Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-04 / 3. szám

1982. január 4., hétfő Dunántúlt napló 3 Rapid: rendesen, alaposan, pontosan, időre dolgozunk Baranya első szolgáltató Egybegyűll az alapítási töke. 01^^ítl{6216 a csaknem félmillió forint, együtt a 16 vállalkozó, hogy januártól közösen dolgozzon Baranya megye első, lakossági szolgáltatást ellátó kisszövet­kezetében, amelynek Rapid a neve. A vállalkozási ötletet Babits György nyugdíjas „indította el” még a nyáron, aki naponta több tucatszor telefonált, kocsi­zott Trabantjával, hogy meg­alakuljon a mérnökből, jogász­ból, a menedzselő-szervezőből álló szervező bizottság. Ök to­borozták a vállalkozó kedvű embereket. Az első belépő automatikusan hozta maga után a baráti, családi köréből a többi érdeklődőt. A mostani kollektíva majdnem félszáz je­lentkező közül verbuválódott. Nem mindenkit vettek fel azon­nal. Vannak, akik háromhóna­pos próbaidőt töltenek le, hogy bizonyítsák szakmai tudá­sukat, rátermettségüket. Az alapítók rendkívül szigo­rúak önmagukkol és a belé­pőkkel szemben is. A készülő alapszabályban rögzítik majd, hogy teljesítménybérben dol­goznak, határidőre kitűnő mi­nőséget produkálnak. Reklamá­ció esetén pedig a rosszul dol­gozó szakmunkás ingyen köte­les a javítást elvégezni. A vál­lalkozásban meghátráló tag csak a gazdasági év végén, vagy még szigorúbb megkötés esetén két év múlva veheti ki az alapító tőkéjét, nehogy pénzügyi zavart okozzon. Ugyanakkor bárki rendszeresen betekinthet a könyvelésbe, hogy tudomást szerezzen a kö­zös pénz sorsáról. Maguk vá­lasztják meg az elnököt, fő­könyvelőt, jelölik ki az admi­nisztrátorokat. E téren épp gondban vannak, hisz kiderült az is, hogy komoly adminiszt­rációra van szükség, mert az üzleti, a pénzügyi élet minden mozzanatát csak így tekinthe­tik át naprakészen. A 30—32 éves pécsi szövet­kezőig. akik autószerelők, karosz- szérialakalosok, elektroműsze­részek, háztartási gépjavítók, víz- és csatornaszerelők, laka­Autó- és háztartásigép-javítás, vízvezeték-szerelés, lakatosmunka tosok és a jelenlegi munkahe­lyükön, főként vállalatoknál mérnökként, technikusként, mű­vezetőként, minőségi ellenőr­ként, vagy épp mestervizsgá­zott szakemberként dolgoznak. Mindenki hozza a maga vásá­rolta szerszámokat, a saját autóját. Már kibéreltek négy évre egy modern autójavító műhelyt a Losonc utcában, eh­hez az akcióhoz Babits György 80 000 forinttal járult hozzá. Személyenként átlag 10 000 fo­rintot tettek a közös kasszába, amely a várható kéthavi kere­set összege. Az elindításnál említendő meg, hogy a Tüzeléstechnikai Berendezés és Alkatrészellátó Társaságba (rövidítve: TAT) szeretnének belépni. Ha ez si­kerül, akkor olcsóbban jutnak hazai, sőt import anyagokhoz, alkatrészekhez és ilyen háttér­rel nyugodtan foghatnak a hiánycikkpótlásba is, sőt a ké­sőbbre tervezett profilokra — a tüzeléstechnikai berendezé­sek beszabályozására, valamint az energiafelhasználást ész- szerűsítő újítások kivitelezésére is berendezkedhetnek. A TAT-os téma azért is érdekes, mert egyre több mérnök pályázik a kisszövetkezeti tagságra. Többféle tevékenységet akar­nak folytatni, attól függően, hogy a piaci lehetőségek mit is kínálnak. Az alapprofil az autó-, a háztartásigép-javítás, a vízvezeték-szerelés és a laka­tosmunka lesz. Ha az összes te­vékenységi körrel most „startol­nának", akkor 3 millió forintot kellene összeszedni szintén sa­ját erőből. A munkáról annyit, hogy még ünnepnap is fogadják az ügy­feleket, este is elmennek a helyszínre, ügyfélfogadó irodá­jukat a Hunyadi út 60-as szám alatt lévő családi házban ren­dezték be, telefonszáma: 17-212. A Rapid elnevezés be­tűi a következő mondatot ta­karják: rendesen, alaposan, pontosan, időre dolgozunk. Csutí János Agrárszakemberek touabbképzése Az agrárszakemberek to­vábbképzésére 1982-ben is le­hetőséget biztosít a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A felügyelete alá tartozó egyetemi, főiskolai ka­rok és főiskolák a tavaszi fél­évben üzemmérnöki képzést szerveznek. A Debreceni Ag­rártudományi Egyetem szarvasi mezőgazdasági főiskolai karó gyepgazdálkodási és halgaz­dasági szakon, a mezőtúri me­zőgazdasági gépészeti karó ál­lattenyésztési gépüzemelési szakon szervez oktatást. A Bu­dapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai kara dísznövény- és parkfenn­tartás, zöldséghajtató és gom­batenyésztési szakon szervezi meg a továbbképzést. A Sze­gedi Élelmiszeripari Főiskola élelmiszeripari munka- és üzemszervező szakon, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola pedig energiagazdálkodá­si szakon nyújt lehetőséget a továbbtanulásra. A Soproni Erdészeti és "Faipari Egyetem faipari üzemmérnökök kiegé­szítő képzését szervezi meg a mérnöki oklevél megszerzésé­hez. A jelentkezési kérelmeket az oktatási intézményekhez 1982. január 15-ig kell beküldeni. Tsz-esaládtagok társadalombiztosítása A termelőszövetkezetekben sorra kötik azokat a munka- szerződéseket, amelyek alap­ján — a Minisztertanács ren­deleté szerint — 1982. január 1-től társadalombiztosításban részesülnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok közös mun­kában részt vevő családtagjai is. Amint arról a TOT-ban tájé­koztatást adtak, a munkameg­állapodást kötött családtagok biztosítása a munkamegálla­podás megkötésétől, de legko­rábban a munka megkezdésé­nek napjától kezdődik és a munkamegállapodásban meg­határozott időtartam utolsó nopjáig áll fenn. A munka­megállapodás nélkül foglalkoz­tatott családtagok biztosítása viszont csak azokra a napokra vonatkozik, amelyeken a szö­vetkezetekben munkát végez­nek. A munkamegállapodóst kötött családtagok biztosítósa tehát a munka megkezdésétől, legkorábban 1982. január 1-től á munkamegállapodásban elő­írt naptári időtartam lejártáig folyamatosan érvényes azokon a napokon is, amelyeken mun­kát nem végeznek. Munka­megállapodás hiányában azon­ban csak a munkavégzés nap­jai számítanak biztosításban töltött időnek. A munkameg­állapodóst kötött családtagok tehát a társadalombiztosítási jogosultsághoz (nyugdíj, csalá­di pótlék stb.) szükséges biz­tosítási idő megszerzése szem­pontjából lényegesen előnyö­sebb helyzetben vannak, mint azok, akik munkamegállapo­dást nem kötöttek. Például Szigetvaron KRESZ-park Szigetváron, amely szintén társadalmi munkában készült II társadalmi munka haszna Találkoztam már elkeseredett közösséggel, amely szent eskü­vel fogadta, hogy társadalmi munkát többet márpedig nem végeznek. Elkeseredésük érthe­tő volt, de fogadalmukat aztán maguk sem tartották meg, vál­laltak, persze, hogy vállaltak társadalmi munkát. De már csak olyant, aminek hasznos­ságáról jó előre meggyőződtek. Történt ugyanis, hogy először oly területet fásítottak, amin fél év múlva utat kezdtek épí­teni, s az éppen csak meg­eredt sarjakat buldózer simítot­ta a földbe. Ilyesféle hibákat talán már nagyítóval sem találni a társa­dalmi munkákat illetően. A tár­sadalmi munkát igénylők ma már éppen úgy tervezhetik az önkéntes segítséget, mint a rendelkezésükre álló pénz el­költését. S e kettő nem vélet­len kerül egy mondatba: min­den olyan forint, amit anyagra Eredmény ott van, ahol értelmét is látják Az idei terv ötmillió forint értékű munka Nem szeretem az otromba tréfákat. Még akkor sem, ha tizok a beugratott személy­nek nem okoznak anyagi kárt. Gondolom, mindenki ugratott már másokat és min­denkit beugrattak. Abban egyetértünk, hogy a valóban szellemes tréfák még a kár­vallottat is megnevettetik. De mi a szellemes ugra­tás? Sokan szenvedünk az ilyen tréfacsinálóktól. Kilopkodják a levélszekrényből az újságot, letépdesik, átírják a lépcső­házakban a lakónévjegyzékek számukra nem jól hangzó ne­veit, kitartóan elhordják — legalábbis összecserélik — a lakások bejárata elé kitett lábtörlőket. A szenvedő lakó­társak egymást méregetik, Tréfa­csinálók? egymást gyanúsítják, megla­zulnak alig szövődő lakótársi ismeretségek. Aztán a tele­fonbetyárok. Akik a legvárat­lanabb időpontban, a leg- trógárabb szövegekkel ugrat­ják a szerencsétlen telefon­előfizetőt. Ezek, ha súlyozni lehetne, még az egyszerűbb — de fölöttébb kellemetlen esetek. Vajon azok is tréfacsi- nálók-e, akik nemrég autók garmadáját rongálták meg Pécsett, vagy a PMSC-pólyán garázdálkodtak? Heccből, unaloműzésképpen bosszúból? Mi hajtja őket? Nem tudják másképp levezetni energiái­kat, amikor manapság annyi lehetőség kínálkozik az egyé­niség hasznos kibontakoztatá­sára: munka, tanulás, televí­zió, rádió, könyv, mozi, szín­ház, diszkó, de hadd ne so­roljam. Nem szeretem az otromba tréfákat. Ezek nem jó­kedvet, hanem csak elkesere­dést váltanak ki. Pedig sze­retek önfeledten nevetni, s aki ezt eléri nálam, az való­ban tréfacsináló. Murányi László fordítanak, s nem élőmunkára, többet ér névértékénél. A tár­sadalmi munka értékeli fel, s erkölcsileg is. A társadalmi munka értéke nemcsak az, hogy kevesebb pénzbe kerül valami, hanem az is, hogy ami elkészül, időtál- lóbb, mert vigyáznak rá azok is, akik elkészítettek. S talán nem véletlen, hogy a társadalmi munka legtöbb helyütt a kör­nyezetalakítással összefüggés­ben mutat jelentős eredménye­ket. Mint például Szigetváron. Jókora értéket képvisel a tár­sadalmi munka abból az épü­letből, amely a városi rendez­vényteremnek és a társadalmi munkákat szervező Hazafias Népfront irodájának ad helyet pár hónapja. S az épület kör­nyéke is a szigetváriak város­szépítő munkakedvét idézi: nem messze tőle a KRESZ-park, a vár környéke sok-sok társa­dalmi munkaórát kamatoztat. A Hazafias Népfront sziget­vári városi elnöksége nemrég vette számba az 1981. évi tár­sadalmi munkákat, s a mérleg igen kedvező: 4 900 000 forint értékű társadalmi munka gazdagította a várost novem­ber 1-ig, s ebből csak félmillió jut a már említett épületre. Legjelentősebbnek a tavaszi fásítási mozgalom tűnik, ekkor 2500 facsemete és több mint 8000 cserje ültetődött el a Lenin- lokótelepen, az új kórház kö­rül, utcákon, parkokban. Az ilyen munkákat azóta különö­sen könnyű szervezni Szigetvá­ron, mióta a nem fizikai állo­mányú városiak is kiveszik ré­szüket a társadalmi munkából. Mert lehet-e jobb szervező erő annál, ha a gödörásók, faülte­tők között ott látni a tanács elnökét, a pártbizottság titká­rát is munkatársaival? Aligha. Bár lehet, nem önzetlenül te­szik az irodákban dolgozók, hogy fákat ültetnek: pár óra mozgás a friss levegőn három­száz embernek, talán még az egészséget is sikerült megőriz­ni. Mint ahogy nem beszélhe­tünk önzetlenségről azoknak a szocialista brigádoknak az ese­tében sem, akik óvodák, isko­lák gazdagításán fáradoznak, hiszen a brigádtagok jórésze gyermekének készíti a játszó- eszközöket, vagy szereli a vil­lanyt. S nem önzetlenül dolgo­zik az sem, akit önbecsülése késztet társadalmi munkára. Megannyi érdek dominál te­hát a társadalmi munka válla­lásában. S ez a társadalmi munka nagy sikere: a felismert érdek miatt végzett közösség­gyarapító tevékenység. Ez csak úgy lehetséges, ha értelmét látják az emberek. Csak ekkor vállalják a fizetség nélküli munkát, s nem külső, hanem inkább belső kényszer hatásá­ra. Ezért tervezhető értelmes cé­lok érdekében ma már a tár­sadalmi munka. Szigetváron például idén több mint ötmillió forintnyi társadalmi munkára terveznek. E tervezés pedig azt szolgálja, hogy a városközpon­tot kössék össze sétányokkal, utakkal, a várkörnyéki, pihe­nést szolgáló intézményekkel, parkokkal. a Kisz kiilkapcsolatai Hasznosítani a tapasztalatokat Érdekesnek ígérkező napi­rend szerepelt a közelmúltban a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának ülésén: a megyei if­júsági szervezet külkapcsolatai- ról volt szó. Értékekék az idei külügyi tevékenységet, s meg­tárgyalták a jövő évi tervet is. A KISZ KB és az MSZMP Baranya megyei Bizottsága ha­tározatai alapján létrejött együttműködési megállapodá­sok szabályozzák a nemzetközi kapcsolatokat, melyek a KISZ Baranya megyei Bizottsága esetében elsősorban négy or­szágra vonatkoznak. A négy or­szágon belül is természetesen a testvérmegyékkel jött létre a hivatalos kapcsolat. Ezek az if­júsági szervezetek a követke­zők: az össz-Szövetségi Lenini Komszomol Lvov Területi Bizott­sága; a Dimitrovi Komszomol Szliven megyei Bizottsága; az FDJ Schwerin megyei vezető­sége és a Horvát Szocialista Ifjúsági Szövetség Eszék Köz­ségközi Választmánya. Az ifjúsági szervezetek nem­zetközi kapcsolatairól beszélve nem hagyhatjuk ki az úttörőket sem. A négy testvérmegyével kialakított hivatalos kapcsolat mellett a megyei úttörőelnök­ség cseretáborozásokat szerve­zett finnországi gyerekekkel és az NSZK-beli „Die Falken” szervezettel. A megyei KISZ-szervezetet a Ivoviakhoz fűzi a legrégebbi - 18 éves - kapcsolat. S hogy melyik országgal, melyik test­vérmegyével fejlődött a leg­jobban? Nem túl nehéz kita­lálni; a legtöbb lehetőség nyil­ván a földrajzilag legközelebb levőkkel adódik. Az utóbbi évek ezt igazolták: 1979 óta kölcsö­nösen nagyon sokat fejlődött az eszéki—baranyai külkapcso- lat, s tavaly is, idén is ez volt a legszínesebb, legsokrétűbb. Az eszékieknél külön ki . kell emelni a kulturális cserekap­csolatot. Az ifjúsági szervezetek kül­ügyi tevékenységének főbb for­mái: a hivatalos delegációk utazása és fogadása; nemzet­közi építőtáborok szervezése; úttörők cseretáborozósa; test­vérmegyei csoportok utaztatása az Expressen keresztül, s vé­gül minden évben sor kerül egyéb rendezvényekre is. A tőlünk kiutazó hivatalos delegációk mindig egy-egy ben­nünket foglalkoztató témát ta­nulmányoznak külföldön. Hasz­nos tapasztalatokat igyekeznek szerezni arról, hogy bizonyos kérdéseket hogyan oldanak meg másutt. Jövőre például a Lvovba utazók az ottani fiatal értelmiség helyzetét tanulmá­nyozzák, Bulgáriában pedig a fiatalok marxista—leninista vi­lágnézeti nevelését. Hagyományszerűen idén is létrejött a bolgár, az NDK és a jugoszláv nemzetközi építő- tábori csere, jövőre pedig első alkalommal szerveznek hasonlót a Ivoviakkal. Kiemelkedő ren­dezvény volt júliusban a III. szovjet—magyar ifjúsági barát­ság fesztivál s néhány jugo­szláv program. Sikeres volt pél­dául az a körút, amit három eszéki előadó tartott a megyé­ben; a megyei ifjúsági napo­kon műsort adott a nova gra- diskai népi együttes; s emlí­tésre érdemes egy kölcsönös akció: 25 fős magyar csoport vett részt Jugoszláviában a zve- csevói partizán-túrán, míg a siklósi Tenkes-túrán egy húsz­fős jugoszláv csoport is szere­pelt. A jövő évi tervbe vett kap­csolatok az ideihez hasonlóak, nagyobb hangsúlyt kell azon­ban fektetni a kulturális cse­rére. A külkapcsolatokban is érvényesül lassanként a de­centralizáció:’ szorgalmazzák, hogy üzemeknek, vállalatoknak is legyenek önálló külföldi cse­rekapcsolatai. D. Cs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom