Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-23 / 22. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 22. szám 1982. január 23., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja flz erősebb Zárszámadás segítse a gyengét Baksán (3. oldal) (13. oldal) Nemzetközi ■ X fl kosáiisnó magazin (9. oldal) (7. oldal)- Házunk tája Vaklámpák (7. oldal) (12. oldal) Felelősség a politika alakításában A z átlagéletkor meghosz- szabbodása örvendetes jelenség, a fejlődés tünete és eredménye, de természetesen általa az egész társadalom életében bizonyos értelemben és fokig új helyzet áll elő. Mind több lesz abszolút értelemben, s a társadalmon belüli nemzedékek arányát tekintve is azok száma, akik aktív dolgozó éveiket letöltve még jó erőben, egészségben, sokáig élnek. A nyugdíjkort elért emberek életmódjának, sajátos igényei kielégítésének, a társadalomban elfoglalt helyének kérdései, gondjai, feladatai az utóbbi években előtérbe kerültek. Ezúttal és e helyen csak e téma egyetlen vonatkozásáról szeretnénk szólni, arról a helyzetről, azokról a feladatokról, amelyek e tekintetben a pórt életét és tevékenységét kell hogy jellemezzék. A pártéletben ez a jelenség mindenek előtt a lakóterületi-körzeti pórtalapszervezetek munkájára irányítja a figyelmet, hiszen a nyugdíjkort elért párttagok túlnyomó többsége ezekben az alapszervezetek' ben végzi a pártmunkáját, ezekben politizál. Tévedés lenne azt hinni, hogy a párt életében itt valami merőben új feladatról van szó, hiszen a lakóterületi-körzeti pártszervezeteknek jelentős hagyományai vannak nálunk: elég talán a felszabadulás utáni politikai küzdelmekre, vagy az ellenforradalom utáni konszolidációért vívott harcokra emlékeztetni. És a konszolidáció után, tehát az utóbbi évtizedekben is eredményesen vettek részt annak a feladatnak a végrehajtásában, amely minden párt- szervezet kötelessége: a pórt politikájának érvényesítése. Most azonban, o bevezetőben már említett okból is fontos, hogy még nagyobb figyelmet szenteljünk ezeknek a pártalapszervezeteknek. Körültekintően kell elemeznünk sajátosságaikat. Alaposabban kell látnunk és láttatnunk felelősségüket a politika alakításában. elfogadtatásában és végrehajtásában. Megnőtt ezekben az alaoszervezetek- ben a párttagok száma, s megnőtt az ott összegyűlt politikai tapasztalat, tudás, képesség, cselekvőkészség is. Sajátosságuk ezeknek az alapszervezeteknek, hogy tagságuk is eléggé sokrétű, általában kevésbé homogén, mint például a munkahelyi párt- szervezetek esetében. Tartoznak ide nyugdíjasok, háztartásbeliek, szabadfoglalkozásúak és olyan párttagok is, akik ugyan méq^ dolgoznak, de olyan kicsiny munkahelyen, hogy ott önálló pártszervezet nem működik. Az esetek jelentős részében tehát mór az alapszervezet tagságának az összetétele is adja a lehetőséget, sőt előíria a sokrétű politikai munka kötelességét. Jelent ez könnyebbsége^ is a munkában, hiszen az igények nem egyoldalúak, sokféle érdeklődési kör, sokféle tájékozottság kér és kaphat teret az alapszervezet életében. De ugyanakkor jelenthet ez gondot is, hiszen például a nyugdíjasok a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt különböző helyükről érkeznek ide, s ennek megfelelően igényeik, szociális helyzetük, képzettségük szerint is lehetnek köztük jelentős különbségek. Mégis — és ezt a már sokoldalúan működő lakóterületi-körzeti alapszervezetek tevékenysége igazolhatja — lehetséges ezeknek az alapszervezeteknek az intenzívebb, politizólóbb belső, szervezeti élete, s egyben az a nagyobb hatókörű politikai kisugárzása, amelyre mind nagyobb szükség van. Miért van rá nagyobb szükség? Például a megnövekedett szabad idő, a belőle fakadó életmódváltozás miatt. Nálunk ez év kezdetétől folyamatosan mind több ember számára válik lehetségessé, hogy több időt töltsön a la- lóhelyén, a lakásában, a családjával, a telkén, üdüléssel, a kirándulóhelyeken és így tovább. Nyilvánvaló, hogy a tartózkodás helyének és időtartamának ilyen módosulásával előtérbe kerülnek másfajta problémák is, pontosabban több olyan gond, feszültség és tennivaló, ami nem a munkahellyel kapcsolatos. EzzeJ szorosan összefügg az az általános cél, amelyért az egész társadalom fáradozik, s amelyet a XII. pártkongresszus is megfogalmazott, nevezetesen a több céltudatos, körültekintő, s ha kell: áldozatos cselekedet azért, hogy az életkörülmények javuljanak. Hogy többet tegyünk az emberek közérzetének javításáért. E tekintetben óriási lehetőségeik vannak azoknak a kommunistáknak, akiknek mintegy a harci terepe az első számú működési területe a lakóterület, a lakóház, az utca, a választókerület. Az itt élő közösségeket kell behatóan ismernie, az ő érdekeiket kell képviselnie, véleményüket kell továbbítania, de egyben formálnia is. V agyis: a szocialista demokrácia kiterjesztésének lehet az egyik fókusza és fóruma a pórtalap- szervezet a lakóterületeken. A várospolitika, a település- fejlesztés, a kereskedelmi hálózat, a szociálpolitika, a kommunális beruházások, a közművelődés, a körzeti klubélet, a közbiztonság — és sorolhatnánk még sokáig! — igen fontos, és sokakat érintő kérdéseiben van szükség arra, hogy politizáljanak. Ennek érdekében szoros kapcsolatban lehetnek s vannak is a területileg illetékes tanácsi szervekkel, más társadalmi szervekkel, munkahelyi pártszervezetekkel, de amit talán első helyen kellett volna említeni: a területükön élő lakossággal, fiatalokkal és idősekkel, párton kívüliekkel és kommunistákkal. Amint nő a lakóterületi-körzeti pórtalapszervezetek politikai ereje és súlya, úgy erősödik a párt irányító szerepe, tekintélye és ereje az életnek ezeknek a területein is. Ez pedig rendkívül fontos és időszerű. Cserhalmi Imre Fejleszteni a lakosságnak nyújtott szolgáltatást Még több árut a hazai és külföldi piacnak Valóban ösztönözzön a teljesítménybér Miért nem részesülhetnek a munkáslakás-akcióban ? Mit várunk Baranya ipari szövetkezeteitől? Fejlesszék a lakosságnak nyújtott szolgáltatást, még több árut termeljenek a hazai és a külföldi piacra, szűkítsék a hiánycikkek körét, tehát az eddigieknél is hatékonyabban gyártsanak, építsenek, szolgáltassanak. A több mint hétezer dolgozó majd fele 30 éven aluli — ők is sokat tehetnek. A Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége (KISZÖV) tegnapi ifjúsági parlamentjén a 21 tagszövetkezet fiataljai mondták el észrevételeiket: miben szeretnének változást, hogy tudásuk legjavát adva teljesíthessék mindazt, amit és úgy, ahogy azt joggal elvárjuk tőlük. Haasz József, a KISZÖV elnöke beszámolójából kitűnt, eredményeik mellett jócskán van még megoldásra váró feladatuk. A szövetkezeti ifjúsági parlamenteken a fiatalok kértek, javasoltak. Legtöbb szó a munkáról, a munkakörülményekről, a munkaszervezésről esett, sokan érintették a lakáskérdést, a bérezést, az üdültetést, a tanulást. Mi foglalkoztatja a szövetkezeti fiatalokat? A munkaerő elvándorlás a nagyobb keresetért. Megfogalmazódott: csak az követelhessen, aki többet tesz le az asztalra, hogy rövid és hosz- szú távon is kifizetődjék a becsületes, jó munka. Egyikük nehezményezte: a munkahelyi parlamenteken indokolatlanul sokan szólaltak fel termelés- centrikusán. Hát különösen manapság minden a termelésen múlik. Ez a kötelesség oldal, a jogok csak ezután ebből valósíthatók meg. Bár nem mindig. Sérelmezik, hogy az üdülési beutalóból nagyon kevés szól a főszezonra. A lakáskérdés megoldása egyetlen fiatalnak sem könnyű, hát még a szövetkezetieknek. Hátrányban vannak az állami iparban dolgozókkal szemben. Amíg a nagy cégek jó néhány lakás bérlőkijelölési jogát meg tudják fizetni, hogy lakáshoz juttassák dolgozóikat, addig ez a szövetkezetieknél csak álom. A szövetkezeti iparban dolgozó nem részesülhet a munkáslakós- akció kedvezményeiben. Ezt sehogy sem értik. Tudják, sokuk ezért változtat munkahelyet és megy át a szomszédos állami szektorba. Megfogalmazták a tegnap délutáni ifjúsági parlamenten: megtartani a fiatalokat; javítani az élet- és munka- körülményeket, hogy csökkenjen az állami ipar elszívó hatása. A fényképészek joggal nehezményezik, hogy a baranyaiaknak oly sok szakmai sikert hozó Alkotó ifjúság pályázati kiírásban megfeledkeztek róluk — pedig az övék is szakma. A bérekről is szóltak a küldöttek. örvendetes, hogy a szövetkezeti iparban dolgozók négyötöde már teljesítménybérben dolgozik. Ez arra ösztönöz, hogy mindenki tudósa legjavát adva ..végezze a munkáját. De. Ha liem megfelelő a munka- körülmény, a szerszámozottság, ha az anyaghiány is tétlenségre kárhoztatja a kezet? A bértömeggazdálkodás is megbéklyózza a többet-többért szándékot. A parlamenten 11 fiatal szólalt fel. Elmondta véleményét dr. Tóth Sándor, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese és dr. Horváth Csaba, a KISZ Bara- n,n megyei Bizottságának munkatársa. Szóltak az új vállalkozási formákról, a KISZ szervezettségéről — mindössze 20 százalékos —, a lakás-, a sport- és a kulturális lehetőségekről, a fiatalok érdekvédelméről és a szövetkezeti demokrácia ki- szélesítéséről. Haasz József válaszolt a kérdésekre, illetve ígérte meg, hogy írásban válaszol. A KISZÖV ifjúsági parlamentje az elnöklő Nagy Jenő javaslatára elfogadta a beszámoló jelentést, annak szóbeli kiegészítését és az intézkedési tervet, majd az OKISZ, az ÉVM és az Ipari Minisztérium ifjúsági parlamentjére megválasztotta a baranyai küldötteket. A megyei KISZÖV-öt Nagy Jenő, Simon Balázs, Szibele Lászlóné, Úber- ling Éva, Kálmáncsi Emil, No- vákné Gulyás Judit, Buzagits Béla és Pető Attila képviselik majd. Murányi L. A közelmúltban 19 ipari, és kohászati üzemben végzett statisztikai felmérés szerint a vállalati vásárolt összkészleteknek vclamivel több mint négy százaléka 1—5 éve felhalmozott, elfekvő, úgynevezett inmobil- készlet. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése azt is kimutatta, hogy ennek a készletmennyiségnek is a nagyobb hányada forgóeszköz és alkatrész. A termékforgalmazás és a készletgazdálkodás felügyeleti szervei, így az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a Magyar Nemzeti Bank továbbra is szorgalmazza a vállalati készletek ésszerű, a termelési feladatokkal jobban összhangban álló keretek közé szorítását. A gyárak, üzemek készletgazdálkodásának ugyanis sok még a gyengéje. Igaz, a vállalatok rendszeresen túladnak a számukra feleslegessé vált alapanyagokon, alkatrészeken, vagy éppen termelőberendezéseken, a készletek egy része rövid idő alatt mégis újraképződik. Sok helyütt pedig éppen a termék korszerűsítése jár együtt készletfelhalmozással, vagy azért, mert a megszüntetett gyártmányokhoz szükséges anyagokat még nem adták el, vagy azért mert az átálláshoz az alapanyagokat és szerszámokat túlbiztosítva rendelik meg. A legfőbb gond továbbra is az, hogy a készletek nem ott vannak raktáron, ahol lenniök kellene. Vagyis a bizonytalan és sokszor ütemtelen szállítások miatt a felhasználók készleteznek, holott az lenne a kívánatos, hogy a szállítóknál, termelőeszköz-kereskedelmi vállalatoknál gyűljön össze az cnyag, alkatrész, szerszám-készlet. Az MTI munkatársai néhány vállalat készletgazdálkodásának eddigi tapasztalatairól és feladatairól érdeklődtek. A termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok mindinkább igyekeznek az iparvállalatok gazdálkodását segíteni. Néhányuk már számítógépes nyilvántartást vezet az ipari üzemek elfekvő készleteiről, karbantartja azokat és gondoskodik értékesítésükről is anélkül, hogy az árut telephelyükre szállítanák. Az Elektromodul külön szervezetet alakított ki a híradástechnikai iparban fellelhető inmobil-készletek felvásárlására, s üzletet nyitott az újraeladásukhoz. A debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek, mint ipari termelőüzem termelőeszköz-kereskedelemmel is foglalkozik. A vállalat összkészletének 40 százalékát teszik ki az ilyen, importból beszerzett csapágyak. Fontos célkitűzésük e készletek összetételének javítása. A belföldi igények maradéktalan kielégítése érdekében ezentúl úgy szervezik meg a boltok feltöltését, hogy a keresett termékek mindenütt kaphatók legyenek. A debreceni nagyüzem januárban bevezette, hogy a népgazdaság különböző területein elfekvő saját gyártású, illetve importból beszerzett csapágyat visszavásárolja és újraforgalmazza. így azok az üzemek, amelyek nem tudják felhasználni készleteiket, megszabadulhatnak ettől a tehertől, és a debreceni gyár megfelelő minőségi ellenőrzés után a tér. mékeket újra piacra dobja. A Dunai Vasműben az év végéig 50 millió forint értékű készletcsökkentést valósítanak meg. Ennek érdekében számítógépen újra kidolgozzák a készletnormákat. A feleslegesnek ítélt termékek egy részét, például alkatrészeket és szerszámokat, ha lehet a nagyvállalaton belül megpróbálják átadni más üzemrészeknek, s a többit is eladásra kínálják. A Ferroglobusszal rövidesen szerződést kötnek az elfekvő készletek egy részének átvételéről. A második negyedévben házi böngészdét nyitnak, ahol a környékbeli kisiparosok, vállalkozók és a lakosság is engedménnyel vásárolhat. Eddig havonta kétszer pontosan kimutatták az egész vállalatra kiterjedő képet a készletekről. Ezentúl azonban 10 naponként készítenek kimutatást. Bővült a Tanárképző Főiskola könyvtára. Az új kollégium beindulásával közel kétszer nagyobb területet kapott a könyvtár, igy a kétszázezres könyvállományból a szabadpolcos rendszerbe közel ötvenezer könyv került. Elkészült az új olvasóterem és külön könyvolvasót alakítottak ki. Körtvélyesi László Ifjúsági parlament a KISZÖY-nél Ésszerűbb keretek között a vállalati készletgazdálkodás
