millió dolláros kölcsönt kap távközlési hálózatának fejlesztésére — helyi telefonrendszerek, valamint a fővárost a vidéki városokkal ösz- szekötő mikrohullámú rádió- rendszer kiépítésére. A Világbank által nyújtott hitelek kamata évi 11,6 százalék, az IDA által Malinak nyújtott kölcsön pedig kamatmentes. Az oldalt összeállította: Lombosi Jenő HÉTVÉGE 7. Kelet-nyugati kereskedelem - az enyhülésre várva Korunk egyik nagy kérdése: folytatódik-e a nyolcvanas években a kelet—nyugati kereskedelemnek a hetvenes években tapasztalt örvendetes fejlődése. Sok jel utal arra, hogy — legalábbis az elkövetkezendő 1—2 évben — nem. De mint ahogy az elmúlt két évben is tapasztalhattuk: mindig lehetnek olyan jelentős kezdeményezések — legutóbb a szovjet—nyugatnémet földgáz-cső üzlet —, amelyek újabb lökést adnak a kereskedelmi kapcsolatok és a forgalom bővülésének. Az elmúlt két évben az Egyesült Államok kormánya politikai tényezővé szerette volna tenni a fejlett tőkés és a szocialista országok közötti kereskedelmi kapcsolatok alakítását, pontosabban visszafejlesztésükkel megnehezíteni — szándéka szerint — a Szovjetunió és a többi KGST-ország gazdasági és politikai helyzetét. Soha annyit nem szerepelt az úgynevezett COCOM-lista a lapok hasábjain, nyilatkozatokban, tárgyalásokon, mint az elmúlt évben. A COCOM egy olyan bizottság neve, amelyet a multilaterális, vagyis a sokoldalú árukivitel ellenőrzésének összehangolására hoztak létre a NATO-tagországok még 1949- ben. Az évszám sok mindent elárul: a hidegháború legsötétebb időszaka volt ekkor. A COCOM-lista azon cikkeket sorolja fel, amelyeket „stratégiai okokból” nem szabad szállítani elsősorban a Szovjetuniónak, de más szocialista országnak sem. A listáról azért beszélnek gyakran mostanában, mert az Egyesült Államok egyrészt aktivizálni akarja a COCOM-ot, mely az enyhülés, azaz a 70-es évek idején formálissá vált. Másrészt azonban a COCOM- hoz tartozó több tagország felismerte a kelet—nyugati kereskedelem fontosságát, s szándékában áll fejleszteni. Ez az 1949-hez viszonyítva új helyzet — nevezetesen a NATO-n belüli „kereskedelempártiak és kereskedelemellenesek" megosztottsága — arra ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy nap mint ncrp elmarasztalja a Kenem volt olyan nagy mértékű, mint a tőkés világ legfejlettebb országainak zömében és ez ébren tartotta az üzleti körök érdeklődését a szocialista piacok iránt. A korábbi nagy tőkés eladási kedv és a Kelet vásárlási szándéka mindazonáltal veszített erejéből a közöttük lebonyolódó kereskedelem tartós kiegyensúlyozatlansága miatt. A dinamikusabb fejlesztést célul tűző szocialista országok szeretnék exportjukat növelni és takarékoskodnak azokkal a devizákkal, amelyekből tőkés importjukat fedezik. Jelentős tőkés külkereskedelmi mérleghiányuk miatt a keleti országok eladni szeretnének, akárcsak a pangó belföldi kereslettel küszködő tőkés országok. Ezt az ellentmondást — egyebek között — az úgynevezett kompenzációs ügyletek, azaz az olyan szerződések oldhatják fel, ahol áru ellenében árut szállítanak. Ma az ilyen ügyletek a teljes kelet—nyugati forgalom körülbelül 15 százalékát teszik ki. A kompenzációkat azonban számos relációban nem tekintik „jó üzletnek” a tőkések. A fejlett országok elsősorban nyersanyagokat szeretnének beszerezni gép- és berendezésszállításaik ellentételeként, de a Nyugatnak fontos nyersanyagokból a kelet-európai országok — a Szovjetunió kivételével — csekély mértékben rendelkeznek. Azok a nyersanyagok pedig, amelyekből szállítani tudnak, a világpiacon többnyire .leértékelődtek, s eladásuk számukra cserearány-romlással jár. Emiatt fordult a Nyugat érdeklődése elsősorban a Szovjetunió felé. A nagyobb meny- nyiségben szovjet nyersanyagot vásárló, vagy vásárolni szándékozó nyugati országokat az USA az úgynevezett függőségi viszony oldaláról támadja, azzal az érvrendszerrel, miszerint ne a Nyugat, hanem a Kelet kerüljön gazdasági függő viszonyba. Azaz a Nyugat ne legyen ráutaltja — vagy ha úgy tetszik: kiszolgáltatottja — a keleti (szovjet) szállításoknak, a Kelet viszont függjön a Nyugati technológiától. A szocialista országok tőkés behozatalában azonban az elmúlt év mór a gép- és berendezésimport részarányának csökkenését mutatta: alig haladta meg a 30 százalékot. (Korábban 40 százalék körül alakult.) A kapcsolatok súlyvesztésének lehetnénk tanúi, ha az ellentmondásos amerikai érvrendszer gyakorlati alkalmazására sor kerülne. De alárendelheti-e magát a kelet—nyugati kereskedelemben évi 12 milliárd dollár fölötti értékkel részt vevő NSZK, vagy a 4,5 milliárd dollár forgalmat lebonyolító Franciaország? Az érvek ellentmondásosságára utal az is, hogy az amerikai tőkés kereskedelmi érdekek is nehezen illeszkednek ehhez. A Le Monde című francia polgári napilap nem régen úgy fogalmazott, hogy az új amerikai politika „keresi magát”: ez abban nyilvánul meg, hogy „ideológus a szovjet blokkal szemben, de pragmatikus az üzleti körök miatt”. Nehéz megítélni, hogy ha a következetesen józan üzleti érdek kerekedne is felül, milyen dinamikával fejlődne a kelet—nyugati kereskedelem, s elérné-e a 70-es évek dinamikáját, amikor is tíz év alatt ötszörösére növekedett. Kövécs Gábor
