Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-02 / 1. szám
1981-ben is nőtt a lakossági betétállomány Kedvező hitelfeltételek a lakásépítéshez- felújításhoz Interjú Szirmai Jenővel, az OTP vezér- | igazgatójával A lakossági betétállomány növekedése, vagy mérséklődése, a hitelállomány változása hű tükre az életszínvonal alakulásának. Takarékos nép vagyunk. Megállapítható ez abból is, hogy évről-évre emelkedik a betétkönyvekben elhelyezett forintok száma a nehezebb gazdasági helyzet ellenére. Az év vége a számvetés ideje: ebből az alkalomból Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója interjút adott a HDN számára. — Valóban takarékos nép vagyunk — kezdte Szirmai Jenő, majd így folytatta. — A lakossági betétállomány az év végére elérte a 158 milliárd forintot. Ebben az esztendőben országosan 8 milliárdos betétnövekedéssel számoltunk, e helyett 13 milliárd forinttal emelkedett a betét országosan. Az 1979—80- as évben bekövetkezett mérsékeltebb betételhelyezés helyett az elmúlt esztendő derekától, ismét felgyorsult a betétállomány növekedése. Ami az OTP hitelezését illeti, a következőket mondhatom. Az 1981-es év végéig a különböző hitelek ösz- szege meghaladta a százmilli- árd forintot, melynek döntő hányadát — megközelítőleg kilencven százalékát — lakásépítésre és felújításra vett igénybe a lakosság. Különben, az utóbbi három évben legalább húsz százalékkal emelkedett a lakáskorszerűsítésre igénybe vett hitelállomány. — Gondolom, ebben az is közrejátszott, hogy 1981-től a lakásépítési hitelek felső határát kétszázezer forintra emelték, sőt a típustervek, megvalósításánál ez az összeg további tíz százalékkal emelhető. — Egészen bizonyos, hogy így van. De hadd folytassam azzal, hogy 1981-ben országosan nyolcvanezer lakás épült meg. ami a terv teljesítését jelenti és ebből a meny- nyiségből tizennyolcezerrel részesedik az OTP. A mi beruházásunkban megvalósuló lakások fele a munkáslakás akciók keretében épült fel és az átadott új otthonok mintegy hatvan százalékába a fiatalok költöznek. — Az elkövetkezendő években várhatóan mind nagyobb igény lesz a lakásfelújításokra és ezzel összefüggésben a hitelekre. Pécsett is előtérbe került a belváros rekonstrukciója, ahol számtalan épület magán- tulajdonban van. Várható-e, hogy a folyósítható százezer forintos hitelkeretet növeli az OTP? — A lakásfelújítási hitelkeretet 1981-ben emeltük meg, így ezzel nem számolunk a közeljövőben. A költségvetés, a felújítási terv benyújtását követően ugyanolyan feltételek mellett igényelhetik a belvárosban élők e hitelt, mint mások. Egyébként szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az OTP minden olyan kezdeményezést, ami emeletráepítést, tetőtérbeépítést tervez, örömmel üdvözöl, mert ez a lakásállomány növelését, e gondok enyhítését jelenti. — Kérem, beszéljünk a különböző termelési hitelekről, hiszen az utóbbi években jelentősen fellendült a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kisiparosok értékteremtő tevékenysége és ezzel együtt nőtt a hiteligény is. — Valóban így van. Éppen ezért az OTP is szorgalmazza a különböző termelési ágazatokban, a szolgáltatások terén a fejlődést azzal is, hogy termelési hiteleket nyújt. Egyébként éppen az idén növeltük jelentősen, az igénybe vehető hitelkereteket. Például, a kisiparosok akár kétszázezer forint hitelt is igénybevehetnek, ha műhelyt, vagy üzlethelyiséget építenek. E körbe tartozik többek között a kistársulások kérdése is. Kidolgoztuk az új hitel- konstrukciót, ami most lép érvénybe. — A jelenlegi tervidőszakban szigorúbb feltételek közepette, nehezebb gazdasági környezetben élünk. Az OTP, mint a lakosság bankja, miképpen vette és veszi mindezt figyelembe? — Alapvető feladatunknak tekintjük a jövőben is, hogy sajátos lehetőségeinkkel segítsük az életkörülmények megtartását. Nemrég, húsz évre visszamenőleg áttekintettük a lakossági betétállomány kamatainak alakulását, összevetve a fogyasztói áremelésekkel. Megállapítottuk, hogy két év kivételével a lakosság megkapta a betétben elhelyezett pénz értékét. Egyébként elhatározott célunk — és ez csak természetes —, hogy a tartósan elhelyezett betétek kamatai haladják meg a fogyasztói árváltozásokat. Salamon Gyula Energiatakarékosság kecskével Az igénytelen kecske, az elgyomosodott, semmi másra nem való legelők, a gaztengerek és bozótosok legjobb hasznosítója. A legfrisebb becslés szerint hazánk kecskeállománya 20 000 darab, amelyből évente 150 tonna vágógida - ez az egyik legjobb dollárcikk. Ezenkívül 4—4,5 millió liter, a kórházak által keresett kecsketej származik tőlük. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát mellett a túrái, a várpalotai, a tardosbányai, a szigetcsépi és a harsányi tsz-ek is megkezdték a nagyüzemi kecsketartóst. Baranyában egyelőre csak kistermelők foglalkoznak kecskével. A szánentáli és az őzbarna fajták keresztezéséből származó hibridkecske, a szokásos 300 liter tej helyett, évi 600—800 kilogramm tejet ad és anyánként 1,8—2 vágógidát. A termelők most akciót indítottak a Kecsketenyésztők Szövetségének létrehozására, amely országosan koordinálná a termelést és a forgalmazást. A húsipar és a tejipar nagy tömegű áru esetében hajlandó foglalkozni a vágógidák, illetve a kecsketej felvásárlásával. Újdonságok 1982-ben Zselic helyett Baranya expressz ízelítőt szeretnénk adni a várhatóan janurtól életbe lépő gazdasági jellegű rendelkezésekből, intézkedésekből. Első hallásra belső, így például könyvelési ügynek tűnnek, de valójában kihatással lesznek a dolgozókra is, hogy még jobb minőségű munkát végezzenek. Csajka a csodatehén? Egy év glatt négy borjú 5000 liter tej — Mondok magának egy biológiai érdekességet. Szentlőrin- cen, mióta az Úttörő Tsz fennáll, nem fordult elő, hogy egy tehén egy évben kétszer ellett, először januárban egy borjút, az ugye most lesz egy éves, és aztán novemberben ismét, de ezúttal hármas ikreket. A népes család Kacsótón látható. Gergely László, szentőrinci tsz-elnök szavait Hollósi Ernő telepvezető is meqerősíti. — Valóban így történt. A 2475-ös Csajka, született 1975. december 3-án, saját nevelésű, tiszta vérű magyartarka anyától, (apja a 3842-es GALANT vöröstarka homozigóta Holstein- friz magyartarka keresztezésű mesterségesen termékenyítő bika), szóval ez a hat éves Csajka tehén eddig három borjút nevelt. Első leánya sajnos elvetélt most az állatkórházban. Csajka azonban, amelyben csak 25 százalék Holsteinfriz vér van, 1981-ben megdöntött mindenféle rekordot. Január 5-én egy egészséges üszőborjút, november 25-én pedig két bikaborjút és egy kis üszőt hozott a világra. A hármasikrek egyenként 25—30 kilóval születtek, de olyan gyorsan és könnyen, hogy az éjjeliőr nem is ért rá állatorvosért szaladni, maga bábá§; kodott az el lésnél. Mióta a szaporodásbiológusok szigorú állatorvosi ellenőrzés mellett Enzaprosttal és más hormonkészítményekkel serkentik a tüszőképződést, nem ritka a hármas- négyes iker- ellés. Szentlőrincen is használják az Enzaprostot. Hollósi Ernő és dr. Reményi Ottó állatorvos egybehangzó állításo szerint, azonban Csajka nem szőrűit hormonkezelésre. Csak egyszerűen rendkívül szapora egyed, még sosem vetélt el, a hármas ikreit is egészségben hozta a világra. Ráadásul napi 30 liter tejet termel, ez évi 5000 liter, ami magasan meghaladja a kacsótai telep egyébként nem lebecsülendő 4200 literes át- laaát. sajnos egyáltalán nem jellemző. A két ellés közti idő megyei átlagban csak 450—500 nap. Kiválóan egészséges egyeddel van tehát dolgunk. Kár, hogy vegyesivarú ikreknél, ahol az androgén, tehát a hímhatás érvényesül, az üsző rendszerint vagy ííermofrodita, vagy steril, a legritkább esetben termékeny, így a kis üsző valószínűleg a hizlaldába megy. — Gyakori eset, hogy egy év alatt kétszer ellik egy tehén? — kérdezem dr. Reményi Ottó állatorvost. — Ez önmagában nem biológiai szenzáció, hisz a tehén vemhességi ideje 285 nap, tehát a Csajka két ellés közti 300—320 napja bőven belefér az évbe. Más kérdés, hogy ez Hústípusú telepeken nagyon örülnének a hármas ikreknek, hisz ott a borjú a produktum, a tej nem számít. Kacsóta tejhasznosítású telep s a tejtípusnál jobban örülnek annak, ha egy tehén egyszerre egy egészséges üszőborjút hoz a világra jó pe- digrével, ami kevéssé viseli meg az anyai szervezetet. Csajkánál persze ez is megtörtént. A múlt év januárjában született, három nap múlva eqyéves leányát továbbtenyésztik, remélhetőleg viszi magával az anyai örökséget, a naqy szaporaságot, a könnyű e 1 lést és a bő termelést. Ha nincs is szó biológiai szenzációról, sok ilyen Csajka tehén kellene a baranyai tenyészetekbe . .. —Rné— TELEX... TELEX... TELEX... űz első előfizető a kaposvári MTI-kirendeltség volt, az 1000. a hímesházi tsz lesz A NEDIX—5W „csodákra” képes Körözvényleadás és üzenetrögzítés A szó elszáll, az írás megmarad . . . Bizonyára ez a régi felismerés is hozzájárult a telex térhódításához. Más előnyei is vannak: nem zsúfolt, az üzenet irattórozható és lényegében tárcsázással a világ majd mindegyik telexelőfizetője gyorsan elérhető, A Pécsi Postaigazgatóság területén az első telex előfizető a kaposvári MTI kirendeltség volt 1950-ben. Az ezredik a hímesházi Petőfi Tsz lesz 1982. január elején. Az eltelt több mint három évtized telexváltozásait foglalja össze a Pécsi Postaigazgatóságon Bállá Jenő, a távközlési műszaki osztály vezetőhelyettese és Horváth Tibor távíró műszaki előadó, A hőskort a „csillagrendszer” jellemezte: minden előfizető érpárja a budapesti kézi kezelésű központba futott be, a kisasszonyok „madzagolták” össze az előfizetőket. Az első baranyai előfizető a komlói szénbánya volt 1953. december 5-től, a második a DÉDÁSZ. A budapesti kézi központot 1953-ban 40-es automata központ váltotta fel — még csak annyian vették igénybe. A készülékek a világháborúból ránk maradt német Siemens, és Lorenz, az amerikai Teletype típusúak voltak. A háború után hazánkban az olasz Olivetti cég gyártotta telexgépek voltak az első újak. A KGST országokban elsőként az NDK jelentkezett az RFT-gépekkel a hatvanas évek elejétől Ezeket a Siemens licence alapján Csehszlovákiában gyártott T— 100-as szorította ki. Ez a készülék a korábbiak minden jó tulajdonságát ötvözi, nagyon csendes, valamennyi mellék- szerelvényét — központhívót, vevőlyukasztót, gépadót — beleépítettek. Mivel 1978. január 1-től az előfizetőnek kötelessége telexgépet vásárolni, a Magyar Posta a T—100-ast ajánlja. A jövő a félelektronikus telexgépeké, q legtöbbet jelenleg a Siemens T—1000 típus tudja. Az első pécsi kézikapcsolású 40-es központot 1957-ben adták át. Az első 80-as automata központ 1963-ban már mind a 45 előfizetőjét bekapcsolta az országos telex előfizetői távhívásos rendszerbe — ez q központ bővítésekkel üzemelt 1972-ig. Az új pécsi 400- as főközpont — mely 700-asra bővíthető — 72-től üzemel. (Mellékközpontja: Kaposvár és Szekszárd). Az 5 vidéki főközpont Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen és Veszprém — mellékközpontja Zalaegerszeg és Keszthely — mindegyikének mindegyikkel van közvetlen ösz. szeköttetése. Az előfizetések száma növekedett az ipari üzemek decentralizálásával, a mezőgazdasági üzemek erősödésével. Az idő pénz! Amíg sok helyütt fél napot kellett várni, hogy a kéri kapcsolású telefonközpont meghozza a hívott számot, addig telexen pillanatok alatt kapcsolatot lehetett teremteni a nagyvilággal. A Pécsi Postaigazgatóság 1975-ben 105 új telexelőfizetővel gyarapodott. Ez volt a csúcs. Éves átlagban várhatóan 50 előfizetői igényt elégít ki a postaiqazga- tóság 1985-ig. A telexelőfizetőknek új szolgáltatást vezetett be a Magyar Posta 1981. áprilisától. A Nedix—510 japán gyártmányú számítógép vezérlésű elektronikus telex és adatkapcsoló központ Budapesten „csodára" képes. Központja a telexnek, a Magyar Posta belföldi és nemzetközi távíró hálózatának a kis- és a nagysebességű adat- átviteli hálózatnak, A vidéki előfizetőknek kérésre közli a levelezési időt, információt ad az úi előfizetőkről, az MNB valutaárfolyamáról, stb. Külön előfizetési díjért a Nedix—510 egyszerre 15 állomásnak adja le a körözvényszöveget és üzenetet is közvetít. Murányi László A gazdasági egységekben módosítják a szabályzóelemeket, hogy egyebek között javuljon a hatékonyság, a vállalati és a nemzeti jövedelem közti összhang pedig jobb legyen. Szükség van az export gazdaságosságára, ezt kívánja segíteni több intézkedés is, például a ruházati, a gép- és a bútoriparban, a jól exportálók viszont még több támogatásban részesülnek. A rubelelszámolású export szabályozásában további alapvető változás várható, hogy az exportálókat ösztönözzék az eredményesebb ármunkára, valamint a gazdaságos áruszerkezet kialakítására. Fontos cél a készlet-, a bér- és a munkaerőgazdálkodás javítása is és ennek érdekében változik a bankkamat, valamint a bérjárulék. örömhír a szövetkezetét alapító kisvállalkozóknak, hogy tehergépkocsit vásárolhatnak maximum 5 tonnáig és remélhetőleg az OTP hitelt nyújt ehhez. * Az ötnapos munkahétre való átállás miatt sok minden változik 1982-től. Mint például december 29-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét, és abban a szabadságrendszert. Január 1- től az évi alapszabadság 12 napról 15-re emelkedett, a munkaviszony alapján járó pót- szabadság viszont az eddigi kettő helyett háromévenként ugrik egy nappal, legfeljebb azonban évi 9 munkanapig terjedhet. A január 1-én hatályba lépő pénzügyminiszteri rendelet értelmében az Állami Biztosító emeli a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás évi díját: magán autótulajdonosok évi 960 forint, a közületi gépjármű üzemben tartói 3200, a motor- kerékpár tulajdonosok 150 forintot fizetnek ezentúl. Újdonság még az Állami Biztosítónál, hogy 1982-től a kisvállalkozásokat is lehet biztosítani. Január 1-től, illetve 3-tól térnek át az egészségügyi intézmények, valamint a posta is az ötnapos munkahétre. A posta- hivatalok nyitvatartási ideje úgy módosul, hoqy a kishivatalok szombaton zárva lesznek, pénteken viszont 8-tól 17 óráig lesznek nyitva, a járási székhelyek és városok hivatalai szombaton 8-tól 12-ig, a megyei hivatalok szombaton 14 óráig, valamint vasárnap is nyitva lesznek 12 óráig. A közlekedésben is lesznek változások. A Volán vállalatoknál január 1-től 2300 helyi és 4000 helyközi járat menetrendje módosul. Például Pécsett 50 indulási időpont változik, főként a 26-os, 29-es, 32-es, 34-es, 36-os és a 39 A viszonylaté autóbuszjáratoknál. Ehhez hasonló méretű változások lesznek a MÁV-menet- rendben is január 3-tól. A hivatalos menetrendet ezért a módosításokat tartalmazó 80 oldalas füzettel egészítették ki, amelyet a jegypénztáraknál lehet megvásárolni. Erre leginkább a Kaposvár, Szekszárd, Dombóvár, valamint Beremend, Siklós, Barcs környékén rendszeresen vasúton utazóknak lesz szükségük, hiszen a változások zöme ezeket a helységeket érinti a Dél-Dunántúlon. A dolgozók utazási kedvezménye is változik annyiban, hogy a munkáltató utazási hozzájáru- sa 25 százalékkal emelkedik. A pécsi körzetben május 23-án életbe lépő új MÁV-menetrend hoz csak változásokat. Érdekesség, hogy a Budapest-Pécs vonal villamosítása utáni helyzetre felkészülve már idén május végétől megszűnik a Zselic- expressz és a helyébe lépő Ba- ranya-expresszen nem lesz kaposvári vonatrész. Kaposvárnak csak egy, a Somogy-ex- pressz marad. A Zselic-expressz helyett Kaposvárra egy gyorsvonat közlekedik, amelyen bajai vonatrészek is lesznek. A bajai vonatrészt Sárboqárdon kapcsolják le. Cs. J.-D. I.
