Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-26 / 25. szám

1982. január 26., kedd Dunántúli napló 5 „Tíz ujjal kell zongorázni Várospolitikai fórum a Mozgalmi Házban Űj fordulat- számmérő Új típusú, benzin- és dízel­motorral működő, személy- és tehergépkocsira egyaránt fel­szerelhető elektronikus fordu­latszámláló műszert gyártanak sorozatban a zalaegerszegi Egyesült Zalavölgye Termelőszö­vetkezet műszerészműhelyében. Az integrált áramkörű, számki- jelzéses műszer segíti a gép­jármű vezetőjét abban, hogy gazdaságos fordulatszámmal üzemeljen a motor és ne le­gyen túlfogyasztás. Ezenkívül az új műszer folyamatosan jelzi a megszakító állapotát is. A Za- laton nevű műszer már kapható a Műszaki Anyag- és Gépkeres­kedelmi Vállalat, az Autóker szaküzletekben és az ezermes­terboltokban. Csak német nyelven Klubalakulás a Nádorban A német nyelvnek különösen nagy keletje van Baranyában. Nemcsak azért, mivel itt nagy számban élnek rémet nemzeti­ségű állampolgárok, vagy mert német nemzetiségi rádiózás, te­levíziózás létezik a megyében és az óvodától a főiskoláig min­den szinten tanulható a német Baranya megyében. A német iránti érdeklődésbe igen bele­játszik az idegenforgalom, a turizmus, az hogy egyre többet utazunk, s ezzel a nyelvvel könnyen kontaktust teremthe­tünk a világ bármely pontján. És még nem említettük mind­ezek mellett a nyelvtudásnak a tudományos, a gazdasági élet­ben, a mindennapjainkban, a kereskedelemben, a vendéglá­tásban betöltött szerepét. Ezek a feltételek és lehetőségek itt Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnökének tájékoztatója a várospolitikai fórum résztvevőinek Újmecsekalja belváros felőli határán, a Mozgalmi Házban rendezte meg az idei év har­madik várospolitikai fórumát a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, a III. kerületi párt­vezetőség és a városi tanács. Újmecsekalja határán, de még­sem csak az újmecsekaljaiak- nak tartották ezt a fórumot, hi­szen kérdésekkel és személye­sen is képviseltették itt magu­kat a Ivov-kertvárosipk, belvá­rosiak és a szigeti városrész la­kói is, összesen több mint két­százan a Mozgalmi Ház zsúfo­lásig telt, szó szerint „pótszé­kes" nagytermében. S éppen ezért az eddigi 1982-es pécsi várospolitikai fórumok közül itt kellett a legtöbb kérdést meg­válaszolniuk a városi tanács ve­zetőinek, valamint a legfonto­sabb lakossági szolgáltatáso­kat végző vállalatok jelen levő képviselőinek. Dr. Pilaszanovich Imre, a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bi­zottsága elnökének megnyitója után, a legilletékesebb, a fórum vendégeként egyben némiképp házigazdái minőségben is Czente Gyula, a városi tanács elnöke tájékoztatta a részvevő­ket Pécs fejlődésének 1981-es eredményeiről és az idei tervek­ről, a város működtetésének gondjairól. Minden ilyen lakó- területi fórumnak legalapvetőbb formai kérdése, hogy milyen arányban szerepel a tájékozta­tóban az egész városra, vagy a város más részeire vonatkozó téma, s milyen arányban az adott városrészre vonatkozó. A mostani fórum részvevői szem­léletes tájékoztatót kaptak a tanácselnöktől a város egészé­re vonakozó gondokból, a mű­ködtetés alapelveiből, a vá­rospolitika gyakorlatából, ahol minden mindennel összefügg, s omely feladatok végrehajtása során — Czente Gyula szavaival élve — „mindig tíz ujjal kell zongorázni”. A városi tanács apparátusa a lakóterületi körzeti népfront­bizottságok jóvoltából előre írásban 84 kérdést kapott. Ép­pen ezért a válaszokat gyakran össze kellett vonni, s így persze veszítettek a konkrétságukból is. A témák közül csak néhányat tudunk kiemelni, annál is in­kább, mert a fórum lapzártáig nem fejeződött be. Az Istenkút környékiek pana­szolták, hogy rossz a lakóterü­letük kereskedelmi ellátottsága, kevés az üzlet. Az istenkúti is­kola közelébe egy 100 négyzet- méteres üzletet terveztek, de a kereskedelmi vállalatnak nincs pénze a megvalósítására, leg­alábbis egyelőre. Az Úttörő utcai iskola melletti telket a városi tanács is iskolai sport­pályának, illetve játszótérnek szánja, ahogy most a lakosság kérte. Létesítéséhez azonban társadalmi munka szükséges. A patkányok elszaporodását felpanaszló észrevételre a vá­lasz: idén a Krisztina tér kör­nyékén terveznek patkányirtást. A kevés zöldterületű szigeti vá­rosrészben még idén elkészül a Steinmetz Miklós tér környéké­nek tereprendezése, az útépí­tés, a fásítás. Az újmecsekaljai autóbusz-végállomás kiépítése szerepel ennek az ötéves terv­időszaknak a céljai között, de az bizonytalan, hogy idén mi­lyen fokig jut el ez a munka. D. I. A megelőzés, a fokozott védelem érdekében Bűnügyi kiállítás nyílt Pécsett Érdekes és tanulságos kiállí­tás nyílt meg tegnap déiután 4 órakor Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Akik a társadalmi tulajdon védelme érdekében kifejtett erőfeszítése­ket, vagy éppen a köztulajdon sérelmére elkövetett bűnügyeket figyelemmel kísérik, azok a be­mutatón látható tablókon ke­A gyors, szakszerű segítség életet menthet Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Az elsősegélynyújtó munkabizottság fontos szerepe a mozgalomban Közhely, de igaz: baleset mindenkor előfordulhat, az élet minden területén. A gyors se­gélynyújtás a szó legszorosabb értelmében létkérdés, hisz a szakszerű segítség életet ment­het. Hogy ehhez mindenkor és mindenhol megfelelő szakembe­rek legyenek, nagy segítséget ad a Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megyei vezetősége mel­lett működő elsősegélynyújtó munkabizottság, mely 1979-ben alakult, s elnöke dr. Farbaky Iván, a megyei mentőszervezet vezető főorvosa. — Mire terjed ki a munkabi­zottság tevékenysége? — Elsősorban elsősegélynyúj­tás oktatás szervezésére, lebo­nyolítására. Lényeges felada­tunk az általános- és középis­kolákban történő képzés: évente mintegy 7000 fiatalt képezünk ki elsősegélynyújtásra. De fog­lalkozunk a polgári védelem ke­belén belül elsősegélynyújtó al­egységek személyi és parancs­noki állományának továbbkép­zésével, üzemi és vállalati első­segélynyújtók, önkéntes ápoló­nők, első és másodéves medi­kusok képzésével, versenyek szervezésével. .- Hogyan értékeli a tartalmi munkát? — Oktató-nevelő munkánkban egyaránt magas a színvonal, s ez különösen érvényes a tanfo­lyamvezetők ténykedésére, aki­ket külön készítünk fel. Fokoza­tosan bevezettük a tanfolyam- záró vizsgáztatási rendszert, mely igen hasznosnak bizonyul. — Mik a jövőbeni feladatok? — Konkrét tervünk vízimentő alegység létrehozása, általános elsősegélynyújtó alegységek szervezése. De egyebek közt szorgalmazzuk a tanulók még nagyobb számú részvételét a tanfolyamokon, kezdeményezzük az Autóklub keretén belül mű­ködő CB-rádiósok elsősegély- nyújtó kiképzését, bevonásukat a mentők riasztásába. A Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megyei vezetősége teg­nap tartotta ülését Pécsett, me­lyen többek között a megyei el­sősegélynyújtó munkabizottság beszámolója hangzott el. R. N. resztül jó néhány ismert esettel találkozhatnak. A rendezőt — a Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányságot — „A népgazdaság és a társadal­mi tulajdon védelmének bűn­ügyi tapasztalatai Baranya me­gyében" című bemutatóra ko­ránt sem a kedvezőtlen tapasz­talatok késztették. Már csak azért sem mondható ez, mert a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnesetek száma — s utalt erre megnyitójában dr. Árgyelán János rendőrezre­des, főkapitány-helyettes is — hosszabb távon nem emelkedik. A megtörtént bűnesetek többsé­ge kisebb jelentőségű, alacsony kárértékű. A főkapitány-helyet­testől hallottuk azt is, hogy Ba­ranya megyében évente 800— 900 bűncselekményt követnek el a közös vagyon sérelmére, az így okozott kár 8—10 millió fo­rintot tesz ki. Ennek az összeg­nek azonban csak egy része té­rül meg, s ez már a másik ol­dalra hívja fel a figyelmet: a megelőzés fontosságára, illetve arra, hogy a lakosságot foko­zottan be kell vonni a köztulaj­don védelmébe. A kiállításon látható anyag — a bemutató egyébként két rész­re osztható: megtörtént bűn­ügyek dokumentumai, olyanok, amelyek „élesben" bizonyítékok voltak, illetve a megelőzést szol­gáló biztonságtechnikai felsze­relések — az utóbbi 3—4 év közismertebb bűneseteiről ad áttekintést, s megismerkedhet­nek a látogatók a jellegzetes bűnelkövetési módszerekkel is. Láthatóak — egyebek mellett — a Shell-ügy, a Fűszért-ügy, a Komló—Mecsekjános tsz-ben feltárt bűncselekmény dokumen­tumai, de — lévén megyei ta­pasztalatokról szó — a csempé­szet is szót kapott. élnek körülöttünk, sok ezer pé­csi és baranyai lakos körében, akiknek a számára tegnap este a Nádor Szálló vadásztermé­ben megindult a német-klub, a TIT égisze alatt. Háromheten­ként hétfő esténként 6 órakor kívánnak összejönni mindazok, akik számára a német nyelven való társalgás érdekes, vonzó dolog. Nemcsak nemzetiségi klubról lesz tehát szó, hanem németül beszélők klubjáról. Mint Kerner Lőrinctől, a Pécsi Rádió stúdióvezető-helyettesé­től megtudtuk, a kör iránt ér­deklődők között van villányi pedagógus, pécsi orvos, mér­nök és háziasszony, nyugdíjas és német lektor is. Az első fog­lalkozáson ötletgyűjtés zajlott, hiszen a résztvevők, a klubta­gok maguk állították össze a programot — azt, amivel fog­lalkozni szeretnének. Ezen belül elképzelhető, hogy maguk a klubtagok tartanak majd elő­adásokat, beszélgetéseket pl. gyógyászati kérdésekről, iro­dalmi témákról; estet rendez­nek hazai sváb íróval, Pécsre, a német tanszékre látogató mai német írókkal, költőkkel, és az estekre németül jól beszélő ha- zci színészeket is aktivizálnak. A programból nem marad ki a zene, a táncos mulatság és a német, a hazai sváb konyha sem a maga ínyencségeivel. Talán a régi pécsi, azaz „fünf- kirchner" hagyományokat is si­kerül feleleveníteni ... Értékelték a zsákbamacska-akció hasznosságát a MÉH-nél A Dél-Dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat és a Baranya megyei Úttörőelnökség kísérletképpen a téli szünidő alatt az általános iskolásoknak „zsákbamacska-akció"-t hirde­tett. A gyerekeknek egyénileg kellett a MÉH telephelyeire el­juttatni 5 kiló textil- vagy 10 kiló papírhulladékot. Az ellen­értéken felül egy borítékot is kaptak. A szerencsétől függött, hogy mit nyertek. A borítékokba mozijegyet, mozibérleteket, ce­ruzákat, matricákat, órarende­ket, hegyezőket, jelvényeket, varrókészleteket, pénztárcákat és kártyanaptárakat helyeztek. A bevitt hulladékot beleszámí­tották az iskolai úttörőcsapat gyűjtésébe is, az igazolólap se­gítségével. Beérkeztek a hulladékgyűjtés eredményei a MÉH-hez. Az ösz- szesítés szerint a legszorgalma­sabbak a pécsi általános isko­lások voltak — 2819 kiló papírt gyűjtöttek téli szünidőben. A legtöbbet az Építők útjai isko­lások szedték össze — 578 kiló papírt és 51 kiló rongyot. Má­sodik helyezett a Bánki Donát úti Általános Iskola — 580 kiló papírral és 10 kiló rongyhulla­dékkal. Egyes tanulók a szor­galmukért külön dicséretet ér­demelnek; BrunneI Zoltán 42 kiló papírt, Schätzt Erika 84 ki­ló papírt, Temesvári Mónika és Tibor 90 kiló papírt és 7 kiló textilt, Molnár Klára 54 kiló pa­pírt gyűjtött. A vidéki pajtások még rajtuk is túltettek: a mo­hácsi Kosztolányi Csaba 175 kiló papírt és a mohácsi Ma­gyarosi Attila 114 kiló papírt szállított a MÉH-telephelyre. A pécsi, siklósi, szigetvári, mohácsi és komlói MÉH-tele- pekre a téli szünidő alatt 5442 kiló papírt és 435 kiló textilt adtak le a gyerekek. Bebizo­nyosodott, hogy a gyerekek az egyéni gyűjtésükkel sok hasz­nos hulladékot tudnak össze­szedni, ezért a tavaszi szünet­ben már mind a négy megyé­ben részt vehetnek a gyerekek a „zsákbamacska-akció"-ban. Munkájukat serkenti még az is, hogy a pénzen, a borítékon fe­lül a legtöbbet gyűjtő gyere­kek közül választják ki azt, aki nyáron jutalomüdülésen, tábo­rozáson vesz majd részt. Á. E. Képernyő Második gazdaság Az elmúlt héten két nagyobb műsor is foglalkozott az új kis­vállalkozások problémáival, és ez tökéletesen érthető. Ma két­ségkívül ez jelenti a gazdálko­dás egyik legnagyobb kérdője­leket felmutató ágát. Ez a .. . mi is? A Tudósklubban termi­nológiai vita is folyt, második gazdaságnak vagy kisegítő gazdaságnak nevezzük-e ezt a képződményt. Az eg^ik véle­mény szerint a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy ez a szektor csak kiegészíti, segíti a fontos és meghatározó „első" gazda­ságot, a másik vélemény sze­rint viszont a „második" jelző szerencsésebb, mert jelzi egy­ben ennek a gazdaságnak az eltéréseit, másfajta működési elveit, mindazt a különbséget, ami elhanyagolhatatlan ennek vizsgálatakor. Akár így, akár úgy nevezzük is, tudnunk kell, hogy ez a gazdaság már eddig is meg­volt - részben az első gazda­ság réseiben —, s hogy „csak" a kisvállalkozások rendszerével bővült ebben az évben. A Tu­dósklub vitája azt is kifejezésre juttatta, hogy a tudományok még bőségesen tudnak olyan kérdéseket föltenni e probléma­körrel kapcsolatban, amire a válasz nem egyértelmű, amire a válasz még nem született — ta­lán nem is születhetett — meg. Nem tudjuk például, hogy vajon milyen hatással lesz a második gazdaság szélesebb körű kibontakozása az elsőre. Azoknak lesz-e igazuk, okik fél­tik az állami szektort, mert — például — a kisvállalkozások kiszippantják belőle a legjobb munkaerőt, vagy azoknak, akik bíznak benne, hogy a második gazdaság kibontakozása tisztá- zólag és élénkítőleg hat majd vissza rá. Nem tudjuk azt sem, hogyan dől el a vita: az új szisz­téma az állam részleges és időle­ges visszavonulását jelenti-e ezen a területen, vagy inkább arról van szó, hogy az állami irányí­tás nemcsak a közvetlen mód­szerek révén képzelhető el. Hogy ezeken és más kérdése­ken vita van, az egyáltalán nem baj. Egyrészt azért nem, mert a jövőbe látás képességé­ről mindörökre kiderült, hogy hamis illúzió, s több kárt okoz, mint hasznot, másrészt pedig azért nem. mert a valódi igaz­ságok csak valódi vitákban kristályosodhatnak ki. Nagy azonban a társadalom érdeklődése olyan kérdések iránt is, amelyeket nem a má­sodik gazdaság okoz éppen, de az segít felszínre hozni, kiélez­ni. Mennyiben függ össze az egyes ember jövedelme azzal a ténnyel, hogy mennyi új értéket hoz létre a társadalomnak? Más megközelítésben hogyan lehet kialakítani a többletmun­kával arányos jövedelmek har­monikus rendszerét? Elég-e a társadalom toleranciája ennek a — várhatóan kiéleződő — problémának az elviselésére? Igaz-e az a vélemény, hogy a jelentős túlmunka („klasszikus" példával: a szocialista szektor­ban dolgozó kőműves hétvégi házépítése) legalább annyi embert fölemel, mint amennyit lealacsonyít? Hogy férnek meg majd kultúrpolitikai célkitűzé­seink gazdasági céljainkkal, mégha azok szükségszerűségén nem is vitatkozik senki? A kérdéseket tovább lehetne sorolni. A válaszokra — nyil­vánvalóan - várni kell egy ki­csit. Gazdasági eredményeink, politika, tudomány együtt adják majd meg — s persze minde­nekelőtt az élet maga. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom